Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-21 / 221. szám
1979. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kormány megtárgyalta Legfontosabb ösztönző a lakás Népesedéspolitikai helyzetkép A népesedéspolitikai célok elérését korábban jól serkentő szociálpolitikai támogatások ma már nem ösztönöznek kellőképpen a népesedési helyzet javítására, a több gyermek vállalására. Ez volt az egyik sarkalatos megállapítása annak a jelentésnek, amellyel a Minisztertanács tegnapi ülésén foglalkozott. Az egészségügyi miniszter és a KSH elnöke közösen tájékoztatta a népesedési helyzet alakulásáról és a népesedéspolitikai intézkedések hatásáról a kormányt, mégpedig az elmúlt két év tapasztalatai alapján (ugyanis legutóbb 1977-ben szerepelt ilyen jelentés a Minisztertanács napirendjén). A mostani helyzet a korábbi adatok tükrében elemezhető reálisan, öt év statisztikai adatai állnak rendelkezésre. 1974. második félévében és 1975-ben — az akkor új intézkedések hatására — növekedett a születések száma; 1976-tól viszont csökkenni kezdett. Ennek egyik alapvető oka a szülőképes korba lépő nők számának fokozatos csökkenése. Ugyanakkor a népesedéspolitikai intézkedések hatása is — összességében — valamelyest lanyhult. A legutóbbi reprezentatív családtervezési vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatal házasok változatlanul két — egyre kevésbé három — gyermekkel számolnak. A harmadik gyermek vállalását családipótlék rendszerünk — és a többi szociálpolitikai juttatás — nem ösztönzi kellően. Arról is tájékozódott most a Minisztertanács, hogy korábbi határozata és szociálpolitikai intézkedései hatására növekedett a társadalom tehervállalása a gyermeknevelés költségeiben, javultak — ha nem is minden tekintetben — a gyermekek vállalásának és nevelésének feltételei. A gyermekgondozási segélyt — annak ellenére, hogy reálértéke csökkent — továbbra is a szülő nők mintegy 80 százaléka veszi igénybe. 1978 végén például 277 ezer nő (a foglalkoztatottak csaknem 6 százaléka) volt gyes-en. A főként nőket foglalkoztató munkahelyeken gondokat okoz az anyák tar- tósabb kiesése a munkából. Egyelőre nem hoztak megfelelő eredményt azok a különféle vállalkozások, amelyekkel meg akarják oldani a gyermekgondozási segélyen levő anyák foglalkoztatását. A gyermekvállalást ösztönző eszközök, juttatások közül továbbra is fontos— alighanem a legfontosabb — tényező a lakás. A fiatal házas igénylőknek — névjegyzék és lépcsőzetes csere útján — 1978-ban 18 804 lakást utaltak ki, 7 ezerrel többet mint 1973-ban. Az utóbbi hat év alatt a tanácsok csaknem 24 ezer lakást juttattak a három- és többgyermekes igénylőknek: ennek ellenére az igénylők száma növekedett, s a várakozási idő a korábban számított két év helyett jelenleg körülbelül két és fél év. Az V. ötéves tervre előirányzott gyermekintézményi fejlesztések valamelyest elmaradtak a tervezettől. 1978 végén — az Í973. évinél 13 ezerrel több — összesen 58 ezer hely volt a bölcsődékben, de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvodai hálózat fejlesztésében jelentős javulás csak a következő tervidőszakban várható. A gyermek- neveléshez szükséges holmik tekintetében javult a kínálat és a választék. Igaz: nem kielégítő mértékben. A házasság előtti, valamint a cgalád- és nővédelmi tanácsadások rendszere tovább fejlődött; és — a kezdeti bizonytalankodások, néhol formális tevékenység után — ma már hatékony segítséget jelent az egészséges életmód és a korszerű családtervezési szokások kialakításához. A 17—19 éves nők közül minden negyedik alkalmazza a korszerű fogamzásgátlás valamelyik módszerét. Ennek is köszönhető, hogy a terhes- ségmegszakítá;sok (száma |az 1973. évi 170 ezerről 1978-ban 84 ezerre csökkent, de nem kielégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhességmegelőzésében. Mérséklődött a koraszülések gyakorisága és — hosszú ideig tartó stagnálás után — javult a csecsemőhalálozási arány: 1978-ban 24 ezrelék volt az 1973. évi 34 ezrelékkel szemben. Ebben is jelentős szerepe van a már országosan megszervezett család- és nővédelmi tanácsadóknak, valamint az újszülöttek intenzív ellátását biztosító központoknak. Az eddigi eredményeket tovább fejlesztve, hatékonyabbá kell tenni a fiatalok tudatformálását az anyai hivatással, a családi életre felkészüléssel kapcsolatban. Ezt elősegítik az általános és középfokú iskolákban életbe léptetett új nevelési-oktatási tervek is, amelyek a korábbinál hangsúlyozottabban veszik figyelembe a szemlélet- formálás ilyen feladatait. Az iskolán kívüli propagandában és szemlélet formálásában még nagyon sok a teendő, különösen a közművelődési intézmények részéről. Tóth Ferenc Biztonságosabb vasúti pálya A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szerződéses megbízása alapján éveket át tanulmányozták és minősítették több ország vágányrögzítési technikáját. Erre azért volt szükség, mert a nálunk jelenleg alkalmazott csavaros sínleerősítési módszer ma már nem tudja maradéktalanul kielégíteni a rohamosan fejlődő közlekedés mind nagyobb igényeit. Dr. Kenkápoly Endre tanszékvezető egyetemi tanár, a kutató-kollektíva irányítója az MTI munkatársának, elmondotta, hogy kísérleteik során egy olyan, rugóval működő sínleerősítési szerkezetet alakítottak ki, amelynek nemcsak a karbantartása, hanem a beépítése is gépesíthető. Az új konstrukció számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Lazulásra hajlamos elemeket, csavarokat egyáltalán nem tartalmaz, ugyanakkor a síneket állandóan és megbízhatóan leszorítja, s az eddigieknél lényegesen nagyobb közlekedési biztonságot nyújt. Szakmai továbbképzés a Voláooál Mit tesznek a szakmai képzés és a biztonságos közlekedés érdekében a Volán 7-es számú Vállalatnál? Erről tájékoztatta a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségét tegnap Kerekes Ferenc, a vállalat igazgatója. A tanácskozás bemutatóval kezdődött. Az igazgató végigkalauzolta a vendégeket a Volán Tröszt egyik legkorszerűbb, háromszintes oktatási bázisán, amelyet tavaly novemberben vettek birtokukba, és ahol azóta a szakmunkástanulók oktatásán túl 1600 forgalmi utazó Volándolgozó kötelező szakmai továbbképzése folyik. Az igazgató elmondta, hogy 1977-ben egy évre ideiglenes jelleggel vezették be az iskolarendszerű továbbképzést. És miután beváltotta a hozzá fűzött reményeket, 1978-ban némi módosításokkal végleges formájába „öntötték”. Az ülésen részt vevő vállalatok képviselői felajánlották együttműködésüket, és kérték, hogy vállalatuk gép- járművezetői is részt vehessenek a Volánnál szervezett továbbképzéseken. Egyébként nemcsak megyén belül keltette fel az érdeklődést a Volán 7-es számú Vállalatának oktatási központja. — A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tegnapi ülésének napirendjén szerepelt még az idei közlekedési balesetek ismertetése és értékelése is. Vélemények arról, mik okozzák a bajokat, s hogyan lehetne eredményesebben dolgozni a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben A tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezetben évek óta az átlagosnál jóval több gondot okoz a gazdálkodás. Betudható ez elsősorban annak, hogy az 5588 hektár szántóterületükből 2652 hektár, a gazdaság legjobb szántóterülete a kiskörei víztározó hatókörzetébe tartozik, és a szivárgórendszer képtelen a feltörő vizet elszállítani. Tavaly a felszíni vízborítás miatt vetetlenül maradt 403 hektár, a fakadóvíz miatt pedig 578 hektáron kipusztult a vetés. Az idén 587 hektár termésével ugyanezért nem számolhatnak. A biztosító pedig csak a kipusztult vetés értékének 50 százalékát fizeti. A vetetlenül maradt területekért semmit sem ad. A gazdaság 1978-ban mérleghiány nélkül zárt ugyan, de nem csekély alaphiány- nyal. Az alaphiányt az idén csak úgy tudták rendezni, hogy részben felhasználták az újratermeléshez nélkülözhetetlenül szükséges termelési készleteiket, és részben az amortizáció meghatározott hányadát. Élni és fejlődni A legjobb termőterületek mentéséhez szükséges meliorációs és üzemi vízrendezési munkálatok tervének való- raváltása közel kétszázmillióba kerülne. Mondani sem kell, a termelőszövetkezetnek ez az összeg nem áll rendelkezésére. Ilyen mérvű állami segítségre pedig a közeljövőben nem számíthatnak. Kérték, hogy sorolják be őket a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek közé, és akkor támogatásként évente kapnának néhány milliót. Az se húzná ki őket a kátyúból, hiszen a főkönyvelő találó megjegyzése szerint az az összeg csak annyit érne, mint só a zsíroskenyéren. Mindebből adódik a következtetés: a saját lehetőségeiket kell minél kedvezőbben kihasználniok és felszámolni azt a szövetkezetben tapasztalható nézetet — miszerint „meg tudunk élni, de fejlődni nem”. A tények ugyanis ennek ellenkezőjét bizonyítják. Az utóbbi években építettek egy 240 férőhelyes tehénistállót, süldőnevelőt, fiaztatót, végrehajtották a szarvasmarhaállomány tbc- és brucellamentesítését, növelték a gépesítés szintjét, hogy az optimális időben (ami helyzetükből adódóan egyre kisebb) végezhessenek a munkákkal. Gépi beruházásra öt év alatt 49 milliót költöttek. A gazdaság beruházott és forgó vagyona négy év alatt 181 millióról 241 millióra növekedett. Nincs szó tehát a vészharang kongatásáról a szövetkezet jövőjét illetően. Arról viszont igen, hogy a gazdálkodás egészét a megváltozott körülményekhez igazítsák. Erre egyébként a járási pártbizottság tavaly határozatban hívta fel a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét. A Hámán Kató Tsz- ben meg is tették a kezdeti lépéseket. Kovács Gyula tsz- elnök így summázza: — Módosítottuk a vetés- szerkezetet, például magas talajvizet tűrő fűmagtermesztést valósítottunk meg. Folyamatban van lódi here telepítése is. Másrészt a meliorációs beruházást is megkezdtük, tíz kilométer hosszú vízelvezető csatornát építettünk. Mivel azonban a befogadók nincsenek kiépítve, a vizet csak a mélyebben fekvő területekre vezettük. A szövetkezet pártvezetősége támogatja a kezdeményezéseket és a lehetőségek jobb kihasználását. Ez utóbbira ugyanis még nem mondható el, hogy teljes. Nem a legmegfelelőbb még a termelésszerkezet, és adottságaikat sem mindig a legjobban hasznosítják. Elgondolkodtató például az, hogy ahol annyi a káros víz, ott alig öntöznek, tehát nemcsak a víz, hanem az aszály is harmadolja a termést. A helyzethez alkalmazkodva Kisebb lehetőségeiket is jobban ki kellene aknázniok. Egyik ötven férőhelyes istállójukban például vadkacsákat neveltek a tavasszal. Igaz, a községtől messze lévő épületről van szó, de ez az istálló körül van véve legelővel, és a több hasznot hozó növendékmarhák rideg tartására megfelelő. Mivel a szövetkezetnek nagyon kedvező a helyzete tömegtakarmány termelésére, inkább a húsmarha-tenyésztést kellene szorgalmazniuk'. Ilyen észrevételeket tett a gazdaság vezetőinek a tavaszi határszemle idején dr. Bereczki Lajos, megyei tanácselnökhelyettes is, — nyomatékkai hangsúlyozva a kialakult helyzethez való jobb alkalmazkodást. A szakemberek tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ha 500 ezer hektáron öntözéssel biztonságosabbá akarják tenni a termelést, akkor néhány évre szántóterületekről is le kell mondani a víztározó közvetlen közelében. Ez azonban nem jelenthet pótolhatatlan veszteséget. Példaként «említve: a szántóföldi területekről — közepes szintű gazdálkodással — hektáronként 15—16 ezer forint termelési érték állítható elő, ugyanakkor Nagyivánban a nádtermelés hektáronként 24 ezer forintot biztosít. Halastavi hasznosítással 26—28 ezer forint termelési érték érhető el hektáronként. Nagy az önköltség Persze, az előbbre lépésnek más útjai is vannak. Parragh László főkönyvelő szerint például: — A szegény embert az ág is húzza. Nemcsak a kiesett területek miatt vagyunk bajban. Például a növény- termesztés is gyenge jövedelmet hoz. Abrak helyett főleg tápot etetünk, 18—20 millió forint értékben. Ügy vesszük. Sokkal olcsóbb lenne, ha mi állítanánk elő. Az alacsony hozamok miatt igen nagy önköltséggel termelünk. 1977-ben például a kukorica önköltsége nagyobb volt az eladási árnál. Ilyen tényekre gondolva mondom, hogy azt kell elérni; ha nincs haszon, ne legyen költség se... Elgondolkodtató az is, hogy az állattenyésztési ágazatban csupán a sertéstenyésztés biztosít egy kis nyereséget. A többinél a hozamok, a szaporulat alacsony foka okozza a veszteséget. Juhászatukban például a szaporulati arány 70 százalékos volt tavaly — holott az ikerellések miatt 100 százalékon felül kellene lennie. Exportra pedig elsősorban a bárányt lehet értékesíteni. A juhállomány elhelyezésének központosítása és hozamának növelése javíthatna a helyzeten. Simon Béla (Folytatjuk.) M : Bontják a sugárzástól védő betonfalak zsaluzatát a szolnoki He- tényi-kórház új, 400 ágyas pavilonjához csatlakozó „lepényépületben”. A szociális helyiségek, a 3000 adagos konyha és az étterem mellett itt lesz az intenzív gyermekosztály és a röntgenvizsgálatok helye is Elégedettek is meg nem is... Elkezdődött a napraforgó szedése a jászjákóhalmi Béke Tsz-ben, ahol a korábbi évekhez hasonlóan az idén is 400 hektáron termesztett napraforgó vár betakarításra. A hektáronkénti 20 mázsás átlagterméssel a gazdaságban elégedettek ... meg nem is. A 400 hektáron termesztett napraforgóval jelentősen hozzájárulnak a hazai növényolajipar alapanyagellátásához, az ebből származó jövedelem is számottevő. Amivel nincsenek megelégedve a termelőszövetkezetben, hogy az eddigi művelési módszerekkel, a rendelkezésre álló nagy olajtartalmú, de alacsony hozamú fajtákkal a terméshozamok növelésében már nem tudnak előre lépni. Ezért határoztak úgy a Béke Tsz-ben, hogy csatlakoznak valamelyik, a napraforgó művelésére szakosodott termesztési rendszerhez. A szándékot a következő közgyűlésen ismertetik a tagsággal, és várhatóan a jövő évtől kezdve már a társulás jól bevált módszereinek felhasználásával termesztik az ipari növényt. =Áramlatok állóvízben Ebben a negyedévben 4 millió ceruza, és közel ugyanennyi R-20-as elemet gyártanak Tö- rökszentmiklóson, az Alföldi Szilikátipari Vállalatnál
