Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 21. aiURGÁS^Ti Teljesen tehetségtelen ember S. város tehetségkutató versenyt rendezett, különleges képességű emberek számára, Ebből az alkalomból egy menedzsert szerződtettek, hogy a pályázók közül kikeresse a legalkalmasabbat. Amikor egy szép napon kora reggel az íróasztalánál ült, egyszer csak átható zaj hallatszott az ajtó felől. — Szabad! — kiáltotta a menedzser és ásított. Egy férfi lépett a szobába. — Már az ajtóból bátorkodtam ízelítőt adni rendkívüli tehetségemből. Én ugyanis úgy kopácsolok, mint a harkály! A menedzser ásított. — De ha úgy kívánja — folytatta a férfi, akkor károgok is, mint a varjú! — Ez minden? — kérdezte a menedzser és megint ásított. — Csörögni is tudok, mint a szarka! — Es még mit tud? — kérdezte a menedzser és ismét ásított. —»Madárhangokat is tudok utánozni. Tökéletesen, kérem szépen! — No, akkor mutassa be! A férfi úgy trillázott, akár a kanári. — Ez minden? — kérdezte a menedzser és újfent ásított. A férfi úgy dalolt, mint a pacsirta. A menedzser megint ásított. A férfi csicsergett, mint a cinke. — Ez valóban minden, amit csinálhat? A férfi úgy fütyült, mint a rigó, trillázott, mint a pinty, dalolt, mint a csalogány. — Hát ez semmi — jelentette ki a menedzser, és hatalmasat ásított. — Tucatjával akadnak ilyen emberek. Mi azonban igazi tehetségeket keresünk, akik valóban rendkívüli teljesítményre képesek. Maga azonban teljesen tehetségtelen. ,— Kár! — mondta a férfi, és kiröppent a nyitott ablakon, s közben harsányan kakukkolt — szakasztott úgy, mint egy igazi kakukk. Harald Budde Izsák Jenő rajzai Játék IpBRKOLBJI DÍJ Mini sztorik X. vidéki kiküldetésre utazott. Az e napra szóló ebédjegyét azonban nem adta el kollégájának, mert szégyellt érte pénzt kérni, ingyen pedig azért nem adta, mert sajnálta. Kollégája nem kérte el az ebédjegyet, mert szégyellte, pént nem adott érte, mert sajnálta. Az üzemi étkezdében ezen a napon egy ebéd megmaradt. * * * A közismerten szerény képességű Kisst két évvel nyugdíjazása előtt — a vállalat dolgozóinak legnagyobb meglepetésére — kinevezték osztályvezetőnek. Egy szűkebb vállalatvezetői értekezleten valaki megjegyezte, hogy ez a kinevezés kockázatos, és veszélyezteti az osztály jó munkáját. A kényelmetlen helyzetbe került igazgató a következőképpen indokolta döntését: — Értsétek meg, hogy nyugdíj előtt áll, és csak így tudtam emelni a fizetését ... * * * Egy nem éppen serény munkájáról híres, de kiváló kritikai érzékkel megáldott hivatalnoktól hallottam az alábbi történetet: — Tavaly kicserélték az irodám ajtaját. Elnéztem a kőművest: három napig szuszogott ezzel a szerintem egy nap alatt elvégezhető munkával. Ezek után elképzeltem az íróasztalon könyöklő, lusta hivatalnokot és a malteros- ládán gubbasztó kőművest, amint éppen egymás semmittevésén háborognak ... * * * Szó szerint idézek egy hi- vatalos(kodó) levélből: .ígéretemhez képest, ide mellékelten ezennel megküldöm felhasználásra, véglegesen a mai napon felvett jegyzőkönyv egy példányát.” * * * A munkások produktív aktivitásának objektív és szubjektív komponenseiről T udományos tanácskozásunkon föltétlenül foglalkoznunk kell azokkal az objektív és szubjektív komponensekkel, amelyek hác et nune determinálják a munkások produktív aktivitását. A probléma jobb megközelítése érdekében természetesen fölméréseket végeztem, amelyek igen érdekes, olykor valósággal forradalmian új eredményeket hoztak. Valamennyi fontosabb réteg képviselői jelen voltak a megkérdezettek között: úgymint egy szakmunkás, egy betanított munkás és egy segédmunkás. A fölmérés első meglepő eredménye az volt, hogy a munkások említett rétegei végzettség szerint is elkülöníthetők. A szakmunkás szakmunkásképzőt, a betanított munkás betanító tanfolyamot végzett, a segédmun- ' kasnak pedig nem volt szakmai végzettsége. A nemek szerinti megoszlás vizsgálata is érdekes eredményre vezetett. A munkások ilyen szempontból két csoportra oszthatók: 1. férfiakra; 2. nőkre. Felmérésem szerint a munkások kétharmada férfi, egyharmada pedig nő. A további megoszlás alapján kiderült, hogy a szakmunkások és a segédmunkások száz százalékban férfiak, a betanított munkások pedig ugyancsak száz százalékban nők. Meg kell jegyeznem, hogy ezt az eredményt néhány kollégám fenntartással fogadta, s a vitákban a valóság tényeire hivatkozott. Jelen előadásban nincs idő az ilyesféle tudománytalan, gyermeteg empirikus nézetek bírálatára, ezért csak annyit bocsájtok előre, hogy a felmérésbe bevont egyedek számbeli megoszlása igenis ezt a követ- keztetéstanticipálta, de erről Vázlat egy előadáshoz rövidesen hosszabb tanulmányban fejtem ki a véleményemet. Ami a munkások egészségi állapotát illeti, a megkérdezett személyek mintegy 33 százaléka távollátónak bizonyult, 66 százaléka tizenkét éves koráig átesett a leggyakoribb gyermekbetegségeken, viszont félkezű egy sincs közöttük. Ez utóbbi megállapításomra különös nyomatékkai fölhívom hallgatóim figyelmét. A válaszokból kitűnik, hogy a munkások néha megbetegszenek, s ilyen esetben viszonylag nagy százalékban fordulnak orvoshoz. Ez azért is fontos, mert egyértelműen kiderült, hogy azok gyógyulnak meg hamarabb, akik orvosságot szednek, sőt bizonyos esetekben az orvosság szedése a gyógyulás sine qua nonjának tekinthető. A munkások közérzetét alapvetően három komponens determinálja: a fizetés, az emberi kapcsolatok minősége és a közvetlen munkahelyi környezet. Felméréseim alapján egyértelműen kijelenthetem, hogy a munkások magas fizetésért, jó munkatársi és vezetői gárdával, korszerű munkahelyen dolgoznak a legszívesebben. Ebből következik, hogy ilyen gyárakat és üzemeket kell létrehozni. Remélem, ebből mindenki megérti a reá háruló feladatokát. Ugyanakkor az is tény, hogy a munkások közül senki sem dolgozik szívesen olyan munkahelyen, ahol a fizetés alacsony, az emberi kapcsolatok rosszak, a munkahely pedig korszerűtlen, Imponáló ez az egység, és jogosan következtethetünk belőle arra, hogy valóban rosszabb az utóbbi munkahelyen dolgozni. Az említett két szélsőség között természetesen átmenetek is vannak (pl. magas fizetés, rossz emberi kapcsolatok, korszerű mukahely stb.), ezek variációinak és a munkahelyi közérzetnek az összefüggését hamarosan számítógéppel fogom elemezni, s munkám eredményét könyvben tárom majd az érdeklődők elé. Vizsgálataimban kitértem a munkások kulturális érdeklődésére is, az eredményekből kívánok a továbbiakban néhányat (a teljesség igénye nélkül) hallgatóim elé tárni. Megállapítottam például, hogy azok szeretik legkevésbé az irodalmat, akiknek otthon, egyetlen könyvük sincs!, azok szeretik legkevésbé a színház-, illetve a filmművészetet, akik sohasem j,árnak színházba, illetve moziba. A házikönyvtárban birtokolt könyvek, illetve a szinház- és mozilátogatások száma egyenesen arányos az irodalom, a színház-, illetve a filmművészet iránti érdeklődéssel. A vizsgálatokat hamarosan kiterjesztem más művészetekre is, és arneny- nyiben a fontiekhez hasonló összefüggést találok, fölfedezéseimet és a levonható következtetéseket újabb könyvben bocsájtom a szakma és az érdeklődő nagyközönség rendelkezésére. H osszasan sorolhatnám még vizsgálataim eredményeit, de azt hiszem, egyelőre éppen elég gondolatébresztő megállapítást hallottak tőlem. Kérem, hogy mindezt gondolják át és próbálják felhasználni mindennapi munkájukban. Eíhhez sok sikert kívánok, és köszönöm a türelmüket. Bistey András A vállalati tervtanácson arról volt szó, hogy a tervező milyen helyiségeket tervezzen az újonnan épülő hivatali épületbe. A lelkesedéstől túlfűtött munkavédelmi szakember így kezdte hozzászólását: — Elvtársak, ne csináljunk ebből központi kérdést, hiszen köztudott, hogy a WC legalább úgy kell, mint egy falat kenyér ... Tóth-Piusz István Csúcsforgalomban — Akkor most felolvasom a napiparancsot. Előbb a vágányokhoz cipeljük a bőröndöket, és amikor a szerelvény betolat, rohamozunk! (SZTRSEL) „Ezen nevettünk” Budapest a 29515. évi nagy földrengés után SZENES BÉLA (1894-1927) Nem tartotta magát nagy drámaírónak, szerényen és okosan úgy határozta meg saját hivatását: a budapesti közönség mulat- tatója. Szenes Béla író, humorista és színpadi szerző. A regényei a nagyvárosi humoros irodalom jellegzetes termékei. Könnyed szellemes vígjátékaival gyorsan meghódította közönségét. 1. A föld megnyílt, az ég elborult, zengés, dübörgés, robbanás, sikoltás, jajgatás, átok, zokogás, tűz, víz, füst, falak zuhanása, haldoklók hörgése — ki tudná leírni? — Krisztus után 29515-ben hatalmas földrengés pusztította el Budapestet! Az Ég fekete felhőkbe öltözött, egy sötét felhő mélyén leereszkedett, és mint egy gyászlobogó lengett a romok fölött, a lenyugvó nap sörösre sírta szemeit, az őszi szél jajveszékelve futkosott a rombadőlt házak között. Ég és Föld gyászolta a halott várost. 2. Első hangok a romok fölött, két pesti szép asszony: — Tudtam előre — mondja az egyik: — Ilyesmi csak Pesten történhet meg az emberrel — mondja a másik. 3. A tök ára két koronával emelkedett. 4. Külföldi segítőakciók. Angolok. franciák, amerikaiak. — Építeni, építeni! — mondta egy amerikai. — Vajon kit terhel a földrengésért a felelősség — tűnődtek a romokon a még élve maradt pestiek. 5. Egy kiló tök 7 korona. 6. — Építeni — mondja az amerikai. A lakosság csoportokba verődve vitatkozik: Kik legyenek a „Várost Űjra Építő Bizottság” tagjai. 7. Megjelenik Senki Péter szenzációs riportfüzete a nagy földrengésről. Leleplezések a Városépítő-bizottság tagjairól. A Színházi Izé hetilapban: A művésznő nyilatkozik új szerepéről. A Nagy Orfeum előadja a „Nem akarok földrengést látni” című revüt. Kottamelléklet: Kóficnak, a híres slágerszerzőnek földrengés- dala. Hirdetés: Földrengés után az újonnan átalakított Csikago-kávéházban találkozunk. 8. Egy, kiló tök 27 korona. 9. A Városépítő bizottság feloszlott,, de nem sokára újra megalakult. Valaki azt mondja, hogy a földrengést a Tivadar keresztnevű emberek okozták. Vannak azonban olyanok is, akik ezt nem hiszik. 10. A Városépítő Bizottság nem alakult meg. A lakosság két részre oszlik: tiva- daristákra és ellentivadaris- tákra. A tivadaristák is ösz- szevesznek. Az igaziak kizárják az áltivadaristákat. 11. Egy kiló tök ára 236 korona. 12. Néhány ember összerakható faházakkal és egyéb földrengés- k on j un kt ú r a c i kkekb ől milliókat szerez. 13. Remény van arra, hogy a Városépítő-bizottság megalakul. 14. A bizottság mégsem alakult meg. 15. Türkisz Mór táncintézete megnyílt. 16. Egy kiló tök ára 1919 korona. Tornaórán Kitüntetés (balra)
