Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 16. r Matematika KUTYA Csinos lány a villamoson kiskutyát tart az ölében. Megszólal a mellette ülő fiatalember: „De szép kutyus! Irigylem — szívesen lennék a helyében!” „Valóban?” — kérdi az ifjú hölgy. „Éppen most viszem kasztráltatni.” * * * Vevő az .élelmiszerboltban: „Kapható önöknél kutyaeledel?” „Természetesen, — válaszol az eladó. — Becsomagoljam, vagy itt tetszik elfogyasztani?” MACSKA „Mi történt a kandúrjával, szomszéd? Egész nap össze-vissza futkos a kertekben.” „Kasztráltattam, és most sorra lemondja a randevúit.” BIKA Pompás bikában gyönyörködik a mezőgazdasági kiállításon egy házaspár. ..Milyen gyakran fedez ez az állat?” — kíváncsiskodik az asszony. „Naponta” — válaszol az ápoló. A feleség jelentőségteljesen pillant a férjére. ..De mindennap más tehenet!” — fűzi hozzá az ápoló. * * * Fiatal pár érdeklődéssel figyeli a réten a szerelmeskedő bikát és tehenet. „Én is megtehetem?” — suttogja a fiatalember. „Miért ne — feleli a leány —. ha a gazdának nincs ellene kifogása.” SERTÉS A kis Tomi először van az állatkertben. A vaddisznóketrec előtt a mamája magyaráz: „Ez egy disznó.” „Miért?” — kérdi Tomi. TYŰK Két öreg hölgy látja, hogy egy kakas kergét egy tyúkot. A tvúk kirohan az országúira és egy arra haladó autó elgázolja. „Látod, Elza — mondja az egyik —, inkább a halált választotta ...” NYŰL „Vigyázz, jön egy nyúl! — mondja az első vadász —, ez akár megírhatja a végrendeletét.” Szól és lő, — de nem talál. A másik vadász nevetve mutat a tovarohanó nyulacska után: „Nyilván előbb a közjegyzőhöz siet." Profiltisztítás Stempli kartárs, a mindenes főosztály vezetője megfáradt ábrázattal forgatta vállalata központjának MCXXIX—869 1979. sz. utasítását, melyben újabb beszámoló jelentést kérnek tőle az adminisztráció csökkentése és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében hozott vállalati intézkedésekről. — Józsi! Fűzzél be a gépbe papírt — szólt át a szomszéd szobában kézimunkázó beosztottjának. — Jelentést írunk a központnak, fényes papírra. Józsi, az Ybl-díjas építész- mérnök jelenleg a főosztály gyes-en lévő gépíróit helyettesíti. A gyors-' és gépíró iskolát tavaly végezte el. esti tagozaton — kitűnő eredménnyel. Rutinos mozdulattal befűzte a papírt, ujjait várakozóan a billentyűkre helyezte. A szerfölött csinos és felháborodott tizenéves hölgy pa- naszkodón feljogosított arra, hogy tanulságos történetét — név nélkül — okulásképpen közhírré adjam. Rövidre fogva az előzményeket: a tinédzser lánynak végre sikerült a régi vágya, miután kijelentette, hogy NÉMI ÁLDOZATRA is képes az áhított ritmusokért, így szakképzetlenül is egy menőnek tartott diszkóegyüttes tagjai körül sündöröghetett. A fiúk tudomásul vették a rajongást, majd az egyik nyárvégi szombat este kocsiba invitálták, mondván, egy közeli hajdúsági városba indulnak tapasztalatcserére. Néhány kilométer után azonban a furfangos trió földútra kanyarodott, és egy fűzfás mellett horgonyzott le. Bizonyára félreértés lehetett a dologban, mivel a NÉMI ÁLDOZAT szókapcsolat előtagját az ifjú emberek valószínű ékezet nélkül értették, ami a jelen esetben természetesnek vehető. A hölgy sikítva tiltakozott, mire ők egy percig sem ragaszkodtak az előbbi áldozathoz, sőt az autóba szállva szélsebesen elrobogtak — természetesen a leányzó nélkül. Ott állt a nagyalföldi éjszakában, Utak a komoly zenéhez Egy diszkóhölgy pálfordulása a puszta kellős közepén a diszkókedvelő tizenéves. Szívében vad gyűlölettel, sírva, szepegve eredt a biztonságot nyújtó távoli városi fények felé. Valamikor éjféltájban vissza is jutott a színhelyre, bőven teljesítve az Edzett Ifjúságért mozgalom ide vonatkozó előírásait. A poros úton kocogva már a méltó visszavágás lehetőségeit fogalmazta. Mint bevallotta, megfordult a fejében a feljelentés lehetősége is, bár én ettől a lépéstől a leírtak és az elmondottak alapján óva intem. Azt is közölte, elkeseredésében kiábrándult a könnyű műfajból, és valószínű a komoly zenénél köt ki. Elhatározása engem is mélységesen meghatott, mivel közismert az ide vezető utak különbözősége. Van aki általános iskolában kedveli meg az efféle muzsikát egy-egy nagyszerű énektanár segítségével, míg mások zenei középiskolában, vagy sokéves hangszeres gyakorlással jutnak el Bartókig, Kodályig. Olyan eset is lehetséges, hogy puszta önműveléssel nyílnak ki az elmélyültebb zenei ismeretek kapui. Mint mondottam, az utak különfélék, és az újdonság erejével bat, hogy a repertoárba végre a dű- lőút fogalma is felkerült. Tiszta szívemből kívánom, hogy a fűzfaligettől is érjen el a „sértett” a komoly zene szépségéhez, vagy ha esetleg ez a terve valami miatt dugába dőlne, legalább a jövőben jobban nézze meg, hogy kinek a kocsiján szeretne eljutni a címben megjelölt célhoz. — dszm — Abszolút bürokrata Őskultúra — Kész? Jó, akkor kezdhetjük. Fejrész, középre ritkítva ... jelentés ... alá,... új bekezdés, sor elején: — Jelentem, hogy az adminisztráció csökkentése és az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében az elmúlt hónapban hathatós intézkedéseket tettünk. Mindenekelőtt felszámoltuk a felesleges és értelmetlen „papírmunkát”. Példaként említhetem, hogy az újonnan belépő dolgozók munkakönyvébe nem írunk semmit, az eltávozottakét pedig nem adjuk ki, vagy említhetném a bérjegyzékek és a személyzeti nyilvántartás teljes felszámolását. Ugyanakkor a gyáregység termelését a minimálisra csökkentettük, összhangban profiltisztítási tervünkkel. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében bevezetett intézkedéseink közül arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy ma már minden dolgozóra jut egy ellenőr, sőt kifejlesztettük az ellenőrök köbre emelt ellenőri hálózatát is. A dolgozók és az ellenőrök huszonöt féle irkában tartják nyilván napi munkájukat. ellenőri tapasztalataikat. Az ellenőrzések minősége szerint megkülönböztetünk elő, utó, első, hátsó .... alsó ..., felső.... király ..., ász.... cél és céltalan ellenőrzéseket. A fenti, vázlatos áttekintés részleteit a jelentéshez csatolt melléklet tartalmazza, melyet a mai napon darabáru küldeményként továbbítottunk. Végül kérem a T. Központ szíves engedélyét a meglévő 12 emeletes irodaház bővítésére, mivel a jelentések és az ellenőrzési anyagok irattározását már hely hiányában megoldani nem tudjuk. Dátum. Aláírás. Kevéssel a jelentés továbbítása után megérkezett a központ engedélye. Józsi távollétében maga Stempli kartárs ült az írógép mögé. „Jelentem, hogy az adminisztráció csökkentése és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a helyi építőipari vállalatoknál is profiltisztítást hajtottak végre, melynek következtében az engedélyezett beruházás megvalósítására nincs lehetőség. Kérem jelentésem szíves elfogadását. Hárshegy. 1979. Stempli.” Tóth-Piusz István Igor Martjanov: Panasz Ravasz Csengetnek. — Itt laknak Petuhovék? — kérdezte egy sárga táskás, tekintélyes személy, miután a szürke nyitott ajtó mögül kikandikált a pizsamába öltözött lakó. — Pontosan! Petuhov vagyok — jelent meg a széles mosoly a pizsamás arcán. — Fáradjon béljebb. Feltételezem, hogy a lakás ügyében jött. — Igen. Eljöttem megnézni... — Ennél jobb lakást el sem tudok képzelni — lelkesedett a lakó, miközben beengedte a látogatót az előszobába. — . Napos oldalon fekszik, két szoba összkomfort. — De itt télen a központi fűtés akadozva működik! Gyakran fáznak! — Ellenkezőleg! Néha, tudja, ki kell nyitni az ablakokat, olyan hőség van. — Érdekes... És a vezetékrendszer hogy működik? Előfordulnak dugulások? — Mit képzel! Beköltözésünk óta nem volt rá példa. — És a szomszédok? Nem zavarnak? — Lent és fent az én szomszédaim egész egyszerűen angyalok. Dehogy zavarnak. — Tehát, úgy mondhatjuk, hogy nincs semmi panasz? — Miféle panaszokról beszél! Mondtam önnek: ez nem is lakás, maga a mennyország ! Ha szabadságra utazunk, üdülünk, fáj a szívem. De bocsásson meg, mit javasol ön cserére? — télrt a tárgyra a pizsamás. — Hogy érti a cserét? — Én semmit sem tudok felajánlani! — Hót akkor miért érdekli a lakásom? — Ez a munkám. A kötelességemét teljesítem — válaszolta a sárgatáskás, és előkotort egy gyűrött papírlapot a táskájából. — Ezek szerint maga nem a hirdetésre jött? Miért nem mondta rögtön?! — Azt hittem, hogy kitalálja. Végtelenül örülök, hogy a lakásban minden rendben van. Itt írja alá a* erről szóló jegyzőkönyvet! Az IKV megbízottja a pizsamás orra alá tolta az iratot, és a panaszos levelet elégedetten csúsztatta vissza a sárga táskába. Fordította: Dalocsa István
