Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
1979. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 ’V. ■a« Nem vagyok süket! A nagymama a konyhában pöröl az unokákkal. — Ilyen nagy gyerekek, és még mindig nem tudnak köszönni! — Köszöntek, édesanyám — szól be a fia az előszobából —, itt kint hallottam, hogy köszöntek. — Ugyan már! — hitetlenkedik a nagyi — ne nézz egészen süketnek! Más alkalommal azt mondja a fia: — Van itt egy kis finom sült hurka. Neked tettük el. A nagyi elvörösödik, s magából kikelve méltatlankodik. — Hogy beszélsz az anyáddal? Hát ezért taníttattunk, ezért küzdöttünk érted? A fia értetlenül hallgatja a kifakadást. Nem érti, mivel sértette meg. Kiderül, a mama egészen mást hallott. Megmondani sem meri, hogy mit. A' nagymama nem hallja meg az' óra ketyegését. Ha megszólítják, összerezzen, mert nem veszi észre a közeledőt. Az érkező többszöri hosszú csengetésére neszei csak fel. Az orvos hallókészüléket javasol. Nem kell, nem hordja, mert ő nem süket, ö nagyon is jól hall mindent. Bár (mindenkinek! ilyen jó füle lenne! A mama mindinkább elszigetelődik, hisz kínos a ve- levaló társalgás. Mikor negyedszer kell valamit megismételni — mikor Zsolti helyett Horthyt ért —, már gyerek, felnőtt, egyaránt ingerült. Ingerült és kiabál. Erre mondja a -mama angyali ártatlansággal: — Ne üvölt- setek velem! Nem vagyok süket! No, és a sértődései. Mikor napokra a szobájába vonul, és csak hümmög, ha kérdezik. Legtöbbször kiderül, hogy a sértődés oka ismét félrehallás, félreértés. Egy apró hiúság, a halló- készüléktől való idegenkedés milyen súlyos következményekkel járhat: hisz a családjával való jó viszony megbomlása, az elszigetelődés a tét. (ÁL) Hozzávaló: 20-20 dkg fehér, világoskék „Ámor" fonal (két szál összefogásával dolgozunk), 5-ös kötőtű, horgolótű, 1 cm széles selyemszalag. Kötésminta: 1. sor kék: fordított, 2. sor: sima, 3. sor fehér: 4 sima, 2 szemet leemelni, a fonalat a munka bal odalán vezetjük, 4. sor: 2 szemet elétett szállal leemelni, 4 fordított, 5. sor: 3. sorral, 6. sor 4. sorra, 7. sor kék: fordította 8. sor: sima, 9. sor fehér: 1 sima, 2 szemet leemelni. 4 sima, 2 szemet leemelni, x-től ismételni. Sor végén 1 sima, 10. sor: 1 fordított, 2 szemet elétett szállal leemelni. 4 fordított, x-től ismételni. Sor végén 2 szemet elétett szállal leemelni, 1 fordított, 11. sor: 9. sorral, 12. sor: 10. sorral. Az 1—12. sor ismétlődik. Szélminta: fehér fonallal 1 rövidpálca az egyik sarokszemre, 5 egyráhajtásos pálca az oldalszél soronkövet- kező 3. szemére, szélszemére, 1 rövidpálca a soronkö- vetkező 3. szemre. 2. sor kék: az előző, hullámos szélű sor minden rövidpálcájára 5 egyráhajtásos pálca, a pálcacsoport középső, 3. szemére 1 rövidpálcát horgolunk. A sarokrövidpálcákra 9 egyráhajtásos pálcával for- duló-cakkot formálunk. Munkamenet: kék fonalból 52 szemre kezdjük, 5-ös kötőtűvel kék-fehér csíkos kötésmintával, egyenesen haladó oldalszelekkel dolgozunk. Kezdéstől számított 70 cm elérése után a szemeket 2 kék sor után egyenként lefogyasztjuk. Az elkészült takarót hullámos horgolt szélmintával díszítjük. A kötött-horgol* mintatalálkozásra, vékony selvemszalag- befűzést készítünk. — Prósz — A dühös kecskevalamiért nagyon megdühödött ez a haragos kecske, nekiront a fának, a szarvával ökleli. Amíg hagyjuk öt megnyugodni, addig számoljátok meg gyerekek, hány levelet láttok a képen. Bodnár István: Ősz Puffan a körte dong a darázs pislog a torkos rözseparázs Futkos a puttony ring a határ must aranyától cseng a pohár Kékje lehervad foltos az ég zöld fa ruháján Tozsda-nyakék A mignon eredete A „mignon” francia eredetű szó: apró, édes cukrász- süteményt jelent, és „mi- ny'onnak” ejtik. Kb. 2 dkg- os, gondosan készített cukrászáru, melyet különböző ízű krémekkel tölthetnek, és mindig ugyanolyan színű fondánnal vonnak be, ezzel jelezve, hogy milyen krém van benne. Franciaországból származik, ahol 1665-ben Párizsban élt egy Mignot nevű cukrászmester, aki később a francia királyi udvar számára is készített ízes, finom süteményeket. Jól menő üzlete miatt sok ellensége volt. így pl. az ismert költő. Boileau is, aki egy alkalommal versben gúnyolta ki a mestert. Mignot sem hagyta magát és verset íratott valakivel, és ennek szövegét az üzletében készített sütemények csomagolására használta fel. Ezzel az ötlettel, mely Boileaut pellengérre állította, Francia- országban egyszerre ismertté vált. és ezentúl az apró, édes süteményeket Mignot neve után „mignon”-nak hívták. A mignont szinte az egész világon ismerik. Hazánkba a híres Gerbaud Emil hozta magával Franciaországból, az 1880-as években. A mignon nálunk is gyorsan vált ismertté, még napjainkban is találkozhatunk vele. R. J. Szőlős linzer Linzertésztát készítünk, kinyújtjuk. Kehely formákat készítünk belőle és megtöltjük kimagozott, félbevágott mandulareszelékkel elkevert fehér szőlővel. Tetejét tojás- sárgájával bekenjük, és tűzálló tálban S5—40 percig sütjük. Forrón tálaljuk. Tejszínt adunk hozzá. TISZTASÁGGAL VÉDEKEZZÜNK Minden lakásban helyet talál magának három ellenségünk: a piszok, a kórokozók és a kellemetlen szag. Gyakoribb előfordulási helyük a W. C. és a fürdőszoba. Éppen ezért különös gondot kell fordítani ezek tartozékainak, eszközeinek — időnként fertőtlenítésére — tisztán tartására, fokozottab és gyakoribb le- és kisúrolására. Mire gondolunk ez esetben? A hétvégi alaposabb takarítás alkalmával, amikor végigmegyünk a lakás valamennyi mellékhelyiségén is, a felmosó, illetve mosóvízbe tegyünk Neomagnol tablettát, ami gyógyszertárban kapható (1 liter vízhez 2 tabletta). De éppen így alkalmas az a megoldás is, ha a vízbe kevés Hypót teszünk vagy Flóraszept-et és azzal végezzük a tisztítást, mindegyik fertőtlenít. Érdemes végiggondolni, melyek azok a dolgok, amelyek melegágyai lehetnek a baktériumoknak, és kedvelt helyei a piszoknak, a kellemetlen szagoknak. 1. A fürdőkádat, hiszen azt minden nap használjuk —s bár általában maga után mindenki kimossa —, feltétlenül hetenként egyszer, a fent említett módon sikáljuk ki. 2. A mosdókagyló legalább ilyen ápollist Igényel; hiszen fölötte általában még fésülködnek, borotválkoznak, stb. Ahol nincs fürdőszoba éá a tisztálkodáshoz lavórt, dézsát használnak, ott természetesen ezeket az eszközöket kell számba venni. 8 3. A lefolyórács kiemelhető, tehát kívül-belül alaposan súroljuk le durvaszálú kefével. 4. A WC-kagyló és ülőke, 5. A WC-tisztító kefe, 6. A hulladéktároló, szemétvödör (különösen nyáron helyes gyakrabban kisúrolni és fertőtleníteni). 7. Felmosóvödör és felmosóruhák, 8. Kisgyerek bilije (és ahol még szükségképpen előfordul: öregek, betegek éjjeliedénye, de ezt kétnaponként is fertőtleníthetjük), 9. Amire talán kevesen gondolnak: , a virágváza.. Nem elég kiöblíteni csupán, mert egy idő után a kellemetlen, erjedt szagon kívül zöld algás réteg rakódik rá. Végezetül még ide tartozik, hogy a különféle tisztítórongyok, mosogatóruhák, szivacsok, kendők, kefék is hetenként, de legalább kéthetenként kerüljenek ilyen alapos „szervizbe”, s akkor nyugodtak lehetünk, mindent megtettünk a tisztaság, az egészségünk védelmében. Kistermelők — kiskertek Virágoskert, vegyeskert, haszonkert Igényeik, különböző lehetőségeik szerint vannak, akik disznövényekkel ültették tele kertjüket csak szórakozásból, mások jövedelemkiegészitésként piacra is termesztenek virágot. Virágoskertet, helyesebben pihenőkertet elsősorban hétvégi telkeken létesítenek vagy olyan épület udvarán, ahol a lakók környezetük díszítését s a pihenést tekintik céljuknak. Virágoskert volt régebben a falusi házak előtti kiskert is. De a mai pihenőkertek ettől sokban különböznek. A pi« henőkertben ugyanis nemcsak gyönyörködni lehet, hanem pihenni, játszani, társalogni, élni. Kialakításánál mindezeket figyelembe kell venni. Fontos, hogy ne legyen túlzsúfolt. rendbentartása ne igényeljen a tulajdonostól megoldhatatlan feladatot. Egy átlagos nagyságú, 100—150 négyszögöles területen néhány kisebb koronájú díszfa, térhatároló magasabb és alacsonyabb díszcserje, két-há- rom foltban évelő és egynyári virág elegendő. A terület többi része pedig füves. Törekedjünk arra, hogy a család minden tagja kellemes helyet találjon magának. Legyen szabad, napos rész labdázásra, árnyékos, csendes zug annak, aki olvasni, írni, tanulni akar, egy kis homokozó a legfiatalabbak- nak. Egyszerű eszközökből zuhanyozó, kerti pad és asztal, szalonnasütőhely egészítheti ki a pihenőkert berendezését. Vegyeskertet főként családi házak udvarán létesítenek. Ez bitosítja a szép környezetet s egyben hozzájárul a család élelmiszerellátásához is. A régi, nagy portákon kialakított vegyeskertekben külön rend szerint volt a virágoskert. a zöldséges és a gyümölcsös. Manapság általában jóval kisebb területen kell mindezeket elhelyezni. A pihenőkertbe ezért sokan „becsempésznek” egy-egy kisebb termetű, szép lombú gyümölcsfát, meggyet, naspolyát, néhány ribiszkebokrot, a kerítés mellé esetleg szamócát. Mindebből semmi baj nem származik, a pihenőkért így is lehet szép, rendezett. A zöldségest és a gyümölcsöst sem lehet teljesen szétválasztani. A távolabb álló nagy fák közeit, meg a fiatal csemeték alját kár lenne kihasználatlanul hagy- ’ ni. A köztestermelésnél csak arra kell nagyon ügyelni, hogy például a fák permetezésekor az alattuk termett zöldséget is csak az előírásokban meghatározott várakozási idő elteltével fogyasszuk. A család igénye és a piac szabják meg, hogy milyen helyen mit érdemes termelni. Olcsón, üzemekben nagy tömegben teaméit zöldségfélét. például burgonyát egészen biztos, hogy nem. A kellő tapasztalattal művelt vegyeskertből esetenként a család ellátása mellett ajándékozásra, eladásra is jut. A haszonkert létesítése kívánja a legtöbb megfontolást, szakértelmet. Ez a kerttípus már számottevő befektetést és sok munkát kíván. Célja lehet a család teljes ellátása, s ezen túl termékek értékesítése. Sok haszonkertben többféle növényt termesztenek. (Szőlő, más gyümölcsök, különböző zöldségfélék.) Mások csak egy-két fajtával foglalkoznak. Akik most határozzák el haszonkert létesítését, helyes, ha körültekintően megvizsgálják lehetőségeiket. Mit terem legjobban ott a föld, van-e öntözési lehetőség, a közeli piac vagy felvásárlóhely mit vesz át szívesen. A vegyes haszonkerteket mindinkább felváltják azok, amelyekben csak egy-két zöldséget vagy gyümölcsfajtát termelnek. A szakosodott kertekben kisebb gond a növényápolás, nem ütközik akadályokba a permetezés. Viszonylag kevesebb munkával jóval több a haszon. Egy-egy fóliasátor, kisebb üvegház, csöpögtető öntözés, kisgépek alkalmazása, költséges ugyan, de megtöbbszörözheti az eredményt. Néhány szót az immár évtizedes vitáról: kerítsük be, vagy hagyjuk kerítés nélkül a kertünket? Külterületen, szőlőhegyen, ahol csak mesgye határolja a kerteket, hiba volna a kerítés- építés. Forgalmasabb helyen azonban, józan megfontolás alapján azt kell mondanunk, hogy a tájat nem zavaró, egyszerű kerítés általában szükséges. Egy-egy elbitangolt állat, hancúrozó kutya vagy magukról megfeledkezett járókelők egész esztendős munkánk hasznát tehetik tönkre. Kertek létesítéséről, praktikus munkamódszerekről, szabályokról részletes útmutatást kaphatunk Oláh Sándor: A családi ház kertje, vagy a Virágoskert, pihenőkért című könyvekből. H. Bébitakaró
