Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 30. Kamarazene A Szolnoki fúvósötös hangversenye Szombaton este a Szolnoki fúvósötös jól szerkesztett, igen szép műsorral szerepelt a megyei művelődési köz­pontban, Nagyon jól illet­tek a versek, melyeket a tehetséges fiatal színművész. Egri Kati adott elő. Közre­működése nagyszerűen ki­töltötte, áthidalta az egyes zeneművek előadása közötti szüneteket, stíluskülönbsé­geket. Egyszóval gördüléke­nyebb, színesebb, kerekebb egész lett ezáltal a műsor is. A Bartók Béla Zeneiskola tanáraiból, illetve a Szolno­ki szimfonikus zenekar tag­jaiból alakult fúvósötös. Fe­kete Borbála — fuvola, Egyed József — oboa, Pus­kás Dezső — klarinét, Be­nedek Sándor — fagott. Áb­rahám László — kürt, (a szombati hangversenyen Bí­ró Erika játszotta a kürt szólamát) immár több ízben bizonyította figyelmet ér­demlő szakmai tudását, fel- készültségét. Érezhetően mind zeneileg, mind, techni­kailag érettebbé, csiszoltab­bá vált az együttes játéka. Előadásmódjuk, úgy érzem, közvetlenebb, színesebb lett. melyet a legutóbbi koncert is bizonyít. Igen változatos, többféle stílusirányzatot képviselő műveket állítottak össze, melyben Corelli barokk G- moll szvitje, Haydn klasszi­kus B-dur Divertimentója mellett helyet kapott a kor­társ muzsika is. Így a fran­cia Ibert három darabja, Szervánszky kitűnő fúvós­ötöse és Ágai könnyed jazz ritmikájú Öt tánca. A kon­cert elején érezhető dinami­kai kiegyenlítetlenség talán éppen a nem kedvező pozí­cióból, elhelyezkedésből adó­dott, ugyanis nem valószínű, hogy az adott helyen ará­nyaiban jói lehetett egy­mást hallani. A kürt így olykor erősebb lett, a fuvo­la, a fagott, d,e néha még a klarinéttal szemben is. Az oboa természetes hangszíné­nél fogva sikeresen terem­tett mindig egyensúlyt a kürt erősebb, mélyebb hang­jaival. A kortárs muzsiká­ban már igen jól kiegyenlí­tődtek a dinamikai hatá­rok, valamennyi hangszeren szép szólókat, nagyszerű összjátékot hallottunk. Kü­lön kiemelem Haydn Diver- timentójának utolsó tételét, Ibert nagyon mutatós har­madik darabjának virtuóz előadását és Szervánszky Fú­vósötösét, melynek előadása minden tekintetben a hang­verseny csúcspontja volt. Végezetül reméljük, hogy a jó muzsikusok őszinte lel­kesedése, rendszeres, kitar­tó munkája nagyobb közön­séget toboroz majd a jövő­ben Szolnokon és a megyé­ben is a fúvós kamarazené­nek. Egyed Ferenc Ha kezdeményeznek Közművelődési támogatás a kistelepüléseknek A közművelődési alap cél- támogatási keretéből további 14 millió 163 ezer forint ki­utalását engedélyezte az Or­szágos Közművelődési Tanács elnöksége. A kérelmezők kö­zül azoknak a megyei taná­csoknak, intézményeknek, társadalmi szervezeteknek nyújtott anyagi támogatást, amelyek a kistelepülések, a lakótelepek műsorellátását, a korszerű művelődési formák kialakítását, a könytárháló- zat bővítését tervezik, és sa­ját pénzforrásaikból jelentős összegeket fordítanak ezek megvalósítására. Lakótelepi klubok beren­dezésére például 800 ezer fo­rintot utalnak ki a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának. A kecskeméti, a győri, a miskolci, a gyöngyösi szövet­kezeti lakótelepeken, ahol nincsenek művelődési intéz­mények, és zömmel fiatal családok laknak, a maguk költségén, s a közös helyisé­gek bérbeadásából származó bevételekből klubhelyisége­ket alakítottak ki. Ezek be­rendezéséhez, fölszereléséhez járult hozzá az OKT elnök­sége. A győri Petőfi Sándor Ifjúsági Művelődési Központ előtér-programjainak fejlesz­tését 300 ezer forinttal segíti elő. A ház tavalyi kezdemé­nyezése bevált: mintegy 600 fiatallal gyarapodott a rend­szeres látogatók száma. Az előtérben rendezett műsorok azokat is vonzzák, akik ez ideig nem vettek részt a köz- művelődési programokon. A tavasszal megnyitott Szegedi Ifjúsági Ház — ahol többek között nyelvi laboratóriumot, zenei műhelyt, információ- szolgálatot létesítettek, s ki­állítás-sorozatokat rendez­nek, — 350 ezer forint támo­gatásban részesült. A hazánktól távol tengeré­szek művelődéséhez, oktatá­sához hozzájárulva 170 ezer forinttal egészítette ki a kép­magnók megvásárlására szánt összeget az elnökség. A MAHART tengeri hajóin könyvtár már van, s jelen­leg a film- és a szemléltető­eszköz-tárat gazdagítják. A közművelődési alapból kisebb-nagyobb összeget jut­tatnak a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház amatőr képző-, ipar- és népművé­szeti műhelyeinek, s a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola ismeretterjesztő, szocio­lógiai és falukutató munká­jának segítésére. A SZOT kérésére anyagi támogatást kapott a Magyar Eszperantó Szövetség sokrétű közműve­lődési tevékenysége és nem­zetközi kapcsolata, amelynek révén hazánk társadalmi és kulturális eredményeit nép­szerűsítik. Petőfi Sándor: Józsa Imre Két készülő tv-sorozat Két nagyszabású filmsoro­zaton dolgoznak a televízió munkatársai. Horváth Ádám rendező Szabó György forgatóköny­véből hatszor egyórás .tévé­filmet készít Petőfi Sándor életéről. A stáb a hét végén, a Nemzeti Múzeumban for­gatott, és hétfőn reggel már Debrecenben folytatják a felvételeket. A címszerepet a József Attila Színház fiatal színésze: Józsa Imre alakít­ja. A felvételek előrelátha­tóan nyáron fejeződnek be. Jókai Mór „Névtelen vár” című regényéből Zsurzs Éva készít ugyancsak hatszor egyórás sorozatot. Az első jeleneteket Foton vették filmszalagra, műhóval be­szórt díszletutcában, október elején. A felvételek novem­ber első napjaiban folytatód­nak, az Árpád-híd budai híd­főjénél álló óbudai • zsinagó­gában, ahol most építik a díszleteket. Készülnek felvé­telek Martonvásáron. Tatán és egy morvaországi város­ban. A Jókai-sorozat főbb sze­repeit Pap Vera, Tordai Te­ri, Koncz Gábor, Inke László, Márkus László, Kézdy György, Buss Gyula, Gálvöl- gyi János és Zen the Ferenc alakítja. A díszletek tervező­je Varga Mátyás, a zeneszer­ző Hidas Frigyes. A 80 ÉVES MESTER KÖSZÖNTÉSE Megnyílt Chiovini Ferenc gyűjteményes kiállítása Vasárnap délelőtt nagy számú érdeklődő jelenlété­ben megnyitották Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas érde­mes művész gyűjteményes kiállítását. A tárlaton meg­jelent Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, a megye, a város több veze­tő személyisége. Barta László, a megyei ta­nács elnöke méltatta meg­nyitó beszédében Chiovini Ferenc munkásságát. — Emlékezetes marad számunkra ez a tárlat, mert amit itt láthatunk, az ennek a tájnak és népének a mű­vész