Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

... .««.SZOLNOK MEGYEI VIlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK' Kulcsemberek Ismerős arcokat fedezek fel a képen, a Hűtőgépgyár üzemi lapjában. Majdnem jobb szélen, ünneplőben Bán Sándor, aki ötvenéves fejjel szánta el magát az általá­nos iskola elvégzésére, s aki­nek továbbtanulása érdeké­ben valamennyien többlet­munkát vállaltak a jászbol- dogházi radiátorgyár laka­tosbrigádjában. Helyettesítet­ték, amikor iskolába ment, amikor vizsgára készült. Ba- thó Dezső is ott áll elől, aki a nyugdíjhoz közel már ta­nulásra nem vállalkozott, de készségesen vállalt esti mű­szakot az „öregdiák” és mindazok helyett, akik be­ültek az iskolapadba. És ott sorakoznak a többiek ís — i köztük Bán Zoli, a Sándor j bácsi fia — akik felsőbb is­kolát végeztek és a tanulás- j ban is segítették munkatár­saikat. Még szinte hallom, amint egymás szavába vágva bi­zonygatták: miattuk nem I állhat meg a termelés, ha géphiba adódik nincs szabad szombat, vasárnap, ha a szükség úgy hozza, még éj­szaka is bejönnek. És ez így megy évről évre a Rákóczi Szocialista Brigádban. „Hat újításukkal százezer forint megtakarítást érték el, amely hússzorosa az előző évinek, és néhány területen megkönnyítették a dolgozók munkáját. Anyag- és ener­giatakarékosságuk háromszo­rosa a tavalyelőttinek...” — olvasom róluk a kép alatt. — „Egy műhely, egy brigád, egy cél” — folytatja a cikk­író — és hogy az említett húsztagú kollektíva, amely kulcsfon tosságú sze- 1 repet tölt be a gyár tervei- I nek megvalósításában „el- I érte célját, arról a Vállalat § Kiváló Brigádja cím hitelt I érdemlően tanúskodik”. Aztán újabb arcok, nevek | bukkannak fel emlékezetem- I ben. Emberek, akik vasszor- [ galommal teszik a dolgukat, \ akik ügyelnek a minőségre, a rendre, jól gazdálkodnak | energiával, anyaggal, idővel, I akik a szakma szeretetére | nevelik az utánpótlást. Töb- [ bet tesznek, többet akar- I n a k tenni, mint a napi I nyolc óráját úgy-ahogy le- j dolgozó munkatársuk. For- I máin! akarják a környeze- I tűket, embertársaik szemlé- 1 letét. És még arra is futja erejükből, hogy újabb, jobb. I gazdaságosabb megoldásokon f törjék a fejüket. Emberek, erejük teljében > levő fiatalok és tapasztalt idős munkások, akik szak­könyveket bújnak éjnek ide­jén és skicceket készítenek a lámpafénynél, mert nem várhat reggelig a jó ötlet. Fiúk, apák, és nagyapák, akiket igenig érdekel, hogy az ő kis részfeladatuk hogyan illeszkedik az egész­be, akik tudják, hogy raj­tuk múlik a terv teljesítése, akikre mindig számítani le­het. Ünneplő ruhába bújnak a nehezen megszerzett iskolai bizonyítvány átvételekor, számon tartják a termelési tanácskozást, a közgyűlést és minden olyan fórumot, amelyen a véleményüket igénylik és meghallgatják. Az elismerést jóleső öröm- I mel fogadják, de hozzáteszik I a maguk véleményét, hogy j csak a kötelességüket tel- | jesítették. — re — Újabb felajánlások a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben Újabb vállalati és szövet­kezeti kollektívák határoz­ták el, hogy a kongresszu­si és felszabadulási mun­kaversenybe bekapcsolód­va növelik a termelés ha­tékonyságát, javítják a technológiai fegyelmet, jobban kihasználják a munkaidőt, határozottan fellépnek a lazaságok, a pazarló gazdálkodás ellen. A MEDICOR Művek dol­gozói egyebek között azt vállalták, hogy fokozott erő­feszítéseket tesznek a gaz­daságos export bővítésére. A tőkés országokban az idén a tervezettnél legalább egy­millió dollárral nagyabb be­vételt alkarnak elérni, majd eredményeiket tovább nö­velve 1980. március 31-ig_az egész ötéves időszakra ter­vezett tőkésexportjukat le­bonyolítják, 1980 végéig pe­dig azt 30 százalékkal túltel­jesítik. Mindezt olymódon, hogy a tőkés országokból származó importtal ésszerű­en takarékoskodnak és már az idén félmillió dollár ki­adástól mentesítik a népgaz­daságot. Mind az export nö­velését, mind az import mér­séklését számottevően segí­tik a hazai találmányok, amelyeket fokozott mérték­ben hasznosítanak. A fel­találók munkássága nyomán az idén legalább 50 millió forint gazdasági eredmény­nyel számolnak. A Tisza Cipőgyár brigád,- jai fokozottan ki akarják használni az ötödik ötéves tervidőszakban megvalósult rekonstrukció 'kínálta lehe­tőségeket. A munkahelyeken egész sor korszerűsítési, ész- szerűsítési megoldást kez­deményeztek, ezeket össze­gezve úgy találták, hogy számottevően bővíthetik év elejei felajánlásaikat. Ennek megfelelően 9 százalékkal növelik a termelékenységet, 7,3 millió helyett, 12 millió forint értékű tőkés import­ból származó anyagot taka­rítanak meg. A rekonstruk­ció során létrehozott kapaci­tásokat ésszerűbben, a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­re használják fel. Gondos­kodnak arról, hogy a hazai piacokra is az eddigieknél választékosabb, jobb minő­ségű felnőtt- és gyermek­cipő kerüljön. A papíripari vállalat bri­gádjai felajánlották, hogy a most érkező új berendezé­seket a lehető leggyorsab­ban üzembe helyezik és a lehető legteljesebben ki­használják. A gazdaságos export bővítésével is szá­molnak, elhatározták, hogy mintegy 75 millió forinttal teljesítik túl idei exportter­vüket. Az Orosházi Állami Gaz­daság dolgozói programot dolgoztak ki, az aszály okoz­ta károik pótlására. A zöld­borsótermésben keletkezett veszteséget 150 héktár má­sodvetéssel egyenlítik ki. Az állattenyésztők tejitermelési tervüket 2 százalékkal túl­teljesítik, helyesebb takar­mánygazdálkodással csök­kentik. az importból szár­mazó fehérjék arányát, 3 százalékkal mérséklik az ab­rakfelhasználást, javítják a marha- és a sertéshús mi­nőségét zöldtakarmány-liszt előállításával növelik bevé­teleiket. AZ IDÉN MÁR JEMENBE ÉS IRAKBA IS Termékeinek zömét exportálja a mezőtúri Ruházati Szövetkezet Eredményes munkát vé­geztek az év eddig eltelt idő­szakában a mezőtúri Ruhá­zati Szövetkezet dolgozói: a féléves tervet teljesítve a ta­valy első félévinél nyolc szá­zalékkal több gyermek fel­sőruhát és sportruházati cik­ket gyártottak. összesen mintegy 80 ezer termék ke­rült ki a négy mezőtúri, a két túrkevei részlegből, va­lamint az ugyancsak Mező­túron levő tanműhelyből. Az előző évinél kedvezőbben alakultak a termelés haté­konysági mutatói is, az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték 10 százalék­kal, az anyag nélkül számí­tott termelési érték pedig 16 százalékkal volt több. mint az 1978 első hat hónapjában. A fenti eredményeket a ta­valyihoz képest csökkentett létszámmal érték el. A csak­nem egészében lányokat, asszonyokat foglalkoztató szövetkezet vezetőinek nem kis gondot okoz, hogy az ál­landó dolgozók közül kilenc- venen—százan rendszeresen gyermekgondozási segélyen vannak. Annak érdekében, hogy a kismamák se essenek ki a gyakorlatból, a ruházati iparban is gyorsan fejlődő­változó technológiai fogások­ból a gyesen lévők részére is szerveznek továbbképző vagy szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamokat. A 14 millió forintot meg­haladó idei árbevétel 95 szá­zalékát — 13,4 millió forin­tot — teszi ki az exportérté­kesítés. A tőkés megrendelők részére jórészt bérmunkában gyártott szabadidő-öltözéke­ket, síöltönyöket, anorákokat, tenisz shortokat évek óta az NSZK-bar Hollandiába és Svájcba exportálja a mező­túri szövetkezetből a Hun- garocoop. Az idén először már jemeni exportra is ké- pzíteittek fiúöltönyöket'. Az év második felében — amelyben az első hat hónap eredményei alapján a szö­vetkezetiek túlteljesíthetik 1979. évi 29 milliós árbevé­teli tervüket — tovább széle­sítik a külkereskedelmi ér­tékesítést. Többek között még az idén 300 lányka ka­bátot készítenek iraki meg­rendelésre... A termelési tervek telje­sítése mellett a háromszáz­hét szövetkezeti tagnak és a huszonegy tanulónak a szor­galmából jelentős társadal­mi munkákra is futotta. A gyermekév jegyében két al­kalommal szerveztek kom­munista szombatot, az azo­kon résztvevő kétszáztizen­nyolc dolgozó összesen 21 ezer forintot ajánlott fel a mezőtúri és a túrkevei gyer­mekintézmények bővítésére. Ezenkívül 41 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a két város parkjai­nak, játszótereinek karban­tartásánál a mezőtúri Ruha­ipari Szövetkezet dolgozói. A jászszentandrási Haladás Tsz-ben a napokban -megkezdték a paradicsom nagyüzemi feldolgozá­sát. A szövetkezet saját paradicsomlésorán a térnék szerint 1200 vagon gyümölcsöt dolgoznak fel a Hatvani Konzervgyár részére n TARTALOMBÓL: Békénk védelmében Karcagi ízek Ferde ház Csörsz-árkától a földosztásig Gazdasági figyelő Megújulnak, megszépülnek a megye óvodái, bölcsödéi Jelentős társadalmi segítsóggel A meleg nyári hónapok­ban gyakran kapnak a szü­lők értesítést a bölcsődék, óvodák vezetőitől: „tatarozás miatt ettől eddig nyári szü­netet tartunk”. Ez alatt a két-három hét alatt a ki­csinyek második otthona megújul. A falakat újrafes­tik, megerősítik a kilazult kilincseket, kicserélik az el­avult villanyvezetékeket és így tovább. Nemrég írtunk az óvo­dák túlzsúfoltságáról, ami természetesen az épületek gyorsabb elhasználódását is befolyásolja. A megyei ta­nács elmúlt évi pénzmarad­ványából jelentős összeget visszautalt a helyi tanácsok­nak, hogy a kulturális ága­zaton belül — ahová a me­gye 192 óvodája is tartozik — javíthassák az eszközellá­tást, a felszereltséget, illetve elvégezzék a szükséges fel­újításokat. Karcagon az Ady End;re utcai óvodában vég­zik az egyik legköltségesebb javítást. A festés mellett ki­cserélik a hibás tetőzetet és az ereszcsatornákat is. Kun- szentmártonban, a Mátyás király úti óvoda teljes fel­újítása negyedmillió forint­ba kerül. Novembertől 85 kisújszállási óvodás költöz­het új otthonába, mert egy elavult irodaépületet alakí­tanak át akorra a gyerekek­nek 900 ezer forint költség­gel. Tiszaburán a régi köz­ponti iskola vált „funkciót” mintegy félmillió forintért. A tervek készen vannak, a kivitelezővel is megegyeztek, hamarosan hozzáfognak az épület átalakításához. Szol­nokon a Kacsa utcai óvodát 400 ezer, a Vágó Béla utcait 200 ezer, a Vörös Hadsereg útit szintén 200 ezer forin­tért csinosítják. Szolnok megye 52 bölcső­déjében részben mór befeje­ződtek, részben még tarta­nak a munkák. Az elhanya­golt cserkeszőlői bölcsőde korszerűbbé tétele 400 ezer forintba kerül. Jászberény két bölcsődéje is szépül, kar­bantartásukra 60 ezer forin­tot költöttek. Túrkeve egyet­len bölcsődéje az idén nem kapott felújítási hitelt. így 50 ezer forintért festettek, javíttattak. Tiszafüreden az egyik bölcsőde már „meg­újult”, a másik augusztus végéig készül el, csakúgy mint Tiszaszőlősön. Javában tart már Szolnokon a Be­loiannisz úti bölcsődében a fűtés korszerűsítése. Mire elkészül 350 ezer forintba kerül. Egyébként a megye­székhely 13 bölcsődéjének karbantartása is körülbelül ekkora összeget emészt föl. A számokat vizsgálva ta­lán néhányan keveslik az e célra felhasznált pénzt. Va­lóban, egy-egy óvoda, böl­csőde szokásos évi „rendbe­tétele” úgy tűnik, nem kerül sokba. Sok helyütt csak a felhasználandó anyagok árá­ért kell a pénztárcába nyúl­ni. a javításokat ugyanis a szülők, a szocialista brigá­dok társadalmi munkában elvégzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom