Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-03 / 180. szám
XXX. évf. 180. sióm, 1979. augusztus 3., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Másodvetés Kissé irigykedve gondolok a Nílus völgyében élő népekre. Arrafelé ugyanis — tanulmányaim szerint — a megáradt folyam hordalékain egy évben több termést is betakaríthatnak az emberek. Milyen jól jönne ez most nekünk is: volna mivel pótolni £ az utóbbi évékhez képest ; gyengébbre sikerült aratás hiányait. No, de ez csak ábránd. Mint ahogy az is az, hogy a másodvetések egyedül is képesek visszacsorgatni a mező- , gazdasági üzemek kasszájába azt a pénzt, amit a tervekhez képest rosszabb hozam elvitt. Nem, erről sző sincs, ám arról már érdeme_s néhány szót ejteni, hogy a lekerült gabo- nák földjébe vetett növények mire képesek. A .silókukorica és a siló- „ napraforgó például megkönnyíti a takarmánygazdái- \ kodással foglalkozók helyzetét, hiszen bizonyos állatok számára nagyon jó éleimül f szolgál majd. S itt a hang- » súly a bizonyos szócskán van, ;= tudniillik jól tejelő teheneknek nem érdemes adni, mert i ezék a szarvasmarhák már sokkal több száraz anyagot, | fehérjét, karotint igényelnek, \ mint amennyi ezekben a kul- \ túrákban az érés idejére le- í hét. Kitűnően hasznosíthatják i viszont a másodvetésű silót I á növendék- és a hízómar- | hák, minden további nélkül j megfelel a birkának, és ké- j szülhet belőle pellet is, amely ^ az egyéb takarmányok hasz- % nos adalékául szolgál. A nemrégiben elvetett nö- ' vények másik csoportját az l olyan zöldségfélék alkotják, ■ mint amilyen például a kon- .; zervgyári zöldbab, uborka, ; Ezek már az úgynevezett | pénzes kultúrák közé tartóz- [ nak, magyarán: eladásra tér- ! melik őket, tehát bevételhez jj juttathatják a gazdaságot. \ (No, nem valami kimondhatatlanul jelentős összeghez, [• de a pénz az akkor is pénz.) Ezzel párhuzamosan viszont I a követelmények is nagyob- | bak, ne mondjak mást, mint j azt, hogy termesztésükről ön- I tözés nélkül szó se lehet. Tér- s mészetesen a silókukorica } földbe juttatása előtt is meg í kell győződni arról, hogy \ van-e a talajban a növény ! számára elegendő nedvesség, i de itt egészen másról yan ? szó. Mégpedig arról, hogy az j intenzív öntözésre berendez- ‘ kedett üzemeknek meg kell találniuk a költséges befek- I tetés minél jobb kihasználá- - sának minden módszerét, és | ezek közül az egyik a másod- § vetés. A siló termesztéséhez nem kell AC-nyomócsöves öntő- t zőtelep, sőt kifejezetten ká- j ros lenne ilyesmire használni, | ha egyszer másra is lehet. S 5 lehet, mert egyáltalán nem •; törvényszerű, hogy az emlí- \ tett gazdaságok az ilyen föld- S jeikbe ne vessenek ősszel í repcét vagy kalászosokat, s I aratás után ne kerüljön a ta- | lajba rövid tenyészidejű, f magjáért termesztett kukori- i ca, vagy étkezési burgonya. 1 A Szolnok megyei gabona- \ és iparinövény termelési rend- | szer már túl van az ilyen irá- I nyú „kísérleteken”, az ered- » mények bizonyítottak. Most I már csak követőkre van | szükség, és akkor ezek az i üzemek megtöbbszörözhetik a termést. A maguk módján, Nílus nélkül is! A túr kévéi AFIT-nál Javuló munkakörülmények Megvalósításra váró szociális tervek A vállalat rövid történetének ismertetésével - melyet Papp János igazgató tartott majd üzemlátogatással kezdődött tegnap délelőtt Túrkevén, az AFIT XVII. sz. Autójavító Vállalatánál az SZMT elnökségének kihelyezett ülése. Ez alkalommal ugyanis a testület a vállalat dolgozóinak bér-, jövedelem-, munkaügyi, szociális, egészség- ügyi ellátottságának helyzetéről tárgyalt. Részt vett az ülésen Száraz László, a városi pártbizottság első titkára, ott voltak az Autófenntartó Ipari Tröszt képviselői, a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői. Tény, hogy ez a vállalat eredményesen működik. A bruttó termelési értékük tavaly meghaladta az 500 millió forintot, és míg nyereségük három évvel ezelőtt 36 millió forint volt, tavaly kis híján elérte a 60 milliót. A lehetőségekhez mérten nőtt dolgozóik átlagkeresete — két év alatt például a bérek csaknem 12 százalékkal —, és tavaly meghaladta egy dolgozóra számítva a 41 ezer forintot. Az is igaz viszont — és ez az ülésen is elhangzott —, hogy ennél vannak jobban fizető munkahelyek is a városban. Dicséretes, hogy az üzemben különböző átszervezésekkel, a belső tartalékok feltárásával 240 ezer órával növelték a kapacitást, ami az évi összes ledolgozott munkaórának tíz százaléka. Az ilyen irányú ténykedésre azonban a továbbiakban is szükségük van, mivel a városban már nincs munkaerőtartalék, tehát termelésüket csak intenzív úton tudják növelni. Azt viszont észrevételezte az elnökség, hogy a nők a bérezés tekintetében még mindig hátrányban vannak a férfiakkál szemben. Munkavédelmi célokra, mindenekelőtt a munkakörülmények javítására 11 millió forintot költöttek két év alatt. Ez azonban nem elegendő. A műhelyek, a raktárak zsúfoltak, balesetveszélyesek. Űj 5—6 ezer négyzet- méter alapterületű műhely- csarnokra lenne szükségük ahhoz, hogy feladataiknak zavartalanul eleget tudjanak tenni. Az SZMT elnöksége úgy foglalt állást: indokolt, hogy ez a munkáskollektíva annak arányában kapjon segítséget a jobb munkakörülmények megteremtéséhez, amilyen arányban hozzájárul a tröszt közös kasszájához. Gondjaik vannak üzemegészségügyi vonatkozásban is: a túrkevei üzemben ezerkétszáz ember dolgozik, viszont a heti hat órai üzemorvosi rendelés kevés. Lényegében csak a munkábalépő- ket tudja megvizsgálni az orvos és gyógyszereket ír fel. Ennél többre van szükség. Az elnökség elfogadta a javaslatot, és kéréssel fordul a megyei tanács elnökéhez, segítséget kér az üzemnek az üzemorvosi ellátás javításához. Elismeréssel szóltak a testület tágjai arról a szép üzemi öltözőről, amelyet egy régi épületből alakítottak ki, — bár az épület szellőztetése megoldatlan. Szép és korszerű . az ezer adagos üzemi konyhájuk, éttermük, amelynek előterében a helyi áfész egy korszerű büfét is fenntart. A gyermekintézmények támogatására a vállalat évente 100—120 ezer forintot ad. Szóba került a lakáshelyzet is, — a lakásépítők támogatására tavaly csaknem 800 ezer forintot költöttek. Tavaly első ízben kapott lehetőséget Túrkeve nyolc munkáslakás építésre, ebből négyet az AFIT kapott meg, de ennél sokkal többre lenne szükségük. 165 millió a levegő tisztaságának védelmére Fejlesztik a környezeti kultúrát Szolnok megyében Számottevően javult a levegő tisztasága, kevesebb a szennyező, mérgező ártalom az utóbbi években végrehajtott környezetvédelmi fejlesztések nyomán Szolnok megyében — ezt állapítja meg a legutóbb készült általános környezetvédelmi felmérés. Az ipari vállalatok saját erőforrásaikból, továbbá a levegőtisztaságvédelmi alapból 165 millió forintot költöttek légszűrőberendezésék felszerelésére, a káros gázok, füstök semlegesítésére. A szennyvíz-fronton is történt előrelépés, számos olyan nagyüzem, mint a Tiszamenti Vegyiművek, a Szolnoki Cukorgyár, a jászberényi Hűtőgépgyár, a Pannónia kunszentmártoni gyára épített új szennyvíztisztító berendezést, vagy kezdett meg jelentős beruházásokat. Szolnokon elkészült a déli ipamegyed nagytömegű szennyvizének szűrésére, semlegesítésére szolgáló Tisza-parti tározó és derítőrendszer programtervezete, s a kivitelezés előkészületeit is megkezdték. Javítja majd a megye szennyvízhelyzetét az is, hogy az épülő nagyüzemeket, mint a Phylaxya karcagi gyárát, a martfűi Növényolaj gyárat már korszerű víztisztító rendszerekkel helyezik üzembe. A megye tizenegymilliárd európai országban elfogadott értékű mezőgazdasági terméket előállító nagyüzemei is azok közé tartoznak, amelyek szennyezik a környezetet. Az állattartótelepek évente körülbelül egymillió köbméter hígtrágyát „termelnek”, amelynek nagyobb része célszerűtlenül a talajt szennyezi. A Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat hazánkban és több európai országban elfogadott szabadalmat dolgozott ki. a (hígtrlágyakezelés / korszerű, hatékony és gazdaságos megoldására. A kidolgozott technológiával máris több gazdaságban igazolták, hogy a hígtrágya nem káros melléktermék, hanem a mezőgazdaság által igényelt, értékes, hasznosítható szervesanyag. A KEVITERV- rendszerű technológiával történő hasznosítás esetén htínden köbméter nyers hígtrágya 3—4 forint nyereséget eredményez az üzemnek. Ezt a módszert eddig 5 gazdaság alkalmazza, de a jövőben növekszik majd a hígtrágya-hasznosító állattenyésztő gazdaságok száma. Kisújszálláson a Faipari Vállalatnál konténer és mezőgazdasági tároló ládák készülnek. Évente 26 ezret értékesítenek A Bábolnái Mezőgazdasági Kombinát a Szovjetunióban baromfitelepeket épít az elkövetkező években. A képen: etetővonalvég gyártása Németh Károly fogadta a chilei küldöttséget Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap délelőtt fogadta a Chilei Szocialista Párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Clodomiro Almeyda főtitkár vezet. A baráti légkörű találkozón részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Biztatóan fejlődik a cukorrépa Az Alföld egyik legnagyobb- iparinövény-termő területén, Szolnok megyében biztatóan fejlődik a cukorrépa. A júniusi természetes csapadék a huszonnegyedik órában érkezett, jó . alapot adott a növényzet intenzívebb fejlődéséhez. A tőszám. a répafejek nagysága, cukortartalma a jelenlegi időszakhoz képest jó. A július végi próba gyökérmérések alkalmával hetven-nyolcvan de- kás fejeket is találtak, a cukortartalom pedig elérte vagy megközelítette a tíz százalékot. Különösen erőteljesek, szépek, s hatalmas levelekkel borítja be a földeket a szakszerűen "es rendszeresen öntözött hatezer hektárnyi ültetvény. A megye 15 ezer hektár répaterületének negyven százalékán kamatoztatták az öntözővizet, sőt azokon a részeken, ahol rossz a talaj vízháztartása, ma is számos tábla kap mesterséges vízpótlást. A tiszazugi, a jászsági és a Szolnok környéki üzemek most arra fordítják a legnagyobb energiát, hogy tiszták, gyommentesek legyenek a táblák, s a levél- betegségdk elleni védekezésre is felkészültek. A cukorgyárak, az idén már a termés cukortartalma szerint veszik át és fizetik a répát, ez az intézkedés szemmel- láthatóan szervezettebb, jobb munkára sarkallta a termelőüzemeket, jóval szebbek a földek, mint a korábbi évek hasonló időszakában volt. n magasabb épületekre is gondolnak Víztorony épül Kisújszálláson A nagykun település növekvő „szomjúságára” jellemző: a város jelenleg már „kinőtte” a raktározható vízkészletének mennyigégét. Annak ellenére, hogy egy magas és két felszíni tározóban összesen hatszáz köbméter ivóvíz tartalékolható. A hét működő kút és a szi- v.attyúrendszer a nyári kánikulában már képtelen a legfelső szintek folyamatos vízellátására. Átlagosan 1 ezer 800 köbméter, a legmelegebb napokban pedig huszonnégy óra alatt 2 ezer 250 köbméter víz oltja a város „szomjúságát”. Az utóbbi szám a működő kutak napi U el jesít menyének maximumát is jelenti, és az efölött jelentkező igény már nem egy ízben hosszabb-rövi- debb ideig tartó vízhiányt eredményezett. Az ipar és a közületek a napi vízmennyiség egyhar- madát fogyasztják, a fennmaradó különbséget pedig az emberek, a régi és új fürdőszobák, valamint a háztáji állatállomány „nyelik elv. Bár kimondottan vízigényes, termelő vállalat nem működik a városban, a beruházáshoz mégis szükséges a helybeli ipari üzemek, gyárak anyagi támogatása, mivel az éppen elegendq állapotról már csak egy új. nagyteljesítményű víztorony építésével lehet előrelépni. A tervek szerint még az idén elkezdődik egy harminchét és fél méter magas, hétszáz köbméter befogadóképességű torony alapozása, amelyet jövőre az acélszerkezetek felállítása, majd pedig a próba és a teljes üzemelés követ. Az építést a vízbázis és a vízműtelep rekonstrukciója követi. A nyári időszak vízhiányának elkerülése végett, a mai napig érvényben van a település valamennyi lakójára, közületére kiterjedő első fokú vízkorlátozás, amely fokozott víztakarékosságra, a pocsékolás megszüntetésére szólítja fel a város valamennyi ivóvízfogyasztóját. B. A. D. Sz. M.
