Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

1979. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A háztáji lucernaföldek termését a helyszínen dolgozza fel a túrkevei Vörös Csillag Tsz mozgó daráló gépe. A szövetkezeti tagoknak nem kell a szállítással bajlódniuk, hívásra a lucernadaráló házhoz megy A gondos munka kára Egy beruházás buktatói a Vegyiművekben A hatvanas évek végén úgy látszott, Magyarországon egy grammot sem érdemes gyártani a korszerű mosószerek egyik legfontosabb alapanyagából, a nátriumtripolifoszfát- ból. Szakértők az amerikai környezetvédelmi vitákra hivat­kozva jósolták, hogy a foszfátok használatát megtiltják. A kongresszusi munka versenyről Képességeik legjavát adják Beszélgetés árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával és Nyitrai Istvánnal, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkárával A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki az országban. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük Árvái Istvánt, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa vezető titkárát1, és Nyitrai Istvánt, a KISZ Szolnok megyei Bizott­ságának első titkárát. „Érdemesebb várni, és az ország szükségletét fedező 20 ezer tonnát a tőkés orszá­gokból importálni.” Néhány év változásai azonban meg­gyengítették az ellenzők ér­veit. A vegyszer szennyező hatásának kérdései tisztázód­tak; no és a foszfátokat he­lyettesítő anyagot azóta sem találtak fel. Pénzről van szó A Tiszámén ti Vegyimű­vek vezetőit azonban nem­csak ezért biztatták 1973 után 4—5 éve sutba dobott “beru­házási elképzeléseik átgondo­lására. öt év alatt negyedével nőtt az ország nátriumtripo- lifoszfát-szükséglete, dollár­jainkból viszont alig-alig fu­totta importra. Az előző év­tized végén még tonnánként 140 dollárért kínált anyag a 70-es évek közepe táján már 1000 dollárba került. (A vál­ság csúcsán elért ár azóta felére esett, ma azonban is­mét emelkedik.) Ha pedig pénzről van szó, akkor az agy is gyorsabban jár. A ’74-ben kezdődő elő­készítő munka után, 1975-ben már tervtanulmány bizonyí­totta a szolnoki nátriumtri- polifoszfát üzem előnyeit. A mosószeralapanyag minden tonnájával 500 dollárt taka­ríthatunk meg, sőt öt évig, amíg a hazai igény el nem éri az üzem 30 ezer tonnás kapacitását, 5 ezer tonna fosz­fátot exportálhatnak is a tőkés országokba. Mindehhez csupán évi 10 ezer tonna sárga foszfor és 22 ezer ton­na, a szocialista országokból származó szóda kell. Egy tonna foszfát 300 rubelt érő alapanyagához magyar mun­kát adva 500 dollárt nyerhe­tünk — állították a tervezők. Előnyös üzlet! A Nemzeti Bank nem is késlekedett, és 1975. augusztusában 770 mil­lió forint hitelt adott a TVM beruházására. És itt véget is ért a valóraváltás zökkenő mentessége. Bár a kedvező ár és a műszaki jellemzők miatt a legtöbb érv már kez­detben is a PROREA cég foszforsavat és foszfátot kés- szítő üzeme mellett szólt, az importált 'berendezések be­hozatali engedélye mégis fél évet késett. (A nátriumtripo- lifoszfát gyártásakor először a foszforból savat készíte­nek, majd ezt szódával ala­kítják foszfáttá — tehát két üzemre van szükség.) A kül­kereskedők konvertibilis va­lutát akartak megtakarítani és például egy a nálunk szük­ségesnél kétszer több foszfor- savat készítő szovjet üzem megvásárlását túl sokáig la­tolgatták. Aztán az üzletből .•nem is lett semmi, mert ki­derült, hogy az itthon fölös­leges 30 ezer tonnányi fosz­forsavat lehetetlen külföldön eladni. A francia vállalat be­rendezéseit vették meg 5 millió dollárért (egy év alatt a hazai nátriumtripolifoszfát- ‘ tál 12 millió forintot takarí­tanak meg) és a szállítási ha-' táridők is a beruházók elkép­zeléseik szerint alakultak. A gépeket 1977-re ígérték. Hat hónap késés nem cse­kélység egy olyan beruhá­zásnál, amelynek legfőbb elő­nye a gyors megtérülés. Az ország fizetési mérlegére sem hatott volna jótékonyan, ha fél évvel tovább kell havi egymillió dollárt a mosó­szerek alapanyagára költeni. A káros következmények­nek azonban csupán elméleti jelentőségük volt, a kivitele­zés megkezdéséig. Ügy lát­szott ugyanis, hogy az épí­tés során behozható a lema­radás. „Kapacitáshiány!” Csakhát a 770 millióba ke­rülő üzem vállalati beruhá­zásként készült. Kényszer hí­ján így a kivitelező vállala­tok többsége kapacitáshiány­ra hivatkozva igyekezett tá­vol tartani magát az építke­zéstől. A Metró KÉV és a VEGYÉPSZER hajlandó volt a TVM-ben dolgozni, a töb­bi, nehezen megnyert építő és szerelő cég munkájának koordinálására azonban már nem vállalkoztak. Generál kivitelező híján pedig — ne­hezen kijárt különleges en­gedély alapján — a Vegyi­műveknek kellett a 15 ki- sebb-nagyobb vállalat és szövetkezet között a kapcso­latot tartani, a munkát ösz- szehangolni. Ez „csak” a várt­nál több munkát,- több döc- cenőt jelentett a beruházók­nak. Az építőknél gyakori „kapacitáshiány” kára azon­ban már forintokra is átszá­mítható. A hiányzó munkáskezeket', még a Vegyiművek építő brigádjának és karbantartói­nak — más munkák kárára vállalt — segítsége se pótol­hatta. Nemcsak a szállítási szerződések megkötésekor született hathónapos csúszást nem hozták be az építés so­rán, kárt jelentett, hogy ok­tóber 1-től csak a foszfor­savat készítő üzem termelhet. Pedig az eredeti tervek sze­rint április 1. óta magyar alapanyagot kellene használ­niuk a mosószergyáraknak. Nemcsak a tovább tartó import jelenti a veszteséget. Csak a foszforsavüzem ter­mel, s ez egy-két hónapig nagyon bonyolult feladatot ró a Vegyiművek vezetőire, és a külkereskedőkre. Az év végéig várható, több mint 5 ezer 300 tonna szolnoki fél­kész terméket el kell adni külföldön. A tripolifoszfát üzem elkészültéig nem tud­nak mit kezdeni a foszfor­savval. Égy új gyár ismeret­len minőségű termékéért pe­dig nem nagyon kapkodnak a vevők. A, próbaüzem meg­kezdéséig a magyar szakem­berek sem garantálhatják az érdeklődőknek, hogy a sav kielégíti igényeiket. Vásárlók lennének, az üzlet azonban ' így bizonytalan. Pedig az idén a TVM-nek 2 millió dol­lár többlet exportot kellene elérnie a beruházás eredmé­nyeként. Jól eladható tripoli- foszfátjuk azonban csak a ne­gyedik negyedévben lesz, és ha a foszforsav nem kel el, akkor a vállalat elesik az export növeléséért járó 170 millió forintos adókedvez­ménytől. ami a nyereségből elvész Nagy, de jogos érvágás len­ne. Pedig, ha mindent szám­ba veszünk, akkor a beruhá­zás sok tekintetben például is szolgálhat. Igaz az átadá­si határidő csúszása miatt fejlesztési alapjából 60 mil­lió helyett 90 millió kamatot fizet a vállalat a hitelekért, a 770 millió forintos beruhá­zási keretet azonban egy fil­lérrel sem lépték túl. A ma még nem túl gyakori jelen­séget az ártervezők átgondolt munkája magyarázza. A do­kumentumok készítésekor számba vették a várható vál­tozásokat, és nem irreálisan kevés beruházási költséget ígérve igyekezlek kecsegte­tővé tenni hitelkérelmüket. A sárga foszfor árának emel­kedése sem rontotta a tripo- lifoszfát-termelés gazdasá­gosságát, mert a hazai gyárt­mányért magasabb árat har­colhatnak ki a világpiacon. A Vegyiművek szakembe­rei az építkezés közben is azon munkálkodtak, hogy ne lépjék túl a 770 milliós ke­retet. Kiderítették, hogy a megvásárolt műszaki doku­mentáció egy része tulajdon­képpen „know-how”, így a műszaki fejlesztési alapból is kifizethető: 30 millió forin­tot megtakarítottak a beru­házásra szánt pénzből. Még el sem készült az új üzem, és már azon gondolkodtak, hogy miként termelhetnének jövedelmezően tripolifoszfá- tot az egyre szűkülő munka­erőkínálat és a szigorúbb . bértömegszabályozás feltéte­lei között. Hosszak elemzés után az üzem 100 emberre tervezett létszámát 60-ra csökkentették. Bátran állít­hatjuk, hogy' a Vegyiművek­ben jól dolgoztak. Sajnos a vállalkozókedv és a gondos munka nyereségének egy ré­sze elfolyik -a több mint fél­éves határidőcsúszás ütötte résen. V. Szász József — A SZOT és a KISZ KB nemrégiben nyilvánosságra ho­zott felhívása, amely üdvözli a kezdeményezők legújabb válla­lásait, milyen visszhangra talált Szolnok megyében? — A munkaverseny és a mi állásfoglalásunk is cse­lekvő támogatást váltott ki a megye dolgozóinak körében .— válaszolja Árvái István. — Ebben a folyamatban meghatározó jelentőségűek voltak az elmúlt napokban megrendezett munkásgyűlé­sek, szocialista brigádvezetői és brigádtanácskozások, szak- szervezeti testületi ülé­sek). A hozzászólók megfo­galmazták, hogy nemcsak le kell tudnunk küzdeni a je­lenlegi gondjainkat, hanem tovább kell lépni, meg kell újulni, tudnunk kell még jobban élni erőforrásainkkal, adottságainkkal és lehetősé­geinkkel. A résztvevők kife­jezésre juttatták, hogy ere­jük, képességeik legjavát ad­va méltó munkasikerekkel köszöntik pártunk kongresz- szusát, felszabadulásunk 35. évfordulóját. — A helyi feladatok isme­retében megtett újabb mun­kavállalások arról tanúskod­nak, hogy a dolgozó kollek­tívák jól ismerik népgazda­ságunk jelenlegi helyzetét. Azonosulnak azokkal az in­tézkedésekkel, amelyek egyensúlyi helyzetünk javu­lását, éves feladataink mara­déktalan teljesítését célozzák. A most kibontakozó mozga­lomban arra kell erőinket koncentrálni, hogy az a tu­datos tömegerő, amelyet a szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban részt­vevők képviselnek, még job­ban éreztesse hatását, segítse a célok elérését: a tartalékok feltárásában és felhasználá­sában az anyaggal, energiá­val, idővel való takarékos gazdálkodásban, a hasznos időalap kihasználásának nö­velésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a szer­vezettség javításában, a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben, a gazdaságos export árualapok növelésében, a fe­lelős magatartás erősítésé­ben. 0 feladatokhoz igazodva — Az elmondottak szerint va­lamennyi munkahely minden dolgozójának alaposan kijut a feladatokból. — A gazdasági vezetők iránt az az alapvető követel­mény, hogy a szükséges vál­lalások teljesítését intenzíven kézben tartsák. Minden munkahelyen nagy gondot kell fordítani az újonnan megtett és elfogadott fel­ajánlások teljesítéséhez szük­séges feltételek biztosítására. Ugyanakkor szükséges, hogy a vállalatoknál alkalmazott bérformák, jutalmazási, pre­mizálási rendszerek össz­hangban legyenek a verseny céljaival. Mindezek szolgál­ják a termelés minőségi mu­tatóinak javítását. Társadal­mi igény, hogy a bérek, ke­resetek, jövedelmek alakulá­sa tükrözze az egyének, kol­lektívák teljesítményét. Meg kell akadályozni, hogy olyan mértékű bér- és bérjellegű kifizetéseket eszközöljenek, amelyek nincsenek arányban az elvégzett munkával. — A vállalati, ágazati ver- sényvállalások, a dolgozók, főképp a szocialista brigádok felajánlásain alapulnak. A szocialista brigádok körében a vállalások során megfo­galmazódott a minőségi mun­kavégzés formáinak erősíté­se, például a szocialista kö­zösségek bekapcsolása az „egy brigád — egy haszno­sított újítás” mozgalomba. Tapasztalható olyan törekvés is a vállalati munkaverseny­ben, amely a dolgozók szo­ciális, kulturális ellátásának, a munka biztonságának javí­tását eredményesen elősegít­heti. Minden szinten az a feladat, amit a brigádválla­lások egybehangzóan tartal­maznak : takarékosabban, hasznosabban, gazdaságosab­ban termeljünk. — Mekkora réteget mozgatott meg eddig az új felajánlások mozgalma? — A versenyben az embe­rek tömegesen vesznek részt megyénkben. Mintegy ötezer szocialista brigád 62 ezer tagja tett újólag felajánlást. A kollektív versenyformákon belül a brigádok jobban igénylik és támogatják a sze­mélyes kezdeményezéseket, felkarolják őket, segítik az egyéni képességek jobb érvé­nyesülését. Az egyes ágaza­tokban jelentős felajánlások születtek, mint ahogyan ezt a Szolnok megyei Néplap ha­sábjain is nap mint nap ol­vashatjuk. A közreadott vál­lalások is egyértelműen bi­zonyítják, hogy a szocialista brigádok képesek a változó feladatokhoz igazodni, em­berközelbe tudják hozni a vállalati, munkahelyi, gazda­sági célokat, és a dolgozók ügyéért támasztott társadal­mi igényeket. Egyre jobban felismert szükségszerűség kö­rükben az alapműveltség megszerzése is, a magasabb szintű tanulás, a szakmai és politikai ismeretek gyarapí­tása, a közéleti aktivitás. A termelő és gazdálkodó szer­vek vezetői a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny megyén belüli kibontakozá­sát operatívan, jól segítették. Tevékenységük elismerésre méltó, amit ezúton is szeret­nék kiemelni és megköszön­ni. A felajánlások kidolgo­zásában és megtételében je­lentős szerepe van a párt­szervek és alapszervezetek elvi politikai irányításának, konkrét segííő tevékenységé­nek. — A szakszervezeteknek a már említetteken túl milyen sze­rep Jut a munkaversenyben? — A területi, vállalati szakszervezeti szervek ezt a tevékenységet a szocialista munkaversenyre való mozgó­sítással, a gondos és folya­matos termeléshez szükséges feltételek ellenőrzésével, a menet közben észlelt hiá­nyosságok felvetésével, a megoldások sürgetésével, az anyagi és erkölcsi ösztönzők megteremtése érdekében tett javaslataikkal, és nem utolsó sorban a verseny folyama­tossága érdekében tett pro­pagandatevékenységükkel se­gítik. A szakszervezeti szer­vek, a tisztségviselők, a fele­lősség viselésével, jelzéseik­kel, javaslataikkal vesznek részt a munkaverseny szer­vezésében, irányításában, az eredmények népszerűsítésé­ben, hatáskörük alapján az anyagi javak és az erkölcsi elismerések odaítélésében. 0 cél közös — A célok közösek, s nem korosztályokra szabottak. Ha valami mégis megkülönböztet­heti az ifjakat az idősebbektől, akkor az talán a lendület. .. — Megyénk fiataljai — kö­zöttük természetesen a KISZ tagjai — élen jártak és jár­nak a felajánlásokban — mondja Nyitrai István. — Az eddigi számos vállalás arról tanúskodik, ismerik felada­taikat, nemes célért készek többet és jobban fenni az ed­digieknél. Hogyan? Nem va­lamiféle megfoghatatlan dol­gokra gondolok, nem eleve teljesíthetetlen feladatok vég­zését vállalják. Megyénk if­júkommunistái jól tudják, legfontosabb tennivalójuk a becsülettel, legjobb tudás, legjobb képességek szerinti mindennapi tevékenység, — legyen a munkahely: gyár, szántóföld vagy iskola. Azt is tudják — ismerve népgaz­daságunk jelenlegi helyzetét —, hogy a jobbításért a KISZ különböző munkaformáinak keretében ennél többre van lehetőség és igény. Ezt iga­zolják az eddig megismert vállalások. Ezek sokfélék, de közösek abban, hogy céljuk a hatékonyság, a minőség ja­vítása. Milyen eszközzel? A legváltozatosabb módon. Csak kiragadva: munkaerő­átcsoportosítással a termelés javára a Hűtőgépgyárban, az öntözőberendezések munka­időn túli, hétvégeken való üzemeltetésével a kunhegyesi Kunság Népe Tsz-ben. De ar­ról is nagy örömmel beszé­lek, hogy a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépisko­la KISZ-esei kezdeményez­ték, hogy az ez évi őszi be­takarítási munkaverseny a kongresszusra, felszabadulá- sunk 35. évfordulójára való méltó felkészülés jegyében történjék. „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” — Az egész vállalatot, szövet­kezetét átfogó felajánlások nagyrészt ismertek. Melyek azok a feladatok, amelyek főképp a KISZ-esekre várnak? — Legfontosabbnak tartjuk az idei mozgalmi évi akció- programokban foglaltak ma­radéktalan teljesítését. Ezek első és legfontosabb fejezeté­nek címe: hatékonyság, mi­nőség. Mit foglalnak ezek magukban? A népgazdasági egyensúly javítása érdekében szükséges, hogy segítsük elő a jó minőségű termékek rész-_ arányának növelését. A KISZ’ tagjaitól és a KISZ-en kívü­liektől egyaránt azt várjuk, törekedjenek az. anyag- és energiatakarékosságra. Te­gyenek javaslatot az impor­tált termékek hazaival törté­nő gazdaságos kiváltására, a gazdaságtalan termékek gyár­tásának megszüntetésére. Mint szóltam róla már,. jó tapasztalataink vannak né­hány területen a szükséges munkaerő-átcsoportosítás kezdeményezéséről, megvaló­sításáról. Fontos, hogy segít­sük elő a beruházások ha­táridőre, jó minőségben való megvalósítását. Erre jól be­vált munkaforma a védnök- ségi mozgalom. — Céljaink megvalósítása érdekében jobban ki kell használnunk tartalékainkat a munka- és üzemszervezés­ben, a számítástechnikában, a műszaki fejlesztésben, a tu­dományos kutatás eredmé­nyeinek alkalmazásában. Az eddigieknél jobban számí­tunk a fiatal műszakiak és közgazdászok, valamint a fia­tal agrárszakemberek taná­csainak ez irányú munkájá­ra. — Tehát a fiataloknak is bő­ven akad tennivalójuk. — Igen, minden ifjúkom­munistától azt várjuk, dol­gozzon fegyelmezetten. A munkavédelmi előírások be­tartásával járuljon hozzá a balesetek csökkentéséhez, a munkából való kiesés mér­sékléséhez. Azt is tudatosíta­nunk kell, hogy a termőföld országunk olyan természeti erőforrása, amelynek védel­me és gazdaságos hasznosí­tása mindannyiónk ügye. A fiataloktól mindenekelőtt a tanyahelyek felszámolása és termelésbe való. bevonására indított akcióhoz való* továb­bi csatlakozást és az eredmé­nyes munkát várjuk. — Végül hadd szpljak a Radar mozgalmunkról, amely keretében eddig is számos jó minősítésű eredmény szüle­tett. Segítségével ráirányult a figyelem — többek között a nagyértékű termelőberen­dezések jobb kihasználására, az ésszerű anyag- és energia­takarékosságra, a környeze­tünket szennyező folyama­tokra, és a termékek veszte­ségmentes tárolására és so­rolhatnám e mozgalom ered­ményeit, de tennivalóit is. Jelszava azt hiszem mind­annyiónk munkájának mot­tója is lehet: „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!”. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom