Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

f/ /1 / Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 251. szám, 1979. október 26., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 11 verseny keretei Közgazdák — iparstatisz­tikusok, üzemgazdászok, matematikusok és más szak­emberek — tartották ván­dorgyűlésüket Győrött szep­tember derekán. Az ipari tartalékok feltárásáról, a népgazdasági egyensúly ja­vításának ■ mikéntjéről — makro- és mikroökonómiai ismereteket igénylő kérdé- ' sekről — tanácskoztak, s va­lamelyest meglepetésként hatott, hogy a most kibon­takozó kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­ről is szó esett. Huszár Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, — egyben az Országos Tervhivatal elnöke — írta le nyomtatásban megjelent, vitaindítónak szánt előadásában: „...szól­ni kell még egy tartalé­kunkról: az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére országos méretűvé vált munkaverseny mozgalomról.” Miért utalunk vissza — a munkaverseny ürügyén — e minapi tanácskozás-sorozat­ra? Mindenekelőtt azért, hogy a verseny rangját is érzékeltessük, kiváltképp mert a munkaversennyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Tény: nem tar­tozik a szűkebben értelme­zett közgazdasági kategóriák közé, a lexikont idézve: „a dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezése”. önmagá­ban nem képes arra, hogy országos és vállalati gondo­kat orvosoljon: nem helyet­tesítheti a termékszerkezet­váltást. nem fordíthat vesz­teséges vállalati gazdálko­dást nyereségessé. Riportereink járják a me­gyét, az országot, a telexgé­pek kopogják a híreket: fel­ajánlásokról olyasunk-hal- lunk.' Nincs olyan termelővál­lalat, amely ne csatlakozott volna a felhívásihoz. Me­gyénkben ötezer brigád het­venezer tagja vesz részt a munkaverseny ben. Jól érzékelhető a szemlé­let módosulása. Mennyiség többlettel ott találkozunk, ahol valóban szükség van rá: az üzemképes — tehát a vasút birtokában levő. de gyakran veszteglő — moz­donyoknál, vagy a méreg drága energiahordozók im­portjának mérséklését lehe­tővé tevő szénbányászatnál. Nem kínálnak viszont több terméket azok, akik elavult gyártmányaikkal, jó ideje vegetálnak csupán; immár tudják: a nehezen értékesít­hető cikkekből még többet készíteni — pazarlás. Sok szó esett egykor a formális vállalásokról: nap­jainkban is lehet hangzatos már-már jelmondatszerű — felajánlásokat tenni, hiszen a takarékosság, a minőség javítása, a szigorúbb álta­lános munkafegyelem frázi­sé koptatott kívánalom. Valóban: a tartalékok hátországából mindez bár­mikor előtérbe helyezhető. Csakhogy: a vállalások mér­hetők. Ha valóban 800 ezer kilométer út megtételére ké­pes egy villanymozdony az eddigi 400 ezer kilométerrel szemben, ha kevesebb a rek­lamáció a cipőboltokban; ha azonos termelés mellett ke­vesebb anyag — kivált im­portanyag — használódik fel, nos mindez számszerűen kimutatható. S mert a fo­lyamatos munkát anyagel­látási zökkenők, szervezési fogyatékosságok is nehezítik — e vállalások betartása sem csekély feladat. F. T. fir- és belvízvédelmi szemle Fokozott vízminöségvédelmi szolgálat a Tiszán A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén megtartották a hagyományos őszi szemlét. Felülvizsgálták az ár- és belvízvédelmi rendszerek állapotát. Hat­száznegyven kilométer hosz- szú árvízvédelmi fővédvona­lon vizsgálták meg a tölté­sek biztonságát, a védelmi készenlétet, továbbá a terü­letet behálózó belvízi csator­nák és átemelő művek, mű­tárgyak üzemképességét. A szemlézők külön figyelmet fordítottak az évtized máso­dik legnagyobb, tavaszi ár­vize által megrongálódott ti­szai partszakaszok helyreál­lításának a munkálataira. Űjszász és Szászberek tér­ségében a másfél kilométer hosszú támfal több mint fe­lét már megépítették. A munkát úgy ütemezték, hogy az esetleges télutói, vagy tavaszi áradás idejére a teljes mű elkészüljön, és megakadályozza a víz kilé­pését a 32-es főútra. Még ebben az évben a Zagyva jobb parti részén épülő szükségtározó átadására is sor kerül. A munka nagy­ságát jelzi, hogy ebben a térségben 110 ezer köbméter föld megmozgatásával te­remtenek olyan helyzetet, hogy árvíz esetén 24 millió köbméter vizet vezethetnek el a folyó medréből. A Mahart szolnoki hajó­állomásától arra kértünk információt, milyen gondo­kat okoz a Tisza jelenlegi alacsony vízállása. A gázlók már. akadályozzák a vízi közlekedést, elsősorban a Szolnok térségébe irányuló sóderszállítást. Az alacsony vízállás a Ti­sza vízminőségét is veszé­lyezteti, annál is inkább, mivel a mellékfolyóin, első­sorban a Bodrogon keresz­tül gyakran érkezik kisebb- nagyobb szennyvízhullám. Az elmúlt napokban például fa- és papíripari eredetű szennyeződést észleltek, amely csehszlovák területről érkezett hazánkba. Szeren­csére a szennyhullám a Ti­szába érve felhígult és a fo­lyó öntisztító képessége is érvényesült, így a Közép- Tisza vidékén védelmi be­avatkozásra nem volt szük­ség. A vízügyi igazgatóság vízminőség osztálya azonban megerősítette az ellenőrző szolgálatát, elsősorban Kis­köre térségében, de másutt is rendszeresen analizálják a vízmintákat, vigyázzák a folyó tisztaságát. B SZOT Titkárságának ülése Szolnokon Tegnapi munkanapját a. Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkársága Jakab Sándor főtitkárhelyettes ve­zetésével Szolnokon töltötte. Délelőtt több munkacsoport­ban beszélgetéseket folytat­tak a szakmai szervezetek megyei bizottságainak titká­raival, több nagyvállalat szb-titkárával, az SZMT osz­tályvezetőivel a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa munkájáról. Ezt követően a SZOT és az SZMT titkár­ságai együttes ülést tartottak. Részt vettek a tanácskozá­son a SZOT Titkárságának tagjai Jakab Sándor vezeté­sével, Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, az MSZMP KB és a megyei pártbizottság több vezető munkatársa, valamint az SZMT Titkárságának tag­jai. élükön Árvái István ve­zető titkárral. Napirenden az SZMT Titkárságának je­lentése szerepelt, amelyben értékelték a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkáját, a SZOT Elnöksége 1977. ja­nuár 3-i határozata megva­lósításának helyzetét, külö­nös tekintettel a határoza­tok végrehajtásának segíté­sére és ellenőrzésére, a ki­alakult főbb munkamódsze­rekre, az SZMT kádermun­kájára. A témához kiegészí­tő jelentést adott a SZOT szervezési- és káderosztálya. A jelentés vitájában fel­szólalt Andrikó Miklós. a megyei pártbizottság első titkára. Sólyom Ferenc, Vas János. Virizlay Gyula, a SZOT titkárai, dr. Sáli Fe­renc, a SZOT osztályveze­tője. A tanácskozás Jakab Sándor összefoglalójával zá­rult. Marjai József hazaérkezett Romániából Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki küldöttség élén a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozatán vett részt, csütörtökön hazaérke­zett Romániából. Marjai József Bukarestben vezető személyiségekkel tár­gyalt a két ország kapcso­latainak kérdéseiről. Meg­nyitotta a magyar gazdasági és műszaki napokat. Ellá­togatott a román főváros ne-* hézgépgyárába, és felkereste a bukaresti bútoripari kiál­lítást is. Marjai József a ma­gyar gazdasági és műszaki napok megnyitása alkalmá­ból Bukarestben és Kolozs­várott elmondott beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a szocialista nemzetközi mun­kamegosztásból származó kölcsönös előnyök érvénye­sítése valamennyi szocialista országnak alapvető érdeke. Rámutatott, hogy Magyaror­szág és Románia gazdasági és műszaki tudományos együttműködését a szocia­lista országok fejlődésének általános törvényszerűségei, a KGSTlHtagországok politikai és gazdasági együttműködé­sének közösen kialakított el­vei alapvetően meghatároz­zák. A KGST-tagországok két- és sokoldalú együtt­működésének továbbfejlesz­tése új módszerek és lehető­ségek feltárását és alkalma­zását követeli meg. Közös feladataink megoldásában, törekvéseink valóra váltásá­ban építünk a Román Szo­cialista Köztársasággal való kétold, alú együttműködé­sünkre is. Tegnap kora délután búcsúztatták a sorköteleseket Szolnokon, a Jubileum téren. Képün­kön a bevonulok egy csoportja A szerelő és az alkatrészgyártó tevékenység különválasztásá­ra új, daruzott csarnokot épít Kunhegyesen a Vízgépészeti Vállalat 1. számú gyára. A pályázaton nyert 6 millió forintos hitelből a Kunság Népe Termelőszövetkezet építi fel a csar­nokot Hazánkba érkezett a holland külügyminiszter Tegnap hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Christoph A. van Der Klaauw holland külügymi­niszter. A Ferihegyi repülő­téren — meghívója — Púja Frigyes külügyminiszter kö­szöntötte. Fogadtatásánál je­len volt Johan Beelaerts van Blokland, a Holland Ki­rályság budapesti nagyköve­te is. Délután a Külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek Púja Frigyes és Chris­toph A. van Der Klaauw hivatalos megbeszélései. A két külügyminiszter eszme­cserét folytatott a kölcsönös érdeklődésre számottartó idő­szerű kérdésekről, s áttekin­tette Magyarország és Hol­landia kétoldalú kapcsola­tainak alakulását. A tárgya­láson — amelyen részt vett Johan Beelaerts van Blok­land — nagy figyelmet szen­teltek az enyhülési folyamat továbbfejlesztésének. az európai biztonság és együtt­működés elmélyítésének kér­déseire. A külügyminiszterek ma folytatják az eszmecserét. Az emberi élet fordulóit kísérő népszokások Honismereti tanácskozás Kunszentmártonban Évek óta hagyomány, hogy a honismereti hó­nap keretében tudomá­nyos tanácskozást ren­deznek Kunszentmár­tonban. Az idén nyol­cadik alkalommal jöt­tek el neves szakem­berek, muzeológusok, s a járás helytörténeti, honismiereti 'szakkörei­nek vezetői, pedagógu­sok, a nagyközség mű­velődési központjába, hogy előadásokat tart­sanak. illetve hallgassa­nak meg az emberi élet fordulóiról, a bölcsőtől a sírig kísérő népszoká­sokról. A kétnapos tanácskozást tegnap délelőtt Berta László, a nagyközségi közös tanács elnöke nyitotta meg. s ezt követően a 75. születésnapját ünneplő dr. Bálint Sándor professzor tartott bevezető előadást: A résztvevők ked­ves gesztussal ajándékkal köszöntötték fel a Szegeden élő professzort. A megnyitó után előadá­sok hangzottak el. Kakuk Mátyás, a kunszentmártoni gimnázium tanára a XVIII. század első feléből szárma­zó anyakönyvek alapján a nagyközség személynév-típu­sairól, Csetényi Mihályné csépai pedagógus, a szülés­sel és a terhességgel kapcso­latos szokásokról, hiedel­mekről, Mohácsi Lászlóné nyugalmazott iskolaigazgató pedig Tiszasas és Öcsöd ke­resztelési szokásairól számolt be. A délutáni ülésen — amelyen dr. Martin György kandidátus elnökölt — Ben- cze Lászlóné, a Debreceni Zeneművészeti Főiskola fő­igazgató-helyettese a Tisza­zug népdalairól, népi játé­kairól. s a hangszeres nép­zenéről, Győrfy Katalin, be­rettyóújfalui pedagógus ugyancsak a Tiszazug gyer­mekjátékairól, s végül dr. Barna Gábor tudományos ku­tató az ifjúkori közösségek­ről és szokásaikról tartott előadást. A tanácskozás keretében tegnap kiállítás nyílt a Helytörténeti Gyűjtemény­ben. A bemutatott sokrétű, gazdag anyag főleg a la­kodalmi és temetkezési szo­kásokról tudósít, de kiállí­tották a bábaasszonyok „or­vosi műszereit”, s a szüle­téssel kapcsolatos „babonák”, hiedelmek kellékeit is. Ma ismét előadásokkal folytatódik „Az emberi élet fordulói”-ról szóló tanácsko­zás. örsi Julianna. Felföldi László, dr. Szabó László., R. Csányi Marietta, Tóth Judit, Józsa László, Czövek Judit és d,r. Novak László referá­tuma a régi lakodalmi, te­metkezési szokásokat eleve­níti fel, majd napjaink tár­sadalmi és családi ünnepei­ről Smuta Kálmánná tart előadást. Ez utóbbi illuszt­rációjaként a kunszentmárto­ni Mátyás király úti Általános Iskola, s a József Attila Gim­názium diákjai névadási és házasságkötési műsorukat mutatják be. Ezt követően dr. Barna Gábor értékeli az idei pályázatokat, s átadja a díjakat, majd dr. Üjváry Zoltán, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanszékveze­tő egvetemi tanára mond zárszót. Holnap tanulmányi kirán­duláson ismerkednek a részt­vevők a járás településeivel, s ellátogatnak a nagykőrösi Arany János Múzeumba, es­te pedig megnézik a járás pávaköreinek, tánccsoport- iainak műsorát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom