Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

1979. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kétszázmillió forint értékű alumíniumáru Az idén kétszázmillió forint értékű alumíniumán! készül az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében Összefogva embert és a technikát Az őszi szállítások sikeréért Gyümölccsel, zöldséggel zsúfolásig tele raktárak, szállj* tásra váró almahegyek a szabolcsi termelőhelyeken, egyre magasodó cukorrépaprizmák a körzeti állomásokon - mindez az idei őszi forgalom közelgő dandárját jelzi. Kiesések a termelésben Kétharmadát már pótolták a besenyszögi téeszben meg kellett tanulni gyorsan, okosan dönteni Sok más gazdasághoz hasonlóan egyik legnehezebb — jónéhány nagyüzemnél még talán kedvezőtlenebb — esztendejük kétharmadát tudják maguk mögött a be­senyszögi Kossuth Tsz tagjai. A 7200 hektáron gazdál­kodó szövetkezet elnöke, dr. Horváth János igy fogal­maz: „Az idei év a vezetőknek és a termelésben dolgo­zóknak egyaránt jó leckét adott abból, hogyan kell gyorsan, okosan dönteni.” Hozzá kell tenni rögtön azt is, hogy a sok millió tonnás árutömeget gyakorlatilag ugyanannyi eszközzel és em­berrel kell rendeltetési he­lyére juttatni, mint néhány millió tonnával kevesebbet az elmúlt évben. A két leg­nagyobb fuvarozó: a MÁV és a közúti közlekedés cél­szerű és magas fokon szer­vezett munkamegosztásával, a szállíttató vállalatok, a fu­varozást megrendelők közre­működésével lehet sikerrel megoldani az őszi forgalom feladatait. A MÁV Vezérigazgatósá­gán hangsúlyozták: az év hátralevő négy hónapjában 48 millió tonna elszállítása vár a vasútra. Könnyebb lenne a dolguk, ha azt a ha­talmas árutömeget egyenletes havi, heti elosztásban lehet­ne elfuvarozni, ám de ez, sajnos, szinte kivihetetlen. A mezőgazdasági termények legnagyobb része októberben és novemberben lesz „fuvar­érett” állapotban — erre a két hónapra esik a szállítá­sok zöme. A reálisan előre kiszámított árumennyiség meghaladja a korábbi évek legmagasabb szállítási szint­jét. A feszültséget fokozza az a tény, hogy az elmúlt hó­napok időjárásának alakulá­sa miatt sokféle mezőgazda- sági termény azonos időben érik be. Vasúton vagy közúton? Minden egyes vasúti teher­kocsi kincset ér az őszi for­galom idején. Nem mindegy, hogy rövid, vagy hosszútávú fuvarozásra használják fel. A gazdasági számíjésok azt bizonyítják, hogy egységes koncepció alapján kell meg­osztani a vasút és a közúti gépjármű-fuvarozás között a terheket. Az országos tehergépkocsi­park 13 százalékát a VOLÁN üzemelteti. Az év hátralevő négy hónapiában a VOLÁN tehergépkocsijainak 67 mil­lió tonna árut kell elfuva­roznak. A MÁV és a VO­LÁN adatainak összehason­lításánál azonban azt kell aláhúzni, hogy ez utóbbi viszonylag kis távolság­ra szállítja az árut, míg vasúttal gyakran több száz kilométer távolságra fuva­rozzák a rakományokat. Az idén miniszteri rende­let döntött arról, hogy 60 kilométeres távolságon belül j— a korábbi évekkel ellen­tétben — közúti fuvarozásra kell feladni a napraforgóma­got,a növényvédő szereket, a különböző építőanyagokat: téglát, cserepet, meszet, pa­lát és követ. Érinti az átte­relés a cukorrépát és a cu­korrépaszeletet is. Mozgósítási terv A megyei szállítási bizott­ságok szükség esetén iíiinden fellelhető fuvarkapacitást mozgósíthatnak, ha úgy íté­lik meg, hogy egyes áruk szállítási késedelméből nép- gazdasági kár származhat. Helyes, ha a tehergépko­csikkal rendelkező célfuva­rozó vállalatok, valamint az építőipari, belkereskedelmi üzemek, téeszek, áfészek. a SZÖVÉRT vállalatai, a fa- feldolgozó gazdaságok szállí­tásaikhoz elsősorban saját tehergépkocsijaikat használ­ják. Kutatni kell a kihasz­nálatlan fuvarkapacitásokat, ezek hasznosítása most kü­lönösen fontos népgazdasági érdek. A közlekedésben számíta­nak arra, hogy az előre kal­kulált árumennyiségen felül az országban kibontakozott kongresszusi munkaverseny növeli a szállítási igényeket, részben több nyersanyagot használnak fel és a többlet késztermékeket is a fogyasz­tókhoz kell eljuttatni. Sokféle áru — egyidöben A vasútnál több mint 2 millió tonna cukorrépa el­szállítását tervezik. A most üzembe lépő kábái cukorgyár folyamatos répaellátására megtették az intézkedéseket, a gyárak körzeteit újból ren­dezték, és ezzel megszűnik a keresztszállítás, a gazda­ságtalan fuvarozás. A nap­raforgó termése a tavalyi­nak másfélszerese. Az ország egész területéről mindössze 5 üzembe szállítják ezt a ter­ményt ezért a be- és kira­kást előrelátóan megszer­vezték. Várhatóan a tavalyi­nál kukoricából is többet kell szállítani. Minden eshető­ségre számítva kemény télre kell felkészülni. Ezért több szenet, tűzifát, olajat és más energiahordozót kell tartalé­kolni. Ahhoz, hogy a lakos­ság és az üzemek ellátása folyamatos legyen, ezeket szintén az őszi időszakban szükséges a telepekre, raktá­rakba eljuttatni. Végül, de nem utolsó sorban az év utolsó hónapjaiban rendkí­vül megnövekszik az export, importszállítás, és számolni kell a nagyarányú tranzit- szállításokkal is. Mindent egybevetve, a feladatok óriá­siak. A fuvaroztató vállalatok segítő és együttműködési készsége most fontosabb, mint bármiikor. Az érkezett vasúti kocsik és tehergépko­csik gyors kirakása, a szom­bat-vasárnapi rakodások megszervezése, a lehetőségek szerint éjszakai rakodóbri­gádok munkába állítása el­sőrendű népgazdasági érdek. A vasút számottevő anyagi kedvezménnyel ösztönzi a szállíttatóit. Például ilyen in­tézkedés az, hogy a jövő év első negyedében nem számí­tanak fel bírság jellegű ko­csiálláspénzt annak a válla­latnak, amely most szeptem­ber 15. és december 15. kö­zött a vasútigazgatósággal kö­tött megállapodás alapján a címére érkező vasúti kocsik 85—90 százalékát késedelem nélkül kirakja. Ösztönző kedvezményrendszer Előnyös ez az ajánlat a fuvaroztatónak azért, mert az őszi forgalom idején is csak alapkocsiállás-pénzt fizet és mentesül a felemelt kocsiál­láspénz fizetése alól a leg­kritikusabb téli hónapokban. Akkor sem számít fel a MÁV kocsiálláspénzt, ha a szom­baton 12 óra után átadott vasúti kocsit hétfőn reggel 6 óráig ki- vagy berakják. A VOLÁN is hasonló gondok­kal küszködik, mint a MÁV. Hétköznapokon 16 ezer te­hergépkocsi szállítja az árut, szombaton csak 10 ezer, va­sárnap mindössze 1500—2000 kocsi. Azt tapasztalják, hogy délután 3 óra után már be sem engedik sok üzem udva­rára a részükre árut szállító gépkocsikat, mert másnap reggelig senki sincs, aki ki­rakná, átvenné azokat. Sok ezer gépkocsivezető, kocsikí­sérő tölti idegenben az éj­szakát milliós károkat okozó közöny és szervezetlenség mi­att. A mostani gazdasági helyzetben nem megenged­hető, hogy a rakott teher­autók százai sorba álljanak 15—16 órát a gyárkapuk előtt... A szállításban, az áruk fu­varozásában emberek száz­ezrei vesznek részt. Az ő lel­kiismeretes, jó munkájukon múlik most minden, ök ke­zelik a rakodógépeket, eme­lődarukat, villás targoncákat, gondoskodnak a gépek üzem­készségéről és kihasználásá­ról. A gép, kétségtelenül so­kat segít, legtöbb esetben már mentesít a nehéz fizikai munka elvégzésétől. Az em­bert, annak szervezett, át­gondolt, lelkiismeretes cse­lekvését, olykor önfeláldozó odaadását azonban sohasem helyettesítheti. B. I. Módosított tervek A téeszben amúgy sem tartják íróasztalt szerető em­bernek az elnököt, de vezető­társaival együtt ebben az év­ben különösen sokat megfor­dult a földeken. Mint mond­ja, volt olyan időszak, ami­kor hetente, naponta követ­ték egymást a határszemlék. — Nagyon meg kellett néz­ni, hogy melyik táblát mu- szály kiszántani, melyiket ér­demes még felülvetni, és mit ültessünk a még újra haszno­sítható területeken. Nagyon rossz képet mutatott a határ a tavaszon, rosszul keltek az őszi gabonák, a Tiszához kö­zel eső földjeinkből vagy száz hektárt tartósan víz borított. Végül is a 2800 hektár őszi kalászosból 600 hektárt ki kellett szántani, négyszázat pedig felülvetni. Júniusban a párt- és a gazdaságvezetés úgy látta, hogy a növénytermesztésben várható kiesések miatt módo­sítani kell a terveket. Köz­gyűlésen döntöttek: vala­mennyi ágazatban jobban meg kell fogni a munka vé­gét, és minden forintot szám­ba kell venni, hogy a három­millióval csökkentett, 38,5 milliós növénytermesztési árbevételi tervet teljesíteni tudják. — Csakhogy a nyár dere­kán — sorolja az elnök — megint nem sok jóvábiztat­tak a növény termesztés ered­ményei. Az aszályos nyár mi­att a megmaradt búzatáblák is csak 28 mázsát adtak hek­táronként, a tervezett 40 má­zsa helyett. Sok százezer fo­rint értékű vetőmag veszett az újra szántott földekben, és a felülvetések, pótlások több­letköltsége is meghaladta az egymillió forintot. Augusztus elején újabb módosító köz­gyűlést kellett összehívnunk, az elfogadott intézkedések­nek már megmutatkozik az eredménye. Téesz-tagokkal beszélgetve meggyőződhettünk róla: a szövetkezetiek megértették, hogy többet kell rakni a mérlegre, hogy jó irányba billenjen. Csakhogy, amíg másutt az állattenyésztésben dolgozóktól várhattak több­letteljesítést, addig Beseny- szögön ennek az ágazatnak is meg volt a maga gondja. — Már az első negyed­évünk se úgy sikerült, ahogy terveztük — mondja Gyar­mati Gyuláné, a baromfiága­zat vezetője. — Százezer to­jással kevesebbet tudtunk hasznosítani az ötezres törzs- lúd állományunktól, mai na­pig keressük az okát a DATE szakembereinek segítségével, hogy miért nem tojtak a li­báink. Ha csak 65—70 szá­zalékos keléssel számolunk, akkor is tetemes a kiesés a pecsenyeliba értékesítésnél. Ügy terveztük, hogy egy má­sodik ciklus indításával nyert tojásokból majd a harmadik negyedévben keltetünk kisli­bákat, de a feldolgozó ipar már nem vállalt rá szerző­dést. Ismét dönteni kellett, s nem sok idő volt tanakodni, hogy milyen intézkedéseket tegyenek az ágazatnál jelent­kező kiesés pótlására. A ba­romfitelepen dolgozó har­mincöt asszony és lány végül megtalálta a módját. Kétszerannyi broylercsirke — Tovább neveltük, és húslibaként adtuk el a téesz keltetőjéből kikerült 30 ezer kislibát. Ez kb. kétmillió fo­rint többletet jelentett, má­sik hármat az, hogy a terve­zett 90 ezer helyetti 180 ezer broylercsirkét értékesített- itünk. Ahogy a legutóbbi ve­zetőségi ülésen elmondták, a tehenészek is közel járnak az 1980-ra tervezett 3000 literes fejési átlaghoz. Így aztán az állattenyésztők, ha nem is tudtak besegíteni a növény- termesztési eredmények javí­tásába, az ágazatuk kiesése­it jórészt pótolták. A kígyósi kerület szérű­jén dolgozók a vége felé tar­tanak a százvagonnyi — a tervezettnél 150 vagonnal kevesebb — gabonavetőmag kikészítésének. Ott találtuk Mészáros Lászlót is, az agro- nómus már valamivel bizako­dóbb, mint aratáskor volt. Ha bejön a napraforgó — Bizony rosszul esett mindannyiunknak, hogy hiá­ba végeztük el időben az ezer hektárral több tavaszi munkát jelentő pótlásokat, felülvetéseket, hiába'fejeztük be minimális szemveszteség­gel és a szokásosnál jóval korábban az aratást, még a másodszorra újabb ötmillió­val módosított tervet se hoz­ták a kalászosok. Most a ve- tőmaggál próbálunk „operál­ni”. Igaz árpánk alig termett, búza és olajlen is kevés. Az utóbbival azért megfogunk egy kis pénzt. Nem adjuk le, mint máskor nyersen a Vetőmagtermeltető Válla­latnak, hanem mi magunk tisztítjuk , csávázzuk, fém­zároljuk. Többletmunka igaz, de aki csak tud, segít benne. A tmk-sok közül is vagy ha­tan vállaltak rá munkaidőn túl egy fél műszakot. A 39 vagon olajlennél nyerünk így legalább 700 ezer forintot. A gazdaság halasi részén végeláthatatlan napraforgó­tábla. Még másik négy he­lyen összesen ezer hektáron terem a téeszben az olajos mag, amely mint Horváth János elnök mondja, kulcs- növény lett az idén Beseny- szögön. — Sajnos nagy szóródást mutatnak a táblák; lesz, ahonnan 20—22 mázsát taka­rítunk be; lesz, ahonnan jó ha 12—13 mázsát. Ezen a növényen múlik, mennyire tudjuk megközelíteni a mó­dosított árbevételi tervünket. A baromfisok jórészt pótol­ták a lemaradást, a juhá­szoknál számolunk másfél milliós többlettel. A szarvas­marha-ágazatban 20—21 szá­zalékkal több lesz az idei tejértékesítés a tavalyinál. Ha a napraforgó bejön — ti­zenhatmilliót várunk belőle — akkor elmondhatjuk: az erőfeszítések nem voltak hiá­bavalók, a növénytermeszté­si árbevételi terv kétszeri módosítására kényszerített nyolcmilliós kiesés kéthar­madát sikerült pótolni. T. F. Az úszó laboratórium a Tiszán, Balsa határában Úszó laboratórium a Tiszán Vásárosnamény térségéből a 689-es folyam­kilométertől indult a „Kisköre” laborhajó. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából a Kö- zép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei laboratóriuma a Tisza 517 kilométeres szaka­szán kémiai, biológiai vizsgálatot végez. A ku­tatócsoport feladata a vízből vett üledékminták kémiai vizsgálata, az élővilág tanulmányozása, elsősorban a duzzasztás és a Tiszába ömlő mel­lékfolyók hatására. A hajó négytagú állandó személyzete mellett még négy-öt kutató váltja egymást az út során. Ezenkívül a nvíregyházi, debreceni, miskolci, szegedi vízügyi igazgatóság laboratóriuma, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bioló­giai központja, a Haltenvésztési Kutató Intézet szarvasi központja és KÖJAL-ok szakemberei is részt vesznek a szeptember 15-ig tartó mun­kában. Dr. Szitó András és dr. Hamar József az iszapminta élővilágát tanulmányozza

Next

/
Oldalképek
Tartalom