Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

1979. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Labdarúgó NB II Gyógyír a vasárnapi sebre Befejeződött a spartakiád em lehet biztosan tudni, hogy a lab­darúgó szurkolók mit viseltek el ne­hezebben: a hősé­get vagy a bajnokság nyá­ri szünidejét. Tény viszont, hogy vasárnap mintegy nyolcvanezren látogattak ki az NB Il-es labdarúgó-baj­nokság őszi idényének rajt­jára, s ha a 30 mérkőzés mel­lé tesszük a megyei bajnok­ságok találkozóit is, úgy a nézőszám bizonyosan túlha­ladja a százezret. Szolnok megye NB Il-es csapatait — és szurkolóikat — nem pártolta Fortuna a vasárnapi nyitányon: mind­három megyei együttes ide­genben lépett pályára, s rá­adásul csak a Lehel SC bírt egy pontot elcsípni. Valljuk be, gyenge vigasz ez, hiszen mindenki többet várt az el­ső pontvadászaton. Bármennyire is fáj azon­ban a kudarc — van gyógy­ír a sebre. Nem is akármi­lyen, csak éppen más sport­ágakban. Az utóbbi időben reflektorfénybe került a megye sportélete, s nem vé­letlenül. A legjobban az at­léták itettek ki magukért, akik év eleje óta szinte hal­mozzák a sikereket. Paró- czai András valóságos di- adalutat járt, amelynek ál­lomásait a bécsi fedettpá­lyás Európa-bajnokség (bronzérem), a Budapesti Nagydíj (aranyérem), az Európa Kupa Jugoszláviá­ban (a „B”-döntőben első hely) jelentette, valamint a felnőtt magyar bajnokság, amelyen kétszer is a dobo­gó legfelső fokára állhatott. Juhász Erzsébet ugyanezen a bajnokságon két ezüst, il­letve egy bronzéremhez ju­tott. Szalai József, a Szolno­ki MÁV-MTE atlétáinak harmadik biztos, válogatott kerettagja éppen a minap kápráztatta el a prágaiakat: az Ifjúsági Barátság Verse­nyen nemcsak öt nappal ko­rábban felállított magyar ifjúsági és utánpótlás csú­csát döntötte meg a 400 mé­teres gátfutásban, hanem nagyszerű IBV-csúcsot is futott. Szereplésére a 4x400 méteres váltó befutójaként tette fel a koronát, ami szá­mára a második, a magya­roknak pedig az ötödik győ­zelmet jelentette. Az öt szolnoki ifjúsági és után­pótlás válogatott — Sándor Erika, Szűk Beáta, Ladányi Zsigmond, Nagy Lajos és Törőcsik József — közül az utóbbi negyedik lett az IBV 110 méteres gátfutásában. Sokat mondó tény, hogy az országos összetett pontver­senyben a Szolnoki MÁV- MTE atlétái a negyedik he­lyen állnak olyan nagy egyesületek szakosztályai mögött, mint a Bp. Honvéd, és az Ü. Dózsa. Ne feled­kezzünk meg a Lehel SC tá­volugrójáról, Donkó Ildikó­ról sem, aki Prágában bronzéremmel járult hozzá a magyarok eddigi legfé­nyesebb IBV-szerepléséhez. A megye és az ország sportéletének asztalára a szolnoki kajakosok is letet­ték névjegyüket. Deme Jó­zsef, a Vízügy SE világbaj­noka hosszú szünet után „feltámadt” és méltán ke­rült be abba a válogatottba, amelyik Duisburgban indul a világbajnokságon. A Szol­nok városi Sportiskola 18 éves versenyzője, Pető Ist­ván nemrégiben kétszer lett első kajak egyesben az If-' júsági Barátság Versenyen, s csak a teljesség kedvéért említjük meg ibronzérmét, amelyet a magyar négyes tagjaként szerzett. Most a hét végén még fényesebb diadalt aratott Tamperében, az 1973-as nagy magyar vi­lágbajnoki győzelmek szín­helyén: elsőnek ért célba ezer méteren, 500-on pedig harmadiknak az ifjúsági Európa-bajnokságon. Ehhez a mérleghez hozzá­tartozik még a vízilabda If­júsági Barátság Verseny, amelyet a megyeszékhelyen rendeztek július végén, mégpedig olyan sikerrel, amely elhomályosítja a Szolnokon korábban lezaj­lott hasonló tornákét is. A szervezésben és a lebonyolí­tásban nyújtott kiváló mun­ka elismerését jelenti az újabb megbízás, mely sze­rint jövőre is IBV-házigaz- da lesz a város —• ekkor a szocialista országok legjobb ifjúsági kajak-kenusait fo­gadja. z egymás mellé so- ^ rakoztatott megyei tk sikerek — s nem is teljes a lista! — remélhetően nem szülnek elbizakodottságot, annál is inkább, mivel más sportágakban még jelentős hátrányban vagyunk. Való­színűleg a labdarúgó-szur­kolók sem pártolnak el a „pettyestől”, bízva abban, hogy a labda továbbra is gömbölyű marad, s minden lehetséges. Talán még az is, hogy a megye NB Il-es lab­darúgó-csapatai felzárkóz­nak az örömet szerzők közé. C. L. Keleti csoport 1. Szarvas 1 1 — 5-2 2 2. Debr. Univ. 1 1 — 3-1 2 Eger 1 1 — 3-1 2 MVSC 1 l — 3-1 2 Papp J. SE 1 1 — 3-1 2 6. Olefin SC 1 1 — 2-0 2 7. B.-gyarmat 1 1 — 2-1 2 8. Orosháza 1 1 — 1-0 2 9. Gyula 1 — 1 — 1-1 1 Hódm. MSE 1 — 1 — 1-1 1 Lehel SC 1 — 1 — 1-1 1 Nyíregyh. 1 [ ­- 1 — 1-1 1 13. Szabó L. SE 1 — — 1 1-2 — 14. Debr. K. 1 — — 1 0-1 — 15. Bcs. TASK 1 — — 1 1-3 — K.-barcika 1 — — 1 1-3 — Özd 1 — — 1 1-3 — SZMAV-MTE 1 — — 1 1-3 — 19. Asztalos SE 1 — — 1 0-2 _ 20. Gyöngyös 1 — — 1 2-5 — Eredmények: Olefin SC— Asztalos J. SE 2:0, Egér- Békéscsabai TASK 3:1. H. Papp J. SE—Ózd 3:1. Nyír­egyháza—Hódmezővásár­hely 1:1, Orosháza—Debre­ceni Kinizsi 1:0, Miskolci VSC—Kazincbarcika 3:1, Szarvas—Gyöngyös 5:2. Változások a Jászberényi Vasasnál Ismeretes, hogy a Jászbe­rényi Vasas SC megyei baj­nokságot nyert labdarúgó- csapata nem indult az NB II- be jutásért rendezett osztá- lyozón. A döntés a vezetők és a játékosok között bizony­talanságot szült, s miután a városban felmerült az egye­sülés gondolata, a klub a labdarúgó-csapat további sze­replése érdekében nem tett semmiféle intézkedést. Ezért a játékosok közül Horváth Egerbe, Hegyesi, a Békéscsa­bai TASK-hoz, Urbán Kar- talra, Hunyadi és Kalmár Szigetszentmiklósra, Pesti Jászárokszállásra, Varga Gy. Jánoshidára, Sebestyén és Török a Lehel SC-be távo­zott. Miután a fúzió nem jött létre, a csapatot indították a megyei bajnokságban. Ez sok gondot okozott, hiszen mind­össze kilenc játékos maradt, közülük Czakó nem hajlandó játszani és Árvái is befejez­te az aktív sportolást. Így tel­jesen új együttest kellett ko­vácsolni. A vezetésben is vál­tozások történtek: a felnőt­tek edzését, Pintér István, a serdülőkét Túri László irá­nyítja, az ifjúságiaknál nincs még szakvezető. Lemondott Beszteri László, aki tizenegy éve vezette a klubot, dr. Ban- kovics István intéző sem vál­lalta a teendőket, helyettük a jövőben mások végzik majd a munkát. Vasárnap délután a moszkvai Lenin-stadionban befejeződött a VII. spartakiád. Népviseletbe öl­tözött dobosok és csinos lányok vonultak fel a pálya közepére, s miközben a katonazenekar re­mekelt, fiatalok alakították ki az olimpia emblémáját, az öt karikát. A köztársaságok és a külföldi részvevők képviseleté­ben kisebb küldöttségek sora­koztak fel zászlaik mögött, majd felolvasták a spartakiád rész­vevőinek Leonyid Brezsnyevhez intézett üzenetét. Ebben többek között kifejez­ték örömüket, hogy a verseny- sorozat döntői ünnepélyes meg­nyitásakor üdvözölte őket, s „mindennapi életünkben, a sport- tevékenység hétköznapjaiban Labdarúgó NB II Jobb Gyula—Lehel SC 1:1 (1:D Gyula, 2500 n„ v.: Pádár. Gyula: Szabó — Ottlakán, Tunner, Tóth 1. (Csorba a 69. percben), Otott — Rétla­ki (Petrovszki a szünetben), Kocsis, Gulyás, Tóth II., Hirka, Steigerwald. Edző: Szűcs Mihály. Lehel SC: László — Gergely, Kirch­ner, Lakatos, Török — Vá- czi (Szívós a 68. percben), Fejes, Lukácsi — Pecha (Postás a 79. percben), Se­bestyén, Bacher. Edző: Kó- czián Antal. Változatos mezőnyjáték­kal telt el az első negyed­óra, amelynek végén a jász­berényi védők szabálytalan­kodtak mintegy 25 méterre a kaputól. Kocsis végezte el a szabadrúgást, a labda a védőkről Hirka elé pattant, aki ismét kapura lőtte, s a labda megpattanva az ötö­sön, a jobb alsó sarokban kötött ki, 1:0. Ezután feljött a Lehel és gyors, formás támadásokat vezetett. Előbb Sebestyén, majd Pecha hi­bázott kecsegtető helyzet­ben. A 28. percben Bacher egyedül húzott kapura, már a 16-oson belül járt, ami­kor Tóth I. felvágta. A bün­tetőt Lukácsi értékesítette, 1:1. Néhány perccel később Bacher lövését, illetve Pecha beadását tette ártal­matlanná a hazai kapus. A másik oldalon Tóth II. lö­vése ment mellé. Szünet után a hazaiak kerültek me­zőnyfölénybe. Kocsis remek indításaival törtek kapura a gyulai csatárok, s nagy munkára késztették a jász­berényi védőket. A Lehel szervezetten és lelkesen vé­dekezett, ritkán ellentáma­dásra is vállalkozott, ezek­ből azonban már hiányzott az átütő erő. A 63. percben a kiugró Steigerwaldot sza­bálytalanul szerelték a 16- oson belül, Hirka 11-esét azonban László villámgyors vetődéssel hárította. A Lehel első félideji gyors, korszerű játékával valamint szünet utáni szer­vezett védekezésével értékes pontot szerzett. Jó: Kocsis, Gulyás, Steigerwald, ill: László, Sebestyén. Bacher, Kirchner és Tunner sárga lapot kapott. — hoffer — Balassagyarmat — Mezőtúri Honvéd 2:1 (0:1) Balassagyarmat, 2000 n. v.: Drigán. BSE: Balázs — Pribeli, Jelen, Lajkó, Robb (Hugyecz az 58. percben) — Hornyák, Trubin, Osztro- vics (Erdélyi a szünetben) — Kovács, Lucska, Szedlák. Mb. edző: Vidomusz János. M. Honvéd: Anger — Dá­vid, Papp, Herééi, Hódi — Fodor (Mohácsi a 80. perc­messzemenően érezzük a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és személye­sen az ön meleg támogatását, rokonszenvét”. Majd így foly­tatták: „Jelenthetjük önnek, hogy ma a Szovjetunióban száz­millió feletti azoknak a száma, akik szervezett sporttevékeny­séget folytatnak, s képviseletük­ben a spartakiádon százezrek in­dultak a különböző sportágak­ban. A spartakiád döntői jól példázták sportéletünk nagysze­rű szervezettségét. A spartakiá­don rajthoz állt 86 nemzet sport­embereivel örök barátságot kö­töttünk a versenyek alatt, s ez­zel — úgy hisszük — elősegítet­tük a jövő évi olimpia bizonyos­ra vehető sikerét is.” ben), Kelemen, Batári — Czanka, Cserháti, Tóth G. (Széli a 80. percben). Edző: Bencsik Gyula. Az első percben Kelemen lépett ki a védők közül, s már csak Balázzsal állt szemben, a kapus azonban kifutott és elcsípte előle a labdát. A mezőtúriak foko­zatosan fölénybe kerültek, s a 16. percben megszerezték a vezetést. Cserháti kitűnő indításával Batári futott el a bai oldalon, s beadását a jobbról érkező Kelemen a kapuba továbbította. 0:1. Egyre-másra vezette ezután is támadásait a Honvéd gárda, de az adódó helyze­teket kihagyták. Szünet után sem változott a játék képe. A 46. percben Kelemen fa­képnél hagyta az egész ha­zai védelmet, de hosszan szöktette magát és a kifutó Balázs ezúttal is megkapa­rintotta előle a labdát. A 62. percben Szedlák futott el. a bal szélen és beadását Lucska értékesítette, 1:1. Eztkövetően a vendégcsapat visszaesett, míg a vendéglá­tókat valósággal feltüzelte az egyenlítés. A 75. percben Papp elfejelte a labdát Lucska elől, a csatár elesett, s a játékvezető szabadrú­gást ítélt. Kovács futott ne­ki a labdának és 22 méter­ről leadott lövése Hódi lá­bát érintve jutott a kapuba, 2:1. A hátralévő percekben a Honvéd csapat már nem tud.ott újítani. Jó: Balázs, Erdélyi. Jelen, Kovács, ill. Papp, Cserháti. Herédi, Hó­di. — sindel — Debreceni Universitas —Szolnoki MÁV-MTE 3:1 (1:0) Debrecen, egyetemi sport­telep, 4000 n. v.: Nagy B. DUSE: Szabó J. — Buglyó, Bőzsöny, dr. Csapó, Király — Badi, Lakatos, Pistár — Homonnai, Maczkó, Vékony (Balia a 78. percben). Edző: Nagykaposi Elemér. SzMÁV- MTE: Szendrei — Kábák, Sebők (Ágh a 82. percben), Kolláth, Tóth — Porhanda, Lódi — Szatmári, Zakar, László, Nász (Földest a szü­netben). Edző: Himer Ist­ván. Felfokozott érdeklődés kí­sérte az újonc Universitas és az átszervezett szolnoki csa­pat játékát. A MÁV-MTE kezdeményezett többet, a 8. percben mégis a hazaiak szereztek vezetést: egy jobb­ról küldött beadást Kolláth ugyanoda rúgott vissza. Buglyó ívelt vissza a kapu elé, Szendrei beleütött a labdába, amely balszerencsé­jére Vékony elé pattant és az egyedül hagyott szélső a jobb felső sarokba fejelte, 1:0. A MÁV-MTE fölénybe került, irányította a játékot, támadásai azonban elhaltak a 16-os előtt. A 23. percben Sebők szabadrúgása vissza­pattant a sorfalról, öt perc­Ezt követőéi! átadták a győz­tes csapatnak, az OSZSZSZK vezetőinek a hatalmas serleget, majd az Ukrán SZSZK és Moszkva együttesei vették át dí­jaikat a 2. és a 3. helyért. A Szovjetunió himnuszának hang­jai közben bevonták a stadion­ban a spartakiád zászlaját, láng­ja pedig az arteki úttörőtábor­ban lobog majd tovább, a gye­rekek olimpiáján. Tűzijáték zár­ta az ünnepséget, miközben a stadion eredményjelző tábláján a „Viszontlátásra Moszkvában 1980-ban az olimpián” — fel­irat volt olvasható. Ezután következett a záróak­kord: a spartakiád futballdöntő. jében Moszkva csapata 2:l-re nyert Grúzia ellen. cél később viszont védelmi hibából majdnem zörgött a szolnoki háló. a 33. perc­ben pedig Homonnai sza­badrúgása a jobb alsó ka­pufáról vágódott a mezőny­be. A 36. percben Lódi fe­jese a kapufelé tartott, a labda egy védő lábáról Por­handa elé pattant, a közép­pályás azonban kézzel ért hozzá, s odalett a helyzet. A 39. percben Zakar távoli lövése a kapufán csattant, három perc múlva újabb szolnoki helyzet maradt ki, majd Sebők lőtt mellé. Szünet után nagy helyze­tet puskázott el a DUSE, az 51. perc viszont egyenlítést hozott. László a jobb oldal­ról kapu elé adott és a jól helyezkedő Zakar a léc alá bombázott, 1 :i. Felgyorsult a szolnoki gárda játéka, lüktetőbb, élénkebb lett. A 64. percben Földesi lövését Szabó szerencsésen kiütötte. Később csökkent a lendület, majd Szendrei háromszor egymás után nehéz helyzet­ben tisztázott. A 70, percben Szendrei szabálytalankodá­sáért a 16-oson belül közve­tett szabadrúgást ítélt a játékvezető, a lövés a sor­falról visszapattant. A 78. percben ismét szabadrúgás­hoz jutott a DUSE. Lakatos mintegy 30 méterről a sor­fal és a kapujából kint álló Szendrei felett úgy ívelte a labdát, hogy az „hulló fale­vélként” jutott a bal felső sarokba, 2:1. Utána Szat­mári előtt nyílt gólszerzési lehetőség, majd a kitörő Bállá Szendreit is kicselez­te, de kimaradt a százszá­zalékos helyzet. A 84. perc­ben Szatmári kitört, lövése a vetődő Szabó alatt a há­lóba tartott, a védőknek azonban sikerült kirúgni a labdát. A 87. percben Badi saját térfeléről szabadon ve­zette fel a labdát, aztán mesterien indította Ballát, aki egyedü] húzott kapura, s a kifutó Szendrei mellett a bal sarokba lőtt, 3:1. Hideg zuhanyként érte az eredmény a szolnokiakat, hiszen — nem titkoltan — mindenki győzelemre szá­mított. Arra viszont, senki sem gondolt, hogy a MÁV- MTE tudása alatt játszik — márpedig ez történt. A hát­só alakzat sokszor „leve­gős” volt, a védők időnként zavarba jöttek. A középpá­lyások nem tudták betölte­ni a karmesteri szerepkört, a támadók pedig elvesztek a szoros őrizetben. Döcögött a csapatjáték, pontatlan át­adásokat. meg nem értett elgondolásokat láttunk. Bár időnként felcsillant a MÁV- MTE játékosok nagyobb képzettsége, technikai tudá­sa, ez azonban kevés volt a DUSE játékosok határtalan küzdeniakarásával. lelkese­désével. igyekezetével szem­ben. Jó: Buglyó, Bőzsöny, Badi. Lakatos, ill. Szendrei, Sebők, Kolláth. Zakar. — pailaki — A XII. nemzetközi evezős Tisza túra mintegy száz tagú mezőnye a hét végén Szolnokon ütött tábort az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tiszaligeti üdülőjében. A sportemberek a pihenés mellett a vízügyi múzeum megtekintésére is szakították időt. Az evezősök tegnap reggel indultak tovább, következő állomásuk Martfű. Képünkön a túra győri résztvevői lát­hatók Fotó: Tarpai rajtot vártunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom