Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Akikkel könnyebb A jó szakmunkás, aki ad a munkája becsületére, miután végzett a feladattal —akár egy konnektor, vagy ajtózár felszerelésével, akár egy szövőgép javításával — mielőtt eltávozik munkája színhelyéről. többnyire mégegyszer meggyőződik arról, valóban megtett-e mindent, hogy a konnektor, az ajtózár vagy a szövőgép jól működjék. A még jobb szakmunkás pedig mielőtt hozzáfogna a feladathoz, megkérdezi — legalább saját magától —, hogy vajon szükséges-e egyáltalán az a konnektor (oda, ahova kérték, vagy az ajtózár, (az ajtóval együtt, ott ahol áll), vagy a szövőgépnél nincs-e az újra és újra elromló gépelemnél újabb megoldás, olyan, amely az adott géprészt, illetve annak funkcióját feleslegessé tenné. Jó szakmunkás az első, mert kifogástalan minőségre törekszik. Azért jobb nála a második, mert ő már a takarékosságra, az ésszerű megoldás lehetőségére is gondol: nemcsak jót akar csinálni, hanem —, ha lehetséges ,—, mást is. a megszokottnál, az általában használatosnál jobbat. Második emberünk tudja, hogy ami tegnap jó," vagy a legjobb volt, az mára már nem feltétlenül a legjobb. Nem zárja ki a szüntelen változtatás, újítás lehetőségét. Nem statikusan, hanem dinamikusan, összetettebb megközelítésben törekszik a minőség javítására. Ez az újító ember leghasznosabb tulajdonsága, s erre éppen napjainkban nagyon nagy szükség van. Egy-egy üzem életében léteznek nyilvánvaló tartalékok az eredmények növeléséhez. A speciális látású ember észreveszi azonban a gyártmányokon azt az illesztést, vonalat, szerkezeti elemet, amelyet, ha megváltoztatnak, egyszerűbbé válhat az adott termék előállítása, csökkenthető a hibák lehetősége, olcsóbbá tehető a termelés és így tovább. Az ilyen ember látja, hogy mit kell átalakítani a gépen, hogy könnyebb legyen rajta dolgozni, s hogy miképpen kell változtatni, a termelés módját, hogy az üzemen belüli kooperáció gördüléke- nyébbé, hatékonyabbá váljék. A jelen időszakban nincs olyan vállalat, amelynek költségvetésében ne játszana nagy szerepet a ráfordítások csökkentése, a géppark és a munkaidő jobb kihasználása, a selejt visszaszorítása. Márpedig az anyag- és energiatakarékosságért, a minőség javításáért, vagy a gépek jó állapotának fenntartásáért, s ezen keresztül a munkaidő jobb kihasználásáért is éppen az újítóik tehetik a legtöbbet. akik munkahelyüket, eszközeiket és saját munkájukat mindenkinél jobban ismerik. Azoknál a vállalatoknál gondolkodnak helyesen, ahol mindezt belátva, most az anyagi és erkölcsi elismerés növelésével, a javaslatok ügymenetének egyszerűsítésével mindent megtesznek a vállalati újítómozgalom bővítéséért, ahol uralkodóvá teszik azt a szemléletet, amely szerint nincs „kis ötlet”, mert az eredmények javítása érdekében minden forintnak becsülete kell, hogy legyen. G. F. Telepítés lézertechnikával Megújulnak az elöregedett rizsföldek Az ország rizstermelő területének a kétharmada Szolnok megyében van, s itt vannak a legnagyobb „vizigabona"-ter- melö gazdaságok is, nyilvánvaló tehát, hogy a korszerű gazdálkodásnak ezen a vidéken hatványozottabb jelentősége van. Vajon a rizstermelő gazdaságok hogyan törekszenek a megújhodásra? - ezt néztük meg néhány jelentősebb rizstermelő gazdaságunkban. A Középtiszai Állami Gazdaságban már 1978-ban 273 hektár rizstelep rekonstrukcióját hajtották végre. A felújítás eredményeként ezen a területen — fajtától függetlenül — az idén jó 27—28 mázsás termésátlagot várnak. A gazdaság tervszerűen befejezi az 1980 végéig szóló rekonstrukciós programját, majd ezt követően a vetésváltás és az ezzel kapcsolatos fenntartási munkák ösz- szehangolására törekszik. A gépesítést, a rizstelep építés technológiáját nagyteljesítményű hidraulikus földnyesők és földtolók beszerzésével, a lézersugaras tereprendezés széles körű alkalmazásával korszerűsítik. A talaj- művelésben a nagyteljesítményű tárcsásekék és nehéztárcsák alkalmazását helye- ■ zik előtérbe. A telepfelszín kialakítására nagyfesztávú simítókat „vetnek be”. Palotáson, az ország legnagyobb rizstermelő gazdaságában 1400 hektár öreg rizsföld rekonstrukcióját tűzték ki célul. A program első ütemében 1979 végéig 235 hektárnyi terület megújításával végeznek, ami annyit jelent, hogy jövőre bekapcsolhatják a termelésbe. Ezt követően évente két-háromszáz hektáron teremtenek kedvezőbb körülményeket a növényi kultúra magasabb SEÍnvonalú termeléséhez. A kisújszállási Tisza II. Tsz is azok közé a nagyüzemek közé tartozik, ahol számottevő a rizs vetésterülete, az idén például 765 hektárról takarítják be a termést. Nyilvánvaló, hogy a jó öntözési lehetőségekkel rendelkező gazdaság a jövőben sem akarja megszüntetni a termelést, sőt magasabb átlagok .elérésére törekszik. Az idén 149 hektáron végeztek teleprekonstrukciót, építést és jövőre is hasonló nagyságrendű „megtermékenyített” rizstelepet kívánnak bekapcsolni a termelésbe. „Területileg 1980-ban lényeges előrelépést nem tervezünk, csak minőségben változnak rizstelepeink” — így nyilatkoztak a karcagi Május 1. Tsz illetékesei; ahol jelenleg 1100 hektár a vetés- terület. 1980-ban 420 hektár felújított és új rizstelep lép be a termelésbe, hasonló nagyságrendű elavult, öreg rizskalitkákat pedig kikapcsolják a termelésből. Áz üzemek a telepfelújítások mellett persze más módon is keresik a nagyobb termés állandósításának a lehetőségeit. Ezek közé tartozik a fajták jobb megválasztása, a japán termesztési technika hazai kísérleti eredményeinek a megismerése, siker esetén majdani alkalmazása, a hatékonyabb talajmunka, táperőgazdálkodás. A Középtiszai Állami Gazdaságban egyebek között gyomirtási, csávázási kísérleteket végeznek, vizsgálva az újabb módszerek pozitív és negatív hatásait. A gazdaság 5- ös számú karcagi kerületében a kikapcsolt telepek hasznosítása céljából füvesherét vetettek, ezzel — a takarmánynyerésen kívül — kedvező állapotokat teremtenek a rekonstrukció végrehajtásához, a talaj termelékenységének az emeléséhez. A karcagi Május 1. Tsz- ben napirenden vannak a fajtakísérletek, a szervestrágyázás, a kémiai talajjavítás. A Palotási Állami Gazdaságban fél hektáros parcellákon fajtaösszehasonlító kísérleteket végeznek, öt hazai és külföldi rizsfajta tulajdonságait vizsgálják a helyi talaj- viszonyok között. Megyénk rizstermelő gazdaságaiban most folyik az idei, zömmel korai és középérésű vízi gabona termésének a betakarítása. A nehéz művelettel párhuzamosan már a jövőre is készülnek, igyekeznek alapos munkával megteremteni a fontos élelmezési kultúra termelési biztonságát, a fogyasztói igények hazai termésből való minél nagyobb mértékű kielégítését. F. S. Mind több országban hódít a kevi kelnie Egy hónappal előbb teljesíti exporttervét a túrkevei Háziipari Szövetkezet A túrkevei Háziipari Szövetkezet dolgozói saját szövödéjük- ben készítik a népművészeti termékek alapanyagát (Fotó: T. F.) Húsz és fél millió forintos termelési terv teljesítésére vállalkoztak ebben az éviben a túrkevei Háziipari Szövetkezet dolgozói. A két helybeli és a három mezőtúri részlegben foglalkoztatott kéf- száznegyven asszony és lány népművészeti konfekciót és lakástextíliákat, női fehérneműket készít. Mindezek, az egyre nagyobb hazai kereslet mellett — a Hunga- rocoop közvetítésével — mind több külföldi országban találnak piacra. A termékek alapanyagát csaknem egészében a szövetkezetben állítják elő. Az idén blúzok, strandruhák és függönyök készítéséhez mintegy 10 ezer méter szádát, népművészeti szoknyákhoz, térítőkhöz, garnitúrákhoz ugyanannyi acril anyagot szőttek saját gépeiken. Az ezekből készített termékek külföldön, főleg a tőkés országokban hódítanak. Az NSZK-ba és Svédországba például kilencezer női hálóinget szállí- : tottak az idén. Szovjet megrendelésre 400 ezer forint értékben kétezer női szabadidő-ruhát készítették. Ezenkívül végben is exportáltak mintegy 4 ezer méternyi népművészeti mintával szőtt anyagot Lengyelországba. A háromnegyedév során a Háziipari Szövetkezet dolgozói időarányosan túlteljesítették tervüket. Ezen belül s is a másfélmilliós tőkés ex- j porttervből 1 millió 300 ezer forint értékű megrendelést már teljesítettek. Előreláthatóan teljes idei exportkötelezettségüknek egy hónappal az év vége előtt eleget tesznek. Megnőtt a forgalma — jelenleg már meghaladja a havi huszonötezer forintot — a szövetkezet túrkevei népművészeti boltjának is. A hazai vásárlók körében nagy a kereslet az idén először gyártott strandruhák iránt, eddig kétezret szállítottak a belkereskedelemnek. A szövetkezet vezetői az export növelését és a hazai választék bővítését tervezik. Exportőrük, a Hungarocoop közvetítésével újabb svéd megrendelésről tárgyalnak. A mindszenti Vegyesipari Szövetkezet ruhaipari részlegével kooperálva jövőre már strandruhákat is szállítanának az észak-európai országba. Ezzel mintegy ötmillióval megnövelve a jelenlegi tőkés exportbevételt. Az újabb népművészeti termékek színvonalát bizonyára emeli majd, hogy a közelmúltban kevi motívumok és konfekciók terveit, mintapéldányait készítő iparművészt alkalmaznak. Jól felszerelt tanműhelyekben tanúimé lyoizák a gépjárművek működését a kenderesi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet diákjai. Képünkön Farkas János szakoktató irányításával a második évfolyam tanulói ismerkednek a személy- gépkocsi üzemanyagellátó rendszerével SZÉP PÉLDÁJA A SZOCIALISTA ÖSSZEFOGÁSNAK Szovjet kitüntetések a Szövetség gázvezeték magyar építőinek A KGST országok közös beruházásával megvalósult csaknem 3000 kilométer hosszú Szövetség földgázvezeték legjobb magyar építőinek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége magas érdemrendeket és kitüntetéseket adományozott, amelyeket szerdán a budapesti szovjet nagykövetségen tartott ünnepségen adott át Vlagyimir Pavlov nagykövet. Az ünnepségen részt vett Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az orenburgi gázvezeték építési kormánybizottságának elnöke. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, Simon Pál nehézipari miniszter és Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára. Az ünnepségen Vlagyimir Pavlov méltatta a Szövetség gázvezeték építőinek munkáját, amelynek eredményeként alig három év alatt hozták létre a világ egyik leghosszabb földgázvezetékét. A nagy méretekre jellemző, hogy a gáz továbbítására épített 22 kompresszor-állomás együttes teljesítménye any- nyi, mint amennyi Magyar- ország energiafelhasználásának egyharmada. Vlagyimir Pavlov utalt arra, — amint azt Leonyid Iljics Brezsnyev- nek az SZKP KB főtitkárának, szovjet államfőnek és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának az építőkhöz írt levele is megállapítja, — hogy ez a közös beruházás, amelynek építésében a szocialista országok 15 ezer dolgozója vett részt szép példája a szocialista integrációnak, az együttműködés új formájának, a szocialista összefogásnak és az internacionalizmusnak. A magyar építők a huszti, a bogorodcsáni és a guszjatyini kompresszor-állomások létrehozásával jelentősen hozzájárultak a közös munka sikeréhez. Az új vezetéken Magyarországra érkező gáz 1980-ban már 900 ezer lakás, számos közintézmény és az ipar energiaellátását segíti, s hozzájárul az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséhez. Vlagyimir Pavlov ezután átnyújtotta a kitüntetéseket. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjét kapta Faggyas János, a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelő művezetője, a Népek Barátsága Érdemrendet Lőrincz János mérnök, a Szövetség gázvezeték magyar építkezéseinek pártszervezője, a pártbizottság titkára, Matajz Imre. a Chemokomplex vezérigazgató-helyettese, Németh László, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat igazgatóhelyettese. Placskó József a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat létesítményi főigazgatóságának vezetője és Szerb Ferenc, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat vezérigazgatója. Ezen kívül négyen érdemelték ki a Megbecsülés Jele Érdemrendet, öten a Mimka Dicsősége jelvényt és öten a Kiváló Munkáért jelvényt. A kitüntetettek nevében Lőrincz János mondott köszönetét a magas szintű elismerésért. Az ünnepséget követő fogadáson Szekér Gyula pohárköszöntőjében az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszönetét fejezte ki azért a magas elismerésért, amelyben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége részesítette a magyar építők legjobbjait. Elkészült és már próbaüzemei Romhányban az új csempegyár, melyet 1,1 milliárd forint beruházással létesítettek. Még az idén mintegy ötszázezer négyzetméternyi csempét gyártanak. Később a gyár hárommillió négyzetméter különféle csempét készít majd évente
