Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
1979. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Száztíz hektáron kezdődött meg o szeptemberi iucernokaszálás - a Hesston fűkaszával a Szolnoki Állami Gazdaság tiszavárkonyi kerületében K. I. Hagyma — magról Termelni vagy eladni? Tíz év tapasztalatai Rákóczifalván Közismert tény, hogy Szolnok megye nem tartozik a nagy zöldségtermesztő körzetek közé. Hagymából is „behozatalra” szorult, mindaddig, amíg Rákóczifalván, a Rákóczi Termelőszövetkezetben nem kezdték el a magról vetett, egyéves fejlődésű vöröshagyma termesztését. Tíz évvel ezelőtt a Kertészeti Kutató Intézettel közös kísérlet során vetették el először a növény magját a gazdaságban. Az első lépéseket nem koronázta siker. Az egyéves fejlődésű hagyma termésátlagai alacsonyabbak voltak, és meg sem közelítették a nagy hagyományokkal rendelkező Makó környéki termesztők eredményeit. A FAJTA Az elmúlt évek sikerei azonban igazolták azokat, akik bíztak a magról vetett hagyma termeszthetőségében. Sőt, a hozamok növekedése miatt még értékesítési nehézségek is adódtak. A nagy termés alapja a jó fajta volt, amely megfelelő technológiával párosult. A Rákóczi Tsz-ben tíz éve folytatnak kísérleteket, amelyék során összehasonlítják a hazai és a nyugat-európai fajtákat. A sok éves tapasztalatok egyértelművé tették, hogy a termelő üzemeknek — a tájjellegnek megfelelően — saját maguknak kell kiválasztaniuk a területükön legjobban termeszthető növényeket. A gazdaság szakemberei szerint a külföldi fajták, amelyek hazájukban 600, esetenként 700 mázsát is teremnek hektáronként, az itteni viszonyok között nem múlják felül a magyar alsógödi Aromát sem. Rákóczifalván az előbb említetten kívül, amelyik most a legjobban „díszük”, várható a Glóbusz, a Favorit és a Makói—104-es térhódítása is. A termelőszövetkezet szakemberei által kidolgozott technológia egyik alapja, hogy ugyanarra a területre nem kerül öt évnél korábban még egyszer hagyma. Az elő- vetemény pedig a vetést megelőző két évben őszi kalászos. Ilyen körülmények mellett nem lép fel a növénynél „talajunteág” és ez a módszer a betegségek és kártevők ellen is védelmet nyújt. Emiatt az elmúlt években nem volt szükség talajfertőtlenítésre sem. A TECHNOLÓGIA A termőhely kijelölésénél a gazdaságban mindig figyelembe veszik a szállítási távolságokat és az öntözési lehetőséget is. Az őszi és a tavaszi talaj munkák, a vetés, a vegyszerezés után, amikor a hagyma már „sorol”, részművelők között osztják fel a területet az üzemben. A hagymatermesztés kezdete óta alkalmazzák ezt a módszert. A szövetkezet a hagyma minősége szerint 70.—90 fillért fizet kilónként a munkavállalónak. Az egyéves fejlődésű hagyma sikeresen és biztonságosan csak öntözéssel termeszthető. A növénynek ugyanis tenyészideje alatt 500—600 milliméter csapadékra van szüksége. Rákóczifalván azonban csak 300— 400 esik tavasztól őszig. A hiányzó kétszázat kéthetes öntözési fordulóval 30—40 milliméteres adagokban juttatják ki a gazdaság dolgozói, május második felétől, július végéig. A megtermelt hagymát többféleképpen lehet feldolgozni. Így készülhet belőle szárítmány vagy mélyhűtött termék, de a konzervipar is sokat felhasznál. A három lehetőség közül kell választania a gazdaságnak és eszerint kell döntenie, hogy milyen irányban fejleszti hagymatermesztését, illetve saját üzemét. A termény értékesítése azonban nem problémamentes. Annak ellenére gondot okoz az áru eladása, hogy a gazdaságnak hosszútávú szerződése van a szolnoki ZÖL- DÉRT-tel. Ennek okát a szövetkezet vezetői és szakemberei a hagymára vonatkozó szabvány elavultságában látják. Az ugyanis a kétéves termesztésű makói hagymára íródott. így többek között azt is tartalmazza, hogy a gumó csak akkor első osztályú, ha páncéllevél takarja. Ez az egyéves fejlődésűről hiányzik, nem fejlődik ki időhiány miatt. A hagyma csupasz. A kereskedelem, habár már elég régóta termesztik magról a növényt, még most sem tette túl magát a „csupasz hagyma” témán. A legnagyobb ellenvetés, hogy az ilyen termény nem tárolható. A több éves tapasztalatok és a Nagykőrösön végzett kísérletek is egyértelműen bizonyítják, hogy a hagyma így is eláll és a raktározás után három-négy héten belül a külső pikkelylevelek besárgulnak, vagyis külsőre is úgy néz ki a termény, mint a kétéves fejlődésű. Az eltarthatóság pedig még tovább fokozható kobalt besugárzással. Így kevesebb lesz a romlás. MEGÉRI-E? Rákóczifalván, az üzemi tapasztalatok szerint a vöröshagymát érdemes is termeszteni, ha a hektáronkénti hozam nagyobb kétszáz mázsánál, s a szabvány merevségén változtatnának. A termelőszövetkezetben egy kiló termény önköltsége alig több mint 2 forint 50 fillér. A termelési és az értékesítési ár között 15—20 százalékos különbség van. A termelők viszont sérelmezik, hogy a felvásárlási ár és a kiskereskedelmi ár között sokszor több mint 100 százalékos az eltérés. Vagyis ugyanannyiba kerül megtermelni, mint eladni a hagymát? Hesz Viktor Tejpor Berettyóújfaluból A Hajdú megyei Tejipari Vállalat Berettyóújfalui Tejporgyárában naponta kátszáz mázsa tejport és nyolcvan- száz mázsa vajat készítenek. Két év óta az egyik nyári termékük a fagylaltpor, amelyből az idén eddig ezerkétszáz tonnát gyártottak. A sűrített tejet is Berettyóújfaluban készítik Korszerű védekezés Egészséges állatállomány A SZOT titkárának látogatása Tegnap Szolnok megyébe látogatott Juhász Ottó, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, aki délelőtt az SZMT székházában időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről beszélgetett szak- szervezeti vezetőkkel. A találkozón részt vett Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára is. Délután a SZOT titkára a METROKÉV szakszervezeti tisztségviselőinek tartott előadást a Tiszaligetben a szocialista munkaverseny-moz- galom aktuális kérdéseiről. Mongol vendég a mezőhéki Táncsicsban A Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetsége képviseletében Dava Szűrén konzuli attasé tett látogatást tegnap a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben. A délutáni program során a vendéget előbb Mezőhék és Mesterszállás múltjával ismertették meg, majd megmutatták a szakosított bar- romfitelepet, a paprikaszárítót és a modern szarvasmarhatelepet. Este a művelődési házban baráti találkozó zárta a napot. fl termelőszövetkezetekben Ifjúsági munkaverseny Együttes ülést tartott tegnap a megyei tanács ifjúsági albizottsága és a TESZÖV ifjúsági bizottsága. A résztvevők dr. Jancsó János, a TESZÖV titkárhelyettesének vitaindítója után a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben folyó ifjúsági mun- kaverseny-mozgalom helyzetéről és feladatairól beszéltek. BUTASÁG LENNE tagadni, hogy a mezőgazdasági termelésben nagyon jelentős szerep jut az állategészségügynek. Főképp a megelőzésen van a hangsúly, mert így elkerülhető a baj, ám ha mégis betegség, járvány kerülgeti az állományt, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen felkészültségű szakemberek, milyen körülmények között láthatnak munkához. A téma fontosságát igazolja az is, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1976-os vizsgálatát követően a megyei NEB nem zárta le a dossziét, hanem továbbra is figyelemmel kísérte az illetékes intézmények, üzemek ez irányú tevékenységét. A közelmúltban megtartott ülésen elhangzott beszámoló szerint a nagyüzemi állattartó telepek járványvédelme, illetve a higiéniai körülmények az utóbbi időben valamelyest javultak. Az előrelépést jelzi, hogy jó néhány gazdaságban gondoskodtak a jószágok fertőtlenítéséről, megelőzve ezzel a járványveszélyt. A gondozók munkakörülményeinek javítására szociális létesítmények épültek, de ez javarészt csak az utóbbi időben átadott vagy a rekonstrukció alá vont telepek jellemzője volt. A hagyományos körülmények között gazdálkodó egységekre sajnos továbbra is az jellemző, hogy hiányos a járványvédelmük, illetve az állategészségügyi szabályokat is csak hellyel- közzel tartják be. Még ennél is kellemetlenebb helyzetet teremtett, hogy a gazdaságok többsége nem tud megfelelően gondoskodni az elhullott állatokról, s mivel a begyűjtés is akadozik, az üzemek változatlanul komoly, betegséggel fenyegető veszélynek vannak kitéve. Más területen, így a tbc- és brucellamentesítésben szerencsére jóval jelentősebb az előrehaladás. Amíg például 1975-ben 26 telepen volt gü- mőkórral fertőzött állomány, addig tavaly csupán két üzem hat telepén volt fellelhető a betegség. A brucellózis felszámolásával hasonló eredményeket értek el a gazdaságok, és ebben bizonyára annak is jelentős része volt, hogy szépen gyarapodott az üzemi feladatokat ellátó állatorvosok száma. Az utóbbi következménye az is, hogy egy-egy emberre már kevesebb teendő vár. Ez viszont csak általában igaz, mert továbbra is vannak olyan területek, ahol szinte bejárhatatlan körzet jut a gyógyítóra. Külön téma a karcagi állatkórház helyzete. Az említett létesítmény 1976-ban kezdte meg működését, ám azóta a kórház felszereltsége, (technikai, műszaki színvonala kevéssé fejlődött, és így most már jelentősen elmarad a mai követelményektől. Sok a kétkezi, nehéz fizikai munka, ezért az intézmény nehezen kap dolgozókat, hiszen másutt sokkal kisebb megterheléssel is jobb fizetéshez juthatnak az emberek. A törzsgárda- ennek ellenére mindent megtesz azért, hogy eleget tehessen az egyre növekvő követelményeknek — ezt bizonyítja az is, hogy évről évre több és több jószágot látnak el — a gyökeres változást viszont csak a körültekintő, beható intézkedések hozhatják meg. A NEB ELEMZÉSE kiterjedt a takarmányok beltar- talmi vizsgálatára hozott intézkedések eredményeinek felmérésére is. Kiderült, hogy a mezőgazdasági üzemek a korábbiakhoz képest jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ennek a tevékenységnek. A laboratóriumok által kiadott szakvélemény nagyban segíti a gazdaságok állattenyésztőinek dolgát, s így a szolgáltatás egyre népszerűbb. Ennek a következménye az is, hogy a mostani körülmények között már nagyobb a kereslet, mint a kínálat, és ezért a feltételeken, a laboratóriumok felszereltségén ismét javítani kell. B. A. AZ ELADÓ RÓMÁBA REPÜLT Egy zsetonnal nyert utazás története Komfort keményítő, Tükör ablaktisztító, Barbon borotvahab, Nivea napolaj, Caola hajlakk, Bac desodor — és ki győzné felsorolni a háztartási és kozmetikai cikkek . sorából azt a csaknem öt ven aerosolos KHV-sprayt, amikből a mai háziasszony válogathat. Csaknem minden háztartásban több is található belőlük, szívesen veszik, gyakran hármasával, mert időnként a KHV zsetonakciója révén nyerhet is a vásárló. — Nálunk az utóbbi hónapokban különösen sokan kénnek zsetont, vagy a rádióújságból kivágott szelvényt bélyegeztetik le a vásárláskor, hogy beküldhes- sék — magyarázza Fodor Józsefné, a mezőtúri áfész háztartási boltjának vezetője. — Ilyen kis városban gyorsan terjednek a hírek, sokan hallottak róla. hogy mj is nyertünk ... A boltvezető is — gyakorló háziasszony lévén — rendszeres vásárlója az említett termékeknek. Egy alkalommal a háromféle spray vásárlását annak rendje és módja szerint igazolták a zsetonon munkatársai, és a bolti kollektíva Gorkij Szocialista Brigádja nevében szerencsét próbáltak. Be- küldték a megadott címre, a Lapkiadó Vállalat reklámszerkesztőségéhez. ők voltak legjobban meglepve, amikor háromnapos római utazást nyertek. Egyszemélyeset. — Heten vannak. Hogyan döntötték el. hogy ki utazzon? — Természetesen sorsolással. Kalapba raktuk a neveket, Dobos Ildi, a legifjabb húzott, és a szerencse Dorogházi Józsefnek kedvezett, a brigád vezetőjének. — Tízegynéhány zsetonos utassal és még vagy húsz turistával repültem az Örök Városba... Láttuk a Vatikán műkincseit, alig száz méternyi közelségből a pápát is, a Colosseumot. Michelangelo remekeit — sűríti dióhéjba az emlékezetes kirándulást a mosolygó fiatalember. — A kereskedő szemével is körülnéztem. Egyik este egy áruházból — noha ki volt írva, hogy fél nyolcig van nyitva — már fél hétkor kiküldtek bennünket sztrájk miatt. Másnap ki sem nyitottak... Jártunk egy kettős rendőr- gyilkosság színhelyén egy nappal a tragédia után. Megdöbbentő volt a tömeg néma gyásza, hatalmas fehér koszorúkkal állottak ott... Furcsa volt bepillantani a mai Róma életébe, amikor néhány órával korábban az ókori város maradványaiban gyönyörködtünk ...- Ha ezek nincsenek, talán sosem látom meg Rómát - mutatja Dorogházi József nevetve a KHV aerosolos dobozait (Fotó: Tarpai) Hazatérése után részletesen beszámolt mindenről az itthon maradottaknak. és egy-egy apróságot hozott is kárpótlásul a brigádtársaknak, akik nem mehettek vele. A vásárlók azóta is kérdezgetik: igaz-e, hogy zsetonnal repült Rómába? És Jóska — ha éppen a forgalom engedi — válaszol a kérdésekre. Hiszen oda- vissza valóban zsetonnal repült — rónai —
