Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 4. Kommentárunk Pakisztán: halasztás, háttérrel Miközben a világ első­sorban a térség két má­sik országára, Afganisz­tánra és Indiára figyelt, különös vonatkozásban ugyan, de mindkét szom­széd-országgal kapcsolat­ban szó esett Pakisztán­ról is. Afganisztánnal összefüggésben úgy, hogy egyértelműen pakisztáni területről szervezték az új afgán népi állam el­leni támadásokat, India viszonylatában pedig, hogy az ottani belpoliti­kai nehézségekkel egye­nes arányban növekedett a Pakisztán által provo­kált határincidensek szá­ma. Régi igazság, hogy egy állam külpolitikája nem választható el annak bel­politikájától. A mai Pa­kisztánban ez újra látvá­nyosan bebizonyosodott. Mind több jel mutat ar­ra, hogy Ziaul Hak tá­bornok ígéretei ellenére rezzenetlenül folytatni kívánja diktatórikus vo­nalvezetését és drákói eszközökkel némít el minden bíráló hangot. Amikor a tábornok, még Zulfikar Ali Bhutto vezérkari főnökeként, ka­tonai puccsal átvette a hatalmat, arra hivatko­zott, hogy „kizárólag a zavaros belpolitikai hely­zet miatt, rövid átmene­ti időre, az új választá­sok kiírásáig” irányítja az országot. Azóta több­ször is elhalasztotta a vá­lasztások megtartását. Legutóbb Bhutto világ­szerte sok bírálatot ki­váltott kivégzése után nyilatkozott úgy, hogy most már mindenkép­pen” 1979 novembere lesz ia választások „végleges és visszavonhatatlan” idő­pontja. Ekkor már sokan kétkedve fogadták ezt az államfői bejelentést — és az események őket iga­zolták. A legújabb hírek sze­rint Ziaul Hak televíziós nyilatkozatban közölte a Pakisztáni Iszlám Köz­társaság lakosságával, hogy a választásokat is­mét „elhalasztják”, kato­nai kormányzata tovább­ra is hatalmon marad, természetesen a vala­mennyi demokratikus jo­got „felfüggesztő” rend­kívüli állapottal együtt. Ezzel egyidőben nem­csak folytatódott, hanem megerősödött a letartóz- tatási hullám, amely el­sősorban a kivégzett Bhutto néppártja ellen irányult. Miközben sorra születnek a fanatikus iszlám szellemet tükröző új és új rendeletek, a ka­tonai hatóságok lesújtot­tak Bhutto családjára is: letartóztatták a kivég­zett kormányfő huszon­hat esztendős lányát, az­zal a váddal, hogy „meg­sértette a rendkívüli ál­lapot rendelkezéseit”. Sokasodnak annak je­lei, hogy a pakisztáni belpolitikának ez az irányzata Szaúd-Atábiá- tól kezdve Washingtonon át egészen Pekingig lé­nyeges, anyagiakban is kifejezhető támogatást élvez. A folyamat jellege olyan, hogy mind több megfigyelő teszi fel a kérdést: milyen veszélyt jelent ez az egész neural­gikus és stratégiailag ér­zékeny térség biztonsá­gára. Harmat Endre CGT-akci6hét A legnagyobb francia szak- szervezet, az osztályharcos CGT által meghirdetett ak­cióhét jegyében kezdődött, tegnap a „Rentré”, a nyári vakációs időszakot követő visszatérés az őszi gazdasági­politikai szezon. Megnyílt a havannai csúcsértekezlet Interjú Kádár Jánossal és Lázár Györggyel (Folytatás az 1. oldalról.) legátusai és a világsajtó mintegy ezer képviselője. Kambodzsa helye „üresen” maradt, miután az előzetes megbeszéléseken a tagálla­mok nem tudtak megegyezni abban, hogy az ázsiai orszá­got a csúcson a Kambodzsai Népköztársaság törvényes kormánya, vagy pedig a bu­kott Pol Pót rezsim képvi­selje. A megnyitón a tagor­szágok, a megfigyelők és a meghívottak több mint 110 ország képviseletében foglal­ták el helyüket. Az értekezlet megnyitása után, a megjelentek hatalmas tapsa közepette Fidel Castro lépett a szónoki emelvényre és mondta el nagy érdeklő­déssel várt beszédét. Fidel Castro beszéde beve­zető részében bensőséges sza­vakkal emlékezett Huari Bu- medienről, a mozgalom egyik alapítagjának, Algériának el­hunyt elnökéről, akire a csúcskonferencia .egy perces néma felállással emlékezett. A kubai államfő ezután részletes áttekintést adott a mozgalom előtt álló politikai feladatokról. A leghatározot­tabb hangon utasította visz- sza az Egyesült Államoknak és Kínának a hatodik csúcs- értekezlet megtorpedózására tett kísérleteit — fontosnak és nagyjelentőségűnek nevez­te azt, hogy ezek a kísérle­tek kudarcot vallottak. Az imperializmus — spekulációs céllal — azt a propagandát terjeszti, hogy Kuba az el nem kötelezett országok moz­galmát a szovjet politikához kívánja kötni” — mondotta, majd így folytatta: „Kuba független és szuve­rén ország, amely senkinek sem engedi meg, hogy dik­tálja, mit tegyen. Kuba gya­korlati példákkal és nem sza­vakkal bizonyította hűségét külpolitikájának alapelvéhez, a nemzetközi szolidaritáshoz. Kuba — bár területe mind­össze kilencven mérföldnyire van a világ legerősebb im­perialista nagyhatalmától, soha sem változtatja meg az elmúlt húsz évben következe­tesen folytatott politikáját — jelentette ki Fidel Castro. „Azzal vádolnak bennün­ket, hogy szocialista' ország vagyunk. Igen, azok vagyunk. Ugyanakkor nem akarjuk rákényszeríteni politikánkat és ideológiánkat egyetlen más országra sem. Azt mond­ják, hogy a kubai forradalom radikális. Igen, a mi forra­dalmunk radikális. De fiem akarjuk radikalizmusunkat más államokra erőltetni. Ba­rátai vagyunk a Szovjetunió­nak. Hálásak vagyunk azért az őszinte támogatásért, ame­lyet a Szovjetunió nyújtott Kubának, és amellyel segí­tett bennünket a forradalom legnehezebb esztendeiben. Kubának az el nem köte­lezett mozgalomban való sze­repéről szólva így folytatta: Kuba erejét nem kímélve dolgozott azon, hogy megte­remtse a csúcsértekezlet megrendezésének anyagi és politikai feltételeit. „Az el­következő három évben, ami­kor Kuba elnököl a mozga­lomban, ezt a tisztséget az ismert normák alapján tölti be. Türelmesek, megfontol­tak, rugalmasak és szerények leszünk” — emelte ki a ku­bai államfő. Fidel Castro élesen elha­tárolta Kubát az Egyesült ÍÁllamok közreműködésével létrejött egyiptomi—izraeli különbékétől. Ezután a szónok nagy el­ismeréssel szólott a d,él-af­rikai a namíbiai és a zimbabwei nép függetlensé­géért vívott küzdelemről. „Kuba teljes támogatásá­ról biztosítja Vietnamot, amely annyi áldozatot ho­zott és annyi vért vesztett az amerikai agresszió követ­keztében. Kuba számára Vi­etnam szent” — jelentette ki Castro. „A vietnami nép, amely valamennyi fejlődő ország nevében vívta harcát, je­lenleg az imperialista blokád és a kínai kormány árulásá­nak áldozata. Az Egyesült Államok és szövetségesei ma sokat beszélnek az úgy­nevezett vietnami menekül­tek kérdéséről. Hallgatnak viszont a sokmillió Palesz­tináiról, és a sokszázezer af­rikairól, akik szétszórva él­nek a világon. Kína meg akarta leckéztetni Vietna­mot. A kínai kormány azon­ban — mely támogatta Pi­nochetet Chilében, az Ango­la ellen végrehajtott dél­afrikai inváziót, a trónjától megfosztott iráni sahot. Ni­caraguában Somozát, fegy­vereket szállított Egyiptom­nak és egyetért az Egyesült Államok Kuba ellenes blo­kádjával — sem joga, sem erkölcsi alapja sincs ahhoz, hogy bárkit is megleckéz­tessen”. A kambodzsai képviselet kérdéséről • szólva a kubai elnök kijelentette: Kuba ál­láspontja jól ismert: kizá­rólag a Kambodzsai Nép- köztársaság kormányát isme­ri el a nép jogos képviselő­jének. Kuba ugyanakkor teljesítette a csúcsot rende­ző ország státusából fakadó kötelezettséget és lehetővé tette, hogy mindkét kam­bodzsai képviselet jelen le­hessen a konferencia szín helyén és azt várja, hogy az el nem kötelezett mozgalom ebben a kérdésben is „eti­kus és reális döntést hoz­zon”. A világnak békére van szüksége — fejezte be a politikai helyzetről tartott­elemzését a kubai államfő — olyan békére, amelynek gyümölcseit minden ország, kicsik és hatalmasak egy­aránt élvezhetnék. Ebből a szempontból kiemelkedő je­lentősége van a közelmúlt­ban aláírt szovjet—amerikai SALT—II. megállapodásnak. „Világunkban ma nincs más alternatíva, mint a bé­ke”. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta dr. Konrad Faltért, az ARD bécsi irodájának vezetőjét és interjút adott az NSZK- beli televízióállomásnak. A beszélgetésen jelen volt Pálos Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tály vezetői-helyettese. Az iráni hadsereg egysé­gei a kurd felkelőkkel ví­vott egynapos heves küzde­lem után bevonultak Maha- bad városba. A hadsereg a harcok folyamán bevetette a légierőt és a nehéztüzér­séget is —, jelentetfe a TASZSZ hírügynökség. A Mahabadot elfoglaló kato­nák szinte teljesen kihalt várost találtak, a kurd har­cosok és a lakosság nagyré­sze visszavonult a környe­ző hegyekbe. Az áldozatok pontos számáról egyelőre nem érkezett jelentés. Lázár György miniszter- elnök Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár küszöbön álló magyarországi látogatá- - sa alkalmából nyilatkozott a Deutsche Presse Agentur nyugatnémet hírügynökség­nek. A DPA vasárnap bu­dapesti keltezésű jelentésé­ben részletesen ismertette az interjút. Az iráni hadsereg egyik szóvivője tegnap bejelentet­te, hogy Mahabad megszál­lásával egyidőben elfoglalták az iraki határ közelében fekvő Baneh városát is. A hadsereg folytatja a kurd. felkelők kezén maradt állá­sok ágyúzását. Khomeini ajatollah teg­nap újból felszólította a kurd felkelőket, hogy „csat­lakozzanak az iráni néphez és tagadják meg a kurd de­mokrata pártot vezető áru­lókat”. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében üdvözletét küldött Fidel Castro Ruznak. aki az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfőinek VI., konferenciáján az elnöki tisztet látja el „Az el nem kötelezett országok soros csúcstalálkozóját első alkalommal rendezik meg Latin-Amerikában, az el nem kötelezett mozgalom egyik alapítóállama, a szabadságszerető Kuba földjén. A mozgalom fennállásának 18 éve alatt több kontinens számos országát tömörítette. a világpolitika jelentős tényezője lett”. A szovjet államfő üdvözlete rámutat arra. hogy a havannai találkozóra olyan időben kerül sor. amikor a nemzetközi enyhülés a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének meghatározó irányvonala lett. Ugyanakkor a béke. a szabadság és a népek függetlensége elleni erők fokozzák erőfeszítéseiket a nemzetközi életben lezajló pozitív változások megállítására. A szovjet állam — folytatja az üdvözlet — lenini örökségéhez híven szent kötelességének tartja, hogy harcoljon a békéért és biztonságért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért, küzdjön az imperializmus, a gyarmatosítás, az egyenlőtlenség és a népek elnyomásának minden formája ellen. Leonyid Brezsnyev végezetül sikeres munkát, az el nem köte­lezett országok további összeforrottságát kívánta a békéért, szabad­ságért. függetlenségért, a népek haladásáért és az emberiség bol­dogabb jövőjéért vívott harcukban. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke üdvözlő táviratot intézett az el nem kötelezett országok Havannában ülésező VI. csúcsértekezletéhez. A távirat hangsúlyozza: a Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulaj­donít az el nem kötelezett országok mozgalmának és szolidáris az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és a faj- üldözés ellen vívott harcával. A Magyar Népköztársaság támoga­tásáról biztosította a mozgalom kezdeményezéseit, amelyek elő­segítik a világ békéjének megőrzését, az enyhülési folyamat elő­rehaladását és a leszerelés ügyét. A magyar vezetők kifejezték reményüket, hogy a mozgalom országai antiimperialista összefogá­sának erősítésével megalapozza a nemzeti függetlenség megszilár­dításáért. a gazdasági önállóságért, a békéért, és a társadalmi haladásért folytatott további küzdelem sikerét. Helmut Schmidt életrajza Helmut Schmidt 1918. december 23-án született Hamburgban, ott érettségi­zett 1937-ben. Ezt köve­tően katonai szolgálatot teljesített. 1945-től a ham­burgi egyetemen államtu­dományi és közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1949-ben közgazdász dip­lomát szerzett. 1946-tól tagja a Német Szociáldemokrata Pártnak. 1947—1948 között a szo­cialista német diákszövet­ség szövetségi elnöke volt. 1949-től a hamburgi gazda­sági és közlekedési hatóság közlekedési hivatalának munkatársaként. majd 1952— 1953 között a hiva­tal vezetőjeként dolgozott. 1953- tól 1961-ig a szövet­ségi parlament tagja volt. 1957-ben a Német Szociál­demokrata Párt szövetségi parlamentbeli frakciója el­nökségének, majd 1958-ban a párt szövetségi elnöksé­gének tagjává választották. 1961-ben visszatért Ham­burgba és 1965-ig a város belügyi szenátora volt. 1965-ben újraválasztották a szövetségi parlamentbe, ahol 1967-től a Német Szo­Elesett Mahabad II kurd harcosok a hegyekbe vonultak vissza ciáldemokrata Párt parla­menti frakciójának elnöke lett. 1968-ban a Német Szociáldemokrata Párt el­nökhelyettesévé választot­ták. 1969—1974 között előbb hadügy-, majd gaz­dasági és pénzügyminisz­ter, később pénzügyminisz­ter volt a szövetségi kor­mányban. 1974. május 16- án megválasztották, majd 1976. december 15-én újra­választották a Német Szö­vetségi Köztársaság szö­vetségi kancellárjának. Invázió készül Nicaragua ellen Megnyílt a lipcsei vásár Honecker látogatása a magyar pavilonokban 47 ország és Nyugat-Ber- lin mintegy 6 ezer kiállító­jának részvételével, az NDK számos párt- és állami ve­zetőjének jelenlétében meg­nyílt a lipcsei őszi vásár. A vásáron részt vesz a KGST valamennyi tagálla­ma, számos fejlődő ország, valamint 23 fejlett tőkés or­szág. A KGST tagországok — így Magyarország — áru­bemutatója nagy teret szen­tel a szocialista integráció — a nemzetközi termelési kooperáció és szakosítás .— keretében született leg­újabb termékeknek. A magyar népgazdaságot a Hungexpót szervezésében 2800 négyzetméter területen 29 külkereskedelmi vállalat képviseli. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke a lipcsei őszi vásár megnyitásának napján az NDK számos más párt- és állami vezetőjével — köz­tük Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettessel, a magya”—NDK gazdasági- és műszaki tudományos együtt­működési bizottság NDK ta­gozatának elnökével és Horst Solle külkereskedelmi miniszterrel — együtt meg­tekintette a magyar anyag egyrészét, a MOGÜRT ga- rázsberend.ezéseit és a jár­műgyártáshoz szükséges ún. első beépítésű részegységek kiállítását, amelynek az NDK jelentős importőre. Erich Honecker — akit Veress Péter külkereskedel­mi miniszter és Szigeti László, a berlini. magyar nagykövetség ideiglenes ügy­vivője köszöntött — fon­tosnak minősítette a két testvéri szocialista ország gyümölcsöző kapcsolatait, a gazdasági együttműködés lendületes fejlődését és to­vábbi fellendítését. Veress Péter az NDK államfőnek adott tájékoztatójában hang­súlyozta, hogy nagyfontossá­gú az egyenletesen fejlődő magyar—NDK gazdasági egvütt működés. Az NDK vezetői nagy érdeklődéssel nézték végig a különböző magyar műsze­reket és garázs-berend.ezése- ket. amelvek iránt most. az „olaiszűkös világban” mind- nagvobb a kereslet a világ­piacon. — Invázió készül Nica­ragua ellen azzal a céllal, hogy megdöntsék a forra­dalmi kormányt — jelentet­te ki Tornas Borge belügy­miniszter. Borge Managuá- ban, 60 ezer ember részvé­telével tartott tömeggyűlé­sen beszélt. Hangoztatta, hogy a szervezkedés egy Ni­caraguával szomszédos or­szág, de nem Costa Rica te­rületén történik. VARSÓ Tegnap befejeződött Varsó­ban a DÍVSZ és tagszerveze­te, a Lengyel Szocialista If­júsági Szervezetek Szövetsé­ge által közösen rendezett ta­nácskozás, amelyen 52 nem­zeti és nemzetközi szervezet, mintegy 120 képviselője vett részt. BLACKPOOL Romló gazdasági helyzet­ben és még komorabb kilátá­sok közepette egy munkásel­lenes konzervatív kormány­nyal farkasszemet nézve esz­tendők óta a legharcosabb hangulatban nyílt meg a brit szakszervezetek évi kong­resszusa Blackpoolban. A tő­késvilág legnagyobb múltú Nemzetközi újságíró-szeminárium Brezsnyev üdvözlete Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, üdvö­zölte a taskenti nemzetközi újságíró-szeminárium részt­vevőit. A távirat kiemeli, hogy a mai világban a tájékoztatási eszközök egyre nagyobb sze­repet játszanak a népek éle­tében, az emberék képzésé­ben és ideológiai irányítá­sában. . A szovjet emberek megértéssel fordulnak Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népei felé. Támogatják őket azon törekvéseikben, hogy létre­hozzák saját információs szerveiket, és ezzel véget vessenek az imperialista or­szágok által gyakorolt „szel­lemi leigázásnak”. Minden becsületes újságíró feladata, hogy tollát a béke, a népek felemelkedése, a fegyverke­zési hajsza megszüntetése érdekében forgassa — feje­ződik be Leonyid Brezsnyev üdvözlete. érkezett szakszervezeti központja 112 szakszervezetét és 12 milliós tagságát 1200 küldött képvi­seli. TOKIÓ Ohira japán kormányfő tegnap Tokióban félórás esz­mecserét tartott a kínai mi­niszterelnök-helyettessel. A megbeszélés fő témája az a tokiói kormányhoz intézett hivatalos kínai kérelem volt, hogy Japán több mint egy- milliárd dollár hitellel segít­se a Kínai Népköztársaság közlekedési és szállítási há­lózatának, valamint energia- gazdaságának fejlesztését. A találkozó után Ohira azt mondotta, hogy Japán „pozi­tívan” fogja tanulmányozni a kínai kérelmet. VIENTIANE A kínai vezetők már évek óta ellenséges magatartást tanúsítanak Laosszal szem­ben — jelentette ki mexikói újságíróknak adott nyilatko­zatában Kaysone Phomviha- ne, a Laoszi Forradalmi Nép­párt KB főtitkára, miniszter­elnök. A laoszi politikus el­mondotta, hogy Peking ügy­nököket küld az országba és támogatja a külföldön tevé­kenykedő laoszi reakciós erőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom