Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

1979. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A fűtéshez kályha is kell Könyökcsőből most sincs elég Nap mint nap érkeznek idényáruk, fűtési eszközök a Vídia tele­pére. Ezúttal éppen román gáztűzhelyeket fuvaroznak a raktárba (T. Z.) A Vídia Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat szol­noki kirendeltsége már áp­rilisban ajánlatot tett a me­gye állami és szövetkezeti üzlethálózatának tüzelési cikkek tárolására. A boltok jelentős része élt az alka­lommal, hogy időben megfe­lelő árualappal várja a vá­sárlókat. Májustól folyama­tosan rendelték az árut, fő­ként azokat a cikkeket, amelyekből a korábbi évek­ben tartós vagy legalább is átmeneti hiány mutatkozott. A második negyedévben kályhákból, tűzhelyekből, füstcsövekből és egyéb fűté­si kellékekből mintegy két­millió forint értékű készlet — a tavalyinál 7—9 száza­lékkal több — került a kis­kereskedelmi boltok raktá­raiba, közvetlenül a vásár­lók szeme elé. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az emberek már a nyáron gondoltak a télre, mint a júniusban megrende­zett kályhavásár. Egy hét alatt 600 Szuper 2-es, román importból származó kályha talált gazdára, és csaknem ennyit vásároltak meg még a szezon előtt a csehszlovák tűzhelyek kedvezményes ak­cióján. A különböző szilárdtüze­lésű kályhákból 20 száza­lékkal több jutott a boltok­ba, mint tavaly, és a válasz­ték is bővült egy NDK-tí- pussal. Újból sláger lenne — ha lehetne kapni — a hor­dozható cserépkályha, olyan sokan keresik, de csupán a múlt évivel azonos mennyi­séget szállított az ipar, akár csak olajkályhából, gázkály­hából (ezek hazai „termésé­nek” nagy részét az építő­ipar köti le az új lakások­hoz). Nem csalódnak viszont, akik központi fűtéssel sze­retnének melegedni a télen. Szilárd tüzelésű hazai és import kazánból ötféle álla vásárlók rendelkezésére. Ra­diátorokból is bővült a vá­laszték a Hajdúsági Ipar­művek úgynevezett „lapra­diátorával”, és rövidesen cseh import is érkezik. A konyhai tűzhelyek ská­lájából a szilárdtüzelésűek közül hiányoznak a kedvelt kivitelű, olcsóbb típusok, a Pille, a Lepke, a Tea. A gáztűzhelyek választékából eltűnt ugyan a Komfort tí­pus, de új hazai gyártmá­nyú család jelent meg a pia­con, és a közeljövőben ér­keznek olcsó import tűzhe­lyek is. Füstcső (amiért tavaly va­lósággal ostromolták az em­berek az üzleteket) most van elég, ám továbbra is gond a zománcozott és fekete kö­nyökcső hiánya. Szeneskan­na, — lapát, üstház és szá­mos egyéb apró tömegcikk, olajtároló kanna is bősége­sen van a raktárakban. A korábbiaktól eltérően az idén — ha nem is teljes válasz­tékban, — gáztűzhely-alkat­részeket is tud megrendelői­nek szállítani a Vídia. — re — Törökszentmiklóson Kubai hetek A szabad Kuba húsz éve címmel plakátkiállítás nyílt tegnap a törökszentmiklósi Vasas művelődési házban. Ezzel egyidejűleg a gyer­mekév jegyében kubai gye­rekek rajzaiból összeállított tárlat is várja az érdeklődő­ket a hónap végéig, napon­ta 10—18 óra között. Felül lakások, alul szolgáltató műhelyek A Jubileumi Lakásszövet­kezet lebontott egy kiszolgált épületet a „Gólyánál”, a szolnoki Beloiannisz és a Mikszáth Kálmán út sar­kán, ahol most tereprende­zési munkálatok folynak. A szolnoki Építőipari Szö­vetkezet — a lakásszövetke­zet beruházásaként — a jö­vő év elején lakótömböt épít oda, a kalkulációk alapján 40—50 lakásosat. Az épület földszintjén az ÉPSZÖV la­kossági szolgáltató műhe­lyei lesznek, de terveznek oda egy bemutatótermet is. A peva-technológiával ké­szülő létesítmény szép szín­foltja lesz a 4. számú fő közlekedési útnak. Hídverés éjszaka is A munkák meggyorsítására bevezették az éjszakai műsza­kot: reflektorok fényénél he- gesztenek, betonoznak a KÉV- METRÓ munkásai Ez maradt a lebontott, régi híd­főből ... ... de a jövő tavaszon már a helyére épített új pillérrel meg­erősödve dacol majd a híd az áradással Elkészültek az új hídfővel, egy új pillérrel, és jelenleg a szolnoki Zagyva-híd egyik ré­gi tartóelemét „hizlalják” a Közlekedési Építő Vállalat 5. számú főépítésvezetőségének munkásai. Százhúsz köb­méternyi betont használnak fel a híd tartóoszlopának vastagítására. A zsaluzást, betonozást tegnap óta éjsza­kai műszakkal gyorsítják, hogy a hét végén — munká­val töltve immár negyedik vasárnapjukat — megkezdhes­sék a pilléreket áthidaló vas­beton gerendák beemelését. Igyekeznek a „hídverők”, hogy mielőbb átadhassák a terepet az alvállalkozóknak, akikkel együtt a jövő hónap közepére szeretnék átadni az újjáépített Zagyva-hidat. (T. F.) Egy ideig még - a hídépítők biztatása szerint a jövő hónap közepéig - jó szolgálatot tesz az ideiglenes gyaloghíd Mi van a táskádban? hová vi­szed azt a kis gye­reket? Legszívesebben így kiáltottam volna fel, ami­kor egyik nap estefelé az utcán egy kis cinegelábú, madárcsontú kislány nagy igyekezettel cipelte előttem degeszre tömött iskolatás­káját. Vajon milyen nehéz egy ilyen táska? Mi min­dent hordanak' a gyerekek magukkal naponta az isko­lába és haza? Másnap pont akkor érkeztem az autó­busz-megállóhoz, amikor a környező iskolákból kiraj­zottak a gyerekek. Illetve csak rajzottak volna, ha a nehéz táskák, a tisztasági csomagok, a tornazsákok, a váltócipők nem kényszerí­tették volna vánszorgásra őket. A „miniatűr” fiúcska — feltételezem, hogy első osztályos lehet — hétrét görnyedve vitte hátitáská­ját, mert, ha megpróbál kiegyenesedni, hanyatt vá­gódik a súly miatt. Beszél­gető kislányok — óriási váll­táskákkal. .. aztán újabb táskák, szatyrok, tisztasági csomagok, hangszerek. A gyerekek szinte elvesztek a sok cipelnivaló között. Minek folytassam? A szü­lők, akiknek gyerekei isko­lások, tudják: manapság a suliba járás nemcsak a tu­domány megszerzését jelen­ti. hanem a súlyemelő ed­zésnek is beillik. Igaza van annak a mamának, aki a minap így kesergett: „a tan­anyag csökkentésével egye­nes arányban növekszik az iskolatáskák súlya. Miért kell naponta hazahordani a munkafüzeteket, miért nincs egy tárolóhely, ahol a torna-, a biológia-, a rajz- és egyéb felszereléseket tarthatnák?” Megdöbbentő adatokat tárt fel a Szolnok megyei KÖJÁL gyermek- és ifjúság-egész­ségügyi osztályának két vizsgálata. Városban és községben, szakosított és nem szakosí­tott osztályokban összesen hatszáznegyven (1-től 6. osztályig) tanuló iskolai fel­szerelését mérték meg. Ki­derült, hogv a gyerekek át­lagosan naponta 5,64 kilo­gramm súlyt cipelnek. Az elsősök felszerelése majd­nem olyan nehéz, mint test­súlyuk egynegyede. De ta­láltak olyan hatod,ik osztá­lyos gyereket, akinek a tás­kája 11,5 kilogramm volt, testsúlyának egyharmada. Egy 23,5 kg súlyú gyermek­nél 9 kilós, egy 20 kg súlyú gyereknél 7 kg-os felsze­relést mértek. Vajon mit szólnánk mi felnőttek — és nem átallom kimondani, az oktatásügy vezetői, dolgo­zói —, ha nekik kellene nap mint nap testsúlyuk egyne­gyedét, 15—20 kilót cipelni­ük munkába menet és visz- sza? Sajnos a „divat” még ront is ezen az amúgy sem jó helyzeten. A gyerekek szégyellik a hátitáskát vin­ni, inkább kézben, vállon hordják a „divatosabbnál divatosabb” táskákat, szaty­rokat. És mivel a beha­rangozott műanyag könyv- és füzetborítók még csak véletlenül sem passzolnak méretben a könyvekre, a füzetekre, és mivel a kék csomagolópapír hiánycikk, néhány iskolában már ta­pétával, jó súlyos falitapé­tával csomagoltatnak a gye­rekekkel. Hadd legyen még súlyosabb az a táska. És a következmény? Az osztály egy másik fel­mérése erre is választ ad. Kétezer szolnoki általános iskolásnál végeztek antro- pometriai vizsgálatot. A gyerekeknek nemcsak a tartásuk rossz. A többség­nek gyenge a vállizomza- ta, nem egynek már most ferde a válla, ferdült a ge­rince. Mielőtt a gyerek szólt volna, a vizsgálatot végzők már megmondták, melyik vállán hordja az is­kolatáskát, mert az a váll sokkal lejjebb volt, mint a másik. Beszélgetek egy ötven év körüli nagymamával. Így mérgelődik: „mondja, miért kell annyi minden ezeknek a gyerekeknek? Mi az első osztályban még palavesz- szővel tanultunk írni, és pa­latáblán számolni, mégis ki­váló mérnök, közgazdász, művész, sőt, ma elismert író is van a volt osztálytársaim között. Jó, túl vagyunk már a palatáblás korszakon, de hát nem lehet segíteni eze­ken a szegény gyerekeken?” Nincs mód arra, hogy könnyítsünk a gyerekek ter­hein? Iskolafolyösókon be­épített szekrények nagysze­rűen megfelelnének arra, hogy egy-egy osztály mun­kafüzetéit, egyéb felszerelé­seit el lehetne tenni egyik órától a másikig. És ezeket a szekrényeket nem lehetne a patronálök közreműködé­sével elkészíteni? Az alsó tagozatosoknál — ahol egy tanítónő okítja a gyereke­ket ,— e szekrény kezelése nem is okozhatna gondot. "Vagy: az első osztályosok­nál, nem lehetne a szülők­nek megmondani már az első találkozáskor, hogy mi­kor mire van szüksége a gyereknek, ne vigyen min­den könyvet, füzetet, lapot, pálcikát és még mi min­dent magával? Arról már nem is szólva, hogy a ma­gyar ipar is gyárthatna sokkal könnyebb iskolatás- kákat. a reggel is­kolába. taní­tás után a hazafelé ballagdáló, csoma­goktól alig látszó gyereke­ket, és arra gondolok: ezek a gyerekek többet tudnak majd. mint mi? Ez való­színű. De hogy a gerincük ferdébb lesz, az biztos. Varga Viktória Te nagy táska, Nézem idegen nyelvek oktatása a TIT-ben A felnőttek és a gyerekek iskolán kívüli idegen nyelv- tanulásának egyik. főszerve­zője a TIT. E munka ered­ményessége és tovább fej­lesztése érdekében a TIT munkatársai úji módszere­ket dolgoznak ki, új tan­anyagot készítenek és új tanfolyamokat szerveznek. Mint a társulat tegnap tar­tott sajtótájékoztatóján ez­zel összefüggésben elmond­ták, különösen a fizikai és a mezőgazdasági dolgozók nyelvoktatási lehetőségét szeretnék a közeljövőben szervezettebbé tenni: ennek érdekében létrehoznak a TIT-ben egy központi ide- gennyelv-oktatási stúdiót. A TIT-által szervezett felnőttoktatás sajátosságait figyelembe vevő tananyagok közül eddig több mint 50-et használhattak a tanfolya­mok résztvevői, a jövő év első feléig további félszáz, a tanulást segítő kiadvány jelenik meg. Az ORBIS újdonságai Az év végéig még várha­tóan 150—200 ezer magyar turiista utazik Lengyelor­szágba. A nagy érdeklődés kielégítésiére az ORBIS Len­gyel Utazási Iroda most kü­lön őszi—téli kínálatot állí­tott össze, ebben 10—15 fé­le program között választ­hatnak az érdeklődők. A programkínálatban né­hány újdonság is szerepel: a varsói ősz rendezvényso­rozat keretében különféle koncerteken vehetnek részt a zenekedvelők. November­ben most első alkalommal szerveznek magyar turis­táknak tengeri utazást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom