Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
1979. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 őszi ünnep Örményesen Szíves szó, terített asztal az öregeknek Napfény cirógatta még tegnap a szőlőlugas aranybarnára fakult leveleit, ma ezüstös gömbökben pereg le róluk a hideg eső. — Meghozták nekünk az őszt — mondják a latyakos úton a falubeliek, amint meg-megállunk Csajági Pista bácsi házát keresve. Szürke takaróba burkolózott kint az ég, ám bent a csöppnyi konyhában napsugár a kis- unoka, Anita nevető szeme. — A szemünkfénye ő, papa drága kis csillagja — nyújtja át a kismamának, lányának a szöszi kislányt a ház gazdája, aztán beljebb tessékel. — Ó a legkisebb, a nyolcadik unokám, mert nagy a mi családunk... — Sorolja, hogy az első házasságából nyolc gyermekük van, hármat — lassan harminc esztendeje — a második asszony is hozott magával, és a kis- menyecske, a közös gyerek. — Ilyenkor, hetves felé már jól-rosszul telik az idő, de nekem nincs okom panaszra. Tegnap még a kertben ásogattarn, trágyát terítettem, most hogy az eső megjött, pihenek egyet. Nagyon kellett már az eső is, a pihenés ugyancsak rám fér. Az este meghozták a kukoricát, villanyfényben hordtuk fel a pad’ra. Szép termés az idei! Két éve nyugdíjas, de máig is a közös gazdaságban dolgozik Csajági István. Leginkább ott volt, ahol a legtöbb baj meg munka, de a legjobb kereseti lehetőség is, a tehenészetben meg a takarmányozásnál. Volt, hogy hajnalig darálták, akkor még kezdték az etetést. Megesett, hogy egyetlen éjjel három tehenet elletett 1.. Igaz, az idén is megtörtént, hogy negyven éjszakát töltött szolgálatban egyhuzamban, mert a másik éjjeli őr megbetegedett. Szó szót követ, közben bort kínál a házigazda. — Kiforrt már, a lugasról való. Korai csemegeszőlő tette olyan finommá, a színe mint a gyenge rózsáé, az illata fenséges, csepp szagos is kerül benne, attól... A kisjövedelmű öregeknek ingyen művelik a háztájit náluk, a termelőszövetkezetben. A termést meg kérhetik pénzben is, vagy kukoricában, takarmánybúzában, huszonnégy mázsa morzsolt fel- vásárlási árát térítik az egy holdra. Hat mázsa búzát „fejadagként” ugyancsak térítés nélkül kapnak a szövetkezettől azok, akiknek nem haladja meg a nyugdíja az ezerötszáz forintot. — Nem tud az ember úgy az Űj Élet vezetőihez kéréssel fordulni, hogy nemet mondjanak. No igaz, tudják, hogy én is mindenben benne vagyok, hívnak, véleményt kérnek, jó szívvel veszik, hogy most se tétlenkedem. A népfront vezetőségének is tagja vagyok, sokszor közösen a tanácssal ügyködünk. Széthordom a meghívókat, ha kell, de járdát építeni,: vagy a vízvezetéknek árkot ásni is szívesen mentem ... az tíz kismalac, alig öthetes. Olcsó most a' malac, megtartják inkább hízónak, többéves szerződésünk van, úgy kifizetőbb lesz. Most, hogy már 2360 a nyugdíj — a mama, aki ugyancsak sokat tett a közösben, mint családtag, betöltötte a hatvanat, ő is kap — igazán derűs az ősz, még esőben is a Csajági portán. A postással csaknem egyszerre érkezünk — délidében éppen — idős Imre Fe- rencékhez. Kurtafarkú fekete süldők habzsolják a moslékot, kés alá érett, gyönyörű kendermagosok kapkodják a szemet a felázott földről. Az idős házaspár gyorsan helyükre tereli őket, és fázósan igyekszik befelé. Meghozták a nyugdíjat. — Milyen jó, hogy annak idején elmentem dolgozni! — sóhajt fel az asszony. — Nem sok, kilencszázötvennel jöttem el, Lucanapkor lesz két esztendeje, most ezerkettő, plusz a száznegyven. Nekem nagyon jó ez is, nem vagyok elégedetlen. Vidáman pattog a tűz, a férj gallyakkal eteti. — Tavaly nagy műtétje volt, most meg mire nem vállalkozott., végig gallyalta a fákat az út mentén, felmászott, akár egy kamasz — zsörtölődik a feleség. — Csak itt a környéken akartam, de szólt a tanácselnök, ha megtenném, a vasúiig haladjak végig, nincs, aki csinálja. Tizenhét' évet töltött az Új Életben Imréné. Kapált, kévét hordott, zsákot varrt, takarított, a csibetelepen is dolgozott vagy négy évet, utoljára a szaktelepen lett portás. Ráfér a pihenés. — Az a jó, hogy az uram is itthon van, sokat segít. Mikor jöttek a téeszközpont- ból, hogy Eszti néni, lehet menni üdülni, még ő biztatott, menjek csak, majd elboldogul nélkülem. Karsai- néval mentünk együtt, ő is téesznyugdíjas, Gyulára a gyógyfürdőbe.. . Azt a két hetet sose felejtem el! Sok emlékezetes kirándulást is felidéz, hiszen mindig hívják. — A magam pénzén ilyen szép helyeken nem fordultam volna meg, az biztos! Színházba is bejárunk innen a gazdaság autóbuszával, mert bérleteket váltanak évek óta a Szigligetibe. Otthonülők vagyunk máskülönben, a televízió az egyetlen szórakozásunk, meg nekem a kézimunka. Meg is mutatja a kalocsai térítőt, aminek sarkaiba még üdülés közben öltögette a sokszínű virágokat. Majd félre rakja az utazási utalványnyal, a jövő évivel, amit szintén most hozott a postás, de közben megjegyzi: Egyet utazhatok még az ideivel is. Most a hét végén készültem a Dunántúlra, a lá- nyomékhoz, de hogy közbejött a meghívás az öregek találkozójára, elhalasztottam az utazást... Vasárnap ünnep volt örményesen, az öregek napja. Reggel korán — mint mindén esztendőben ilyentájt — az öt birkát főbekólintották most is. Délben, az egykori Glázer kastélyban, terített asztalokon ott illatoztak a tálak. Az Új Élet háromszáz tagjából csaknem száz a nyugdíjas, akit oda vártak élete párjával. El is ment, aki csak tehette. Rónai Erzsébet Fotó: Tarpai Zoltán Vasárnap is nagyüzem volt a földeken (Folytatás az 1. oldalról) ezzel a munkával. A kukoricatáblákról is dolguk v.é- gezetten fordulnak ki este a kombájnok, hetven mázsán felüli szemet takarítottunk be hektáronként. Fedél alatt van, csak kimagvazásra vár az exportra termesztett mag- héj nélküli tök is. Útba ejtjük az Árkus-majort. ott fejtik az asszonyok vagy negyvenen a tökmagot. — Ez tulajdonképpen rá- érősebb munka lenne. — A tökmag valóban ráérne, — hagyja helyben a főmérnök —, de a tököt fel- aprítva folyamatosan keverjük a szecskázott kukorica- szár közé. Kitűnő takarmány a szarvasmarháinknak. A 100 hektáron termett 220 mázsányi magért pedig jó pénz üti a markunkat, 7600 forintot fizet mázsájáért a hamburgi partnerünk. A tökmagfejtés tehát mégse ráérős, annál is kevésbé a kukoricatarló tárcsázása. Hogy is mondja a nóta: „Száraz a föld, hármas eke nem állja”. — Nem ám, de még ezek a nehéz tárcsák se nagyon! — dohogott a Rába-Steiger kormánya mellől Mészáros László. — Olyan a föld, mint a beton. Máskor kétszer elég volt végigszaladni egy-egy táblán, de most ötöd- szöri tárcsázással is alig tudok a búzának megfelelő, aprómorzsás, tömörített magágyat csinálni. — Mondják, hogy a tizedik vasárnapját tölti a határban. — Másfél hónapja két műszakban, azaz éjjel-nappal dolgozunk a nagy teljesítményű erőgépekkel. — Bizony reggeltől estig is elég, nem még éjszaka tizenkét órát rázatni magunkat. Na de, ami kis munka még hátra van. azt már kibírjuk. Ha továbbra is így fogja a hideg, egy hónap múlva úgyis nekiszegezhetjük a nagykést a hízó torkának, felüthetjük a kishordót. Szóval, majd pihenünk a télen. Temesközy F. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt Szolnokon, a HNF tanácskozótermében megtartotta soros ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége. — A napirenden több jelentés megvitatása szerepelt. így tárgyaltak arról, hogy a népfrontbizottságok hogyan működnek közre a közművelődési feladatok megoldásában; milyen szerepet töltenek be és mennyire eredményesek a város- és községfejlesztést segítő társadalmi munkákban a mozgalom által szervezett akciók; milyen tapasztalatokat szereztek a népfrontszervek a megyében a cigánylakosság körében végzett munkájuk során, és melyek további feladataik. A testület a jelentéseket elfogadta, majd egyéb kérdésekről tárgyalt. MEGTÁRGYALTA A MINISZTERTANÁCS A szabályozó rendszer módosításáról A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta a pénzügyi szabályozó rendszer 1980. január 1-i módosításával összefüggő jogszabályokat. A szabályozás alapelveiről a vállalatok és szövetkezetek az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium korábban kiadott közleményéből már tájékoztatást kaptak. A vállalati jövedelemszabályozási rendszerről szóló rendelet a népgazdasági egyensúly követelményének megfelelően szabályozza a tiszta jövedelem megosztását az állam és a vállalatok, szövetkezetek között — valamelyest növelve az állam részesedését. A vállalatokat és a szövetkezeteket fokozottan érdekeltté teszi a jövedelmező gazdálkodásban. Az új termelői árakban kifejeződő nagyobb követelmények és a külkereskedelmi cserében tükröződő világpiaci értékelés alapján a szabályozás ösztönző hatása úgy érvényesül, hogy a vállalatok és a szövetkezetek a nehezebb feltételek között elért nyereség, illetve annak növelése révén bővíthetik a személyi jövedelmekre és a vállalati fejlődésre fordítható saját forrásaikat. Ezzel alapozhatják meg növekedésük anyagi feltételeit. A jövedelemszabályozás rendszere a hatékonyságot illetően magasabbra emeli a mércét. Ennek nyomán a vállalatok jövedelmi helyzete differenciálódni fog. A gyenge hatásfokkal dolgozó vállalatok számára nehezebbek, a jól gazdálkodó, gazdaságosan exportáló vállalatok számára kedvezőbbek lesznek a körülmények- Ugyanakkor — figyelembe véve a hitelezési feltételeket is — a vállalatoknak és a szövetkezeteknek a korábbinál több lehetőségük nyílik arra, hogy olyan felelősségteljes, önálló vállalkozásokba kezdjenek, amelyek önmaguk és a népgazdaság számára egyaránt előnyösek. A szabályozás ösztönzi a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását és fokozatos megszüntetését, illetve a belföldön és a külföldi piacokon egyaránt gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének növelését. A gazdálkodás biztonságát a vállalati tartalékok szerepének fokozásával is elősegíti. A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló rendelet az adózási, támogatási és alapképzési szabályokat tartalmazza. Eszerint a mezőgazdasági nagyüzemek adóinak általános mértéke nem emelkedik. Földadót a jövőben a főbb művelési áganként fizetnek. Egységes lesz a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi és személyes jövedelemszabályozása. A munkadíjak és az év végi részesedés külön szabályozásával a termelő- szövetkezetek az eddiginél nagyobb összhangot teremthetnek a személyes jövedelmek és a teljesítmények között. A felvásárlási árak már meghirdetett emelésével összhangban egyes támogatások megszűnnek, mások mérséklődnek. A kedvezőtlen adottságú üzemek továbbra is megkülönböztetett támogatásban részesülnek, hogy az elősegítse az adottságaikhoz igazodó termelés kialakítását, ösztönözze az ez irányú gyors cselekvést. A háztáji és kisegítő gazdaságok a nagyüzemekkel azonos feltételek mellett vásárolhatnak műtrágyát, növényvédőszert és támogatást kapnak a termelésükhöz szükséges alpavető kisgépek beszerzésére. Akik szarvasmarhát tartanak, továbbra is részesülnek az eddigi kedvezményekben. A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló rendelet elősegíti a vállalati teljesítmények és a bérfejlesztés lehetőségének közvetlenebb összekapcsolását- A bértömegszabályozás eddiginél szélesebb körű alkalmazása fokozottan ösztönöz a bérek teljesítmények szerinti differenciálására és a takarékos létszámgazdálkodásra. Növeli a rendelet az önálló vállalati bérgazdálkodás rugalmasságát, lehetővé teszi az ösztönző bérformák kiterjedtebb alkalmazását és a vállalatokat érdekeltté teszi a fölösleges létszám leépítésében. A vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló rendelet 1980. január 1-től — egyes feldolgozó ágazatokban 1981-től — a korábbinál jobb összhangot teremt a műszaki fejlesztési források és a tényleges szükségletek között. Biztosítja annak lehetőségét, hogy a vállalatok az előállított termékeik árába felszámítható műszaki fejlesztési hányadot — a vállalat egészére jóváhagyott kereteken belül saját hatáskörükben, tényleges kutatási és fejlesztési igényeiknek megfelelően használhassák és differenciálhassák. 1980-tól több mezőgazdasági nagyüzem is lehetőséget kap arra, hogy, műszaki fejlesztési alapot képezzen saját agrotechnikai kutatásai céljaira. A beruházások rendjéről szóló korábbi minisztertanácsi rendeletet módosítva a kormány a döntési és a finanszírozási rendszeren alapvetően nem változtatott. A beruházások támogatása azonban az eddiginél szigorúbb gazdaságossági követelményekhez kötődik. Állami alapjuttatást azok a dinamikusan fejlődő vállalatok és szövetkezetek kaphatnak, amelyeknek beruházásai megfelelnek a hitelpolitikai irányelvekben rögzített jövedelmezőségi követelményeknek, de fejlesztési alapjukat más jövedelmező beruházásokra kötötték le, ezért újabb hitelt már nem tudnak fölvenni. * * * A kormányrendeletek és a miniszteri végrehajtási szabályozások a Magyar Közlöny november 1-i számában jelennek meg. Ez a szám nyílt árusítású hírlapárudákban is kapható lesz. Hogyan lehet csökkenteni a traktorok fordulási sugarát? Mi a differenciálzár feladata? — ilyen és hasonló kérdésekre kellett válaszolniuk a versenyzőknek a szakmai-elméleti fordulókban Versenyben az ifjú gépszerelők Huszonegy termelőszövetkezet legügyesebb, növénytermesztésben dolgozó fiatal mezőgazdasági gépszerelői vetélkedtek a hétvégén Kenderesen. A mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben megrendezett „erőpróba” résztvevői ötfordulós elméleti és kétfordulós gyakorlati versenyen bizonyították, ki kevesebb, ki több sikerrel a szakmai és ifjúság- politikai ismeretekben való jártasságukat- A legtöbb pontot szerzett három versenyzőnek — a helyezések sorrendjében Kiss István kunhegyesi, Sáfár Ferenc mezőtúri és Dér György rákóczifalvi fiatalnak — Papp László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese adta át a kétezer, ezerötszáz és ezerforintos jutalmakat, a november 6-án nyíló Skála áruházban beváltható vásárlási utalványokat. A vetélkedő három győztesére szorgalmas felkészülés vár a következő hetekben, ők képviselik majd Szolnok megyét a termelőszövetkezeti ifjú gépszerelők országos versenyén. (Fotó: Temesközy.) A mezőtúri Dózsa Tsz-t képviselte a kenderesi versenyen Sáfár Ferenc. Az elméleti fordulókban ő szerezte a legmagasabb. S9-es pontszámot, /és jól oldotta meg munkagépes feladatát, — képünkön — a bálázógép zsinegének próbakötését is
