Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

1979. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Mezőgép Vállalatnál évente 870 UTB-3,5 H típusú univerzális takarmány betakarító gépet készítenek az AGROTROSZT megrendelésére Csak kifogástalan áruval Lehet alkalmazkodni a baromfipiac Igényeihez Az év első felében mint­egy 40 millió forinttal keve­sebb volt a törökszentmik­lósi Baromfifeldolgozó Vál­lalat árbevétele, mint a ta­valyi hasonló időszakban. Az üzem majdnem hatezer mázsával kevesebb baromfit vásárolt fel, és a tojás „for­galmazása” is csökkent, több mint 2 és félmillió darabbal. A puszta tények látszólag azokat igazolják, akiv „te­metik” az ágazatot. Csak­hogy azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy 1977-ig, a csirkepiac utolsó „békeévéig” baromfifeldol­gozásunk gyorsabban fejlő­dött, mint azt eredetileg tervezték az iparág vezetői. Ezzel a kedvező külgazdasá­gi körülményeket használ­ták ki a szakemberek. Ke­lendő volt a magyar áru. A múlt évre azonban a többi hagyományos baromfitartó ország is növelte termelését, aminek a következménye az lett, hogy a piac „megkemé­nyedett”. Csak az átlagos­nál jobb minőségű portékát lehet eladni. A piaci nehéz­ségek miatt a nagyon dina­mikusan fejlődő ágazat ter­melésének növekedése le­lassult, de visszafejlődésről szó sincs. Első a minősig Az exportfeltételek egyre szigorúbbak. A változó kö­rülményekkel lépést kell tartania az ágazatnak is. hi­szen termelésének jelentős része külföldi piacokon talál gazdára. A törökszentmikló­si üzem termékeinek példá­ul csak egyharmada kerül a hazai fogyasztók asztalára. Az átlagosnál jobb minősé­gű árut pedig csak akkor E hét elején — kedden — befejezte Szolnok és Űjszász között a több mint 16 kilo­méter hosszúságú vízvezeté­ki elosztóhálózat építését a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, ezzel három település: Zagyvaré- kas, Űjszász és Szászberek lakói jó minőségű ivóvízhez jutottak. Ugyanerről a háló­zatról látják el a Zagyvaré- kas és Űjszász között levő libafeldolgozó üzemet is. A nagy munkát példamu­tató gyorsasággal végezte el a vállalat szolnoki városi üzemvezetőségének vízháló­tud szállítani a vállalat, ha rugalmas és szoros az együtt­működése a termelőkkel. A „muszáj”, rá is kényszerí­tette mindkét félt a közös munkára. Ez azzal magya­rázható-, hogy az elmúlt másfél évben többször kel­lett változtatni a termelé­sen, mint az azt megelőző öt évben együttvéve A fel­vásárlók tapasztalata sze­rint azonban több termelő „zaklatásnak” tekinti és túl­zottnak tartja a minőségi követelményeket. A gazda­ságok néha — hibásan — puszta szeszélynek veszik, ha a feldolgozó a változó piaci igények szerint termeltet. Értéken alul A világpiacon most újra növekszik a kereslet a csir­ke és a libamáj után. A vállalatnál élnek is a lehe­tőséggel, és több baromfit, illetve májat vásárolnak fel. mint ahogyan azt eredetileg tervezték, A szakemberek azonban nem győzik hangsú­lyozni : csak a piaci átlag­nál jobb minőségű termék adható el. Az első félévben a tapasztalatok szerint sokat romlott a libamáj minősége a tavalyihoz képest. Az el­múlt évben az átvett áruk majdnem fele első- vagy másodosztályú volt. Idén vi­szont a felsőbb osztályba sorolt máj aránya csak 25 százalék. A növekvő -kereslet miatt a pecsenyeliba egy részét a vállalat megbízásából hizlal­ni kezdték a termelők máj­ra, és csirkéből is többet dolgoznak majd fel. Ez a gazdaságoknak is ió, hi­szen így pótolni tudják a kalászosok árbevétel-kiesésé­nek egy részét. A csirkénél zati részlege: hét hónap alatt 22 ezer köbméter földet ás­tak ki (ugyanezt a mennyi­séget vissza is töltötték), több mint nyolcvan vagon csövet és szerelvényt építet­tek be a munka során, ne­hezítette tevékenységüket, hogy négy helyen keresztez­ték a közlekedési utat. Bel­vízlevezető csatornát három, vasbeton elosztóaknát tizen­hármat építettek a csatorna­mű dolgozói. Munkájukat kifogástala­nul végezték, ezt bizonyítja, hogy a nyomáspróbán sem­miféle hiányosságot nem ta­pasztaltak. azonban gondot okoz, hogy idén tömegesen fordul elő, a korábban csak szórványo­san jelentkező úgynevezett mellhólyagosodás. így a mellhús nem értékesíthető, pedig ez a csirke legérté­kesebb része, és összsúlyá­nak is több mint húsz száza­léka. Volt olyan a beszállí­tott tételek között, ahol az állomány 20—30 százaléka mellhólyagos volt. Az ilyen árut legfeljebb csak értékén alul tudja eladni a vállalat, de az esetek többségében a hús a .szemétre” kerül. A betegség többletmunkát, ter­meléskiesést, és így több millió forintos kárt okoz a feldolgozónak. Ezen kívül még rontja az üzem és a termelők közötti kapcsolatot is, mivel a vállalat fényte­len a kár egy részét áthárí­tani a gazdaságokra. Csak a legjobbak Hazánkban a baromfitar­tás van olyan fejlett, hogy világszínvonalon termeljen. Ezért indokolt a feldolgozók kérése, hogy a minőség ru­galmasan kövesse a változó piaci igényeket. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha csu­pán a legjobban és a leggaz­daságosabban termelők fei- lesztik csirketartásukat. A szellemi és technikai adott­ságok is megvannak ezekben a gazdaságokban arra. hogy egészséges, jó minőségű és főleg a piaci igényeket is kielégítő árut kínáljanak a felvásárlóknak. Ehhez kell a feldolgozó segítsége is. Megfelelően informálja a termelőket a változásokról, s ha a jó minőségű áruból sok van, gondoskodjon an­nak eladásáról. Hesz Viktor Ipari kiállítás és vásár Tegnap megnyílt a VIII. miskolci ipari kiállítás és vásár. Az észak-magyaror­szági körzet — Borsod. He­ves és Nógrád megye — üzemei, szövetkezetei és kis­iparosai mellett más vidé­kekről is érkeztek kiállítók. Köztük van a székesfehér­vári Videoton és a jászbe­rényi Hűtőgépgyár is. A fo­gyasztási cikkek bemutatá­sára specializált kiállításon és vásáron számos egyéb ipari termék mellett ruháza­ti termékeket, bútorokat, tartós fogyasztási cikkeket, kiskertekben használható gépeket és berendezéseket, továbbá sportszereket lát­hatnak az érdeklődők. A kiállítást dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyi­totta meg. Három község örömére Jó minőségű ivóvíz 16 kilométerről Fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építés magasabb követelményeihez Győri Imre beszéde a debreceni alkotmánynapi nagygyűlésen Alkotmánynapi nagygyűlést rendezett tegnap Debrecen­ben a városi sportcsarnokban a Hazafias Népfront Hajdú- Bihar megyei és debreceni bizottsága. A nagygyűlésen részt vettek a debreceni üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, valamint munkások és termelőszövetkezeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitót, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta meg beszédét. Bevezetőben, az államala­pító I. Istvánra emlékezett, s Alkotmányunk törvénybe iktatásának 30. évfordulóját méltatta a KB titkára, majd hangsúlyozta: — Népünk védi, óvja, amit két keze munkájával meg­teremtett. A magyar mun­kás, a termelőszövetkezeti paraszt, az értelmiségi nagy­ra becsüli mindazt, amit ed­dig elértünk. Az id,ők sza­vára hallgatva, a kor ma­gasabb követelményeihez igazodva akar dolgozni, ta­nulni, élni, mert tudja, hogy csak így védheti meg eddigi eredményeinket, teremtheti meg a továbbjutás feltétele­it, formálhatja méginkább szeretett otthonává szocia­lista hazánkat. — A társadalom magasabb normáihoz, a megnöveke­dett feladatokhoz való iga­zodás nem egyszerű dplog. A munka szigorúbb követel­ményeit a szorgalmas em­ber egyetértéssel fogadja, de sokan nem lelkesednek érte. Azok a terhek sem lebecsü­lendők, amelyeket a népgaz­dasági egyensúly helyreállí­tásának folyamatában, a to­vábbhaladás feltételeinek biztosítása érdekében mind­annyiunknak vállalni kellett. Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell oldanunk a népgazdaságban az intenzív szakaszra való átállás fel­adatait, hogy tudásban és készségben fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építkezés magasabb követelményeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfogó nem­zeti program, hanem az el­múlt évtizedekben kiková- csolódott nemzeti egységünk egyik nagy próbája is. — ilyen körülményeké kö­zött különösen magasra ér­tékeljük, hogy népünk szor­galmas munkája révén, az ötéves terv fő céljainak irá­nyában tevékenykedve figye­lemre méltó haladást értünk el a külső gazdasági felté­tételek nehezebbé válása el­lenére is. A szónok ezután felidézte az MSZMP Központi Bizott­sága 1979. június 29-i ülé­sének helyzetértékelését, majd az idei aratásról szó­lott. Hangoztatta: a mező- gazdaság dolgozói minden lehetséges területen arra tö­rekedtek, hogy ellensúlyoz­zák az időjárás által oko­zott károkat. A májusi aszály és az esős aratás az emberi helytállás próbája volt. A Központi Bizottság tit­kára ezt követően arról be­szélt, hogy hazánkban mé­lyek, életerősek a szocialista rend gyökerei. Szilárd a munkásosztály hatalma és annak legfőbb politikai alap­ja, a munkás-paraszt szövet­ség. A párt és a munkásosz­tály vezető szerepe érvénye­sül. Eddigi eredményeink megőrzésének, a lehetséges további előrelépésnek bizto­sítéka, hogy erősödött né­pünk összeforrottsága. A Magyar Népköztársaságban a belpolitikai helyzet nyugodt, kiegyensúlyozott. Ezt újólag megerősítette a július 23-án életbelépett kormányhatáro­zat megértő társadalmi fo­gadtatása. Pártunk a dolgozók vélemé­nyére, állásfoglalásának megismerésére mindig is, de most különösen nagy gondot fordított. A lakossági véle­mények ismeretében meg­győződéssel mondhatjuk, hogy az emberek nagy ál­lampolgári felelősséggel vet­ték tudomásul az intézkedé­sek szükségességét. A köz­élet fórumain elhangzott megnyilatkozások ugyanak­kor nagy tenniakarást is tükröznek annak érdekében, hogy enyhüljenek a közös gondok, és népgazdaságunk fejlődése kiegyensúlyozottab­bá váljék. Belpolitikai életünk fel­pezsdült, erősödött az elkö­telezettségről, a ténniakarás- ról tanúskodó kiállás, a nemkívánatos jelenségeket elítélő kritika. Ez így van rendjén. Naponta tapasztal­juk, ezért ' meggyőződéssel valljuk, hogy a párt és a tömegek egyet akarnak. Azo­nos problémákat azonos mó­don látnak, és ugyanazokat a megoldásokat sürgetik, azonosan ítélik meg a fejlő­dés lehetőségeit. Azt bírálják, amit a mi pártunk is. Ez egészséges dolog. Hazánk, egész népünk látja hasznát annak, ha felgyorsul azok­nak a határozatoknak a vég­rehajtása, amelyeket a párt az elmúlt esztendőkben a gazdasági és az állami élet fő területeire hozott lehető­ségeink kiaknázása érdeké­ben. A lakosság politikai érett­ségét, fegyelmét, konstruk­tív magatartását pártunk és kormányunk nagyra értékeli, ez a vezetést elhatározott­ságában megerősíti, az újó­lag megnyilvánuló bizalmat mély felelősségérzettől át­hatva veszi tudomásul — és cselekszik is. Már eddig is születtek olyan rövidebb és hosszabb távra szóló intézke­dések, amelyek eredménye­ink stabilizálását, s a továb­bi előrelépést szolgálják. Ezek sorába tartoznak a leg­utóbbi, takarékossággal kap­csolatos döntések is, amelyek az államháztartást, de köz­vetlenül az állampolgárokat is érintik: nem .az élet el- szürkülését hozzák, hanem elősegítik a közös értékek megóvását, megbecsülését. A Központi Bizottság tit­kára elismeréssel szólt a pártunk XII. kongresszusá­nak és a hazánk felszabadu­lása 35. évfordulójának tisz­teletére ind,ult munkaver­senyről. összegezte a nem­zetközi helyzet alakulását, s így fejezte be ünnepi be­szédét: ,— Ma államunk minden hű polgára a hazának édes gyermeke, s minden dolgos ember tisztességesen megél­het. A magunk, a csalá­dunk, kisebb-nagyobb kö­zösségünk, az ország sorsá­nak jobbítására irányuló szándék vezérel bennünket. Ki merem mondani a mél­tatlanul ritkán használt szót: a hazaszeretetei! De mind­járt hozzá is teszem: a ha­zát, a szülőföldet igazán sze­retni úgy lehet, ha vigyá­zunk arra, hogy a nemzet ne maradjon el a történelem, a fejlődő élet kívánalmaitól,, ha együtt és egyszerre szol­gáljuk a haza sorsát, az em­beri haladás és benne az egyéni bold.ogulás ügyét! A beszéd elhangzása után úttörők virágcsokrot, a föl- desi Rákóczi Termelőszövet­kezet fiataljai pedig új bú­zából sütött kenyeret adtak át a Központi Bizottság tit­kárának. A nagygyűlés keretében kapta meg a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ter­melési nagydíját több éves, folyamatos, kimagasló gaz­dálkodási eredményeiért. Az oklevelet, a serleget, vala­mint a kitüntetéssel járó százezer forint jutalmat Győ­ri Imre adta át Gonda Sán­dornak, a Kiváló Szövetke­zet , címet huszonhatszor el­nyert Vörös Csillag Tsz párt­titkárának. A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. (MTI) Embléma ráfestése az anyagra Itt történik az összevarr ás A szolnoki Bőripari Szövetkezetben évente mintegy 300—400 ezer különböző fazonú iskola- és sporttáskát készítenek nyugati exportra. Néhány kép a munka- folyamatokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom