Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI A tapasztalatcsere második napján Andrikó Miklós fogadta az észt vendégeket üzemlátogatás a cukorgyárban és a Szolnoki Állami Gazdaságban Az Arnold Rüütel miniszterelnök-helyettes vezette háromtagú észt delegáció Szolnok megyei látogatásának második napján a program a Szolnoki Cukorgyárban kezdődött, ahová Sipos Károly megyei tanácselnökhelyettes kísérte el a vendégeket. Dr. Zelman András igazgató és Lakatos Lajos párttitkár fogadta a küldöttséget. Elöljáróban a gyár igazgatója adott tájékoztatást a termelésről. Elmondta többek között, hogy az ország lió forint szennyvízbírságot fizetnek. A tájékoztatót gyárlátogatás követte, amely után a vendégek őszinte elismeréssel szóltak mindarról, amit a gyártási főépületben és a kényelmesen, ízlésesen berendezett szociális helyiségekben láttak. Ezután az észt delegáció útja a Szolnoki Állami Gazdaság központjába vezetett, ahol Szöllősi János igazgató, valamint Túri József, a gazdaság pártvezetőségének titkára fogadta a vendégeosztályúak aránya? Arnold Rüütel és Linda Sáréi kíváncsi volt a szakemberek jövedelmére, a premizálás feltételeire, a géppark nagyságára és összetételére, a gépek karbantartására és javítására, valamint az adózási rendszerre. Miután a vendégek választ kaptak kérdéseikre, megtekintették a központi tehenészetet, a kukoricaszárítót, a gépparkot és az egyik gépjavító részleget. Délután a program a megyei pártbizottság székházáHütőgépek üvegszemmel 3. oldal I szerkesztőség postájából 4. oldal A képernyő előtt 5. oldal A Hungarofruct tuzséri hűtőházából megkezdődött az őszi alma exportja. Az idén kétszázhetvenkilenc-ezer tonna almát exportálnak Hatmillió tégla terven felül Betonelemek Paksra—Versenyeznek az ÉPSZER dolgozói is Eredmények és vállalások az építő- és építőanyagiparban Az észt küldöttség tagjait a megyei pártbizottság székházában időszerű társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta Andrikó Miklós 12 cukorgyára közül a szolnoki a második legnagyobb üzem, ahol az elmúlt években fejeződött be nagyszabású technológiai rekonstrukció. Évi 1,3 milliárd forint az ezer dolgozót foglalkoztató gyár termelési értéke. Említést tett a törzsgárdáról, a kampány idején évről évre ismétlődő munkaerőgondjaikról, szólt a bérekről, a gyári lakótelepről és a szociális létesítményekről. Amold Rüütel kérdésére, hogy mi történik a nagy mennyiségű ipari szennyvízzel, elmondta, hogy még nem tudják tökéletesen tisztítani, ezért évente ötmilket, és ismertette meg őket a több mint tízezer hektáron gazdálkodó korszerű mezőgazdasági üzemmel. Szó esett a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeiről, a terméshozamok alakulásáról, a szarvasmarhatelep fajtaösszetételéről, a takarmányozásról, a tejter-, inelésről és a feldolgozásról. Mindemellett természetesen a gazdaság négyszázötven dolgozójáról, szakmai képzettségükről, és jövedelmükről. A küldöttség, egyik tagját, Johannes Metst az érdekelte, hogy milyen a párt- szervezet felépítése és munkája, milyen a KISZ-korban folytatódott, ahová Bar- ta László megyei tanácselnök kíséretében érkezett meg az észt delegáció. Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. A besziélgetésen — amelyen részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Boros Ottóné, Szabó István és Zsovák László, a pártbizottság osztály- vezetői — Andrikó Miklós időszerű társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. Ezzel véget ért az észt küldöttség tegnapi programja. Vendégeink ma tovább ismerkednek megyénk életével. Az MbtMP XII. kongresszusa és hazánk leiszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére néhány hete kezdődött munkaverseny első eredményeit több vállalatnál már értékelték is. Szerkesztőségünk legutóbb az Alföldi1 Téglaipari Vállalat és a BVM szolnoki gyárának sikereiről kapott híreket. A Mezőtúron székelő Alföldi Téglaipari Vállalat egyik legjelentősebb vállalása az volt, hogy az idén a tervezett mennyiségnél 6 millióval több téglát készítenek el. Igaz, szeptember végéig a többletből „csupán” másfélmilliót gyártottak le, vállalásukat azonban mégis teljesíteni tudják. A termelés növelését ugyanis azért merték megígérni, mert a beruházási munka jó megszervezésével, az eredeti időpontnál korábban kezdődik meg a próbaüzem az épülő mezőtúri téglagyárban. Az 1980 áprilisáról 1979 novemberére előre hozott átadási határidő eredményeként az évből még hátralevő két hónap alatt az ígért túlteljesítésből hiányzó téglákat elkészíthetik. Ugyancsak a termelés növelését szolgálja az abonyi téglagyár rekonstrukciójának meggyorsítása. Az ottani új műszáritót időben adják át, azonban szükségtelenné vált az égetőkemence két hónapig tartó leállítása. A felújítást végzők ugyanis vállalták, hogy a kemencét működés közben állítják át gáztüzelésűre, így helyezik el a vezetékeket, szerelik fel a berendezéseket. A minőség javítása és a selejt arányának csökkentése érdekében tett felajánlásokat — egyetlen termék, a mészhomok kivételével — Repülő tuskók Az árvízvédelmi feladatok közé tartozik, hogy a Tisza hullámterében ártéri erdőket, nyárfásokat ültessenek a vízügyi igazgatóság dolgozói, a gátak hullámzás elleni védelmére. Tiszabőn a régi erdő felújítása során 6 hektárnyi területen kellett az évszázados rönköket eltávolítani — ez azonban csak robbantással lehetséges. Képeink e munkálatokról készültek. A tönkrobbantással a mikepércsi Rákóczi Tsz robbantóbrigádját bízták meg. Takács Imre, Szabó Lajos és Rácz János elhelyezik a paxitot, és az ANDO-nak nevezett ammóniumnitrát - dízelolajkeveréket a fatönk alatt... ... majd Gönczöl István gyufája nyomán sistereg a zsinór, fülsiketítő detonáció, és a 200 méter magasra repülő szilánkok ötszáz méteres körzetben szóródnak szét (Balra) A robbanás (és a fatönk) hült helye: négyszáz alkalommal ismétlődik a művelet Fotó1 Kőhidi még nem tudták valóra váltani. Az anyagokkal és az energiákkal azonban igen sikeresen takarékoskodtak: az éves tervben előírt 1,7 millió forint helyett háromnegyed év eltelte után 2,3 millió forinttal csökkentették a termelési költségeket. Az égetéshez 1,3 millió forint értékűvel kevesebb hőt, a termeléshez és a világításhoz 0,6 millió forintnyival kevesebb elektromos áramot használtak fel. A BVM szolnoki gyárában az évből eltelt 9 hónap alatt 362 rriillió forint értékű terméket gyártottak, és ezzel 26 millió forinttal teljesítették túl vállalásukat. A megfeszített munkára szükség is volt, hiszen legtöbb gyártmányukból alig tudtak any- nyit készíteni, amennyit a piacon megvennének. A termelési többlet zömét kiemelt beruházásokon, például a paksi atomerőmű építkezésén használták fel. A túlteljesítést létszámnövekedés nélkül, a termelékenység javításával érték el. Szeptember végén az egy foglalkoztatottra jutó termelés több mint 120 ezer forinttal volt nagyobb a tervezettnél. Jobb munkaszervezéssel. reálisabb normák kialakításával eddig ' 8800 munkaórát takarítottak meg a gyárban. A szocialista brigádok, az anyag- és energiafelhasználás csökkentése érdekében vállalt felajánlásaikat is teljesítették, így a gyárban 2,2 millió forintot spórolhattak meg. A Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalatánál az augusztusban kidolgozott munkaverseny- célokat nemrégiben konkretizálták, A 2-es számú építésvezetőség brigádjai felajánlották, hogy Martfűn október 30-ig befejezik 44 lakás szerkezeti elemeinek összeszerelését. A 3-as építésvezetés dolgozói a karcagi gyermekotthon tatarozásának meggyorsítását vállalták: az év végéig elkészülnek a csatornázás, a vakolás és az alapbetonozás munkálataival. A 8-as építésvezetőségen a gépkocsik és az autódaruk javítási idejének megrövidítését és 5 százalékkal kevesebb energia felhasználását ígérték, meg. V. SZ. J.
