Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
1979. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Helybenjárás brigádoknak te Gyerekcipőben jár? Nem igaz. Hiszen egy üzem életében hét eltelt esztendő már a kamaszkort jelenti. Az sem állja meg helyét, hogy jár. Ügy mondhatnánk: egy helyben toporog, a KAEV, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat mezőtúri gyárában a brigádmozgalom. Az egyik munkás az érthetetlenségről beszél, azután szó esik arról, hogyan lehet „szimultán” gyárat vezetni. Mintegy iskolás kölyökkel — előkerül ez a kifejezés, és egy kizárás is. Hol keresendő a helybenjárás oka, mi az, ami eddig fékezte a kollektívák lendületét? SZERELÉS HZ ŰLTŰZŰBEN A kétpói asszonyok példája magyarázná? Jó néhány fórumon elhangzott már: türelem, türelem ... Hiszen hány és hány olyan ember került az üzemekbe, akik életükben tán sohasem dolgoztak gép mellett. Most válnak munkássá. Nem is olyan régen a mezőtúri gyár igazgatója és szb-titkára ingajáratban járt Kétpó és a város között, hogy rábeszélje az asszonyokat az „iparos” munkára. „Nem jönnek ... menjen a gyár, ha akar!” A községi labdarúgópálya volt öltözőjében rendezték be a „szoktatót”. Kivitték az alkatrészeket — itt szerelték, szerelgették azokát az asszonyok. A munkát ott folytatni nem lehetett, az illetékesek mondták: „szétforgácsolni a gyárat? Nem... !” így kerültek az asszonyok a mezőtúri üzembe. Először együtt egy helyen dolgoztak, azután az egyik ide, a másik amoda került a gyár különböző részlegeibe. Némelyik már gépet is kezelt. Most jelentkeztek az igazgatónál, hogy szívesen dolgoznának egy brigádban, mert összetartanának a két- póiak, azután szemére vetették, hogy nem foglalkozik velük. Érthető — régen az igazgató személyesen kezelte a kétpóiak ügyét. Most, hogy gyáriak lettek — mondja — már közvetlenül kevesebbet tud törődni velük. Valamire mégis felhívja a figyelmet a kétpói asszonyok esete: munkásokká válnak, megtanulják a kötelezettségeiket, például a munkavédelmi rendszabályokat, de kezdik megtanulni jogaikat is. A kis községbeliek beilleszkedése persze csak részben magyarázata a nehezen mozduló üzemi brigádmozgalomnak. Sokan vannak, akik ugyanezt az utat járták be, példájuk mégsem magyarázat. Az eltelt éveket ugyanis nem „tagadhatják le” a gyáriak: hét szűk esztendő volt ez — legalábbis a brigádok számát illetően. A négyszázötven dolgozót foglalkoztató KAEV üzemben százhatva- nan tartoznak csupán a jelenleg működő 12 brigádhoz. Sipos Sándorné betanított munkás véleménye: — „Megviselte” a sok átszervezés a brigádokat. Én is egy másikból • kerültem ide a avagy fék a mezőtúri KflEV-kollektivák lendületén szereidébe. Jobb így brigádban dolgozni. Miért? Nem nagyon kell magyarázni. Csak egy példát mondanék: kerekeket szerelünk, mindenkinek más-más műveiét jut. Megállapodtunk, ha 300 elkészül, utána váltunk. Nem olyan monoton így a munka, mindenki megtanul mindenféle műveletet. Azután nem fáradunk el olyan könnyen. Megállapodtunk, nem szólt bele senki és így is csináljuk. Szívesen jövünk be, örömmel vagyunk együtt. Mondják, Herbály József- né, a Kossuth Szocialista Brigád vezetőjének férje beteges, Molnár Jánosné állatokat tart, másnál pedig a kert követeli a gondozást. Egyébként is ezen a környéken még mindig szívesen veszik a férfiak, ha a feleségük otthon ügyködik. Siposné még valamiről beszél, ami hatással volt a brigádok életére. Régi dolog: — Nem értettem minek kellett szétverni a zárakat. Megcsináltuk, ragyogtak, küszködtünk velük. Azután szét kellett verni őket. Mondtam én — biztos van valami oka, de nem értettem. Az oka? A zár nem kellett, mert, nem tudták eladni, így lekerült a gyártmánylistáról. A termékszerkezet gyakori változtatása együtt járt az üzemrészek átszervezésével. Persze nemcsak itt volt „mozgás”, hanem vezetői posztokon is. Jöttek az igazgatók és mentek. A jelenlegi „konszolidáció” előtt szükségből olyan igazgatót jelöltek ki a vezetésre, aki egy másik gyárat is, ha úgy tetszik „szimultán” irányított. Kishonti István két esztendeje került a mezőtúri üzem élére: — Ügy öt éve, 1973-1974- ben volt itt ötszáz ember is. A változások, a brigádélet hiánya, kihatott a kollektíva munkájára. Ellenkező esetben nem lett volna ekkora munkásvándorlás. VESZEKEDÉS, KIZftRÍS A Zrínyi brigád például feloszlott, a tagok egy része más munkahelyet keresett. Miért? A sajtoló üzemben a kis kollektíva tagjai munkájuk után közösen kapták a fizetésüket. Tavaly változtattak a csoportbérezésen, így mindenkit saját teljesítménye szerint egyénileg számolnak el. Az új bérezéssel kiderült milyen egyenlőtlenségeket takar a kollektív fizetés, tehát akik korábban „nem húztak” annyira, vékonyabb borítékot kaptak, ami nekik nem tetszett. A brigád felbomlásának s annak, hogy új nem alakul, vannak más okai is. Karcsai Istvánné betanított munkás erről így vélekedik: — Nem valami jó a közösség. Pár százalékkal többet teljesít az egyik, a másik már méltatlankodik. Rohan a csoportvezetőhöz, pedig ő mindenkinek igyekszik juttatni haladós munkát. Régebben még több volt a veszekedés. Mentünk mint az iskolás kölykök raportra, mert egyikünk árulkodott a másikra. Azt mondják, a sajtoló üzemben nincsenek egymásra utalva annyira a munkások, mint a szereidében, ezért nem alakult ki a közösségi szellem. Ellentmond ennek az, hogy a másik műszakbán dolgozik egy jó kollektíva, a Béke Szocialista Brigád. Ók, s a faipari üzem Széchenyi Szocialista Brigádja képviseli a kis közösségek életének másik, pozitív pólusát. A Széchenyi tagjai mintaszerűen termelnek — még a gyakori állások, a rapszó- dikus anyagellátás, a gépkiesések ellenére is. Nemrégiben például a mezőtúri gyerekek bánhorváti üdülőjében dolgoztak. Papp Lajos, a brigád tagja elmondja, 9—10 éve már, hogy együtt dolgoznak, gyakran találkoznak munka után is. A baráti viszony, az összetartás tette lehetővé, hogy emeljék a mércét, s kizárják maguk közül azt, aki hátráltatja őket. Kérdezem, mit veszített, akit kizártak? A brigád megkapta’ az „ezüst” címet, tehát neki nem járt a kiutalt összeg. És hát nem csekély az erkölcsi veszteség? KINEK fl KÉRDÉSEI? A KAEV 8. számú gyárában a brigádéletről festhető kép sokszínű, itt-ott sötét tónusokkal. Az üzem túl van a holtponton — három esztendeje termelése emelkedik, s nyereséges. Volt idő, amikor ez nem jellemezte. Jut tehát energia egyebekre a megfeszített munka mellett — így a brigádélet gondjainak felülvizsgálására is. Hogyan lehet a kert, az állatok gondozását összeegyeztetni a brigádélet egyes követelményeivel, hogyan lehet felülkerekedni az egyéni érdekeken, indulatokon? Miként tudnak közreműködnii a munkahelyi vezetők, a kollektívák szervezésében, munkájukat hogyan segítik? Úgy tűnhet, a problémák csupán a KAEV mezőtúri gyárának gondjai. Pedig a kétpóiakhoz hasonló sorsú asszonyok példája igazolja, sűrűn előforduló kérdések ezek máshol is. — A gyár--nem kis feladat előtt áll — mondja Kishonti István. — A KAEV gépcsoportot exportál, ezek gyártásába kell bekapcsolódnunk. Nem lesz tehát szúrópróba szerű ellenőrzés például, hanem egyedileg bírálják el a gyártmányokat, az itt készülő gépegységek minőségét, pontosságát. Tanulni kell mindenkinek, s többet produkálni, hiszen nem elég például egy-egy munkahelyen a tizedes nagyságrendű pontosság IT 7-es és IT 6-os „tűrésre” lesz szükség. A két szám egy magasabb minőségi igényt jelöl. Nem kell különösebben ecsetelni: a brigádmunkában is. Hajnal József Bemutatkozik: a szovjet mezőgazdaság „Csupaolaj” napraforgó Gépbemutatók, megyei napok Díjtalan belépés A Szovjetunió augusztus 14—26. között mezőgazdasági, élelmiszeripari és mező- gépipari kiállítást rendez a budapesti nemzetközi vásár- központ területén. A kiállításon bemutatják a szűz- és ugarföldek művelésbe vételének 25 éves tapasztalatait, a KGST-országok 30 éves együttműködésének s a szovjet mezőgazdaság fejlődésének utóbbi évtizedben elért eredményeit. A bemutató 27 ezer kolhoz, 20 ezer szovhoz, 8 ezer gazdasági egyesülés és agráripari vállalat, továbbá 865 tudományos intézet tevékenységéről ad majd tájékoztatót. A növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, erdészet, vadgazdálkodás, természetvédelem mellett helyet kap a kiállításon a köny- nyűipar textil ruházati cikk, gyermekjáték, bőr- szőrmeáru és ajándéktárgy bemutatója is. A látogatók tanulmányozhatják a kiváló szovjet búza, a 48—53 százalék olajtartalmú napraforgó, a nagyhozamú cukorrépa, len, kender, gyapot és szubtrópusi növényfajtákat, azok vetőmag- és szaporítóanyagát, valamint termesztési technológiájukat. termelési eredményeiket. A kertészek érdeklődésére-- tarthat számot az 1529 zöldségtermesztésre szakosodott szovhoz és 100 speciális egyesülés eredményeinek, szervezetének bemutatása. Szőlő-, gyümölcstermesztésre 1248 kolhoz és szovhoz szakosodott. A zöldség-gyümölcs feldolgozását 400 vállalat végzi. Ezen a részén a kiállításnak tájékozódhatunk az állattenyésztés fejlesztéséről, céljáról, az állomány faj és fajta szerinti megoszlásáról, a tej-, a hús-, a tojás- és a gyapjútermelésről, s néhány speciális nagyüzem eredményeiről. Érdeklődésre tarthat számöt a törzsállattenyésztés szervezetének bemutatása. 482 tenyésztelep, 615 szovhoz, 6415 kolhoz és állami üzem foglalkozik nemesítő munkával. A kiállításon láthatjuk majd több nagyüzem állattartó makettjét és technológiai megoldásait, a tenyésztő munka s a feldolgozó tevékenység integrációját. A szabadtéri bemutatón jónéhány állattartással kapcsolatos gép és felszerelés kerül kiállításra. A Szovjetunió 10. ötéves tervében fő feladatul tűzték ki az élelmiszerek minőségének. biológiai értékének javítását, a választék bővítését, s a csomagolás változatosságának növelését. A kiállításon élelmiszer- ipari vállalatok sora mutatkozik be termékeivel. Láthatók lesznek hús- és tejipari, valamint konzerv-, édes- és sütőipari készítmények. A konzervipar többek között kész- és félkész ételeket, levesporokat. befőtteket, dzsemeket, sűrítményeket, gyermekételeket, savanyúságokat és teaféléket állít ki. A szörpök. borok és egyéb italok széles választéka szintén érdekes tájékozódásra nyújt majd lehetőséget a látogatóknak. A minszki, a harkovi, a vlagyimiri traktorgyár, a Május 1. Mezőgazdasági Gépgyár, a rosztovi kombájngyár és még sok egyéb üzem küldi el gépeit, felszereléseit, hogy a magyar szakemberek ismerkedjenek termékeikkel. Láthatunk önjáró és vontatott takarmánybetakarító kombájnt, önjáró kaszáló- préselőgépet, takarmány- és bálarakodó gépet, különféle traktorokat, vontatókat, magtisztítókat. gyökértákarmány- betakarító-gépeket, ■ mozgó szerelőműhelyeket, mozgó laboratóriumokat, szerszámgépeket és egyéb gépeket, berendezéséket, műszereket, mezőgazdasági felszereléssel ellátott repülőgépet és helikoptert. A megyei tanácsok, a társadalmi szervezetek, a tudományos egyesületek s a nagyüzemek készülnek a kiállítás megtekintésére és szervezik a csoportos látogatást. Megtervezték a megyei napokat a következőképpen: augusztus 14.: Szabolcs-Szatmár; 15.: Veszprém; 16.: Somogy; 17.: Bács-Kisikun; 18.: Hajdú-Bi- har; 19.: Pest és Fejér; 20.; Szolnok ; 21.: Békés és Csöng- rád; 22.: Tolna és Baranya; 23. : Borsod- Abaúj-Zemplén; 24. : Nógrád és Heves; 25.: Győr-Sopron és Komárom; 26.: Vas és Zala megye napja. A kiállításhoz több egyeb rendezvény kapcsolódik, mint például szakfilmvetítés, továbbá olyan régi gépek bemutatója, amelyeket évtizedekkel ezelőtt a Szovjetunióból hoztak be stb. A kiállításra a belépés díjtalan és a megyei napok programjától eltekintve bárki bármiikor megnézheti a bemutatókat. A helyszínen a szovjet szakemberek készségesen adnak tájékoztatást az érdeklődőknek. ' Fp. A körpályán haladó traktorról a vízsugár eltünteti as utak „ellenségét”, a több kilónyi felragadt sarat MEGBÜNTETTÉK AZ ÜZLETVEZETŐKET Szagos hús, avas zsír A meleg napok és a kánikula beköszöntővel Karcagon és Tiszafüreden a helyi tanácsok illetékes osztályainak munkatársai a városi, illetve a járási KÖJÁL szakembereivel együtt vizsgálatokat végeztek néhány élelmiszerüzletben, ABC- boltban. Az ellenőrzések eredményeképpen Karcagon egyetlen alkalommal kellett a büntetés eszközéhez nyúlni. Az egyik vegyes élelmiszer- boltban szakszerűtlenül tárolt sertéshúst találtak. A szagos főtt karaj az üzletvezetőnek, helyettesének, továbbá a kiszolgálást végző eladónak ötszáz-ötszáz forintjába került. Korántsem ennyire biztató a tiszafüredi élelmiszerboltok nyári higiéniája, ott három egységben végeztek közös ellenőrzést, és sajnos, -valamennyi helyen súlyos hiányosságokat tártak fel. Az első vizsgált boltban bűzös volt a zsírnak való, valamint a kolbász, ezért elrendelték a romlott áru azonnali megsemmisítését. A másik ellenőrzött üzletben elromlott a hűtőberendezés, és a benne tárolt mi- relite-árut újra fagyasztották! A veszélyes műveletért háromezer forint pénzbírsággal sújtották a felelőtlen üzletvezetőt. A harmadik egységben is a hűtőrészleggel akadt baj, ennek ellenére a szín- és szagelváltozást bizonyító karajokat, hústerméket tovább árulták. Sőt a félig romlott termékből ki is szolgálták a próbavásárlást végző ellenőrt. A helybeli higiéniai állatorvos tüstént elrendelte az áru azonnali megsemmisítését. Mindez mitsem von le a tényből, és a hibákért az üzletvezető büntetése: négyezer forint. A járási székhelyen a közelmúltban az egyik üzemi konyháról érkezett bejelentés : ehetetlen az ebéd, szagos a hús. Bár a nagyközségi közös tanács és a KÖJÁL illetékesei az eljárást még nem fejezték be, máris megállapítható, hogy a meleg nyári hónapokban — a fokozott fertőzésveszély ellenére — jó néhány tiszafüredi élelmiszerüzletben, illetve konyhán az alapvető egészségügyi, higiéniai előírásokat se tartották be a húsfélékkel foglalkozó eladók, dolgozók. A megelőzés és a hiányosságok felszámolása érdekében. a nagyközségi közös tanács szakemberei fokozták a helybeli élelmiszerboltok húsraktárainak, eladótereinek nyári ellenőrzését. D. SZ. M. Tsz-szerviz D l i g másfél-két hónappal ezelőtt - a Vízgazdálkodási Társulattól megvásárolt épület átalakításával elkészült Cibakházán a Vörös Csillag Tsz szervize, amely saját traktor, és gépkocsiparkjának kisebb javításokat, olajcserét végez, kocsit mos. A gazdaság vezetői foglalkoznak azzal az elképzeléssel, hogy szolgáltatásukat kiterjesztik a magán - elsősorban a tagjaik tulajdonában levő - gépjárművekre is. A szerelőakna fölött vára. kozó jármű alvázát ellenőrzik a szerviz dolgozói Fotó: T. Z.
