Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

te»» SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZi ÜLÉSSZAKÁN Beszámoló az egészségügyi törvény végrehajtásáról Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt kö­vetően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött az ülésszak napirendjéről. 1. Az egészségügyi miniszter beszámolója az egészségügy­ről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról. 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszá­molója a népi ellenőrzés munkájáról. 3. Interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartotta meg be­számolóját. Három napirendet fogadott el őszi ülésszakára az or­szággyűlés: a képviselők megvitatják az egészségügyi mi­niszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökének beszámolóját, és sor kerül interpellációkra is. A tegnap délelőtt 11 órakor megkezdődött tanácskozá­son az ülésterem padsoraiban helyet foglaltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Jelen voltak a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Schultheisz Emil expozéja Az országgyűlés 1972-ben az egészségügyi törvény megalkotásakor abból indult ki, hogy szocializmust építő hazánkban az egészség—be­tegség, nem pusztán az orvos és a beteg ügye, nem magán­ügy, jóval több annál. Az orvos—beteg viszony általá- kult a társadalom és az egészségügy kapcsolatává, ez jelentősen gazdagította, bővítette a hagyományos or­vos-beteg kapcsolatot, fokoz­ta az egészségügy, az orvos felelősségét. Sőt, minden ember felelősségét önmagá­ért. A törvény — a jog mel­lett — e tekintetben is aktív szerepet ruházott a társada­lom minden tagjára. Ente ak­tív szerepnek a jelentősége az egészséges életben, a meg­előzésben, a gyógyulásban mind egyéni, mind társadal­mi méretben nem új gondo­lat, de érvényesülése társa­dalmi méretben, csak a szo­cializmusban vált lehetővé. A történelem bebizonyítot­ta, hogy csak a szocialista társadalom képes megterem­teni az egészségvédelem iga­zán haladó, humánus és ha­tékony módját, amely az egész nép ügye. A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és or­vos-egészségügyi intézkedé­sek széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségé­nek megóvása, állandó javí­tása; kedvező munka-, élet- és pihenési feltételek megte­remtésével az ember harmo­nikus fizikai és szellemi fej­lődésének, alkotó munkával eltöltött hosszú életének biz­tosítása. Ennek érdekében a Schultheisz Emil expozéja tudományos haladás eredmé­nyeit felhasználva széles kö­rűen gondoskodik a betegsé­gek megelőzéséről és bizto­sítja mindenki számára az egyre magasabb szintű egész­ségügyi ellátást. A szocialista egészségügy és a társadalmi-gazdasági élet közötti szoros kapcsolat a szocialista termelési vi­szonyok jellegéből, a szocia­lizmus lényegéből követke­zik. Ez összefügg azzal, hogy bár az ember a szocializ­musban mindenekelőtt a munkában teljesedik ki, mégsem csupán munkaerő. Az emberiség történetében először és kizárólag a szo­cialista országok hozták lét­re és érvényesítik követke­zetesen az állam teljes kö­rű felelősségét minden ál­lampolgár egészségéért. Az egészségügyi szolgál­tatás, ezen belül az orvosi ellátás ezzel a törvénnyel állampolgári jog lett, amely korábbi eredményeinkben gyökerezik és amelynek végrehajtása a fejlődés ál­landó folyamata. Ez a jog értelemszerűen egyben kö­telezettség is. Az 1972-es törvénynem egyszerűen úgy­nevezett „tárcatörvény”, amely az egészségüggyel kapcsolatos jogi rendet ha­tározza meg, hanem a tár­sadalom egész életét, az ál­lampolgárok közérzetét be­folyásoló és meghatározó jogalkotás. Az egészségügyi törvény puszta meghirdetése termé­szetszerűen nagy igényeket is keltett. Ez részben ért­hető. hiszen szocialista tár­sadalmunk igen nagy vív­mánya az egészségügyi el­látás állampolgári joggá va­ló emelése. Ugyanakkor a valóságból kell kiindulnunk és tudnunk kell. hogy nem rendelkeztünk és ma sem rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek lehe­tővé tennék minden új igény kielégítését. A kérdés inkább az, mit, mikor és ho­gyan tegyünk, mert min­dent, mindenkor, mindenütt nem teljesíthetünk. A törvény kereteket adott és feladatokat szabott meg, nem volt és nem lehetett célja szakmai programok és irányelvek meghatározása. A végrehajtás a kormány­zat feladata. — Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kormánynak van határozat­ban megerősített egészség- politikai koncepciója, az egészségügyi ágazatnak kö­zép- és hosszútávú szakmai terve, és mindezek alapján a megbetegedési viszonyok­nak megfelelő, a lehetősé­gekhez alkalmazkodó rész­programokat is elkészítettük. Ezután az egészségügy anyagi vonzatairól szólt a miniszter. Egyebek között elmondta: — Egy kórházi ágyon fekvő beteg ellátásá­nak átlagos napi költsége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csinálunk vele. Egy kisebb megbetegedés esetén ez az összeg 340—360 forintra emelkedik. A sú­lyos, ■ életveszélyes állapot­ban levő beteget ellátó in­tenzív kórházi ágyon egy beteg napi kezelési költsége 3700 forint. Egy nem túl komplikált szívműtétnél, amikor a beteg életét nem­csak évekkel, de évtizedek­kel hosszabbíthatjuk meg. csak a közvetlen műtéti költség, a benne levő devi­zával együtt 80 000 forint. Egy komplikáltabb szívmű­tét közvetlen költsége 120— 130 ezer forint. Három év­vel ezelőtt Magyarországon mintegy 48 000 gyermek be­tegedett meg kanyaróban. A (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka A földmunkát végző gépek színrelépésével megkezdődött Szolnokon a József Attila úti lakótelep III. ütemének építé­se: az elkövetkező években 225 lakás épül a Csanádi körút és a Jósika utca közötti területen Hazánkba látogat a görög miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének meghívására Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársaság miniszterelnöke a közeli napokban hiva­talos látogatást tesz Magyarországon. Felkészült az őszre az MGROKER Több gép és alkatrész mint tavaly Vetögépvásárlási akció A mezőgazdasági üzemek ellátásáért felelős vállala­tok, köztük a megyei AGROKER is, felkészül­tek az őszi betakarításra. Mint ahogy azt Stigler Ká- rolytól, az AGROKER igaz­gatójától megtudtuk, a be­takarítást előreláthatóan nem hátráltatja majd al­katrész- és géphiány. Rövidesen még további 50 kombájn érkezik a megyé­be az NDK-ból és Lengyel- országból. A gépekhez a nö­vények aratásához szükséges tartozékokból is elegendő mennyiség van. Megoldódott a napraforgó betakarításá­hoz szükséges adapterek be­szerzése is, mert a MEZŐ­GÉP békéscsabai gyára vállalta ezek gyártását. A szállító- és rakodóeszközök­ből is sok van raktáron. Csupán a Weimar »T—179-es típusú NDK gyártmányú ön­járó rakodóból nem tudják kielégíteni az igényeket. A másik nagy őszi mun­kához, a talajelőkészítéshez is megvannak az erő- és munkagépek. Megfelelő a választék ekékből, tárcsák­ból és kombinátorokból. Rö­videsen vásárlási akciót in­dít a vállalat vetőgépekből. A magyar Lajta-Akord tí­pus 48 és 96 soros változa­tait vásárolhatják meg majd kedvezményesen a gaz­daságok. A raktáron levő gépek értéke mintegy 400 millió forint, és a mezőgaz­dasági üzemeknek érdemes lesz kihasználniuk a hitel- lehetőségeket. Előreláthatólag az alkat­részellátásban nem lesz gond. Az idén 120 millió fo­rint értékű tartozék van a raktárakban, és ez mintegy 20 százalékkal több, mint amennyi tavaly volt. A mennyiségen kívül a vá­laszték is jobb. Az AGRO­KER dolgát nehezíti, hogy körülbelül hetvenezer féle alkatrész és tartozék kell a mezőgazdasági gépekhez. Az idén a legnagyobb gondok a műtrágya-értéke­sítésnél vannak. A mezőgazda- sági üzemek 11 000 tonna ha­tóanyag-megrendelést mond­tak vissza, és ennek . csak kis hányada indokolható szakmailag. A gazdaságok pénzügyi nehézségekre hi­vatkozva álltak el a táp­anyag vásárlásától. A nö­vényvédő szerek értékesítése már „lefutott”, csak talaj­fertőtlenítő és lombtalaní- tó készítmények iránt van még kereslet. Egyenletes és jó az ellátás ezekből a sze­rekből, csak Regionból van kevés. Helyettesítő készít­ményt azonban tud a vál­lalat adni az üzemeknek. Ez évben az AGROKER-nél forgalmazott, a mezőgazda- sági termelést segítő gépek, berendezések és anyagok ér­téke összesen 2,2 milliárd forint, ami majdnem 20 szá­zalékkal több, mint a ta­valyi bevétel. Hégyszeresére emelkedett alumíniumiparunk termelése A magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezmény hatására 1960-hoz képest négyszeresére emelkedett alumíniumiparunk termelése és jelenleg az ország fém­alumínium forrásának 65 százaléka a Szovjetunióból származik — hangoztatták tegnap Székesföhérváron, a magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködés 30. évfordulója alkalmából ren­dezett nemzetközi konferen­cia záróülésén. Elmondták, hogy 17 év alatt összesen 2,4 millió tonna timföldért 1,2 millió tonna fémalumí­niumot szállítottak a Szov­jetunióból hazánkba. A kétnapos székesfehérvá­ri alumíniumipari konfe­rencián a szovjet és a ma­gyar szakemberek hangsú­lyozták, hogy a máig példa­mutató kormányközi egyez­mény sokrétű tudományos- műszaki együttműködést is eredményezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom