Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

XXX. évf. 254. szám, 1979. október so., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mindenki kulcsjátékos A bölcs király — tartja egy régi mondás — soha sem hoz olyan döntést, amit alattvalói ne tudnának teljesíteni. E megállapítást a vezetők tízparancsolatában —. ha lenne ilyen — az első helyre kellene sorolni. A legfontosabbra utal: döntés — semmilyen ügyben — ne szülessen anélkül, hogy a • körülményeket —, amelyek­ben a döntésnek hatnia, á végrehajtást elifndítan/ia és koordinálnia kell — mara­déktalanul számba ne ve­gyék, mérlegeljék. Nem kevés veszteség, rossz munkahelyi légkör (fluktuá­ció) stb. származott már ab­ból, hogy a döntések végre­hajtóinak tapasztalatait, vé­leményét. hely- és tárgyis­meretét nem használták fel az előkészítés során. A si­ker a többféle szempont, a különféle tudás és ismeret- anyag mérlegén kiegyensú­lyozott döntéstől várható a legnagyobb bizonysággal. Az így kialakított elképzelések érvényesülését a különféle érdekek kevésbé gátolják, az ilyen döntésekben az érde­kek összhangja nagyobb va­lószínűséggel megteremtő­dik. A döntési kultúra magas szintjét jelenti az is, ha a döntéshozó rövidebb-hosz- szabb idő után képes kor­rigálni is a saját elhatározd- sát. ha a végrehajtás első tapasztalatai erre intenek. Ez a fajta magatartás a to­vábbi döntések hitelét je­lentősen növeli. A döntés-előkészítés rend­kívül fontos szabálya még — s erről semmilyen körül­mények között sem szabad, elfeledkezni, hogy a tanács­adók, a közreműködők fe­lelőssége sem lehet kisebb az egyszemélyi felelős veze­tőénél. Ha véleményt kémek í valakitől, ne azt igyekez­zék kitalálni, hogy mit vár­nak tőle, hogy a főnök mit hallana tőle szívesen, hanem minden körülmények között a valóságot mondja, egyér­telműen, kerülve a „dodonai stílust”, amelyben, mint tud­juk. akként változik a je­lentés, hogy hova kerülnek a vesszők. Ha esetleg kelle­metlenül hangzik is a vé­lemény, a tanács, a javas­lat, akkor is azt kell mon­dani — vagy inkább sem­mit — hiszen végülis min­denkinek csak ez szolgálja az érdekeit. Végezetül: ott lehetnek elé­gedettek a döntési kultúrá­val, a munkahelyi légkörrel, ahol nemcsak őszinte véle­ményeket mondanak, ha el­hangzik a felkérés a vezetés részéről, hanem: mondják a véleményt, javaslatot, ötletet vagy kritikát felszólítás nélkül is. A döntési kultúra fejlesztésének ügye ugyanis nemcsak 1—2 ember, vagy a vezetőtestület feladata, ha- j nem mindenütt az egész munkahelyi kollektíváé. Ott lehetnek bizonyosak az ügyek megfelelő elintézésé­ben, ahol senki sem vár a másikra, a vezetett a veze­tőkre, amikor a továbbju­tás, a gondok megoldására keresik a legmegfelelőbb utat, ahoi senki sem gon­dolja (és nem is érzi, mert nem éreztetik vele), hogy a partvonalon kívül áll, hogy elég, ha csak szurkol: fü­tyül vagy tapsol az esemé­nyek láttán. A döntési kul­túra ott korszerű, ott segí­ti az eredmények növelé­sét. ahol mindenki „kulcs- játékosnak” érezheti magát, s ahol mindenki — vállalva ezt a szereoet — úgy is dol­gozik, viselkedik. Gerencsér Ferenc Uj rendeletek a gazdasági élet szabályozására Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 92. üléséről. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a jelentést- Megbízta a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­gát, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket az ülé­sen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtá­sára. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság ülésszakáról. A kor­mány a 'jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a pénzügyminiszter­nek az 1980. évi állami költ­ségvetés kidolgozásáról szó­ló tájékoztató jelentését, és meghatározta az állami költ-' ségvetésről szóló törvényja­vaslat elkészítésének irány­elveit. A kormány a pénzügymi­niszter, valamint az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nökének előterjesztése alap­ján megvitatta és jóváhagy­ta a pénzügyi szabályozók módosításával összhangban álló termelői árrendezést, amely lehetővé teszi a vi­lágpiaci árakhoz való folya­matos alkalmazkodást, elő­segíti a termelési szerkezet hatékony átalakítását. Megtárgyalta a kormány a gazdasági szabályozó rendszer 1980. január 1-én hatályba lépő módosítására vonatkozó előterjesztéseket. Ennek keretében rendeletet alkotott a vállalati jövede- lemszábályozás rendszeréről, a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről, a vállalati bérszabályozásról, a részesedési alap felhasználá­sáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érde­keltségi rendszeréről, a be­ruházások rendjéről, vala­mint a vállalati műszaki fej­lesztési alap képzéséről és felhasználásáról. A kor­mányrendeletek és a végre­hajtást szolgáló miniszteri rendelkezések a Magyar Közlöny november 1-i szá­mában jelennek meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Határjáráson Vasárnap is nagyüzem volt a földeken A hétvégén szerte a me­gyében teljes volt a nagy­üzem a földeken, a mező- gazdasági nagyüzemek igye­keztek maximálisan kihasz­nálni a vasárnap délutánig verőfényes őszutót, a száraz időjárást. A kunhegyesi Kunság Né­pe Tsz úgynevezett Gyócsi kerületébe menet — ott dol­goztak a vetőgépek — Szabó Lajos termelési elnökhelyet­tes sorolta, milyen erőket mozgósítottak a vasárnapi munkákhoz. — Hat kombájn töri a ku­koricát, ötven hektárnyi be­takarítani való marad utá­nuk a hét első napjaira. — Ugyancsak hat vetőgéppel ültetjük a búzát, tizennégy szállítójármű hordja be a cukorrépát, a tengerit. Megálltunk a bigéi hodály melletti kukoricatáblánál. Szabó Gyula kombájnos für­gén ugrott le a John-Deere „nyergéből”, pedig ugyan­csak hosszúak voltak az utóbbi hetek. — Ez a harmadik mun­kával töltött vasárnapom, dehát nyár derekán az ara­táskor, meg ilyenkor az őszi betakarítások idején ez a rendje. Hogy milyen a ku koricatermés? Ahogy figye­lem, amikor ürítik a kom- kombájnt, májusi morzsolt- ban számolva kinézem hek­tárjából az ötvenöt mázsát. De ne haragudjanak, töröm tovább, mert a sarkamban a járvaszecskázó, a marháknak aprítja a kukoricaszárat. Az­tán hadd jöhessenek mielőbb a traktorosok, az 1700 hek­tár mélyszántást be kell fe­jezni, mielőtt kifagynak az ekék a földből. A fegyverneki Vörös Csil­lag Tsz-ben is sokan van­nak, akik úgymond'' jócskán „elkapták az őszi munkák végét”. Ahogy Berta Mihály gabonatermesztési ágazatve­zető mondja, szeptember 28-a óta minden hétvégén dolgoztak a téeszbeliek. — Meg is van a látszata — mutatta a határt járva a letarolt táblákat — a 900 hektár kukorica betakarítá­sát még a múlt héten, a ta­valyinál tizenöt nappal ko­rábban befejeztük. A ter­més is jobb 12 mázsával a múlt évinél, 69 mázsát adott egy-egy hektár. A kocsordi táblákban T. Nagy Sándor és Földes Al­bert vetőbrigádja tartott va­sárnapi műszakot. — A negyed része van még hátra az 1650 hektárnyi őszi búza vetésének, elsejéig földbe kerül a mag — bi­zonygatta Nagy István. — Na nincs az őszi aszály, hát már rég el is felejtettük volna a vetést. Legalább negyven százalékkal több időt vettek igénybe a talaj­munkák. nem egyszer tör­tek a tárcsák, a gyűrűshen­gerek. Különösen ott, ahol kukorica után ültettünk bú­zát. — Mit szólt a család a hétvégi távolmaradáshoz? — Nem mondom, hogy örülnek, ha vasárnap se lát­nak, de megértik, most minden nap számít, most a jövő évi kenyérről van szó. Varjaktól feketéllett a dűlőút a tiszaroffi határban: csalhatatlan jele a közelgő télnek. Az Aranykalász Tsz tagjai — ahogy Serfőző László termelési főmérnök sorolta —1 már nem éri vá­ratlanul, ha még hidegebbre fordul az időjárás. — Ezen a vasárnapon be­fejezzük a 950 hektár őszi búza vetését, 12 műszaknap alatt még sohase végeztünk (Folytatás a 3. oldalon) A kunhegyesi botárban vasárnap öt Lajta-32-es vetette a búxát Az eddigi három helyett hatméteresre szélesítik a Fegyvernek és Tiszafüred közötti utat a tiszabői elágazástól kezdődő nyolckilométeres szakaszon. A KPM Közúti Igazgatóság dol­gozói még novemberben befejezik az úgynevezett itatásos eljárással készülő út építését Múzeumi, műemléki, honismereti hónap Megyei záróünnepség Szolnokon Kitüntetéseket, pályadíjakat adtak át A múzeumi, műemléki, honismereti hónap megyei záróünnepségét tegnap dél­előtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban rendezték meg. Lengyel Boldizsár, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője a hagyományos őszi rendez­vénysorozatot értékelve örömmel szólt arról, hogy a múzeumok egyre jelentősebb szerepet töltenek be köz- művelődési életünkben. Míg régebben csak kínálták, szemlélődésre bocsájtották a múlt általuk őrzött emlé­keit, napjainkban egyre több olyan fórumot terem­tenek, amelyek elősegítik, hogy a múlt ma is hasz­nálható értékké váljék, ha­ladó hagyományaink megőr­zésére. tiszteletére nevelje a múzeumlátogató közönséget. A különböző múzeumi ren­dezvények, kiállítások, tár­latvezetések mellett ezt szol­gálják az évente kiírt pá­lyázatok. a múzeumok köz­reműködésével szervezett szakkörök, táborok is. Az idei rendezvénysorozat „A múzeumok és a honis­mereti mozgalom a szoci­alista hazafiságért” mottót kapta. Ennek jegyében több rangos tanácskozást rendez­tek a megyében. A közmű­velődési, közoktatási mú­zeumi szakemberek Szolno­kon tanácskoztak a témáról. Törökszentmiklóson a Ta­nácsköztársaságról, mint egyik jelentős történelmi sorsfordulónkról, Kunszent- mártonban pedig a Tiszazug néphagyományainak újabb kutatási eredményeiről ta­nácskoztak a szakemberek. A kiállítások közül Németh József háromszoros Mun- kácsy-d.íjas festőművész és a nyolcvanadik születésnapját ünneplő mester, Chiovini Ferenc festőművész gyűjte­ményes kiállítása marad em­lékezetes. A múzeumi, mű­emléki, honismereti hónap megyei rendezvényei magas színvonalon, új ismeretek­kel, kulturális értékekkel gazdagították a közönséget s a szakembereket egyaránt. Elmondható ez az idei nép­rajzi, nyelvjárási, történel­mi és üzemtörténeti pályá­zatra beérkezett munkákról is. A pályázatot kísérő ér­deklődés bizonyítja azt is, hogy napjainkban sem csök­kent a figyelem történel­münk, múltunk iránt és eb­ben nagy szerepe van a múzeumok munkájának is, — hallhatunk az értékelés­ben. Az ünnepségen kitünteté­sek átadására is sor került. Tari Kálmántól a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetőjétől a Kul­turális Minisztérium „Szo­cialista kultúráért” kitünte­tését Varga Ferenc a me­gyei tanács pénzügyi osztá­lyának dolgozója vette át. Ketten „Kiváló munkáért” kitüntetésben részesültek. Ugyancsak tegnap kapták meg a „Tájak, korok, mű-' zeumok” mozgalom arany­jelvényes résztvevői az or­szág valamennyi múzeumá­nak ingyenes látogatáséra jogosító szelvényt. Ezt követően átadták a néprajzi, helytörténeti, tör­ténelmi és üzemtörténeti pá­lyázat díjnyerteseinek a ju­talmakat. A különböző kate­góriákban — felnőtt, ifjúsá­gi és csoportos pályázók — huszonhatan vették át az első, másod,ik és harmadik helyezésért járó díjakat. Többen pénz-, illetve könyv- jutalomban részesültek. A legjobb pályamunkák elnyer­ték az országos pályázaton való részvétel jogát is. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter vezetésével vasár­nap küldöttség utazott az NDK-ba, a KGST építés­ügyi állandó bizottsága Ge- rában tartandó 48. ülésére. Az ülésen a KGST tagorszá­Vasárnap elutazott Buda­pestről a lengyel ifjúsági küldöttség, amely Krzystof Trembaczkiewicznek a Len­gyel Szocialista Ifjúsági gok közötti sokoldalú nem­zetközi gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények meghosszabbításáról, az anyagi erőforrások ésszerű és gazdaságos felhasználásá­ról, valamint az építőanya­gok gyártásfejlesztéséről tárgyalnak. Szövetségek Föderációja Fő­tanácsa elnökének vezetésé­vel a KISZ Központi Bizott­ságának meghívására tartóz­kodott hazánkban. KGST-TANÁCSKOZÁS Téma: az éDÍtőiaar Elutazott a lengyel ifjúsági delegáció

Next

/
Oldalképek
Tartalom