Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 4. Csatorna a Duna és a Fekete-tenger Hatvannégy kilométer hosz- szú lesz az a csatorna, amelynek átadását 1980- ra tervezik Romániában. A mesterséges viziút Cierna- Voda és Constanta között épül és lehetővé teszi majd, hogy a hajók a Du- na-deltát kikerülve rövi- debb úton jussanak el a Fekete-tengerhez (KS Fotó: - Matusz Károly felvétele) Új MGST-épllheztsek B Hmelnyickiji atomerőmű A négymillió kilowattos ukrajnai atomerőművet közös erővel építi meg Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia. Az új atomerőműtől az említett országok mindegyike annyi energiát kap majd, amennyivel hozzájárul az erőmű építéséhez. A megállapodás értelmében a Szovjetunió készíti el az építkezés tervét, biztosítja a szükséges anyagi és pénzügyi erőforrásokat végzi az építő és szerelő munkálatokat, továbbá vállalja az atomerőmű üzemeltetésével és hasadóanyag-ellátásával kapcsolatos gondokat. Meghatározták a többi partner — Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia *— részvételét is az építkezésben. Magyarország például hírközlő berendezést, autóbuszokat, építőgépeket és anyagokat szállít. Lengyelországból elektrotechnikai berendezés, automata műszerek, építőgépek, hengerelt fémek érkeznek. Ezenkívül az atomerőmű megépítésében lengyel munkások is résztvesznek. Csehszlovákia látja el technológiai berendezéssel. szállítóeszközökkel., köztük Tatra nehézteherautókkal, henger- és présberendezéssel az építkezést. Egyidejűleg megkezdik az atomerőmű és Rzeszow között a szupernagy feszültségű áramvezeték építését. Az új vezetéken bonyolítják majd le a villamos energia tervbe vett szállítását a Szovjetunióból az építkezésben résztvevő partnerekhez. A Vinnyica—Albertirsa távvezeték után ez lesz a második 750 kilovolt feszültségű fővezeték. Az áramvezetéknek a Szovjetunió területén levő 260 kilométeres szakaszát a Szovjetunió építi meg. A szovjet határtól Rzeszow alállomásig (117 kilométer) a Lengyel Nép- köztársaság építő szervezetei saját erőforrásaikból és a Magyarország, az NDK és Csehszlovákia által rendelkezésükre bocsátandó eszközökből építik meg a vezetéket. Az új vezeték megépítésével létrejönnek a KGST- tagállamok egyesített energiarendszerei megbízható üzemeltetéséhez, a Szovjetunióból Magyarországra, Lengyelországba és Csehszlovákiába történő tervszerű áramszállítások növeléséhez a feltételek. Ha majd a hmelnyickiji atomerőmű teljes kapacitással üzemelni fog, a Szovjetunióból a KGST-tagállamokba irányuló áramszállítások megkétszereződnek. Érdekeink összhangja agasrangú politikusok látogatása után rendszerint némi elégedettség tölt el bennünket. Ha ennek az elégedettségnek mélyére nézünk, elsősorban azt látjuk, hogy minden ilyen találkozó, barátságos tárgyalás növeli az államok közötti bizalmat. Ez a kellemes érzések döntő, bár nem egyetlen oka. Jólesnek az elismerő szavak is, amelyeket egy-egy vendég az országról, népünkről mond. Ilyenkor közvetlenül is tapasztaljuk, hogy Magyarországnak tekintélye van a világban. Soha nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a tekintély — mint egy klasz- szikus épület nemes homlokzata — két fő pilléren nyugszik. A nyugati partnereket például soha, egyetlen pillanatra sem hagyjuk kétségben aziránt, hová tartozunk. Tudják, hogy amikor tárgyalnak • velünk, a szocialista közösség egy tagjával teszik ezt. Szövetségi rendszerünk szilárd, erős politikai, gazdasági és katonai hátteret ad a magyar diplomáciának, a Nyugaton is érzékelik, hogy más dolog a Varsói Szerződés egy tagjával tárgyalni, mint olyan kis országgal, amely egymaga áll a világban. Manapság az államok, a népek sok-sok szállal kötődnek egymáshoz, és jóformán senki nem beszél és cselekszik csak a saját nevében. Ez azonban csak az egyik oszlop. Nem lehet tekintélye annak, aki a gazdaság, a szociális, a humanitárius fejlődés ösvényén csak bukdácsol. Magyarország eredményei azonban ennek az ellenkezőjét mutatják: olyan utat tettünk meg, amely mindenütt elismerést kelt. Ezt hallhatjuk a pohárköszöntőkben, olvashatjuk külföldi újságcikkekben. De ha nemzetközi tekintélyünk kialakulásának ez a két fő forrása — a jövőt is lényegében ez határozza meg. Mi magunk — a másodikról szólva — mindenkinél jobban ismerjük gyengéinket is. Tudjuk, minden eddigieknél nehezebb lesz tartani a fejlődés ütemét, tovább haladni, újabb sikereket aratni határainkon belül, megőrizni az elismerést. Ezek a magyar—nyugati kapcsolatok fő jellemvonásai a túloldalról nézve. De melyek a mi szempontjaink? Elsősorban politikaiak. Amikor Kádár János a nyugatnémet kancellárt üdvözölte Budapesten, ezt mondta: a vendég elismerésre méltó módon hozzájárult a hidegháború falának lebontásához, és most is az enyhülés elmélyítését vallja céljának. Partnereket keres tehát a magyar külpolitika a békés egymás mellett éléshez, s talál is Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, az NSZK-ban s egyebütt. Nagy távlatú közös szocialista (a szó nemesebb értelmében vett) hadjárat kapott lendületet úgy tíz esztendővel ezelőtt: a háborús előkészületek szörnyű kilátástalan- ságával szemben megtalálni a másik utat. A kölcsönös elzárkózás feloldódása megnyitotta la kapukat a gazdasági kapcsolatok előtt. Magyarországnak — amely termékeinek egyharmadát exportálja — elemi érdeke, hogy a kereskedelmi csere kibontakozzék. A békés egymás mellett élés több mint a háború elkerülése, de éppen e dekintetben van vitánk egy sor olyan nyugati politikussal, aki a fegyverkezésben, az elrettentés és a félelem egyensúlyában látja a megoldást. Valójában a békés egymás mellett élésnek hozzá kell járulnia a népek közeledéséhez, a társadalmi haladáshoz, a gazdasági fejlődéshez, az életszínvonal emeléséhez, az emberi kapcsolatok elmélyüléséhez. Aki elolvassa azokat a záróközleményeket, amelyeket magasrangú látogatások befejeztekor kiadnak, tapasztalhatja, hogy ezek a feladatok foglaltatnak bennük, ezekhez a célokhoz vezetnek egy-egy lépéssel közelebb. agyarország nem nagy állam, de jelen van a nemzetközi életben, segíti a jó ügyet. A sokat vitatott nemzeti és nemzetközi érdekek a mi esetünkben teljes összhangban vannak. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt előnyösek számunkra ezek a kapcsolatok, egyben jó hatással vannak az általános európai légkörre. Bizonyító erejűek. Éppen mert lelassult az enyhülési folyamat, s Nyugaton számottevő erők kétségbevonják hasznosságát, sőt létét — nagy jelentősége van annak, hogy egy szocialista és egy tőkés állam vezetői barátságosan tárgyalnak és az eredményes munka tudatával kelnek föl az asztaltól. Tatár Imre Japán választások Ohira adui A japán politikai naptár eredetileg csak 1980 végére jelzett általános választásokat, de Ohira Maszajosi mi-' niszterelnök döntése alapján már az idén szeptemberberl feloszlatták a parlamentet, s október 7-re kiírták az országos választásokat. Cél: a kényelmes többség Az évtizedek óta megszakítás nélkül kormányzó Liberális Demokrata Párt köreiben nem is titkolják: „kényelmes többséget” akarnak biztosítani maguknak az alsóházban. Nem kis célkitűzés — bizonyos előrejelzések szerint azonban reális. A konzervatív nagytőke irányította párt népszerűsége a ’60-as évek végétől a ’70-es évek közepéig megállíthatatlanul csökkenőnek tűnt, de az elmúlt pár esztendőben ismét szilárdabb talajt érezhet a lába alatt. A politikai megfigyelők számára nem kétséges az LDP győzelme; a vélemények csupán az elérhető mandátumok száma, illetve az ellenzéki pártok lehetséges eredménye körül térnek el. (A sokmilliós példányszámú japán napilap, a Jomiuri Simbun egyik friss közvéleménykutatása szerint az LDP az utolsó, 1976-os választásokon szerzett 42 százalékkal szemben most legalább 46 százalékra számíthat.) Az LDP optimizmusára alapot ad a választások mesteri időzítése is. Ohira döntését mindenekelőtt a gazdasági megfontolások diktálták. Japán inflációs és munkanélküliségi rátáját ugyanis (4—6, illetve 2 százalék körüliek) jónéhány fejlett tőkés ország irigyelhetné, s az életszínvonalon még nem vált érezhetővé a kőolaj idei áremelkedése sem. Ez a helyzet viszont hónapok alatt megváltozhat. A kormánypárt így meg akarja őrizni lépéselőnyét, különösen, hogy jövőre más — népszerűségének aligha kedvező — lépéseket is tervez: többek között az általános fogyasztási adó bevezetését fontolgatják. A gazdaság növekedési ütemének 5—6 százalék körüli stabilizálódása sem jelenti azt, hogy Japán túljutott a szűkülő exportlehetőségek és az iparszerkezet átalakításának nehézségein. „A kormányzatot jelenleg az izgatja leginkább, hogyan tartsa életben az üzleti fellendülést anélkül, hogy elszabadulna az infláció” — idézi a Far Eastern Economic Review című honkongi lap egy tokiói szakember véleményét. Ellenzéki esélyek A politikai elemzések kevés sikert jósolnak a japán ellenzéknek. Emlékeztetnek az áprilisi helyhatósági választásokra, ahol — főként a baloldali pártok akcióegységének hiánya miatt — sorra a jobboldali, nacionalista jelöltek arattak győzelmet. A Szocialista Párt ennek ellenére sem fogadta el a kommunisták együttműködési ajánlatát. (A Kommunista Párt az alkotmány háborúellenes törvényeinek védelmére valamennyi haladó erő összefogását sürgette.) A szocialisták helyzetét gyengíti, hogy nem nyújtanak valódi alternatívát a japán belpolitika számos problémájára, így például a környezetvédelem, az energiafelhasználás, vagy az adóügyek kérdésében. Nem aknázták ki kellő határozottsággal az amerikai repülőgépgyárak megveszte^ getési botrányait sem, amelyek pedig alaposan megtépázták az LDP vezetésének jóhírét. A többi, középutas párt (Komeito, Demokratikus Szocialista Párt, stb.) szintén belső nehézségekkel küzd. Hosszú idő óta a kormánypárt felé hajlanak; elhatárolódásuk a baloldaltól töbOhira miniszterelnök - a start és a cél között bek között a Kínával való szövetség és a „szovjet fenyegetés” rémképével indokolt katonai kiadások terén mutatkozik meg. Ez a mozzanat már a szélesebb, a nemzetközi viszonyokra is kiható következményekre utal. Az 1iDP remélt sikere ugyanis nem pusztán a japán belpolitika kisebb-nagyobb módosulását, még csak nem is csupán Ohira személyes pozíciójának megerősödését jelentené. _ Tágabb horizonton Abszolút parlamenti többség birtokában a miniszter- elnök gyakorlatilag komolyabb ellenzéki akadály nélkül valósíthatja meg külpolitikai elképzeléseit is. Márpedig 10 hónapos vezetése alatt Ohira elsősorban az Egyesült Államokkal való együttműködés fokozását helyezte előtérbe. A kereskedelmi kapcsolatok mellett — ahol a 12 milliárd dolláros japán többlet változatlanul érzékeny vitapont — szorosabb formákat keresnek a politikai és katonai kapcsolatokban is. Rendszeressé válnak a közös hadgyakorlatok. és sűrűn hivatkoznak a szigetország „szerepvállalási szükségességére”, amelyet mindenekelőtt a csendes-óceáni térségben kellene fokozni. Szegő Gábor A különböző népzenei versenyeken már több aranyérmet kapott Vinh Phu vietnami tartomány Dao Xa falujának művészegyüttese. A fiatal lányokból álló brigád tagjai azonban nem csak a népi hangszereket kezelik mesterien, jó eredményeket érnek el a szövetkezet gumiültetvényein is