szemével, elkötelezett­ségével és szívével művészi módon megfestett világa, a szolnoki, az alföldi táj és ember életének hiteles, mű­vészi krónikája, mondotta. Chiovini Ferenc művészete saját emberi arculatát. az életről, a világról való fel­fogását, állásfoglalását tük­rözi. Mi, akik többségünkben évtizedek óta figyelemmel kísérhettük a szolnoki tár­latokat — hangsúlyozta be­szédében — számunkra is meglepetésként hatnak gz újjáépítés időszakában ké­szült képei, színes vázlatai. Az előttünk már ismert. d,e itt a Galériában esvütt lát­hatók a megváltozott életet, az Alföld új arculatát bemu­tató utóbbi két évtized java termését jelentő művei, mű­vészi pályájának legjobb, legérettebb alkotásai A Szol­nok megyei Tanács és a ma­gam nevében is tisztelettel és megbecsüléssel köszön­tőm Chiovini Ferenc érde­mes művészt. Pro Urbe-dí- jast, Szolnok megye Taná- nácsak első művészeti díja­sát. Az ünnepi tárlatot ezen­nel megnyitom — fejezte be a megyei tanács elnöke. A közönség ezután hosz- szasan időzött a kiállított festmények, grafikák, váz­latok előtt. A tárlat rende­zője, Kaposvári Gyula ér­deme, hogy a művész kiál­lításon még nem, avagy rit­kán láthatott munkáit is bevonta az életművet rep­rezentáló hatalmas tárlat anyagába. Két évtizeddel ezelőtt rendeztek utoljára a szolnoki múzemuban Chiovi­ni Ferenc műveiből egyéni kiállítást. Most a 80. szüle­tésnap előtt újra együvé ke­rültek a mester régebbi al­kotásai közül a fellelhető művek, kiegészítve az utób­bi húsz év java termésével. A félévszázadot meghaladó művészpálya számos alkotá­sa külföldi gyűjtemények­ben. múzeumokban találha­tó. vagy szétszóródott a vi­lágban. A művészpálya kez­detét jelentő alapvető mű­ve, a „Tűz a faluban” című festménye pl. Amerikát is megjárva dr. Bíró Zoltán ajándékozása révén került haza. A kiállítás megnyitását követően átnyújtották Chio­vini Ferencnek a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya ajándékát, ifjú Szabó Mihály remekbe készült kunsági tálját. — ti — Pálya választás Középiskolai katonai kollégium Tanulmányi ösztöndíj A jelentkezők tömege bi­zonyítja: a fiatalok között igen élénk az érdeklődés a tiszti, tiszthelyettesi pálya iránt. Valószínűleg még töb­ben választanák élethivatá­sul a katonai szolgálatot,,ha a falvakban is kellő isme­retekkel rendelkeznének a fegyveres erőkhöz tartozó tanintézetekben való tovább­tanulási lehetőségekről. A képzés skálája meglehe­tősen széles, hiszen a had­seregben a pedagógusoktól a Az általános iskolát siker­rel elvégzők jelentkezhet­nek egy négyéves, szakmun­kásképzéssel egybekötött tiszthelyettesi iskolára is. Persze, a fiatalok nem min­den esetben döntenek köz­vetlenül az általános isko­la vagy a szakmunkásképző elvégzése után úgy, hogy tiszthelyettesek lesznek. Az ahhoz szükséges képzettség megszerzésére később is nyí­lik lehetőség számukra. Ti­zenhetedik életévük betöl­tése után például meghatá­rozott fegyvernemeknél — tehát nem mindegyiknél — kétévi tiszthelyettesi képzés után szakmunkásbizonyít­ványt is kaphatnak. A tiszthelyettesek szerepe felbecsülhetetlen a seregben. És nemcsak azért, mert a sorkatonákkal közvetlenül ők foglalkoznak, hanem azért A fiatal szakmunkások ja­va katonai főiskolára érett­ségi nélkül is jelentkezhet. Főiskolai képzésük megkez­dése egy tízhónapos előké­szítő tanfolyam sikerének függvénye. Közismert, hogy az érett­ségizettek előttr nyitva áll a katonai főiskolák kapuja; ha megfelelnek a felvételi követelményeknek. Azt már kevesebben tudják viszont, hogy több felsőfokú oktatá­si intézmény hallgatói hon­védelmi minisztériumi ösz­számítógépkezelőig úgyszól­ván minden pálya megtalál­ható. Ennek ellenére néhány oktatási forma nem közis­mert kellően. Viszonylag ke­vesen tudnak például arról, hogy az általános iskola el­végzése után középiskolai katonai kollégiumba lehet jelentkezni. Ebben az in­tézményben a növendékek az érettségiig megfelelő elő­készítést kapnak a katonai főiskolákra; is. mert parancsnoki (példá­ul szakaszparancsnoki) be­osztásokat töltenek be. ki­sebb, főleg technikai jelle­gű egységek irányító tisztét is rájuk bízzák. Nem vélet­len tehát, hogy a katonai pályára irányító munkában megkülönböztetett figyelmet szentelnek a tiszthelyettesek utánpótlására, hiszen szere­pük a hadsereg felszerelésé­nek korszerűsítésével csak fokozódik. Kevesen tudnak arról is, hogy szakmunkástanulók is kaphatnak katonai ösztön­díjat. A hadsereg ugyanúgy köt velük szerződést, mint bármelyik vállalat. Meghatá­rozott szakmákban az ösz­töndíj havi 500 forint. Azok számára, akik ilyen ösztön­díjjal végzik el a szakmun­kásképzőt. a tiszthelyettesi iskola csak egy évig tart. töndíjra jelentkezhetnek. Egyébként a katonai főisko­lákra jelentkezők közül a legrátermettebbek külföldi katonai főiskolákra is kerül­hetnek. A katonai pályára irányí­tást a megyei hadkiegészíté­si és területvédelmi pa­rancsnokság koordinálja — eredményesen működve együtt a témában érdekelt katonai és polgári szervek­kel. A legnagyobb támoga­tást a pedagógusoktól kapja a parancsnokság. Minden középiskola kötődik például valamelyik alakulathoz. En­nek is köszönhető, hogy szűnőben van a hadsereg zártsága. A középiskolákban most már nemcsak osztály- főnöki órákon téma a had­sereg, hanem laktanyaláto­gatások, technikai bemuta­tók, honvédelmi napok ré­vén kézzelfogható, életköze­li valóság. Bázis iskolák Ennek tudható be, hogy a katonai pályára irányítás tekintetében megyénk évek óta megfelel az elvárások­nak. A „bázis iskolák” kö­zül is kiemelkedik a túrke- vei Ványai Ambrus Gimná­zium és Autóközlekedési Szakközépiskola, valamint az újszászi Autóforgalmi Szakközépiskola. Ugyanígy dicsérettel említhető a kis­újszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és a jászberé­nyi Erősáramú Szakközépis­kola. A buzdító hatások mellett visszahúzó tényezők is ta­pasztalhatók a katonai élet­pálya választásában. Ese­tenként még mindig előfor­dul például, hogy a szülők nem ismerve a mai hadse­reget, nem veszik figyelem­be, hogy a honvédségnél is megváltoztak a viszonyok, igyekeznek lebeszélni gyer­mekeiket arról, hogy kato­nai pályára lépjen. Ezért kézenfekvő a bázis iskolák haszna: a fiatalok saját ta­pasztalatuk alapján is mér­legelhetik a tiszti-, tiszt- helyettesi hivatás szépségeit és nehézségeit. Esetenként gátló tényező az is, — mindenekelőtt a tiszthelyettesi pálya iránt érdeklődőknél —. hogy nem tudják, hová forduljanak. Sok helyen — így a megyei hadkiegészítő és területvé­delmi parancsnokságon, a laktanyákban, a tanácsok művelődésügyi osztályain, a középiskolákban és a szak­munkásképző intézetekben — kaphatnak útbaigazítást. S. B. A tiszthelyettesek szerepe Érettségi nélkUI is ft£^)HfohidIiunhosszím „Napközben " Föltehetőleg tömeges ér­deklődés kíséri azokat a rá­dióműsorokat, amelyek a hallgatók apróbb-nagyobb problémáin, hétköznapi dol­gain igyekeznek — közvetle­nül is — segíteni. Ezek az adások gyakorta meghalad­ják a „szimpla” szolgáltató — műsor kereteit és aktuális (mert hisz a hallgatók „itt és most” gondjai képezik alap­anyagát) belpolitikai, gazda­ságpolitikai adássá szélesed­nek. A Könyvek a rádióban című, csütörtök délelőtt el­hangzott adás is a föntebb jelzett, keretein túllépő mű­sorok közé tartozott. Részle­teit tekintve: a leghétközna­pibb témákról szólt. Élelmi­szerkereskedelmi gondokról, a lemezjátszó vásárlás tud­nivalóiról, almafajtákról és tárolásukról és így tovább. Ami nagyon tetszett: a hall­gatók beérkező kérései, kér­dései után szinte azonnyom- ban az illetékesek elé tartot­ták a mikrofont. S ez az azonnali válaszadásra-kész- tetés némi feszültséget is köl­csönzött a műsornak, s ettől vált érdekes hallgatni való­vá. A műsor egyébként, mint a rádió egyfajta szolgáltatá­sa is, megállta a helyét: a kétórányi adásidő végére számos hallgató kapott kér­désére megnyugtató választ. Egy-egy irodalmi alkotás, új könyv népszerűsítése szer­ves részét képezi a rádió mindennapos műsorainak. A kritikától, a „Könyvről könyvért” vetélkedőn át a művészi erejű, irodalmi adaptációkig számtalan mó­don és műfajban igyekszik a rádió felkelteni a hallgató érdeklődését a jó olvasnivaló iránt. A hétfői „Könyvpremi­er” igazán „ínycsiklandó” módon mutatta be Kertész Ákos új könyvét, a Kaspa- rek-et. A rádió, a könyvter­jesztők egyesülése és a TIT közös műsorában — a műre és írójára koncentrálva — neves kritikusok, irodalom- történészek szólaltak meg, szót kapott a szerző is, s a kötet kitűnően választott részleteit pedig olyan művé­szek szólaltatták meg, mint Sinkovits Imre, Komlós Juci. A műsor nem akart többet, mint fölvillantani a hallga­tónak, hogy a bemutatott könyv jó, iérdekes Olvasni­való — s ezt maradéktalanul teljesítette is. Röviden A „Jelenidőben” című mű­sor legutóbbi adásában a ko­rábbi adások magas színvo­nalán — ezúttal Tarnói Gi­zella riporter vezette be a hallgatót a szellemi munka anyagi javadalmazásának la­birintusába. Ott is hagyta — de ez nem a riporter, nem a műsor készítőinek hibájából történt... Az „Ismeretlen ismerősök” sorozat legutóbb a századelő kiemelkedő színész egyénisé­gét, Beregi Oszkárt mutatta be — sok színnel, nagy sze­retettel, de nagy színháztör­téneti alapossággal, az „újra­felfedezés” örömével is. — eszjé — Mészáros Márta filmjei külföldön Több külföldi filmforgal­mazó vásárolta meg az el­múlt hetekben Mészáros Márta filmjeinek vetítési jo­gát. Argentin mozik műso­rán szerepel majd a „Kilenc hónap” és az „Olyan, mint otthon”. A Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságba az „Ök ketten” és az „Olyan, mint otthon” kópiái utaznak. Az osztrák ORF tv-adó szin­tén az „Ök ketten” sugárzá­sára kötött szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom