Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
1979. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szarvasmarha-telepet építenek Az év végéig mintegy 20 Tiillió forint értékű munkát 'ejeznek be az építőbrigá- lok a Nagykunsági Állami Gazdaság 2. számú kerületében készülő szarvasmarha- izaktelepen. Tavaly tavasz- szal kezdték meg a 624 jószág kötetlen tartására szolgáló telep építését, az összesen ötvenmillió forintba kerülő létesítményeket — a három termelőistállót, elle- tőt, borjúnevelőt, fejőházat és szociális helyiségeket — a terv szerint 1980 végéig adják át rendeltetésüknek. (T. F.) Munkában a tetőfedők) az új szaktelep valamennyi létesítményét hullámpalával borítják Mezőpanel-elemekből szerelik az épületek vázát a gazdaság szakemberei Főzelék feltéttel Az étlap jobb oldala Válságban a vendéglátás! Olyan árak vannak az éttermekben, hogy jobb nagy ívben elkerülni egy-egy jóhírü vendéglőt! Alaposan „ráemeltek" az árakra! Lépten-nyomon ezt halljuk pár hete. Ezért újítottunk fel egy korábbi (május 6-i lapszámunkban megjelent) témánkat. Étlapgyűjtésre indultunk a megyeszékhelyen és Jászberényben. Vajon tényleg drága a drága? Korábban főzelékeket, korszerű, könnyű étkeket kerestünk az étlapokon. Most is azt, de az étlap jobb oldala miatt is. Vagyis: mibe kerül a vendéglői étkezés? Nem mindennap ürücomb Szeptember hatodikén borjú-, ürü-, sertés- és marhahúskészítményeket kínált a Fenyő étterem. A mesterszakácsáról híres vendéglőben először a húsételek árait néztük meg. Nos, a legdrágább a „Beafsteak tükörtojással”, az 36,40-be kerül a Fenyőben. A borjúhúsból készült bécsiszeletet harminc, a bakonyi sertésbordát 28,50, a tűzdelt ürücombot 24,30 forintért ehette a vendég. De mit egyen, aki nem tud, vagy nem akar ennyit költeni egy ebédre? Háromféle főzelék volt az étlapon, a legdrágább 6,70-ért. A négyféle tészta tíz forintba se kerül. Nécin Rudolf üzletvezető nem is panaszkodott a forgalom csökkenésére. A Fenyő különben hat hétig nem fogadott vendégeket, gázfűtésre alakították a konyhát. A 'megszokott törzsközönség visszajött, a napi a la carte étkezők 4500—5000 forintot hagynak náluk. Az előfizetésesek is megmaradtak, s a környék üzemeihez most csatlakozott az AFIT. Tóth Lajosné és Lukács Ferencné üzletvezető-helyettesek szerint a Szolnok étteremben átmeneti csökkenést tapasztaltak az áremelkedés óta. A szeptember azonban visszahozta a vendégeket — bár meglehet, az átmeneti csökkenés is inkább a nyári szabadságok, mint az áremelkedés számlájára írandó. Változatlanul sok — mindössze százzal csökkent — az előfizetéses menüt elhordók száma. A környék gyermekei ked,véért rövidesen mintegy kétszáz adag gyermekmenüvel várják a napköziből kimaradottakat. Favorit a kisadag A Szolnok étlapján ugyanezen a napon kétféle főzelék, négy mártás között lehet válogatni, a készételek nagyadagban 24—35, a frissen- sültek 27—41 forint körül kaphatók. Egyre többféle kisadag ételt kínálnak, ami hússal - 12,40,—18,30-ba kerül. Hiába kerestük a II—III. osztályú éttermek „kibírhatatlan” árait. A Centrumba — amelyik ugyancsak III. osztályú, mint a Fenyő — azért néztünk be, mert a szóbeszéd szerint ott is „borsos” az étlap jobb oldala. Nos, a legolcsóbb húsos étel 10.50, a legtöbb azonban 18— 22 körül van. A rántott sertésborda 24 forint. Délidőben jártúnk az étteremben, sok vendég volt, nem kellett attól félni, hogy sok lesz a maradék. Gazdag a választék kisadag ételekből a jászberényi Aranyponty étteremben is. Tizenegy féle, 12—19 forint közötti árú húsos ételt kínál, amiben van főzelék feltéttel, rántott bord,a, paprikás sertésszelet és marhapörkölt is. Egyéb fogások se kerülnek ötvenesekbe, és ugyanígy van a Kőhidi étteremben is. Valamelyest érezhetőbb az árváltozás a Lehel étteremben — bár a kispénzű ember onnét se fordul ki éhesen. A vendég érdeke Az árváltozások természetesen érintették az éttermek árait is, az étlapok jobb oldala „súlyosabb” lett. Ezt tagadni, magyarázni balgaság lenne. Az azonban bizonyos, hogy ezentúl a vendég jobban megnézi rendelés előtt az árakat, mint eddig. És a vendégnek nemcsak az az érdeke, hogy pénze maradjon, hanem az is: könnyebb korszerűbb étkekkel táplálkozzék. A nehéz sültek, a rántott szelet helyett, időnként a főzeléket, a tésztaféléket se árt megkóstolni. — sj — EXPORTKÉPESSÉG Ha az áru állja a versenyt Képviselők tanácskozása Tegnap a Hetényi Géza kórházban tartotta ülését a Szolnok megyei országgyűlési képviselők csoportja. Mielőtt megtekintették, hogy hogyan halad az új pavilon építése, tájékoztatót kaptaka megye egészségügyi helyzetéről, valamint a fekvő- és járóbeteg-ellátás rendszeréről. De nemcsak egészségügyi témák szerepeltek tanácskozásuk napirendjén, többek között a megyei NEB elnöke számolt be a képviselőknek a népi ellenőrzési bizottságok munkájáról. Gyógynövénykutatásban Magyar—szovjet együttműködés Sikeres tudományos együttműködés alakult ki a gyógynövénykutatásban magyar és szovjet intézetek között. Ennek eredményeként egész sor olyan, a gyógyszeripar számára hasznos alapanyagot tartalmazó növényt termeszthetnek mindkét országban, amelyeket egymás segítségével nemesítettek ki, vagy a technológiák kidolgozásában mindkét ország kutatói részt vettek. Néhány zártrendszerű technológia a két intézet közötti munka eredményeként alakult ki. Világviszonylatban is figyelmet keltett a Magyarországon elsőként kifejlesztett mák zárt termesztési- rendszer, amelyhez bizonyos gépek műszaki leírását a szovjet partnerek adták át az intézetnek. Felkészültek a szüretre Felkészült az jdei szüretre a borgazdasági vállalatok trösztje — jelentették be tegnap sajtótájékoztatójukon a tröszt vezetői, s mint elmondták, a kedvező időjárás hatására a korábbinál két héttel előbb megindulhat a szüret. A jó minőség biztosítása és a megtermett meny- nyiség megóvása érdekében a szüreti előkészületeket a vállalatok az idén a szokásosnál is gondosabban végezték el. Az utóbbi időben mind belföldön, mind külföldön megnövekedett a kereslet a vörösborok iránt, ezért a borgazdasági válala- tok mindent elkövetnek, hogy megfelelő vörösbort adó kék szőlőfajtákat vásároljanak fel, illetve hogy megfelelő árakkal is ösztönözzenek a jó minőségű vörösborok termelésére. választott példa: egy tőkés tex- tilcégnél a bemintázás egykét hetet vesz igénybe, hazai viszonyaink között két- három hónapot. Azután: külön vállalat jogosult a gyermek-, s egy másik a ká- maszruhák eladására külföldön. Ezt a partnercég nem érti, s azt még kevésbé, miért kell neki emiatt két vállalattal tárgyalnia. Hangsúlyozzuk, a példák tetszőlegesek, de érzékeltetik: az exportképesség sok mindennek függvénye. Nemcsak ilyen nehézségek, ügyetlenségek rontják eladói helyzetünket. hanem olyan, részben objektív okok is, mint a termékszerkezet túlzott energia- és nyersanyagigénye, a kívánatosnál tágabb gyártmányválaszték, emiatt a nem gazdaságos sorozatok meglehetősen nagy aránya. Magát az exportképesség fogalmát többféle módon érzékelhetjük: a gazdaság egészére, egy-egy ágazatra, iparcsoportra, iparágra, de termékre — termékcsaládra — szintén. Ha pusztán mennyiségi oldalról vizsgáljuk, akkor nem több, mint valamiből kivitelre képes a szóbanforgó terület, amit általában minden ország állíthat bizonyos résztevékenységre. Igen ám, az exportképesség olyan lánc, aminek egy-egy. szeme, a mennyiség, a termék — a szolgáltatás — minősége más hasonló rendeltetésű javakkal összevetve, az ár, a szállítási határidő, a cikkhez kapcsolódó egyéb — alkatrész-utánpótlás, szerviz stb — szolgáltatás. Azaz: az áru akkor exportképes, ha versenyképes, tehát nem egyetlen jellemzőjét, például műszaki színvonalát tekintve az, hanem valamennyi fontos vonását illetően. Az exportképességnek a versenyképesség szerint értelmezett foka kifejezője a gazdasági fejlettségnek, s egyben — más szemszögből nézve — annak szoros következménye. Itthon eredményes kutatás folyt a germánium alapú tranzisztorokkal. Csakhogy: mire meglett a gyártás — olyan hosszú ideig tartott a megteremtése —, addigra a világ lépett egyet: szilícium alapú tranzisztorokat igényelt. Mi mégis — s itt rejlik az exportképesség megértésének vagy meg nem értésének fontossága — a régit erőltettük, mert hogy „megvan, hát kezdjünk vele valamit” elgondolással. A következmény: az elektronikai ipar versenyképességének csökkenése. Az exportképesség fokozása sokféle tényezőre támaszkodhat ezek szerint, így a specializációra, a kooperációra, a nemzetközi munka- megosztásba történő bekapcsolódásra, a fejlesztési irányok kiválasztására, a tudományos kutatás eredményességére, s annak alkalmazására a termelésben, s az sem mindegy, miből exportképes valamely terület, ágazat, ország. Abból-e, aminek hosszabb távon nagy a kereslete, vagy átmenetiig, egyszer-kétszer sikerül csupán eladni valamit. Idén az első félévben a nem rubel elszámolású export 35 százalékát tették ki az átlagosnál kedvezőtlenebb jövedelmezőségű áruk. Ugyanakkor bizonyos módosulást jelez, hogy a legkevésbé gazdaságos termékek kivitele csupán tíz, míg az átlagosaké 50 százalékkal növekedett. Az év első hat hónapjában — s ez megint adalék az exportképesség alakulásához — a gépipari termékek és szállítóeszközök árszínvonala — a dollár elszámolású eladásoknál — mindössze egy százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. Igaz, jelentősen megélénkült a szóbanforgó áruk értékesítése a nem dollár elszámolású piacokon 1979 első félévében, de az értlük kapott ár a hasonló cikkek behozatalának csak 51 százalékát fedezte! Így már tisztább, teljesebb a kép, s ha még azt is hozzátesszük, hogy az említett időszakban a fogyasztási iparcikkek kivitele a teljes exportnövekedés mértékének harmadát érte el csupán, akkor kézenfekvő, miért elengedhetetlenek ezen a területen az exportképességet javító hatásos és határozott törekvések. Minél inkább ráutalt egy ország gazdasága a nemzetközi kereskedelemre, munkamegosztásra. annál lényegesebb az adott gazdaság egészének, különböző területeinek milyen az exportképessége. a nemzetközi gazdasági környezet folyamatosan változik, nagy hiba lenne a versenyképességet — az exportképességet — akár egy-egy termék, akár ágazatok esetében statikus fogalomként értelmezni. Ami ma versenyképes, — kellő fejlesztés híján, vagy az időbeni termékcserét elmulasztva —, az holnapra avíttá lehet; mi nem léptünk, mások viszont megtették ezt. Ezért népgazdaságunkban az elért szinten maradásnak is lényeges eleme az exportképesség fokozása, s még inkább elengedhetetlen feltétele a további növekedés megalapozásának. L. G. Találomra | Mivel Konténeres építkezés A Sportkórház rekonstrukciója szükségessé tettei két korszerűtlen épület lebontását. A Pest megyei Építőipari és Mezőgazdasági Gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalat által gyártott konténerek felhasználásával oldják meg a lebontásra ítélt épületek átmeneti pótlását. A konténeres építkezés gyors, gazdaságos, költsége alig negyede a hagyományos építkezésnek A három termelőistálló tetőszerkezete már elkészült