Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
1979. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 JsPaRT^SPORTOSPORT Egy szakosztály válsága egyszer Egyszer fent, lent a kerék A magyar kerékpársport messze elmarad a világszínvonaltól, s majdnem ilyen tudásbeli különbséget találunk a szolnoki és a hazai kerekesek között. No, nem azért, mintha a Szolnoki Cukorgyár versenyzői tehetségtelenebbek lennének, mint a többi fiatal, hanem azért, mert sokkal mostohább körülmények között, rosszabb feltételek mellett dolgoznakA cukorgyári sporttelep öltözője mellé részben társadalmi munkában, részben gyári segítséggel épült új helyiségben vitattuk meg a kerékpáros szakosztály éle* tét Természetesen idős és ifjú Deák Istvánnal, hiszen úgyszólván kettőjükön múlik a megye és a város egyetlen ilyen szakosztályának a sorsa. Örömmel láttuk, hogy a dohos, nedves, egészségtelen pincéből, majd a régi ebédlőből tavasszal olyan helyre költöztek, ahol műhely, raktár, öltöző, zuhanyozó és mellékhelyiség áll a rendelkezésükre, ami tökéletesen megfelel a célnak. A helyiségen tehát nem múlik a jó szereplés, de ez még kevés az üdvösséghez. Ahhoz, hogy fejlődjenek, eredményeket érjenek el, lényegesen több szüksé-' ges. — öt évvel ezelőtt, 1974- ben értük el a csúcsot, amikor két válogatott, négy első osztályú és több aranyjelvényes minősítésű versenyzője volt a szakosztálynak. A megyei minősítési listán is élenjártunk, s akkor úgy tűnt. hogy megnyílt a lehetőség a fokozatos fejlődésre — emlékezett visz- sza ifjú Deák. A szép tervek azonban dugába dőltek. Az edzőtáborban levő válogatott versenyzőik társaiktól értesültek arról, hogy felkészülési juttatás folyósítható, de Szolnokon nem kapják. S a jár, nem jár huzavona eredménye: a válogatottak leálltak. Hasonló elbánásban részesültek az aranyjelvényesek, és az edző sem kapta meg a minősített sportolók után adható juttatást. Pedig a kerékpársport fizikailag alaposan igénybe veszi a szervezetet, az elvesztett kalóriát pó tolni kell. Ráadásul 1975-ben emelték a minősítési szinteket, a korábbi első osztály már csak másodiknak felel ~meg. A visszaesés azóta is tart, a szakosztály nehezen tud lábra állni. Évi költségvetésük tavaly 110 ezer forint volt, az idén már 132 ezer. Ebből azonban sokat felemészt az utazás. — A cukorgyár csak úgy ad buszt, ha kifizetjük a kilométerpénzt. Ez évente eléri a huszonötezer forintot, ebből háromi évenként egy új Barkas kocsit tudnak vásárolni. Ezért nem járunk rendesen versenyekre. Az idén eddig ,mindösz- sze tíz helyen, a versenyek egyharmadán indultunk — jegyezte meg idősebb Deák István. Tetézi a bajt, hogy a felszerelés, az alkatrész, a kerékpár még drágább, mint korábban volt, és sokkal nehezebb beszerezni. A megnövekedett követelményekhez jóval többet keli (kellene) dolgozni. Csakhát Szolnokon nincs munkaidőkedvezmény, heti négy edzést tartanak, míg máshol nyolcat. S miközben a vidék nemcsak felzárkózott a fővárosi versenyzőkhöz, hanem el is hagyta őket, Szolnokon semmi kilátás a fejlődésre. A többi vidéki szakosztály már rendszeresen részt vesz a fővárosi pályaversenyeken. A cukorgyáriaknak is van egy pályagépük, de hogy elinduljon vele valaki, ahhoz kikérő kellene edzőnek, versenyzőnek egyaránt, aztán utazni — mindez meghaladja erejüket. Miután a fiatalokat a versenyben takarékossági okok miatt nem kísérhetik kocsival' úgy, mint azt mások teszik, nem tudják, mi történik velük. Az egyik fővárosi verseny után — már mindenki összecsomagolt és távozni készült — hiányzott egy szolnoki kerékpáros. Aztán aki a gépét visszavitte, elmondta, hogy elesett, és a hatvani kórházba szállították. Nosza irány Hatvan, meglátogatták a versenyzőjüket, s így természetesen kerülővel Jászberény felől érkeztek haza. A köszönet helyett szidást kaptak, amiért növelték a kilométerpénzt. Nem könnyű a szakosztály élete. Az utánpótlást nem a gyári dolgozók gyerekeiből vagy a környékről, hanem a városból kapják. Ezért szeretnének egy helyiséget valahol a városközpontban. S az sem nevelő szándékú, amit a fiatalok az idősebb társaiktól hallanak. hiszen mi értelme van például a kemény edzéseknek, ha versenyekre nem járnak rendszeresen. S megbecsülik a sportolókat? Vagy mit éreznek akkor, amikor látják vezetőiktől, hogy a szűkös napidíjból alig tudják kifizetni a reggelit, az ebédet, a vacsorát és az úti- csomagot. Jelenleg talán tizenkét igazolt versenyzőjük — közte három felnőtt, — van, de meddig? Nincs előttük perspektíva, — csak vegetálnak. Kopott, használt felszereléseik,. tíz-tizenöt éves, maguk javította, helyenként szinte roncs gépeik vannak. A mostoha körülmények dacára is érnek el eredményeket, az úttörők az idei országos csapatbajnokságon bronzérmet szereztek. A szakosztály élete talán olyan, mint azé a kerékpárosé, aki mindig felfelé hajt a lejtőn, de fokozatosan lassul, s mire a célhoz érne — feladja? — Inkább dimbes-dombos' utakon járunk, egyszer fent, egyszer lent a kerék — állapította meg kesernyésen ifjú Deák István. Ennél bizony jóval többet érdemelnének. Pataki István Események Természetjáró úttörők Tiszafüreden Borús időben, derűs hangulat Kerékpár. Területi egyéni idő- futamverseny, Szolnok—Szászberek—Szolnok útvonalon. Rajt és cél: Szolnok, Thököly úti felüljáró Zagyvarékas felőli szakasza 9. Kézilabda. NB II. Férfi: Lehel SC—Nagykőrös, Jászberény, Városi sporttelep 10.30. Teke. Tisza Kupa férfi torna: Szolnok, MÁV-MTE automata tekecsarnok 8. Labdarúgás. NB II.: Lehel SC —pger SE, Jászberény 16.30, Ja- czina. Szolnoki MÁV-MTE—-Özd, Szolnok, Véső út 16.30, Győri, Honvéd Szabó Lajos SE—Miskolci VSC, Mezőtúr 16.30, Dorozsmai J. Megyei bajnokság: Szolnok: Cukorgyár—Jászjákóhalma 10, Szűcs, Túrkeve— Abádszalók 16.30 (Békés megyéből), Rákóczifalva—Jászkisér 16.30, Barta, Kunszentmárton— Kunhegyes 16.30. Mák, Karcag— Szolnoki Vegyiművek 16.30 (Hajdú megyéből), Jászárokszállás— Szászberek 16.30 (Heves megyéből), Törökszentmiklós—Beseny- szög 16.30, Inges, Tisza Cipő SE —Tiszabura 16.30 (Csongrád megyéből). Üjszász—Jászberényi Vasas 16.30, Terenyei. NB tartalékbajnokság: H. Szabó L. SE—Orosháza 14.30. Szebenyi, Sz. MÁV-MTE—Szarvas 14.30, Török. Körös Kupa: a 3. helyért: Kungyalu—Tiszamenti 8.45., az első helyért: Cibakháza—Ti- szaföldvár II. 10.30, Kunszentmárton. Atlétika. Területi serdülő A- korcsoportos összetett bajnokság: Szolnok, Véső út 9. Kajak-kenu. A Magyar Nép- köztársaság 1979. évi junior-, ifjúsági, serdülő- és úttörő-bajnoksága: Szolnak, Holt-Tisza 8. Idegenben szerepelnek: a Szolnoki MÄV-MTE atlétái Budapesten B-kategóriás versenyen, a Szolnoki Vízügy SE vízilabdacsapata Egerben az Agria tornán. A Tisza-parti tranzitközségben, Tiszafüreden valahogy újra beigazolódott a régi szólásmondás, mi szerint ha hetekig szárazság sújtja a környéket, elég egy „úttörős” rendezvényt szervezni, és esőstől megered az égi áldás. Hogy mi igaz mindebből, inem szükséges elemezni, de tény, hogy a természetjáró úttörők országos találkozójának másnapjára a hagyományokhoz illően csöpörögni kezdett. Bár a csütörtök esti megnyitó és bűvészbemutató még „aszályban” zajlott le, péntekre elkomorodott a világ — és a horgászverseny esőben kezdődött. Egy fiú és egy lány képviselt minden megyét — a vízen fővárosi győzelem született. Az alkalmi duó röpke 60 perc alatt 28 halat akasztott horogra. Volt még vízi futás, lábtenisz, járőr- és akadályver- steny,1 tollaslabda-bemutató,' ugróköteles-szökkelő vetélkedő. Szinte mindenben kitűntek az ifjú észt rokonok, de nem vallottak szégyent Baranya^ (Komárom, Somogy megye vörös nyakkendősei sem. Egyébként a somogyiak nyerték az összesített sportversenyt. Délután kultúrbemutató- nak tapsoltak a megyei résztvevők a járási művelődési központban, ahol észt, tiszafüredi, kunhegyest jászberényi, jászjákóhalmi úttörő- együttesek adtak műsort. A jászberényi. Galagonyanéptánc együttesről külön szólunk, mivel a szatmári verbunkos után zúgott a: visz- sza-vissza! Ügy tűnik, jó kezekben van a jászsági népi együttes utánpótlása. Csak a teljesség kedvéért írjuk ide a két lelkes betanító. Bato Edit és Belházi Sándor nevét. Este pásztortüzekkel. közös játékokkal fejeződött be a nap. Tegnap úszóverseny, majd eső (megrendezésen kívüli) következett. Kajakbemutató, játékdélután, szolidaritási gyermekbál zárta a programot. Bár kisebb-nagyobb megszakításokkal csepereg, teljes a jókedv, ajándékok címek, jelvények cserélődtek, barátságok saövődték már eddig is a hazai és külföldi résztvevők között. Ma turisztikai vetélkedő, gyermek divatbemutató, holnap pedig kirándulások kö- vetkeznek. Kajak-kenu Két bajnoki arany az első napon Pető István (8-as rajtszámmal) a K-l 500 m megnyerése után Fotó: Tarpai Sípszó előtt Az egyesülés óta első hazai bajnoki mérkőzését játsza a Szolnoki MÁV-MTE. A Véső utcában az Ózdi Kohászt fogadják, és mindenki sikeres bemutatkozást vár. A közönségnek már az is élményt jelent, hogy ejtőernyős ereszkedik alá a mérkőzés labdájával, a honvéd fúvószenekar ad műsort, sportnaptárt árulnak, zászlókat adnak, s hogy több ülőhely legyen, a salakpályán padokat helyezték el. Persze ezek csak külsőségek, az igazi tartalmat a labdarugó-csapat eredményes játéka jelentheti. A játékosok ugyanis úgy vélik, hogy olyan rosszul még egyszer nem játszhatnak, mint egy hete Debrecenben. A keret változatlan: Szendrei. Boros. Ágh, Kábák, Sebők, Kc-lláth, Tóth, Porhanda, Lódi, Földesi, Szatmári, Zakar, László, Nász. * * * A Lehel SC hétközben a BEM SE elleni előkészületi mérkőzésen jó játékkal és Bacher góljaival 2:0 arányú győzelmet aratott. Kóczián Antal vezetőedző a Gyulán sikeresen szerepelt csapatát jelölte a mai Éger elleni mérkőzésre. A mai találkozón Lakatos Lajos szép jubileumhoz érkezik: 100. alkalommal szerepel a Lehel színeiben. A mérkőzésen nagy küzdelemben szoros eredmény mellett győzelemre számítanak a hűtő- gépgyáriak. Kóczián Antal kerete: László—Gergely, Kirchner, Lakatos, Török, Lukácsi, Fejes, Váczi, Pecha, Sebestyén, Bacher, Michárdi^ Szívós, Postás, Kiss J. * * * A Mezőtúri Honvéd labdarúgói a múlt vasárnapi kudarcot okozó hibák kiküszöbölésén fáradoztak. A játékosok fogad- koztak. hogy annyi helyzet nem maradhat többé kihasználatlanul. Bencsik Gyula vezetőedző is ennek megfelelően, a csatárokkal való foglalkozásra fektetett nagyobb gondot. A Miskolci VSC ellen sem várható változás a keretben, tehát Anger, Merley, Dávid, Papp. Hódi, Herédi, Mohácsi, Fodor, Cserháti, Batári, Kelemen, Czanka. Széli és Tóth közül kerül ki a pályára lépő tizenegy. Pénteken délelőtt az 500 méteres számok előfutamaival, délután pedig a döntőkkel — a Szolnoki Vízügy SE pályáján — megkezdődött az idei országos junior, ifjúsági, serdülő és úttörő kajak-kenu bajnokság. Hatalmas mezőny gyűlt össze, az előfutamokban öt, a döntőkben pedig tíz percenként indították a hajókat. Az ifjúsági Európa Bajnokságon és az Ifjúsági Barátság Versenyen jól szerepelt fiatalok ezúttal is igazolták tehetségüket felkészültségüket és a válogatás jogosságát — biztosan győztek. Köztük a szolnoki Pető István aki a K—I 500 méteres táv döntőjében a rajt után az élre vágott, és végig vezetve nyert. Kiemelkedően szerepelt a szolnokiak ifjúsági kajak négyese is, amely aranyérmes lett. örvendetes, hogy a döntőben mezőtúriakkal is találkoztunk. A Szolnok megyei versenyzők pénteki eredményei. Ifjúsági fiúk, K—I 500 m. Bajnok Pető István (Szolnok, edző": Nagy György) 1:52,8 mp. K—4 500 m. Bajnok: Szolnok (Bozsó Péter, Kocsis Zoltán, Háfra Mátyás, Lőrinczi Zoltán, edző: Vár- konyi Géza és Nagy György) 1:35,5 mp. C—7 500 m.: 2. Szolnok (Benkő Zsigmond, Gulácsi József, Szabó Lajos, Tóth Attila, Vidéki László, Rónyai Sándor, Bartók György) 1:44,8 mp. Serdülő lányok, K—4 500 m. 6. Szolnok (Miskolczi Csilla. László Mariann, Radácsi Éva, Sebestyén Judit) 2:01,0. Fiúk, K—4 500 m.: 8. Mezőtúr (Vaszkó Attila, Bihari István, Szabó István, Szőke Sándor) 1:48,9 mp. Nem fociztak — tévét néztek A változást Kuncsorbán is a tömegsport fellendülésétől remélik Utasítás a kispadról: „Hajtsál, különben holnap lánctalpas traktort javításiI" Poén helyett nem rossz, ám a műhelyvezetőnek, a labdarúgó-csapat társadalmi edzőjének szavai sok igazságot tartalmaznak. A kiscsapatok játékosai bizony alig, vagy egyáltalán nem részesülnek kedvezményekben - előfordul, hogy egyenesen a munkából mennek a pályára bajnoki mérkőzést játszani. A területi bajnokság Közép-csoportjában Kuncsorba együttese a 12. helyet „vívta ki” tizenöt ponttal a tizennégy csapat küzdelmében. A szomszédos településen, örményesen — 1977. óta társközség — sem rózsásabb a helyzet: labdarúgó-csapatuk az utolsó előtti helyen zárta a bajnokságot. Tornaszoba a művelődési házban Hogyan látják a sport helyzetét a társközségek vezetői? — Nincs nagy különbség a két sportegyesület között — mondja Bartus János, a közös tanács elnöke és Horváth György, a pártbizottság titkára. — Mindkettőben csak labdarúgó-szakosztályt tartanak számon, egy-egy felnőtt, illetve ifjúsági csapattal, amelyeket társadalmi edzők irányítanak. Örményesen az Űj Élet Tsz és az Április 4. Gépgyár községi gyáregysége, Kuncsorbán pedig a Búzakalász Tsz a legfőbb patro- náns. A közös tanács 15—15 ezer forintot juttat a sport- egyesületeknek. A társközségek közül örményes a nagyobb: 1378 lakost számlál. Kuncsorbán 1040-en élnek. Ilyen arányban oszlik meg az utánpótlást jelentő gyerekek aránya is, valamint azoké a fiataloké, akikre a legjobban számíthatnak a sportéletben. A kuncsorbai általános iskolában a tanulók testnevelését mintegy 120—130 négyzet- méteres alapterületű tornaszoba szolgálja, valamint az udvaron létesített pályák, a szomszédban most alakítják ki a tornaszöbát a művelődési ház nagytermében — ők viszont szakosított testnevelő tanárral büszkélkedhetnek. Vizsgáljuk meg közelebbről is a sportéletet, mégpedig Kuncsorbán, a kisebbik községben. A Búzakalász Termelőszövetkezet a 15 ezer forintos támogatáson kívül szállítja a csapatokat, karbantartja a pályát, és az öltözőt, de gondoskodik a felszerelések tisztántartásáról is. A téesz fiatal; energikus elnöke, Gazdag János1 négy éve került a településre, 1976-ban választották sportegyesületi elnökké, közben rábízták a termelőszövetkezet vezetését, s így lemondott. Helyét Vida Sándor, a téesz üzemgazdasági csoportjánál': vezetője vette át, de Gazdag János egy percre sem szakadt el a sporttól. — Három esztendeje még mélyponton állt a sport ügye Kuncsorbán, — emlékszik vissza. — A labdarúgók épphogy ki nem estek, pénzünk sem volt — mindössze nyolcezer forinttal gazdálkodhattunk. Célul tűztük ki, hogy az együttes bennmaradjon, ugyanakkor más sportágakat is életre hívunk (tömegsport- jelleggel, és mindehhez anyagi alapot teremtünk. Sajnos, a csapat teljesítménye azóta is ingadozó. Kicsi az a mag. amelyre mindig számíthatunk. Megesik, hogy nem tartják be azt a szabályt, miszerint kipihenve, és józanul érkezzenek a mérkőzésre. Erősebb alapokat — Többre hivatott a gárda, hiszen egyénileg nem rossz játékosok, — véli Vida Sándor. — Nincs azonban olyan irányító egyéniség, aki összefogná őket. így aztán megtörténik, hogy a társadalmi edző azzal próbál hatni rájuk, amivel tud. Az ifjúsági labdarúgókhoz végképp nem találunk senkit, aki foglalkozna velük. — Nem vicc, de megtörtént, hogy csak kilencen jöttek össze az ifik közül a bajnoki találkozóra — mosolyog keserűen a téeszelnök. — A hiányzók közölték, hogy azért nem játszanak, mert túl meleg van. Máskor arra hivatkoztak. hogy jó sorozat megy a tévében, inkább azt nézik. Ügy érzem, egyáltalán nem érdekli őket a sport, holott mindent biztosítunk számukra, csak az lenne a dolguk, hogy focizzanak. Többé-kevésbé ez jellemzi a megyei területi bajnokságban szereplő más kiscsapatok háztáját is. Bár nem mindenütt nyugszanak bele, mégis keveset tesznek — tehetnek — ellene. A megoldás elsősorban a helyi adottságok függvénye, de egy bizonyos: mindenekelőtt erős alapot kell teremteni a verseny- sport számára, hiszen közös vonása csaknem valamennyi szerényebb együttesnek, hogy ingatag talajon áll. A képlet egyszerű — tömegsport nélkül nem létezhet a verseny- sport. Biztató lépések — így igaz — bólint Gazdag János. — A változást mi is a tömegsport fellendítésétől reméljük. A kezdet biztató: először a testedzés igényét keltettük fel, majd igyekeztünk minden (lehetőséget megadni az igények teljesítésére. Most már a minőségen kell javítanunk, de ehhez is adottak a feltételek. Az idén több mint negyvenezer forintot tesz ki az egyesület költségvetése, ugyanakkor megszülettek a tervek a sporttelep korszerűsítésére, egy kis pálya és két tollaslabda-pálya építésére. Az egyetlen probléma, hogy találunk-e olyan személyt, aki összefogná és tudatosan irányítaná a község tömegsportmozgalmát. Ha sikerül, ügy előbb-utóbb a versenysport is kikerül a kátyúból. Constantin Lajos
