Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
1979. október 25, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Martfűre és Tiszaföldvárra látogattak az észt vendégek Elismerő szavak a niivényolajgyár építéséről Martfűre és Tiszaföldvárra látogatott az Arnold RQiitel miniszterelnök-helyettes vezette észt delegáció, amelyet útjára elkísért Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A vendégek elsőként az épülő növényolajgyárat tekintették meg. A készülő beruházásnál a leendő gyár gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői fogadták a delegációt, majd Császár János igazgató tájékoztatást adott a növényolaj - gyár termelési feladatairól, épüléséről. Beszélt arról, hogy ez az üzem évi 3,5 milliárd forint termelési értéket produkál majd, s ha termelése „felfut”, naponta ezer tonna napraforgót dolgoz fel. A 2,5 milliárd forintos beruházás jelentősen hozzájárul az ország deviza- mérlegének javításához, hiszen az itt gyártott termékek „mintegy 90 százalékát exportálják. A vendégek érdeklődtek az iránt, hogy milyen a gyártás dollárkitermelési mutatója. A kérdésre adott válaszban a gyár vezetői elmondták, hogy igen kedvező a növényolaj előállításának „dollárkihozata- la”. A sajtolt magból benzines extrakcióvai kivonják a maradék olajtartalmat. a napraforgó héját ped,ig kazánjaikban eltüzelik, ezzel szolgáltatva hőenergiát. Nagy érdeklődéssel hallgatták a delegáció tagjai, hogy a keletkező hamu majdan esetleg feldolgozható műtrágyának. Mintegy háromszáztízen tevékenykednek egyébként jelenleg a beruházáson a leendő gyár négyszáz dolgozójából. Milyen szervezési intézkedéseket valósítottak meg azért, hogy a létesítmény építésének , véghajrájában minél gyorsabban adják át egymásnak a kivitelezők a munka- területet? — hangzott a kérdés. A gyár építésén jelenleg több mint 30 vállalat ezer embere dolgozik. Megannyi szervezési intézkedés, kooperációs értekezlet, tanácskozás, közbenjárás eredménye az összehangolt munka — hangzott a válasz. A gyárlátogatás után a vendégek elismeréssel szóltak a munka megfeszített üteméről, a beruházás nagyságáról, technikai színvonaláról. Ütjük ezután a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetbe vezetett. Itt Bódi Imre, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a delegációt a mezőgazdasági üzem történetéről, jelenlegi munkájáról. Az 1700 tagot számláló szövetkezet 8100 hektáron gazdálkodik, ebből 2700 hektáron kalászost* termesztenek például, de fontos növény itt a kukorica, ennek termőterülete 1500 hektár. Szó esett a termésátlagokról, ennek kapcsán a szárazságról és az öntözés fontosságáról. Az évi 386 millió forintos termelési értéket előállító mezőgazdasági üzem jelentős szarvasmarha- 'és sertésállománnyal rendelkezik. A szakosított telepek munkájának eredménye, hogy a tehenek átlagosan 4800 liter tejet adnak évente. Sok fáradozás és jelentős anyagi befektetések következménye, hogy az idén a háztáji gazdaságokkal együtt 40 ezer hízósertést értékesít a termelőszövetkezet. A tehenészeti és a sertéstelep, valamint egy öntözőfürt megtekintése után szó esett egyebek között a dolgozók szociális ellátásáról, a helyi tanács és a szövetkezet kapcsolatáról. Nem véletlenül, hiszen a delegáció útjának következő állomása a tiszaföldvári Nagyközségi Tanács volt. Itt Csatos Imréné 'tanácselnök beszélt a település történetéről, lakóinak munkájáról, életkörülményeiről. A vendégek több kérdést tettek fel a helyi tanács apparátusának munkájával kapcsolatban. A delegáció ma Karcagra látogat. H. J. Százéves a magyar hídépítés Tegnap jubileumi ünnepségen emlékeztek meg a Ganz-MÁVAG-ban a magyar hídépítés és -gyártás centenáriumáról, arról, hogy az első magyar gyártmányú közúti híd,, a zsolnai Vág- híd. 1879-ben díszoklevelet kapott a párizsi világkiállításon. A Ganz-MÁVAG és a Vas- szerkezeti Gyár vezetői elmondták: lassan félidejéhez érkezik a négy évvel ezelőtt megkezdett tízéves rekonstrukció, amely lehetővé teszi az új hidak a dunai vízlépcsőrendszer, a csongrádi vízlépcső, a bicskei hőerőmű, valamint más Ganz- gyártmányok, így a motorvonatok, tartályok acélszerkezeti igényeinek kielégítését. A 900 millió forintos beruházási keretből már sok új. korszerű, nagy teljesítményű és többségében automatizált kovácsoló forgácsoló berendezést szereltek fel az ütemekben. A jubileumi megmlékezést követően kiállítás nyílt a Ganz Művelődési Központjában. ű Kilián főiskolán Ünnepség a román fegyveres érék napján A Román Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek napja alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap Szolnokon, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán- Az ünnepségen részt vett Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, s a néphadsereg több vezető beosztású parancsnoka. Jelen volt Viktor Bolojan Románia budapesti nagykövete, a szocialista országok budapesti katonai és légügyi attaséi, az ideiglenesen . hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport parancsnokságának képviselői, Szolnok párt-, állami vezetői, a BM, a Munkásőrség, az MHSZ képviselői. Brassói Tivadar vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka ünnepi beszédében méltatta a Román Köztársaság szocializmust í építő munkáját, fejlődésének eredményeit, szólt a népeink közötti sokoldalú kapcsolatokról, a két ország hadseregének fegyverbarátságáról, amely a Varsói Szerződés keretében ma is töretlenül erősödik. Ezután loan Todericiu alezredes. a román nagykövetség katonai és légügyi attaséja emlékezett meg a román néphadsereg történetéről. Az ünnepség után Kovács Pál altábornagy fogadást adott a vendégek tiszteletére. II Politikai Főiskola hallgatói megyénkben A Politikai Főiskola hallgatóinak egy csoportja tegnap Szolnokra érkezett. A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának épületében Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta őket a megyei pártbizottság gazdaságirányító munkájáról. A főiskola hallgatóinak délutáni programjában a mezőhéki Táncsics Tsz meglátogatása szerepelt. Barátsági nap Karcagon Magyar—bolgár barátsági napot tartottak tegnap Karcagon. Az eseményen — amelyet a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben rendeztek — részt vett Venko Dimitrov Mla- denov, az AGROMASEXPO Közös Vállalat főmérnöke. A bolgár vendég előadást tartott a találkozó résztvevőinek Bulgária mezőgazdaságának fejlődéséről, eredményeiről. Az Egyesült Izzó sajtoló és szerszámgyárának fejlesztési osztálya az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével olyan számítógép-komplexumot fejlesztett ki, amelynek segítségévet a gép adatkészletéből tervrajzot lehet megjeleníteni. A számítógép tervezésre is „megtanítható" Alkalmas a számjegyvezérlésű szerszámgépek irányítására, valamint integrált áramkörök tervezésére is Sok kéz sokra megy A fiatalember felugrott a helyéről. — ... Segíteni kell... Elegen vagyunk, sok kéz sokra megy. A sertéstelep felépítése mindannyiunk érdeke. Gyerekek, vállaljunk védnökséget. Megéri. Egyetértetek?... A KISZ-küldöttgyűlés egyhangúlag szavazott: igen! Ennek már több mint két esztendeje. A Középtiszai Állami Gazdaságban 1977- ben tanácskoztak ilyen fórumon a fiatalok. Vállalták, hogy figyelemmel kísérik az 1000 férőhelyes sertéstelep építését. Ha kell — szombatokon, vasárnapokon — társadalmi munkában terepet rendeznek, alapoznak, betonoznak, takarítanak ... * * * A gazdaság kunhegyesi központjában Juhász Julianna, az üzem KlSZ-bizottsá- gának titkára beszél a fiatalok munkájáról. — Sokáig húzódott a telep építése — pénzügyi okok miatt —, éppen ezért a védnökségünk is jó ideig vajúdott. De az egyhelyben topogásnak vége. Már sínen vagyunk. — Nehéz volt elfogadtatni a védnökséget? — Áh, dehogyis :— legyint. — Nagyon is könnyen ment. Nem kellett sok szó. Mi sohasem erőszakolunk a gyerekekre valamit csak azért, hogy jobbnak tüntessük fel magunkat. Mindenki tudja, hogy a telep gyors, gondos felépítése mindany- nyiunk zsebére megy. — Hogy érti ezt? — Ha előbb elkészül, előbb kezdődik a termelés, előbb lesz hasznunk belőle. — Miért van szükség a fiatalokra? Másképpen nem haladna az építkezés? — Nem erről van szó. A beruházó a gazdaság, a kivitelező szintén „hazai”, az építési üzemünk. Annyi az egész, hogy számítottak ránk, amikor a sertéstelep helyét kijelölték, amikor alapozták és most is, amikor néhány épület már készen áll, és kell a munkáskéz a belső szerelésekhez, a festéshez, a takarításhoz. A gazdaság vezetői szívesen fogadták az elhatározásunkat. Egy riMksia „útnak indvtt" — Mennyit dolgoztak már eddig? — Lassan, meghaladja a teljesítményünk ' az 1000 órát. KISZ-szervezetünknek hat alapszervezetben 230 tagja van. Eddig csak három alapszervezet fiataljai dolgozhattak az építkezésen, de ezután úgy szervezzük a munkát, hogy minden KISZ- es elmondhassa: én is tettem valamit a sertéstelep építéséért. — Mennyi hasznot hoz a gazdaságnak a fiatalok munkája? — Több millió forint megtakarítást jelent, hogy a fiatalok besegítenek — kapcsolódik a beszélgetésbe Rézsó István, a KISZ-bizottság termelési felelőse. (Az ő ötlete volt a KlSZ-védnök- ség.) — Csak egy példa: a belső szereléseknél több mint kétmillió forintot spórolhat a gazdaság azzal, hogy a kutricákat a gyerekek csavarozzák össze. Ez a munka egyébként összesen hétmillióba kerülne. Nem is beszélve a többi, apróbb dologról. — Magukénak érzik a fiatalok ezt a munkát? ,— Szerintem igen. Abból is láthatja, hogy mennyire szívükön viselik, hogy a jómúltkorában nem volt elegendő AC-speciális csövünk. Ezt Nyergesújfalun gyártják. Az üzem nem tudott küldeni. A fiatalok mondták — húzzunk le vagy két műszakot a gyárban, csináljuk meg a szükséges csöveket. Kell ennél több?! * * * Bánhalmán még csak néhány betonépítmény jelzi, hogy épül a sertéstelep. Por, földre fektetett csövek, huzalok mindenütt. Az egyik faház előtt csoportosulás. Mindannyian fiatalok, harmincon innen. A nehéz munka után jólesik a tízperces cigarettaszünet. — Mi borítjuk be alumíniumlemezzel az istállók homlokzatát — mondja egy szőke, hosszú hajú fiú. —• Nem találna a gazdaságban olyan embert, aki nem ismerné a „témát”, A KISZ- esek védnökségével épül a telep. — Mi a véleménye erről? — Ha elvállaltuk, csináljuk meg becsülettel, ne mondhassa _ senki: na, ezek is csak beszélni tudnak. A vállalásunk mögött munka legyen. Méghozzá minőségi'. .. Nemcsak munkaidőben talál itt bennünket. Jövünk szombaton és vasárnap is... Benes Imre, a fiatal művezető már akkor „eljegyezte” magát az építkezéssel, amikor még az épületek helyén kukorica zöldellt. — Többen kérdezték már, mi a véleményem a fiatalok védnökségéről. Először is az, hogy bárki kezdeményezte, „bejött” neki, azaz szívesen fogadták az ötletet. Ügy tapasztalom, hogy a fiatalok lelkesek. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindegyik, de a nagy többsége az. Másodszor. ennek a telepnek akkor is fel kellene épülnie, ha mi nem vállalunk védnökséget felette. De mégiscsak büszke arra minden fiatal, ha dicsérik munkáját. Ez a fiatalok építkezése. Az ügynek ez ad — ha szabad így fogalmaznom — rangot. * * * Bakos Mihály, a gazdaság nártbizottságának titkára ígv vélekedik: — Amikor a telep építésének gondolata felmerült, kimondva vagy kimondatlanul is számítottunk fiataljainkra, a munkájukra. Külön öröm volt, amikor azzal az ötlettel álltak elő, hogy védnökséget vállalnak a modern sertéstelep építése felett. Nem kis ügyről van szó. A telep évente 185 vagon húst ad majd, ami 54 millió forint termelési értéket jelent. — Elégedettek a munkájukkal? — őszintén — és azt hiszem, a gazdaság minden vezetője nevében ;— azt mondhatom, hogy a fiataljaink megteszik, ami tőlük telik. —szekeres — Törökszentmiklóso n Zöldség, gyümölcs, állati termékek Növekszik a kisgazdaságok termelése A MÉSZÖV és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által irányított Kertbarátok megyei Szövetsége rendezésében a háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermelésének tapasztalatairól tartottak tegnap délelőtt tanácskozást Szolnokon. Az ülésen részt vevő zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoport és kertbarát körök vezetői először beszámolót hallgathattak meg a háztáji gazdaságok jelentőségéről. A beszámolót a Szolnak megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai készítették: A tájékoztatóból a jelenlevők, megtudhatták, hogy Magyarországon a mezőgazdasági termelés egyhar- madát adják a kistermelők. A megye szarvasmarha- és juhállományának 22, illetve tíz százaléka, a sertéseknek pedig több mint fele van a kisgazdaságokban. A zöldség- és gyümölcstermő területek nagy része szintén a kisgazdák kezében van. Mint ahogy az a NEB tájékoztatójából kitűnt, a vizsgált nagyüzemek mindegyikében tevékenykedik háztáji bizottság. A járhatóbb út azonban az lenne, ha a gazdaságok külön ágazatként kezelnék a kisegítő üzemeket. Az áfészek által „irányított” szakcsoportok termelése is évről évre nő. Azonban még akadnak szervezési hiányosságok is. Így például az Egyesült Jászsági Áfész a szakcsoportokat anyagilag nem támogatja, ezért azok csak formálisan működnek. Az anyag- és eszközellátás sem megfelelő. A beszámoló után a tanácskozáson részt vevő kistermelők mondták el véleményüket. illetve tapasztalataikat. Többek között megemlítették, hogy a már meglevő kisgépek javítása több helyen megoldatlan. A kertek tulajdonosai nem értik, hogy a Pest megyei Zöldért árai miért lényegesen magasabbak, mint a szolnokié. A szabadpiaci ár és a felvásárlási ár közötti nagy különbséget is indokolatlannak tartják. Kitüntetés lokálpatriótáknak „Törökszentmiklós városért”. Ez a neve annak a kitüntetésnek, amelyet a városi tanács egyik idei tanács- rendeletével alapított. Ügy döntött a testület, hogy október 24-e, a város felszabadításának évfordulója legyen a kitüntetés átadásának napja. A városi tanács első ízben az idén ítélte od,a lelkes lokálpatriótáknak a kitüntetést, amelynek átadására tegnap a tanács székházálban bensőséges ünnepségen került sor. Fehér Miklós, a városi tanács elnöke köszöntötte a kitüntetetteket, Zsig- mond Ferenc nyugdíjas általános iskolai igazgatóhelyettest, Kerek Béla tanárt, valamint Leczki Rozáliát, a Béke Termelőszövetkezet elnökhelyettesét, és átadta nekik a plakettet. A bronzból készült kitüntetés Tóth Sándor nyíregyházi szobrászművész munkája.
