Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

XXX. évf. 180. sióm, 1979. augusztus 3., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Másodvetés Kissé irigykedve gondolok a Nílus völgyében élő népek­re. Arrafelé ugyanis — tanul­mányaim szerint — a meg­áradt folyam hordalékain egy évben több termést is beta­karíthatnak az emberek. Mi­lyen jól jönne ez most ne­künk is: volna mivel pótolni £ az utóbbi évékhez képest ; gyengébbre sikerült aratás hiányait. No, de ez csak ábránd. Mint ahogy az is az, hogy a má­sodvetések egyedül is képe­sek visszacsorgatni a mező- , gazdasági üzemek kasszájába azt a pénzt, amit a tervekhez képest rosszabb hozam elvitt. Nem, erről sző sincs, ám ar­ról már érdeme_s néhány szót ejteni, hogy a lekerült gabo- nák földjébe vetett növények mire képesek. A .silókukorica és a siló- „ napraforgó például meg­könnyíti a takarmánygazdái- \ kodással foglalkozók helyze­tét, hiszen bizonyos állatok számára nagyon jó éleimül f szolgál majd. S itt a hang- » súly a bizonyos szócskán van, ;= tudniillik jól tejelő tehenek­nek nem érdemes adni, mert i ezék a szarvasmarhák már sokkal több száraz anyagot, | fehérjét, karotint igényelnek, \ mint amennyi ezekben a kul- \ túrákban az érés idejére le- í hét. Kitűnően hasznosíthatják i viszont a másodvetésű silót I á növendék- és a hízómar- | hák, minden további nélkül j megfelel a birkának, és ké- j szülhet belőle pellet is, amely ^ az egyéb takarmányok hasz- % nos adalékául szolgál. A nemrégiben elvetett nö- ' vények másik csoportját az l olyan zöldségfélék alkotják, ■ mint amilyen például a kon- .; zervgyári zöldbab, uborka, ; Ezek már az úgynevezett | pénzes kultúrák közé tartóz- [ nak, magyarán: eladásra tér- ! melik őket, tehát bevételhez jj juttathatják a gazdaságot. \ (No, nem valami kimondha­tatlanul jelentős összeghez, [• de a pénz az akkor is pénz.) Ezzel párhuzamosan viszont I a követelmények is nagyob- | bak, ne mondjak mást, mint j azt, hogy termesztésükről ön- I tözés nélkül szó se lehet. Tér- s mészetesen a silókukorica } földbe juttatása előtt is meg í kell győződni arról, hogy \ van-e a talajban a növény ! számára elegendő nedvesség, i de itt egészen másról yan ? szó. Mégpedig arról, hogy az j intenzív öntözésre berendez- ‘ kedett üzemeknek meg kell találniuk a költséges befek- I tetés minél jobb kihasználá- - sának minden módszerét, és | ezek közül az egyik a másod- § vetés. A siló termesztéséhez nem kell AC-nyomócsöves öntő- t zőtelep, sőt kifejezetten ká- j ros lenne ilyesmire használni, | ha egyszer másra is lehet. S 5 lehet, mert egyáltalán nem •; törvényszerű, hogy az emlí- \ tett gazdaságok az ilyen föld- S jeikbe ne vessenek ősszel í repcét vagy kalászosokat, s I aratás után ne kerüljön a ta- | lajba rövid tenyészidejű, f magjáért termesztett kukori- i ca, vagy étkezési burgonya. 1 A Szolnok megyei gabona- \ és iparinövény termelési rend- | szer már túl van az ilyen irá- I nyú „kísérleteken”, az ered- » mények bizonyítottak. Most I már csak követőkre van | szükség, és akkor ezek az i üzemek megtöbbszörözhetik a termést. A maguk módján, Nílus nélkül is! A túr kévéi AFIT-nál Javuló munkakörülmények Megvalósításra váró szociális tervek A vállalat rövid történetének ismertetésével - melyet Papp János igazgató tartott majd üzemlátogatással kez­dődött tegnap délelőtt Túrkevén, az AFIT XVII. sz. Autójavító Vállalatánál az SZMT elnökségének kihelyezett ülése. Ez alkalommal ugyanis a testület a vállalat dolgozói­nak bér-, jövedelem-, mun­kaügyi, szociális, egészség- ügyi ellátottságának helyze­téről tárgyalt. Részt vett az ülésen Száraz László, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, ott voltak az Autófenn­tartó Ipari Tröszt képviselői, a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői. Tény, hogy ez a vállalat eredményesen működik. A bruttó termelési értékük ta­valy meghaladta az 500 mil­lió forintot, és míg nyeresé­gük három évvel ezelőtt 36 millió forint volt, tavaly kis híján elérte a 60 milliót. A lehetőségekhez mérten nőtt dolgozóik átlagkeresete — két év alatt például a bérek csak­nem 12 százalékkal —, és ta­valy meghaladta egy dolgo­zóra számítva a 41 ezer fo­rintot. Az is igaz viszont — és ez az ülésen is elhangzott —, hogy ennél vannak job­ban fizető munkahelyek is a városban. Dicséretes, hogy az üzemben különböző átszerve­zésekkel, a belső tartalékok feltárásával 240 ezer órával növelték a kapacitást, ami az évi összes ledolgozott munkaórának tíz százaléka. Az ilyen irányú ténykedésre azonban a továbbiakban is szükségük van, mivel a vá­rosban már nincs munkaerő­tartalék, tehát termelésüket csak intenzív úton tudják nö­velni. Azt viszont észrevéte­lezte az elnökség, hogy a nők a bérezés tekintetében még mindig hátrányban vannak a férfiakkál szemben. Munkavédelmi célokra, mindenekelőtt a munkakö­rülmények javítására 11 mil­lió forintot költöttek két év alatt. Ez azonban nem ele­gendő. A műhelyek, a rak­tárak zsúfoltak, balesetveszé­lyesek. Űj 5—6 ezer négyzet- méter alapterületű műhely- csarnokra lenne szükségük ahhoz, hogy feladataiknak zavartalanul eleget tudjanak tenni. Az SZMT elnöksége úgy foglalt állást: indokolt, hogy ez a munkáskollektíva annak arányában kapjon se­gítséget a jobb munkakörül­mények megteremtéséhez, amilyen arányban hozzájárul a tröszt közös kasszájához. Gondjaik vannak üzem­egészségügyi vonatkozásban is: a túrkevei üzemben ezer­kétszáz ember dolgozik, vi­szont a heti hat órai üzem­orvosi rendelés kevés. Lénye­gében csak a munkábalépő- ket tudja megvizsgálni az or­vos és gyógyszereket ír fel. Ennél többre van szükség. Az elnökség elfogadta a javasla­tot, és kéréssel fordul a me­gyei tanács elnökéhez, segít­séget kér az üzemnek az üzemorvosi ellátás javításá­hoz. Elismeréssel szóltak a tes­tület tágjai arról a szép üze­mi öltözőről, amelyet egy ré­gi épületből alakítottak ki, — bár az épület szellőztetése megoldatlan. Szép és korsze­rű . az ezer adagos üzemi konyhájuk, éttermük, amely­nek előterében a helyi áfész egy korszerű büfét is fenn­tart. A gyermekintézmények támogatására a vállalat éven­te 100—120 ezer forintot ad. Szóba került a lakáshelyzet is, — a lakásépítők támoga­tására tavaly csaknem 800 ezer forintot költöttek. Ta­valy első ízben kapott lehe­tőséget Túrkeve nyolc mun­káslakás építésre, ebből né­gyet az AFIT kapott meg, de ennél sokkal többre lenne szükségük. 165 millió a levegő tisztaságának védelmére Fejlesztik a környezeti kultúrát Szolnok megyében Számottevően javult a le­vegő tisztasága, kevesebb a szennyező, mérgező ártalom az utóbbi években végrehaj­tott környezetvédelmi fej­lesztések nyomán Szolnok megyében — ezt állapítja meg a legutóbb készült ál­talános környezetvédelmi felmérés. Az ipari vállalatok saját erőforrásaikból, to­vábbá a levegőtisztaságvé­delmi alapból 165 millió fo­rintot költöttek légszűrőbe­rendezésék felszerelésére, a káros gázok, füstök semle­gesítésére. A szennyvíz-fron­ton is történt előrelépés, számos olyan nagyüzem, mint a Tiszamenti Vegyi­művek, a Szolnoki Cukor­gyár, a jászberényi Hűtő­gépgyár, a Pannónia kun­szentmártoni gyára épített új szennyvíztisztító beren­dezést, vagy kezdett meg je­lentős beruházásokat. Szolnokon elkészült a déli ipamegyed nagytömegű szennyvizének szűrésére, semlegesítésére szolgáló Tisza-parti tározó és derítő­rendszer programtervezete, s a kivitelezés előkészületeit is megkezdték. Javítja majd a megye szennyvízhelyzetét az is, hogy az épülő nagy­üzemeket, mint a Phylaxya karcagi gyárát, a martfűi Növényolaj gyárat már kor­szerű víztisztító rendszerek­kel helyezik üzembe. A megye tizenegymilliárd európai országban elfogadott értékű mezőgazdasági ter­méket előállító nagyüzemei is azok közé tartoznak, ame­lyek szennyezik a környe­zetet. Az állattartótelepek évente körülbelül egymillió köbméter hígtrágyát „ter­melnek”, amelynek nagyobb része célszerűtlenül a talajt szennyezi. A Keletmagyar­országi Vízügyi Tervező Vállalat hazánkban és több európai országban elfogadott szabadalmat dolgozott ki. a (hígtrlágyakezelés / korszerű, hatékony és gazdaságos megoldására. A kidolgozott technológiával máris több gazdaságban igazolták, hogy a hígtrágya nem káros mel­léktermék, hanem a me­zőgazdaság által igényelt, értékes, hasznosítható szer­vesanyag. A KEVITERV- rendszerű technológiával történő hasznosítás esetén htínden köbméter nyers híg­trágya 3—4 forint nyeresé­get eredményez az üzemnek. Ezt a módszert eddig 5 gaz­daság alkalmazza, de a jö­vőben növekszik majd a hígtrágya-hasznosító állatte­nyésztő gazdaságok száma. Kisújszálláson a Faipari Vállalatnál konténer és mezőgazdasági tároló ládák készülnek. Évente 26 ezret értékesítenek A Bábolnái Mezőgazdasági Kombinát a Szovjetunióban baromfitelepeket épít az elkövetkező években. A képen: etetővonalvég gyártása Németh Károly fogadta a chilei küldöttséget Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap délelőtt fogadta a Chilei Szocialista Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Clodomiro Almeyda főtitkár vezet. A baráti légkörű találko­zón részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának veze­tője. A küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Biztatóan fejlődik a cukorrépa Az Alföld egyik legna­gyobb- iparinövény-termő te­rületén, Szolnok megyében biztatóan fejlődik a cukor­répa. A júniusi természetes csapadék a huszonnegyedik órában érkezett, jó . alapot adott a növényzet intenzí­vebb fejlődéséhez. A tőszám. a répafejek nagysága, cukor­tartalma a jelenlegi időszak­hoz képest jó. A július végi próba gyökérmérések alkal­mával hetven-nyolcvan de- kás fejeket is találtak, a cu­kortartalom pedig elérte vagy megközelítette a tíz százalékot. Különösen erő­teljesek, szépek, s hatalmas levelekkel borítja be a föl­deket a szakszerűen "es rend­szeresen öntözött hatezer hektárnyi ültetvény. A megye 15 ezer hektár répaterületének negyven szá­zalékán kamatoztatták az öntözővizet, sőt azokon a részeken, ahol rossz a talaj vízháztartása, ma is számos tábla kap mesterséges víz­pótlást. A tiszazugi, a jász­sági és a Szolnok környéki üzemek most arra fordítják a legnagyobb energiát, hogy tiszták, gyommentesek le­gyenek a táblák, s a levél- betegségdk elleni védekezés­re is felkészültek. A cukor­gyárak, az idén már a ter­més cukortartalma szerint veszik át és fizetik a répát, ez az intézkedés szemmel- láthatóan szervezettebb, jobb munkára sarkallta a terme­lőüzemeket, jóval szebbek a földek, mint a korábbi évek hasonló időszakában volt. n magasabb épületekre is gondolnak Víztorony épül Kisújszálláson A nagykun település nö­vekvő „szomjúságára” jel­lemző: a város jelenleg már „kinőtte” a raktározható víz­készletének mennyigégét. Annak ellenére, hogy egy magas és két felszíni táro­zóban összesen hatszáz köb­méter ivóvíz tartalékolható. A hét működő kút és a szi- v.attyúrendszer a nyári káni­kulában már képtelen a leg­felső szintek folyamatos víz­ellátására. Átlagosan 1 ezer 800 köbméter, a legmelegebb napokban pedig huszonnégy óra alatt 2 ezer 250 köb­méter víz oltja a város „szomjúságát”. Az utóbbi szám a működő kutak napi U el jesít menyének maximu­mát is jelenti, és az efölött jelentkező igény már nem egy ízben hosszabb-rövi- debb ideig tartó vízhiányt eredményezett. Az ipar és a közületek a napi vízmennyiség egyhar- madát fogyasztják, a fenn­maradó különbséget pedig az emberek, a régi és új fürdőszobák, valamint a ház­táji állatállomány „nyelik elv. Bár kimondottan vízigé­nyes, termelő vállalat nem működik a városban, a be­ruházáshoz mégis szükséges a helybeli ipari üzemek, gyárak anyagi támogatása, mivel az éppen elegendq ál­lapotról már csak egy új. nagyteljesítményű víztorony építésével lehet előrelépni. A tervek szerint még az idén elkezdődik egy har­minchét és fél méter ma­gas, hétszáz köbméter befo­gadóképességű torony ala­pozása, amelyet jövőre az acélszerkezetek felállítása, majd pedig a próba és a tel­jes üzemelés követ. Az épí­tést a vízbázis és a vízmű­telep rekonstrukciója követi. A nyári időszak vízhiá­nyának elkerülése végett, a mai napig érvényben van a település valamennyi lakó­jára, közületére kiterjedő el­ső fokú vízkorlátozás, amely fokozott víztakarékosságra, a pocsékolás megszüntetésére szólítja fel a város vala­mennyi ivóvízfogyasztóját. B. A. D. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom