Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 199. sióm, 1979. augusztus 26., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÚJ GYÁRTÓSORON Jászfényszarun készítik az Orion tévékávákat Javították a munkakörülményeket is lehetőségei — volt a legsür­Dohányos Tomajmonostora Először szól nekik a csengő Helmut Schmidt hazánkba látogat A szomszéd rétje Ah, de gyönyörű ez a svájci fátyol — suttogta a kéjtől megborzongó hangon az esküvőre összegyűlt isme­rősök (közül egy idősebb hölgy. Pedig volt ott más látnivaló is: fess vőlegény, csinos menyasszony, a bol­dogságtól feszítő öröm­anyák, örömapák... Hetek óta hiába keresem az országos nagyvállalat igazgatóját. Most jött haza ugyan Hollandiából. de máris továbbutazik az NSZK-ba. Még lélegzetet venni is alig van ideje —. közli a titkárnője. Ezek után már meg sem lepődöm, ami­kor a tsz-elnök irodája előtt csivitelő formás lányok kö­zül a beavatott bizalmasan közli: a főnök csak a iöyő héten fogadhatja az elvtár­sat. mert a napokban Cseh­szlovákiában tárgyal. No jó, tudom, hogy a kül­földi utak egy részére (több­ségére?) szükség van, hiszen csak így lehetnek kiterjedt kapcsolataink, így értesül­hetünk az irántunk támasz­tott követelményekről, és így szerezhetünk nagyon pontos, esetleg csak ott, se­hol másutt meg nem szerez­hető tapasztalatokat. A kér­dés csupán az, hogy kelle- nek-e azok nekünk, illetve pontosabban: ott tart-e már a vállalat, a termelőszövet­kezet, a tudományos intéz­mény. hogy csak azokkal a más országbeli ismeretekkel gazdagodva tud előbbre jut­ni? Megeshet, hogy igen. Ám akkor miért nem látni az illetőket a hazai bemuta­tókon, tanácskozásokon. De a példákkal se men­jünk el messzire, csak ide a szomszédba, mondjuk Szarvasra. Nemrégiben az Öntözési Kutató Intézetben jártam, ahol egy ked,ves meghívásnak eleget téve a rizsfajtákat néztem meg. A nemesítéssel foglalkozó kan­didátus kísért, órákat szánt rám, pedig előre tudta, hogy én rajtam nem múlik, hogy jövő tavasszal melyik nö­vény magja kerül a földbe. Mindössze arról akart meg­győzni — s ha kellett volna, az egész napját velem töl­ti, — hogy vannak jó képes­ségű hazai fajták is, csak valahogy a kutyának se kellenek. És a mezőgazdasá­gi üzemek képviselői eljön­nek megnézni a kísérleteket, elmondják a kifogásaikat? — kérdeztem búcsúzóul. Hát ez az hogy nem, vagy csak na­gyon ritkán — hangzott a válasz ;— inkább a hallomá­saik alapján termelnek. Lehetséges ez, ötlött fel bennem. Sajnos, nagyon is, hiszen jól emlékszem arra, amikor az egész országban elterjedt a híre a nagyszerű jugoszláv búzák rekordhoza­mainak. Hiába ágáltak a kevésbé lobbanékonyak, hogy csak csínján azokkal a fajtákkal, mert Jugoszlávia délebbre van. ott mások az éghajlati viszonyok: baj lesz a télállósággal, a fagytűrő­képességgel. .. És most azok hadakoznak a leghangosab­ban az említett búzák ellen, akik annak id,éjén teljesen elfelejtkeztek arról, hogy magyar nemesítők is vannak a világon, és amit például Szegeden, a Gabonakutató Intézetben állítanak a tudó­sok, abban is lehetnek vas­kos igazságok. A szomszéd rétje mindig zöldebb — így szól a mon­dás, és igazságáról valóban csak akkor győződhetünk meg, ha elmozdulunk ott­honról. De talán jobb lenne először a közeli szomszé­doknál szétnézni. Hátha ott is akad valami látnivaló. B. A. A felek saját érdekükbe^ önként szorgalmazták az át­szervezést, így remélhetőleg mindenkinek javára szolgál majd a változás — ha nem is szóról-szóra, lényegileg így végződött a Néplapban ápri­lis elsején megjelent, a jász­árokszállási Vas- és Faipari Szövetkezet megszűnéséről, helybeli és jászfényszarui te­lepeinek a Hűtőgépgyárhoz, illetve az Orion Rádió Villa­mossági Vállalathoz kerülé­séről szóló információ. Jász- fényszaruban — mint arról az ottani látogatásunk és Kun András gyáregységveze­tő tájékoztatása is meggyő­zött — az eltelt félév óta nem csak a cégtábla más, és a vál­tozások valóban jól szolgál­ják a községbeliek és a fővá­rosi vállalat érdekeit is. A fa- és lakatosipari mun­kákban foglalkoztatott két­száznegyven dolgozó munka- körülményeinek lényeges ja­vítása — korábban az ipari szövetkezetben már igen szű­kösek voltak annak anyagi A nagy vízfelületen, 3800 hektáron gazdálkodó szolno­ki Felszabadulás Halászati Tsz-ben megejtették az őszi nagy halászatot megelőző el­ső próbafogásokat. A tenyész- időszak vége felé az eredmé­nyek biztatóak, a ponty, az amúr, a busa, továbbá a ne­mes halak, harcsa, süllő, márna a tervszerű tenyésztői munka nyomán már elérte a tervezett súlyt. A szeptember második felében kezdődő őszi nagy halászatig a jelen­legi átlagsúlyt fenntartó ta­karmányozást alkalmaznak. A háromszáz hektár inten­zív tiszai holtágakon és a víztározókban a tenyészidő- szak időjárása kedvezett a getőbb tennivaló az Orion 7. számú gyáregységében! A köz­ponti üzemben augusztus 20-a tiszteletére átadták a hely­beli szakemberekből álló, sa­ját építőbrigád kivitelezésé­ben épült munkaközi étke­zőhelyiséget. Nagy súlyú fémmegmunkáló gépek tele­pítésére alkalmassá kellett tenni a valamikori malom­épületben lévő 2. számú üze­met. Az ott dolgozó lakato­sok ugyanis az azelőtt bér­munkában gyártott iskolabú- tor-fémalkatrészek helyett mostmár a saját vállalatuk részére készítenek alkatré­szeket számítástechnikai és mikrogyártáshoz. Jelenleg is építkeznek mindkét jászfényszarui mun­kahelyen. A 2. számú tele­pen a férfiak részére készí­tett hideg-meleg vizes mos­dók, öltöző befejeztével most a női szociális helyiségek építésén dolgoznak. A köz­ponti üzemben jó ütemben épül egy 410 négyzetméter halállománynak, a takar­mányt jól hasznosították és betegség sem fordult elő. A takarmány-receptúrát úgy állították össze, hogy a ha­lak kevésbé legyenek zsíro­sak, inkább fehérjében gaz­dag halhús kerüljön a fo­gyasztókhoz. Az őszi húzás­kor az intenzív tógazdasági vizekről 24 vagon halra szá­mítanak, ez másfél vagonnal több mint az elmúlt év ha­sonló időszakában volt. Az élő Tiszában és a nem inten­zív holtágakban is jó az állo­mány, ebben az évben vár­hatóan 43 vagon jó minőségű halhússal járulnak hozzá a piaci ellátáshoz. alapterületű létesítmény, amelyben raktárhelyiségek és iroda kap helyet. Az új gyár­nál a munkakörülmények ja­vítására fordított összeg az év végéig megközelíti az öt­millió forintot. Az ipari szövetkezetben végzett kooperációs munká­hoz hasonlítva mintegy |j20 százalékos feszítést jelentett az ott dolgozóknak az Orion- időnormákra való átállás, ezért munkaszervezési intéz­kedések végrehajtására is szükség volt. Kialakítottak egy olyan folyamatos gyár­tósort, amellyel lehetővé vált, hogy a vállalat teljes televí- zióskáva-szükségletét a jász­fényszarui gyár képes fedez­ni. Egy helyre csoportosítot­ták a nagyteljesítményű gé­peket, így megszüntették az alkatrészeknek az egymástól távoleső megmunkáló helyek közötti többszöri utaztatá­sát”. Mindez jelentős terme­lésnövekedést eredményezett: a gyárból havonta kikerülő 14 ezer televíziókáva és 4200 hangsugárzó doboz mintegy 25 százalékkal több, mint amennyit azelőtt kooperáció­ban gyártott az ipari szövet­kezet. Április óta, az „új felállás­ban” nemcsak jobb munka- körülmények között dolgoz­nak az Orion jászfényszarui és környékbeli dolgozói, vas­tagabb lett a hóvégi boríték is.- Átlagosan 250—300 forint­tal keresnek többet, azaz a gyár bérszínvonala elérte a nagyvállalatét. Biztató a közeljövő is. Üj üzemrészek, új mun­kafolyamatok „letelepítésé­vel” mind több jászságinak biztosít helyben vagy lakó­helyéhez közeli munkalehe­tőséget a vállalal- Jelenleg is harminc asszony és lány sajátít el új munkamódszere­ket az Orion budapesti üze­meiben : szeptemberben már szűrőváltók összeszerelését és tekercselést is végeznek majd a 2. számú telepen dolgozók. A központi üzemben pedig — részben új munkaerő fog­lalkoztatásával. részben a je­lenlegi létszám ésszerű átcso­portosításával — december­től két műszakban mintegy százan televíziók nyomtatott lapelemeinek szerelésén is dolgoznak majd az Orion 7. számú, jászfényszarui gyárá­ban. Uj rizstelepek lászkiséren Az elmúlt évek rossz ered­ményei miatt úgy döntöttek a jászkiséri Lenin Termelő- szövetkezet vezetői, hogy a gazdaság rizs termőterüle­tét 620 hektárról 240-re csökkentik és az elöregedett telepeket felújítják. A föld­munkákhoz új gépsort vásá­rolt az üzem, s idén már 220 hektár rekonstrukcióját fejezik be a szövetkezet dol­gozói. A munkagépeknek 230 ezer köbméter földet kell megmozgatniuk a gátak és csatornák építése közben, a költség több mint nyolcmil­lió forint. Három év alatt, 1982-ig a tervek szerint még további 600 hektár rizstele­pet építenek, illetve „reno­válnak” az üzemben. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására Helmut Schmidt, Tegnap országszerte el­néptelenedtek az építőtá­borok, az utolsó turnus részvevői is hazatértek. Az idén június 17-től nyolc­van építőtábor nyílt meg a tettrekész általános, kö­zépiskolás és szakmunkás- tanulók előtt. Legtöbbjü­ket a mezőgazdaság vár­ta, de sokan tevékenyked­tek közülük az iparban és a közlekedésben is. így például a diósgyőri Lenin Kohászati Művek acél- csarnokának szerelésében, az M—1-es, az M—3-as autó­pálya építésében és vasút­építkezéseken jeleskedhettek a fiatalok. Ezenkívül hatá­rainkon túl, Lengyelország­ban is szorgoskodtak, segít­ve az ottani vasúti és köz­úti építkezésekben. A közel 80 ezer önkéntes mindenütt derekasan helytállt, a gyors­mérleg szerint 200—220 mil­lió forint hasznot hajtottak a népgazdaságnak. A nyolcvan építőtábor kö­zül öt Szolnok megyében volt; négy mezőgazdasági, egy pedig ipari munkát „kí­nált” a kéthetes időtarta­mokra. Csépán, a Tiszamen- ti Termelőszövetkezet építő­a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi kancellárja a közeli napokban hivatalos látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. táborában Zala megyei kö­zépiskolás lányok cseresz­nyét, meggyet, kajszibarac­kot szüreteltek, szőlőt gon­doztak, teljesítményük — forintban mérve — jóval 800 ezer fölött van. Hasonlókép­pen a csépaihoz, a jász- szentandrási Haladás Tsz építőtáborának úttörői részé­re is a cseresznye, a meggy és a szőlő volt a „munka tárgya”. Törökszentmiklóson az ottani állami gazdaság szenttamási építőtábora sza­bolcsi diáklányokkal telt meg, ők kukoricát címerez­tek. A Jászsági Állami Gaz­daság jászberényi építőtá­borának lakói pedig szinte mindenféle növényápolási munka közül válogathattak kedvükre. Ipari építőtábornak a Szol­nok . megyei Állami Építő­ipari Vállalat adott otthont. Oda elsősorban „hazai” fes­tő, kőműves, lakatos, hegesz­tő és ács szakmunkástanu­lók jelentkeztek, míg a „se­gédmunkaerőt” Nógrád me­gye szolgáltatta. A brigádok Szolnok nagy építkezésein, a Széchenyi lakótelepen és a gyermekvárosban hagyták ott önkéntes vállalásaik ma­radandó nyomait. Havonta 14 ezer televíziókávát és 4200 hangsugárzó dobozt készítenek az Orion Rádió Villamossági Vállalat jászfény­szarui gyárában Jobb minőségű, több hal a Szolnok környéki vizekben Lázár György Csehszlovákiába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Cseh­szlovák Köztársaságba utazik, Lubomir Strougalnak, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meg­hívására. Bezártak az építőtáborok Dicséretes teljesítmények a megyében jjpvj BTARTALOMBÓL: Képességeik legjavát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom