Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

1979. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 ' «J5 A család „arisztokratái A gyerekek általában nem várják a tanévnyitót, a szü­lők azonban - legalábbis miután beszerzik az iskolához szük­séges tankönyveket, ruházati cikkeket, kitöltik a kereseti iga­zolást és így tovább - megkönnyebbülten sóhajtanak fel: végre jó helyen van a gyerek, egész nap vigyáznak rá. Nem keli érte aggódni, hogy hol, merre jár, amíg a szülők dolgoz­nak. S ami a tanulást illeti, szakemberek megírták a kü­lönböző lapokban, elmond­ták a rádióban, televízió­ban, hogy az új tantervnek egyik előnye (legalábbis az alsó tagozatban), hogy a gyerekeknek vajmi keveset kell otthon tanulniuk. Kétségtelen, hogy az isko­la sok terhet levehet — és le is vesz — a szülők vál­láról, de semmiképpen sem pótolhatja a szülői nevelést. Nem különböző házi szank­ciók érvényesítésére gondo­lunk, hanem azokra a hasz­nos, termékeny családi együttlétekre, melyekhez sok türelem kell ugyan (té­vét nézni, barkácsolni, ol­vasni sokkal könnyebb, mint gyermekekkel foglalkozni), de amelyek évek múlva fel­tétlenül kamatoznak. Természetesen nem vala­mi mesterségesen előidézett családi idillre (amilyenekről rendszerint az alapfokú nyelvkönyvekben olvasha­tunk) gondolunk. Szóval nem arra, hogy „a mama köt. a papa olvas, a gyerek ját­szik — ők mindannyian bol­dogok”, hanem arra, hogy miként tudnak ők együtt, egymás hasznára válni úgy, hogy mindenki kölcsönösen gazdagítsa a másikat. Sajnos, a mai családok­ban az együttélés nem ok­vetlenül jelenti a közös te­vékenységet, illetve a kü­lönböző munkák megosztá­sát. A családok többségében (most már nemcsak váro­son, hanem falun is) egyre kevesebbet dolgoznak a gye­rekek. Sokan még örülnek is ennek, mondván: dolgoz­tunk mi annak idején erőnkön felül, azért éltünk, azért küzdöttünk mostanáig, hogy a gyerekünknek köny- nyebb legyen. De hát nem biztos, hogy a gyerekeknek könnyebb lesz, ha nem szokják meg a rendszeres, hasznos tevékenységet, ha nem ébred bennük felelős­ség — kötelességtudat. Nem célunk leírni és nincs arra recept, hogy például egy nagyvárosban lakó család bérházi körülmények között élő gyerekének mi legyen a dolga. De hát minden gya­korló szülő tudja, hogy pél­dául hányszor kell a boltba szaladni még a legpontosabb háztartási tervezés mellett is. Szóló, vitamin Aki most naponta szőlőt eszik, erőt és energiát gyűjt télre. Fehér, piros és fekete szőlő még késő november­ben is kapható. Minden faj­tának megvan a sajátos íze, aromája. A szőlőkben érez­zük a nyári napsugaraktól nyert finom, édes ízt. SZÖLŐKRÉM Hozzávalók: 3 tojássárgá­ja, 3 evőkanál cukor, 2 dl fehérbor, 1/2 citrom leve, 5 dl must (fehér, frissen ki­nyomott szőlő leve), 1 2 kg feketeszőlő. A tojássárgáját cukorral habosra keverjük. Hozzá­öntjük a fél citrom levét és a bort. valamint a mustot és az egész masszát egy ser­penyőbe öntjük. Lassú tű­zön habverővel állandó ke­veréssel sűrű krémmé főz­zük. A félbevágott, kima­gozott fekete szőlőt egy tál­ra tesszük. Majd a kihűtött krémet ráöntjük és 2 órá­ra a hűtőszekrénybe tesszyk. Tejszínnel vagy szőlősze­mekkel díszítjük. SZŐLŐS KEHELY Hozzávalók: 20 dkg te­héntúró, 3—4 evőkanál tej, 3—4 evőkanál cukor, 1 cso­mag vaníliáscukor. 2—3 evő­kanál rum, 1 '2 citrom re­szelt haja, 2—2,5 dl tejszín, 4 csomag zselatin, 1/2 kg! fehér és fekete szőlő, 10 dkg pörkölt mogyoró. A túrót, tejet, cukrot és vaníliáscukrot habosra ke­verjük és meglocsoljuk rummal. Hozzákeverjük a keményre felvert habot, va­lamint a kevés vízben fel­oldott zselatint is. A kré­met hideg helyre tesszük, amíg kissé megmerevedik. Majd rétegesen üvegkehely- be tesszük: alulra krémet, majd fehér szőlőt, ismét krémet és fekete szőlőt, te­tejére felvert tejszínt te­szünk és megszórjuk a pör­költ mogyoróreszelékkel. Kö­rülbelül 5 kehely készítésé­hez elegendő. oktató hangon követelünk) szívesen játszanak velünk. Nincs időm a gyerekkel foglalkozni — mondják so­kan. Időnk tényleg kevés van, de gondoljunk anyá­inkra, nagyanyáinkra, akik­nek (bárhol éltek) semmi­vel sem volt több, mert szorította őket a kenyér­gond. Mégis tőlük tanultuk meg a legszebb meséket, a munkamozdulatokat, tőlük kaptunk hitet és bizalmat ők csiszolták — mindenna­pi személyes példamutatás­sal — értelmünket, ők tettek bennünket fogékonnyá a .szépre, jóra, más emberek szeretetére. Vagyis: tudtak velünk és értünk élni. Milyen jó, ha az alsó ta­gozatos kisfiú és kislány bizonyos áru- és árismeret­re tesz szert, arról már nem is beszélve, hogy vásárlás közben megtanul kommuni­kálni -»a felnőttekkel. És hosszan lehetne sorolni (a terítéstől a gombvarrásig) azokat a manuális készsége­ket és esztétikai érzéket fejlesztő tevékenységet, me­lyekre minden háztartásban szükség van. A gyerekeknek mindez tulajdonképpen jó játék, amit (ha nem zord, Mikor a gyereket fel­mentjük minden munka alól, mikor kizárjuk gond­jaink köréből, mikor nem engedjük, hogy érezze ke­serűségünket, csalódásunkat is, mikor nem avatjuk be hivatásunk szépségeibe és nehézségeibe, mikor nem világosítjuk fel, hogy a meg­keresett, megszerzett javak milyen erőfeszítések árán jutottak birtokunkba, akkor tulajdonképpen elszegényít­jük a gyereket, illúziókban ringatjuk, védtelenné tesz- szük. „Nem az iskolának, ha­nem az életnek tanulunk” mondja a régi közmondás. Kiegészítjük azzal, hogy az iskolában is, meg otthon is az életet kell megtanulni. Mégpedig úgy, hogy az újabb nemzedék soha ne érezze kényszerű köteles­ségnek, nyűgnek a munkát, hanem találja meg abban mindennapi örömét. Ez csak úgy valósul meg, ha a csa­ládban nem kezeljük arisz­tokrataként a gyereket. Gy. B. KASMÍR Kasmir anyagból készült szoknyák és kendők, fehér prasztblúzzal kombinálva — a Magyar Divatintézet őszi-téli kollekciójából Bókkon Gábor: Pöttöm tündér Azt mondja Pöttöm Tündér És ő mindig mindent észrevesz Sajnálja a citromfacsarót Hisz nem él át édes perceket Az ajtó se nyikorog Hanem bús mert csak , ki- és bevezet Nagyon magányos így arra gondol Mikor tokjában még szú percegett Faliszőnyeg, falikép gyerekszobába Ha kisebb méretű faliképhez használjuk fel a mintát, úgy anyagául megfelelő a vászon- kongré, amelyre gyöngyperiével hímezhetünk keresztszemes öl­téssel. Valamivel nagyobb mé­retű iesz a kép, ha úgynevezett dupla keresztszemes öltéssel dolgozunk, tehát négy kis koc­kát öltünk át egyszer X. egy­szer + alakzatban. Akinek si­kerül piros alapanyagot kapnia, annak csak a kutyákat és a labdákat szükséges kivarrni, például az egyiket fehér, a má­sikat fekete színnel, sárga nyak­örvvel és labdával. ’Faliszőnyeghez nagylyukú, mű­szálas szőnyegkongrét vegyünk és müszálas raffiát, amit suba­technikával, hasonló színmegol­dásban készíthetünk el. B. K. Virágok télen Hajtatás a lakásban A kertbarátok sze­retnek a hagymás, gumós növények haj­tatásával foglalkozni. A télvégi virágozta- táshoz most kell az előkészületeket meg­tenni. Csak azok a hagymák hajtatha­tok, amelyekben a nyár folyamán kiala­kult a virág. Ehhez a hagymákat, gu­mókat június folyamán fel­szedik, megtisztítják és a virág fejlődéséhez megfelelő hőmérsékleten tartják. Ez a tulipánnál 20 °C, a jácintnál 25 °C, de az egyéb hagymás növényeknél is 20—23 °C kö­zött mozog. Ahhoz, hogy a hagyma vagy gumó virágot hozzon, el kell érnie bizonyos nagy­ságot. Ez a tulipánnál a 11 cm, a jácintnál 16 cm. a sáf- ránynál 8 cm körméret. Csak az ilyen méretű hagy­mában, gumóban képződnek virágok, a többiek leveleket fejlesztenek. A haj tatás fel­tétele, hogy elegendő tarta­lék-tápanyagot raktározza­nak a hagymák. A hajtatáshoz a hagymá­kat, gumókat válogassuk ki. Legyenek épek, kártevőtől és kórokozótól mentesek. A tulipán hajitatásához ele­gendő a 8 cm-es cserép, a já­cint azonban 10 cm-eset igé­nyel. Ne használjunk új cserepet. Ha csak ilyen áll rendelkezésünkre, akkor az ültetés előtt egy napig áz­tassuk vízben. Ugyanis az új cserepeknek nagy a nedvszí­vó képességük és a beülte­tett növények talajából el­szívják a nedvességet. A hagymás, gumós növé­nyek a hajtatáshoz nem igé­nyelnek speciális földikeve­réket. A betegségmentessé­gen kívül csak az a felté­tel, hogy laza legyen. Gya­korlatilag minden laza szer­kezetű kerti talajba ültethet­jük. Az ültetést időben kell vé- gezni, hogy a hagymáknak, gumóknak elegendő idő áll­jon rendelkezésre a begyö- keresedéshez és a virágszá­rak megnyúlásához. Ezért a korai hajtatáshoz már szep­tember végén, a február­márciusihoz októberben kell ültetni. Az ültetést a következő módon kell végezni. A cse­repek aljára kevés homokot teszünk, a jobb vízelvezetés érdekében. Erre kerül a föld­keverék. A hagymát úgy kell ültetni, hogy csak fele kerüljön a talajba, a másik fele a cserép teteje felett kiálljon. Természetesen a cserépben a talajt kissé meg kell nyomkodni. Ültetés után megöntözzük a növényeket úgy, hogy a földlabda teljes egészében át­ázzon. Ez fontos a gyöke- resedéshez. Ezután a csere­peket olyan helyre kell állí­tani, ahol 8—10 °C-Os hő­mérsékletet tudunk biztosí­tani. Erre a célrá megfelel a hűtőszekrény alsó polca, a kamra, a pince. A leg­biztosabb azonban, ha a kert egy árnyékos, hűvös ré­szén 40—50 cm mély göd­röt ásunk. Jól beöntözzük, berakjuk a cserepeket. A cserepek fölé 10 cm vastag­ságban homokot terítünk — ha a kert talaja nem elég laza —, hogy a kihajtó tuli­pánok ebbe nőjenek bele. A homok tetejére visszarakjuk a talajt. Természetesen ezt is beöntözzük, nehogy a cse­repünk talajából vonja el a nedvességet. A tetejére szé­nát vagy szalmát terítünk, ezzel is védve a túlzott fel- melegedéstől. A takarást az első fagyok alkalmával vas- tagítjuk, hogy ne fagyjon át mélyen. A fagyott talajból télen ugyanis nehéz kiásni a cserepeket. Hajtatásra akkor alkalma­sak a növények, ha a virág a hagymából már kinőtt és jól be van gyökeresedve. A lakásban legkorábban januárban érdemes hajtatni. A cserepeket a melegebb dé­li órákban ássuk ki. Gyor­san vigyük melegebb helyi­ségbe, de ne a meleg szo­bába. Előzőleg szoktassuk a kinti hőmérséklethez. A tu­lipán, jácint ezután a lakás világos, 18—20 °C-os részé­be kerüljön. A hajtatás kb. négy hétig tart. Ha azt akar­juk, hogy virágaink hosz- szább élettartamúak legye­nek, akkor a virágok megje­lenésekor, a jácintnál az al­só virág színesedésekor vi­gyük az ablak közelébe, mi­nél alacsonyabb hőmérsék­letű helyre. Ha a virágot éppen színesedő állapotban ablakok közé tesszük, több hétig is nyílhat. A jácintot hajtathatjuk üvegben is. Erre a célra kaphatók speciális hajtató edények, de használhatunk befőttes üveget is. Az edényt teleöntjük vízzel. . A hagy­mát fölé állítjuk úgy, hogy a víz a gyökerek alatt áll­jon egy-két milliméterrel. Ez­után 10 °C körüli helyiség­be állítjuk az edényeket, amíg begyökeresednek. Nap­fényen, a szemünk láttára növekednek a növények. A vizet állandóan pótolni kell. A lehajtatott hagymákat kiültethetjük a kertbe, a nyár végén. Add,lg hűvös he­lyen őrizzük meg. Nagyré­szük elhasználta tartalék táp­anyagát és már a nyár fo­lyamán elpusztul. Ezért cél­szerűbb á megsemmisítésük. F. B. Meglátjátok, könnyen megy majd egy vonallal is, ha előbb lassan, sokszor lerajzoljuk a mexikói pásztor, a fiahordó ken­guru és az öreg ormányos alakját. Gyakorolni kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom