Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
A tanácskozás elnöksége Nyolc felvásárlóhelyen gyűjti össze a helybeli, a cibakház! és a homoki szőlők korai termését a Tiszaföldvár és Vidéke Afész. Felvételünk Cibakházán, a bánomszőlői telepen készült, ahol Gombos Lászlóné felvásárló naponta öt-hat mázsa csemege- szőlőt vesz ót a Zöldért részére (T. F.) Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 219. szám, 1979. szeptember 19., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Továbbra is céltudatosan, tervszerűen Tartalmas munkával A szerkesztőség postájából 4. oldal A képernyő előtt 5. oldal Megnyílt az ENSZ-közgyűlés ülésszaka Andrej Gromiko nyilatkozata New Yorkban tegnap délután — budapesti idő szerint az esti órákban — megkezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 34. ülésszaka. A tanácskozáson a közel-keleti válság, valamint a fejlődő és a fejlett tőkés országok viszonya lesz majd a többi között előtérben. Indalencio Lievano Aguirre, a közgyűlés 33. ülésszakának kolumbiai elnöke nyitotta meg a három hónaposra tervezett tanácskozást. A 151 tagállam küldöttei Salim Ahmed Salimot, Tanzánia állandó ENSZ- képviselőjét választották meg az ülésszak elnökévé. A tekintélyes afrikai diplomata 1970 óta működik az ENSZ székhelyén. A közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslatára, szavazás nélkül egyhangúlag felvette az ENSZ-tagjainak sorába Saint Lüciat, a karib- tengeri szigetállamot, amely a közelmúltban vált függetlenné. Ezzel 152-re emelkedett a világszervezet taglétszáma —, de az üléstermet már úgy alakították át, hogy az további 30 küldöttséget is képes legyen befogadni. A közgyűlés első hetét — a szokásoknak megfelelően — szervezési kérdéseknek szentelik. Jövő héten kezdődik a kéthetesre tervezett általános politikai vita, amelyben a hagyományoknak megfelelően elsőnek Brazília képviselője szólal fel. Hétfőre tűzték ki Cyrus Vance amerikai, keddre Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalását. A jövő héten kap szót a brit. a francia és a kínai külügyminiszter is. Púja Frigyes külügyminiszter a tervek szerint október 4-én mond beszédet. • * * * Az ENSZ-közgyűlésének tegnap megnyílt 34. ülésszakára érkezett szovjet delegáció vezetője Andrej Gromiko, az SZKiP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Repülőtéri nyilatkozatában kiemelte az ülésszak napirendjén szereplő. megvitatásra váró időszerű nemzetközi kérdések! «fontosságát. Emlékeztetett a közelmúlt olyan nagyjelen(Folytatás a 2. oldalon.) Félidőben az őszi BNV Feltalálták és gyártják a mezőtúri főiskolán Műszerrel vizsgálható az erőgépek energiafogyasztása Félidejéhez érkezett a fogyasztási cikkek őszi nemzetközi bemutatója, amely tegnap szakmai napokkal folytatódott. Ezen a napon több hivatalos vendéget is fogadott a vásár. Erdei Lászlónénak, az MNOT főtitkárának vezetésével nőmozgalmi és szak- szervezeti küldöttség látogatta meg a kiállítást, meg- tekintetté a vásárt a lengyel Könnyűipari Minisztérium küldöttsége, és ellátogatott az árubemutatóra, munkatársaival Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Eredményesen segíti a második műszakot az élelmiszeripar, amely a kereskedelemmel együttműködve arra törekszik, hogy a gazdag ipari választék a boltokban is tényleges kínálattá váljék, s valamennyi élelmiszer a nap bármely szakában megvásárolható legyen — hangsúlyozta a MÉM sajtótájékoztatóján Bagó Bálint kereskedelmi főosztályvezető. Elmondotta, hogy a. megfelelő ellátás mellett az üzemek nagyobb gondot fordítanak az eredményes táplálkozás formálására, a tetszetősebb, a kulturáltabb csomagolásra. A korábbinál kedvezőbb feltételek alapján eredményesen fejlődik — az elmúlt két évben országosan kétezerrel növekedett — a kisiparosok létszáma, amely megközelíti a 94 ezret. A kisiparosság évi munkájának az értéke meghaladja a 15 milliárd forintot. Hazánkban a mezőgazdaság az egyik legnagyobb energiafogyasztó, ezért is van nagy jelentősége annak az ötletnek, amelyet a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri Mezőgazdasági, Gépészeti Főiskolai Karának két leleményes szakembere, dr. Sinóros Szabó Botond adjunktus és Szőlősi Sándor gépésztechnikus valósított meg. Energetikai szintetizátort készítettek, amelyet a főiskolai kar szolgálati találmányként fogadott el, gyártására és hasznosítására pedig az intézet tanüzeme vállalkozott. Az okos műszer gyorsan és pontosan regisztrálja, hogy az üzemelő erőgép mennyi energia felhasználásával vontatja a talajművelő gépeket, munkaeszközöket, méri, hogy egyensúlyban van-e a vonóerő a felhasznált energia, üzemanyag mennyiségével. A műszer azt is jelzi, hogy megfelelő-e a nagy traktorok teljesítményének kihasználása, választ ad arra. hogy az egyes talajtípusokon milyen nagyságú erőgép üzemeltetése indokolt és gazdaságos. Mérései alapján a mezőgazdasági üzemekben olyan energetikai talajtérkép készíthető, amely többek között az egyes táblák művelésén dolgozó traktorok tökéletesebb beállításához is támpontot ad. A műszer információinak figyelembevételével lényegesen csökkenthető az energiafogyasztás, jórészt megelőzhető az alkatrészek, az ekék, tárcsák, kultivátorok törése a kemény alföldi talajokon. Az energetikai szintetizátort több tudományos rendezvényen a mezőgazdasági üzemek szakembereinek is bemutatták. Két prototípussal igazolták, hogy a jelenlegi körülmények között hatékonyan segíti az energiafelhasználás csökkentésére irányuló törekvéseket, Jelenleg folyik a műszer piackutatása, a szerzők pedig a gyártástechnológia kialakításán munkálkodnak. Sorozatgyártására — tekintettel a műszer nagy értékére — a piaci igények pontos felmérése és a gyártástechnológia kialakítása után kerül sor. A fiatal feltalálók a műszerrel részt vesznek az „Alkotó ifjúság” pályázaton és mint újítók alkotásukat az 1980. évi országos mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállításon is bemutatják. A talajművelés energetikai kérdéseinek a problémája, általában az energiagazdálkodás racionalizálása és az ezt segítő műszer bizonyára szélesebb körben is felkelti a gyakorlati szakemberek érdeklődését. Mezőgazdasági, élelmiszeripari tanácskozás Szolnokon Felszólalt Romány Pál és Andrikó Miklós a legfontosabb feladat, hogy az őszi munkákat szervezetten, a lehető legkisebb veszteséggel fejezzék be, ezzel is jó alapot teremtve az 1980- as esztendőnek, illetve a VI. ötéves tervnek. A teendőket illetően elhangzott, hogy a legnagyobb területről a kukoricát kell learatni. Ismert, hogy a kalászosokat ért veszteségek pótlására az egyik legfontosabb kultúra az említett növény, és ezért ahol lehet, a silókukoricát is szemesként kell betakarítani. Az így keletkező látszólagos hiányt a tömegtakarmányok pótolhatják. deken maradhat. A rizs az elmúlt három esztendő nehézségei után végre legalább közepes terméssel biztat, és ez arra enged következtetni, hogy az ágazat kilábalóban van a bajból. Az állattenyésztés helyzetének elemzésében többi között hangsúlyt kapott, hogy a jövőben is fokozott érdekünk fűződik az abraktakarékos takarmányozáshoz, hiszen ha egy százalékkal kevesebbet használnak fel ebből a komponensből a megye mezőgazdasági üzemei, akkor máris 30 millió forinttal lett gazdagabb a közös kassza. Korszerűt, versenyképeset A beszámoló után a hozzászólások következtek. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kijelentette, hogy az idei esztendő sok tekintetben emlékeztet az 1976-os évre, amikor hasonló károk keletkeztek, ám a korábbinál mégis sokkal szerencsésebb helyzetben van az ágazat, hiszen egy egészen kiváló 1978 után jelentkeztek a nehézségébe. Az állattenyésztés is éppen „felszálló ágban” van — amit például az országban fellelhető, mintegy 9 milliós sertéslétszám is bizonyít —, úgy, hogy a pozíciók voltak már sakkal kedvezőtlenebbek is. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a tapasztalatokat nem kell megszívlelni, hiszen számos olyan tanulsággal szolgál ez az esztendő, amelyekre a későbbiekben még szükség lehet. Az őszi kalászosokból igen számottevő kiesések voltak, és külön gond, hogy a több milliárdos kár főképp három megyére koncentrálódott, s ebből az egyik Szolnok. Az elmúlt években viszont eszközben és anyagilag is sokat gazdagodott hazánk, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra tehát nagyobb lehetőségeink vannak. A mindennapi munka során azonban csak akkor állíthatunk elő versenyképes termékeket, ha a termelés szervezésekor egyetlen pillanatig sem veszítjük el szem elől a minőségi követelményeket. Számos tartalék akad még az élet valamennyi területén, A tartalékokra példaként a racionális földhasználatot említette Andrikó Miklós. Véleménye szerint az egymás közötti önkéntes csere lehetőségei többnyire kimerültek, úgy hogy a továbbhaladás érdekében itt már állami kezdeményezésre van szükség, lévén, hogy nemcsak üzemek közti cseréről, hanem egész térségek átrendezéséről van szó. A talajjavítás se elhanyagolható — mondotta —, hiszen ha a gazdaságok nem élnek a korszerű hatóanyaggazdálkodás, valamint a melioráció kínálta lehetőségekkel, akkor könnyen bekövetkezhet, hogy nem kell őket a rizsterület növelésére biztatni — tudniillik olyannyira leromlanak a földek, hogy csak ezt a kultúrát lehet termelni majd rajtuk. Az állattenyésztés helyzetének értékelésekor a megyei pártbizottság első titkára a minőség és a verseny- képesség fontosságára hívta fel a figyelmet. Mindketten- beszéltek a háztáji termelés jelentőségéről, hiszen az említett kisgazdaságok nélkül még sokáig nem élhetünk meg. A mezőgazdasági üzemeknek tehát feltétlenül nagy gondo.t kell fordítaniuk az ottani termelésre, és nem kezelhetik másodlagos feladatként az ellátás megszervezését se. Andrikó Miklós végezetül arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a XII. párt- kongresszus, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója’ tiszteletére indított versenymozgalom felajánlásai tartalmas munkával segítsék hazánk előrehaladását, céljaink megvalósulását. A vitában felszólalók közül Szegő László, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke a tömegtakarmányok jelentőségéről, dr. Lengyel' Lajos, az AGRO- COOP igazgatója a tudományos kutatás gyakorlati hasznáról, Farkas Ernő, a tiszaroffi Aranykalász Tsz elnöke pedig a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó üzemek lehetőségeiről beszélt. B, A. Szolnok megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának vezető szakemberei gyűltek össze tegnap délután a megyei tanács nagytermében, hogy megvitassák az ágazat előtt álló legfontosabb teendőket. A megjelenteket, köztük Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Andrikó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét, Mohácsi Ottót, a megyei pártbizottság titkárát, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese üdvözölte. A veszteségek ellen Ezután Matúz János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tartotta meg referátumát. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságok számára most az A cukorrépa begyűjtésénél a veszteségek elkerülése érdemli a legtöbb figyelmet, hiszen a múlt évi mérések szerint hektáronként 6—8000 forint értékű termény is a fölezeket fel kell tárni, mert nélkülük senki se tud eleget tenni a mai kor követelményének. A kiaknázatlan lehetőségekről, a hatékonyság fontosságáról beszélt hozzászólásában Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Megállapította, hogy Szolnok megye mezőgazdaságának évek óta kialakult, jól bevált növénytermesztési struktúrája van, amely az utóbbi időben, főképp a kényszer hatására, némileg módosult. Holott továbbra is szükség van az itt megtermelt kenyérgabonára és a kukorica területe is növelhető. Szűkebb környezetünk másik kötelezettsége az olajos növényekhez fűződik. Ezekre a kultúrákra a Martfű határában felépülő gyárnak feltétlenül szüksége van, úgy, hogy a vetésterület ismét csak nem csökkenthető.
