Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
1979. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 800 ezer vendége volt Véget ért az őszi BNV A borús idő sem szegte Tcedvét azoknak, akik programjukhoz híven, s az utolsó alkalmat kihasználva vasárnap tekintették meg az idei őszi BNV-t. Már jóval a nyitás előtt annyira zsúfoltan közlekedtek az egymás nyomába érő 100-ias buszok, hogy sokezren gyalog indultak el az Örs vezér tértől, s csatlakoztak a pénztárak előtt hosszan kígyózó sorokhoz. A pénztárak és a kapuk valóságos ostromot álltak ki nyitásig, jóllehet előző napon, szombaton már Sgazi csúcsot jelenthettek: egy nap alatt 106 ezer 394 látogatót fogadtak, s ezzel Az elmúlt év eleje óta 217-en váltották ki a megyében az iparengedélyt, 28- an pedig visszaadták. Másfél esztendő alatt tehát 189-cel nőtt a kisiparosok száma. Így jelenleg összesen 4102- en dolgoznak magánműhelyükben. Az örvendetes létszámnövekedés ellenére sem elég a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat végző kisiparos Szolnok megyében. Különösen feltűnő a hiányuk a híradástechnikai, a fémtömegcikk, a bőr-szőrme- és cipő szakmákban, viszont néhány, eddig szinte ismeretlen területen álltak kisiparosok „a lakosság szolgálatába”. Ilyen például a bér- fűrészelés és a lakástakarítás. Az előbbi szakmában százegyen, az utóbbiban négyen dolgoznak. Az árváltozást a kisiparosok is érzik. Megszaporodott például a cipőjavítással foglalkozók munkája, mert az emberek jobban megfontolják, hogy eldobják-e régi lábbelijüket vagy inkább megjavíttassák. A szolgáltatások árai egyébként nem szombat estig 660 600-ra nőtt a vásárt megtekintők száma. A vásár utolsó napja egészében véve jól sikerült, s ezt igazolta a vasárnapi látogatók csaknem 100 ezres tömege. Este 7 órakor a Rákóczi- induló hangjai mellett levonták a részt vevő országok zászlaját, a vásár rendezősége — négy nyelven — elbúcsúzott a látogatóktól, a kiállítóktól, s ezzel befejeződött az 1979. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyet összességében csaknem 800 ezren ' tekintettek meg. emelkedtek. Azokban a szakmákban viszont, amelyek termékelőállítással foglalkoznak (sütőipar, cukrászat), az alapanyag árának növekedésével természetesen arányosan nőtt a késztermékek ára. A KIOSZ megyei titkársága arra törekszik, hogy a rosszul ellátott új lakótelepeken „szervezzen be” kisiparosokat. Például még ebben az évben szeretnének megnyitni a szolnoki Széchenyi lakótelep Orosz Gyula út 9—11.' számú épületében egy szolgáltató műhelysort. Az átalakítás jó ütemben halad, minden remény megvan rá, hogy az év vége előtt megkezdje munkáját egy háztartásigép-javító, egy vízvezeték- és központifűtés-szerelő és egy asztalos. A KIOSZ ezekben a szakmákban várja a kisiparosok jelentkezését, akik a lakótelep közelében vagy éppen a lakótelepen élnek. Az idei tervekben szerepel még egy műhely megnyitása Török- szentmiklóson és egy Kun- szentmártonban. Észt vendégek a megyében Szombaton, a KISZ megyei bizottságának vendégeként Szolnokra érkezett az Észt Komszomol Központi Bizottságának háromtagú delegációja, melyet Donald Vis- napuu, a KB első titkára -vezet. Az egyhetes látogatás során a megye több városában is megfordulnak, ahol barátsági esteken, találkozókon vesznek részt, ismerkednek a magyar fiatalok életével. Próbaüzem Megkezdődött a három hó. napra tervezett próbaüzem a Kaposvári Húskombinát exportra termelő sonkakonzerv üzemében. Ez az első olyan húsfeldolgozó hazánkban, amelyet tőkés fővállalkozó épített. A két és félmilliárd forint értékű beruházás 18 hónap alatt készült el. A próbaüzem befejezése után óránként 120 sertést dolgoznak itt fel és Dániában készült kon. zervdobozokban szállítják Nyugat.Európába és az Egyesült Államokba. Jövőre már 1,1 milliárd forint értékű árut szállít tőkés piacra az üzem. Több a kisiparos, mint tavaly Szolgáltató mühelysort terveznek a Széchenyire Kétszázezer a mellény zsebben Két kocsit is nyert A takarékpénztár karcagi fiókjában főleg hétfőn és pénteken a tűt se lehet leejteni. A tizenhat alkalmazott ezeken a napokon több száz ügyféllel foglalkozik, beszélget és esetenként szó szerint bajlódik. Köztük férfi mutatóban sincs, mintegy példázva a megállapítást: miszerint a pénzügyek intézése nemcsak a családok mindennapi életében csúszott a praktikusabb nem kezébe. Pénzolvasás csak nőknek! Másrészt a nők tapintatosabbak, kedvesebbek, udvariasabbak — és ezek a követelmények egy emberekkel foglalkozó intézménynél az elengedhetetlen feltételek közé tartoznak. A karcagi fiókban elhelyezett betétállomány meghaladja a 180 millió forintot, ámbár ez az összeg folyton forog, és ennek csak a töredékét őrzik a széfek. Legközkedveltebb a kamatozó, öt százalékos betét, amelyből itt 6 ezer 100-an váltottak könyvet. Népszerű a gépkocsinyeremény-betét is, hiszen Karcagon napjainkban közel háromezren várnak ily módon Fortuna kegyére. Hogy nem alaptalanul, igazolja a reménykedést, miszerint minden húzáson nyert valaki közülük kocsit, sőt, egy férfi kétszer is! A legutóbbi sorsoláson is ketten nyertek. Igaz, az egyik boldog tulajdonos valószínű még nem is sejti szerencséjét, máig sem jelentkezett. Tovább sorolva a betétformákat: az ifjúsági takarékbetét mindössze ezer darab, és ahogy mondják, ez több, jobb, szervezettebb is lehetne. Kedvelik a nemrég bevezetett takaréklevelet is, ugyanis ez a betét hat százalékos kamattal jár. Bár az öt-, tíz- és húszezer forintos betéteket három évig nem lehet kivenni, úgy tűnik, sokan hosszabb távra szándékoznak megválni pénzüktől, hiszen 2 ezer 300-an hasonló feltételek mellett helyezték el forintjaikat. Anélkül, hogy titoksértők lennénk, annyit leírunk: akad jó néhány egymillió forinton felüli betét, de tízforintos tétel is. Általában az úgynevezett nagypénzűek szerény, feltűnés nélküli öltözékben cipelik be a táská- nyi vagyont. Egynapos betét Mint az a parasztember, aki csizmásán, kalappal a fején, ostorral a kezében tért be. Hosszasan kérdezgette a befizetés feltételeit, mivel úgymond néhány krajcárt ő is szeretne itthagyni. A részletes tájékoztató után az ügyfél rongyos kabátja belső zsebébe nyúlt, és a pénztáros ámulására 200 ezer forintot húzott elő, amelyet igazságosan a feleségei (!) javára íratott szét — ahogyan az egy szerető férjhez illik. A másik érdekes ügyfél egy idős, szemüveges néni volt, aki 100 ezerrel tipegett be. Betétkönyvet váltott, és másnap ismét megjelent. Kivette az egészet, majd az asztalnál komótosan, darabonként újra olvasta a temérdek ötszázast. Mivel nem hibádzott, megint betétkönyvbe tette, mert csak arra volt kíváncsi: jól őrzik-e a pénzét, megvan-e mind? Hogy az ellenkező oldalról is essék szó: adósok is akadnak szép számmal. Az emberek véleménye szerint jó üzlet az OTP-nek tartozni, és a karcagiak tartoznak is vagy 200 millióval. A hétezer adós 90 százaléka hosszú lejáratú építési kölcsönét törleszti. Feledékeny adósok Sajnos, Karcagon a kölcsönt felvevők táborában emelkedik a hátralékosok száma. Ilyenkor felszólítással, letiltással vagy a kezeseken történő behajtással próbálkozik az OTP. Indokolt esetben (betegség, halál, baleset stb.) szó lehet hosszabb-rövidebb halasztásról, de ez a ritka kivételek egyike. Mert az tény, hogy a takarékbetét visszafizetését az állam szavatolja, de az „adós törlessz!” szólásmondás fordítva, a hitelt igénylőre hasonlóan érvényes napjainkban is. D. Szabó Miklós íze, illata, formája kiváló Ők sütik a legjobb kenyeret Szocialista brigád Túrkevén — Nem tudom, más hogy van vele? Én ha bejövök, lelkiismeretesen végzem a munkám. Ügy, hogy finom kenyér kerüljön dolgozó társaim asztalára — mondja a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat túrkevei üzemében Pabar Mihály, a Haladás Szocialista Brigád vezetője. — Az üzemben egyébként a minőség megtartása és nem a javítása a cél — veszi át a szót Szabó Imréné, a sütöde vezetője — ugyanis a vállalat egyik legjobb üzeme a miénk. AMIN JAVÍTANI KELL A megyei sütőipari vállalat kollektívája is csatlakozott a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyhez. — Augusztus kilencedikén volt a vállalati szakszervezeti tanács ülése, ahol egy nagyon kritikus hangvételű beszámoló hangzott el az első féléves munkáról — tájékoztat Tóth Andrásné, a vállalat párttitkára. — így többek között szó volt a minőségi kifogásokról, a tervet meghaladó energiafelhasználásról és a munkafegyelem fogyatékosságairól. Éppen ezért a jelenlévők indokoltnak és szükségszerűnek tartották a csatlakozást a felhíváshoz. Ezek után a szocialista brigádok és a munkahelyi vezetők együttes tanácskozásán született meg a döntés, hogy a vállalatnál 700 ezer forinttal csökkentik a termelési költségeket, és javítják a sütőipari termékek minőségét is. Az utóbbira különösen nagy figyelmet fordítanak a vállalat dolgozói, hiszen drágább lett a kenyér, és a felemelt árért joggal vár a fogyasztó jobb minőségű terméket. NEM A PÉNZ — A túrkevei üzemben is a vállalásoknak csak egy része „anyagi” felajánlás — folytatja Tóth Andrásné — bár itt a minőségen már nagyon nehéz lenne javítani. — A pótfelajánlásokban vállaltuk, hogy megtakarítunk 500 túlórát, ami hétezer forintot jelent — kezdi a Haladás Szocialista Brigád felajánlásainak felsorolását Pabar Mihály. - Ha sikerül, energiából is megtakarítanunk ezer forintot, s jelentős mennyiségű élesztőt is megspórolunk. — Az energiával hogy lehet takarékoskodni? — Pontosabban kell beállítani a kemencék fűtését — válaszol Kelemen Ferenc brigádtag. — Ha elég a termék kisütéséhez 210—240 fok, akkor ne legyen mondjuk 250 fokos a hőmérséklet. — Másik nagyon egyszerű módja a takarékosságnak, hogy sehol ne égjen feleslegesen a villany — szól közbe G. Nagy Lajos, pék. Közösen gondolkodnak; a Haladás Szocialista Brigád és a munkahelyi vezetők megbeszélésén — Az anyag megtakarítása nem megy a kenyér minőségének rovására? — Nem. Az élesztőt nem spóroljuk ki. Itt hagyományosan készítjük a kenyeret. Kemény kovászt használunk, és van ideje megkelni a nyersanyagnak — meséli a szakmai titkokat Pabar Mihály. — A lisztfelhasználás pedig nemcsak a péktől függ. Ha jó minőségű a liszt, sok vizet képes felvenni, kevesebb kell egy kenyérhez. — A kovász is befolyásolja, hogy mennyi lisztet használunk fel — egészíti ki a hallotakat G. Nagy Lajos. — Ha sokáig áll, a kovász megvénül, és ez már viszi a* lisztet. — Például a múltkor volt egy háromórás áramszünet — vág közbe a brigádvezető. — Elvénült az alapanyag. Ilyenkor nincs mit tenni, önteni kell a lisztet. — A túlórával hogyan tudnak takarékoskodni? A fizetés így nem lesz kevesebb? — Nem túl nagy öröm nyolc óra után is dolgozni — kezdi a válaszadást Biró Károly, a brigád legfiatalabb tagja. — Az üzem visszakapja az így megtakarított pénzt béralapfejlesztésre — szól közbe Tóth Andrásné. — A túlórákra miért van szükség? — Ez adódik abból, hogy más a műszak beosztása, mint a többi üzemben. Itt éjjel kettőkor kezdődik a munka. A létszámhoz és a termelési tervünkhöz kapunk egy bizonyos túlórakeretet — magyarázza Szabó Imréné. — Ezt faragjuk meg, mérsékeljük jobb munkaszervezéssel, s azzal, hogy szorosabb az együttműködés a kereskedelemmel. Ennek az eredménye, hogy a biztonsági tartalékot mérsékelni lehetett. Pontosabb a felmérés és a rendelés az üzletek részéről, és így nem szárad ránk az áru. A MINŐSÉG TITKA — Már elég sok szó esett arról, hogy ez a megye egyik legjobb sütödéje. Selejt alig van, és a minőség is kiváló. Mi ennek a titka? — Az itt készült termékeknek 0,07 százaléka csak a selejt. A vállalati átlag 0,25 százalék — értékeli az üzemben dolgozók munkáját Tóth Andrásné. — Igaz, hogy tavaly 0,04 volt a selejt, de még ezt is elérheti a kollektíva. A minőség is valóban nagyon jó. Ezt bizonyítják az ellenőrzések tapasztalatai is. A kiszállított termékeket pontozzák a illetékesek. Az elérhető pontszám száz, s az itt készült kenyerek általában 86 pontosak. Most erről még tudni kell azt is, hogy a minősítés nagyon szigorú. Sokszor a fogyasztó által észre sem vehető hibákért jár pont levonás. Egyébként nagyon sok a szállítás miatt „úszik” el. Lepattogzik a felső fényes réteg, és ehhez hasonlók. Túrkeve másik üzemében még kevesebb a selejt. Csak 0,01 százalék. Hogy mitől függ a minőség? Arról azt hiszem, jobban tudnak beszélni azok, akik készítik a termékeket. ÜNNEPRE JOBB — Egyrészt attól, hogy milyen a két műszak közötti együttműködés. Az előttem dolgozó szocialista brigád dagasztja és adja át nekem a kovászt. Erre itt nincs is semmi panasz, hiszen egyikőnk sem akar a másikkal kiszúrni — magyarázza Pabar Mihály. —■ A liszt minősége is sokat számít. Érdekes, hogy hétvégeken vagy ünnepek előtt jobb minőségű kenyeret sütünk, mert akkor „benne vagyunk”. Nem úgy, mint hét elején. Természetesen a hagyományos technológia is sokat számít. De véleményem szerint nincs ebben semmi ördöngösség, csak lelkiismeretesen kell dolgozni. Ezzel a mondattal fejezzük be a beszélgetést a Haladás Szocialista Brigáddal, amely a túrkevei társkollektívákkal együtt talán a legjobb kenyeret süti a megyében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a vásáros gépkocsival keresztül utazók gyakran vásárolnak a túrkevei kenyérből, amelynek íze, illata és kinézete „sajnos” más, mint a kenyérgyári veknié. Hesz Viktor A Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegyvernek! horgászcikk készítő üzem termékeit — évente mintegy 200 ezer parafaúszót, egybillió forgókapcsot és a 30 féle ólomsúlyból mintegy 10 tonnát - a TRIAL hozza forgalomba Új termék Terven felül vállalta el a mezőtúri Bútoripari Szövetkezet a Tatabányai Építőipari Szövetkezet részére kétrészes konyhabútorok gyártását, mivel a tatabányaiak enélkül nem tudnák teljesíteni lakásépítési programjukat. Az első hatvan konyhabútort már leszállították, további háromszáz november végéig készül el. Már a következő évi háromszázhatvan darabra is megkapták a mezőtúriak a megrendelést, így évente másfél millió forint árbevételhez juthatnak az új termék révén.
