Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
A Parlament delegációs termében tegnap plenáris üléssel megkezdődött a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 23. ülésszaka. A két küldöttséget Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. A delegációk tagjai között van Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, illetve Leonyid Kosztan- dov vegyipari és Jefim No- voszjelov építő-, útépítő- és kommunális gépgyártási miniszter. Részt vesz a tanácskozáson Vlagyimir Pavlov, a a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Üdvözlő beszédében Marjai József emlékeztetett a közelmúltban lezajlott, számunkra kiemelkedő fontosságú találkozókra: másfél hónappal ezelőtt hazánkban üdvözölhettük Leonyid Brezsnyevet, az (Folytatás a 2. oldalon.) A Parlament delegációs termében tegnap plenáris üléssel megkezdődött a magyar-szovjet kormányközi bizottság 23. ülésszaka (Telefoto - KS) A vasútnál használatos akkumulátorok védelmére, egyszerűbb és veszélytelenebb mozgatására akkumulátorládákat készit a mezőtúri Bútoripari Szövetkezetben Varga Antal, Kötél Sándor és Juhász Károly (K. I.) Cserkeszölön Uj vendéglő és presszó épül Jászapátin JOBB HELYET KAPOTT A BÚTORBOLT ÉS A SZIKVIZÜZEM „Eltűnt” a bútorbolt, a könyvesbolt, hatalmas gödör emlékeztet a régi szikvíz- üzemre. Fogynak a törmelék- halmazok, a földkupacok Jászapátiban, és már a kétkedők is elhiszik, — mert minden jel arra mutat —, hogy elkezdődött az új vendéglátóegység építése. A 14 millió forint költséggel készülő vendéglő korszerűen felszerelt kiszolgáló helyiségekből, központi fűtéssel és megfelelő hűtőkapacitással ellátott ezer adagos konyhából, tágas éttermekből és szépen berendezett presszóból áll majd. Méreteivel — 850 négyzet méter alap területével — a mostani vendéglőnek több Tűnt kétszerese lesz. Létrehozásához helyre van szükség, ezért bontották le a bútorboltnak, a könyvesboltnak és a szikvízüzemnek „az idő vasfogától” jócskán megviselt épületét. A bútorbolt a régi malom átalakított épületében kapott helyet. Tágas eladóterével és raktáraival, a ruházati szövetkezet volt irodaházában berendezett bemutatótermével az eddiginél jobb körülmények között és kulturáltabb környezetben árusít. Nem marad fedél nélkül a könyvárusítás sem. Az üveg- és porcelánbolt a vas-műszaki áruházba költözött, régi helyét korszerű könyvesbolttá alakították, át. Űj szik- vízüzem épült a Kálmán utcában, így a szódavízgyártásnak is az eddiginél jobb feltételeket teremtettek. A szanálás befejeződött, a kivitelező — a Jászapáti és Vidéke Áfész építőrészlege — a törmelékhaimaz eltakarításán, a földkupacok el- egyengetésén szorgoskodik. Rövidesen elkezdődik az alapozási és a betonozási munka. Érvek és ellenérvek a SALT-vitában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) II tervezővel együtt Lassan az építőiparral is úgy vagyunk, mint a focival. Sokat beszélünk róla, és egy kicsit mindenki szakértő. „Nem így kellene, hanem úgy”, adják az emberek a tanácsokat. Tehetik ezt azért is, mert a házak mindenki szeme láttára nőnek (ki a földből. Az építő- munkás a legnagyobb nyilvánosság előtt dolgozik. E témával foglalkozó szakemberek véleménye szerint az építőipar iránt az érdeklődés azért is felfokozott, mert tevékenysége nagyban meghatározza az emberak hangulatát, közérzetét. És ami szintén lényeges, ez az ipar csaknem az összes ágazat képességét, a néogazd,a- ság szervezettségét tükrözi. Az emberek talán nem mindig gondolnak arra, hogy amikor dicsérik vagy bírálják a padlószőnyeget, az éppen letört kilincset. a rosszul záró ablakot, a beázott tetőt, a hibás radiátort, akkor nemcsak az építőik munkáját kritizálják. Nem készülhet el úgy közintézmény, üzem, hogy a megrendelő kérését, kikötéseit ne hallatná, vagy ne fogadtatná el. Ment különben nem fizet, leállítja a beruházást, vagy másik vállalatra bízza a munkát. Az állampolgár viszont legtöbbször készen kapja a lakást. Amikor már az óhajaival senki nem törődik, sok értelme nincs, hogy sóhaját elmondja. Még az első kapavágás előtt kellene a tervezőnek figyelembe vennie a majdani lakó kérését, igényét. Ehelyett mi történik? Normák, statisztikák, számok és a meglevő forintok alapján kialakul a szabvány. Igaz, a házgyárak jellege miatt túl nagy variációra nincs lehetőség, de annyi bizonyos, a jelenleginél nagyobb választékra, az igények differenciáltabb kielégítésére lenne szükség. Egy másik társadalmi óhaj; gyorsabban és olcsóbban építkezni. De hogyan lehetséges ez, amikor évről évre több házat kell tető alá hozni, s világszerte emelkedik a nyersanyag, így az építőanyag ára is. Persze, nemcsak, azért lehet drága az építkezés, mert emelkedik a cement, beton vagy a tégla ára. Pontosan kimutatható, hogy ha a kulcsátadásig megnyúlik az idő, több ezer vagy millió forintba kerül a késés. Okai: a beruházás nem összefüggő folyamat, a itervező elzárt, független életet él, mert nem kötelessége, hogy álmának megvalósulását figyelemmel kísérje. Időben nem is tud beavatkozni, ha az eredeti elképzelésen valamit változtatni kell. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a közelmúltban kidolgozta az építésszervezés VI. ötéves tervre vonatkozó fejlesztési koncepcióját. Lényeges döntés született: a tervezői, építészeti tevékenységet megfelelő hatáskörrel és felelősséggel be kell kapcsolni a beruházás minden szakaszába. A tervezőnek ott kell lennie, amikor az előkészítő munkát megkezdik, és ki kell vennie részét a munkahelyi művezetők teendőiből. egészen a befejezésig. Átadás után ellenőrizniük is kell a létesítmény üzemelését és értékelni a tanulságokat. Újszerű együttműködés és munka- megosztás alakulhat ki ily módon a tervező, a kivitelező, a beruházó között. K. S. befejezték az aratást Befejezték a búza aratását a cserkeszőlői Magyar-Román Barátság Termelőszövetkezetben. A gazdaság 9 kombájnjának és a Szlovákiából érkezett két „kisegítő” gépnek 8 és fél napig tartott a 650 hektáron termesztett kenyérgabona betakarítása. A gyors és eredményes munka azonban nem üröm nélküli, jóval kisebb az átlagtermés a tavalyinál. Az alacsony termés magyarázata, hogy az ősszel elvetett vetőmagnak több mint 80 százaléka nem kelt ki októberben, mert nem volt s talajban elég víz. A kemény tél és az aszály csak súlyosbított a helyzeten. A növény gyorsan fejlesztette kalászait és ennek következménye, hogy a szemek „megszorultak”. Főleg a szikes és homokos területeken volt gyors az érés. A munkát nem hátráltatták nagyobb géphibák. Azonban az NDK gyártmányú aratócséplőgépek alkatrészellátása nem volt kielégítő. Felvonócsigát és az egyik kombájnhoz vágóasztalt nem sikerült a termelőszövetkezet vezetőinek a betakarítás kezdetéig szerezniük. Aratás közben azonban ez a gond is megoldódott, s most már hibátlan gépek — két kombájn, egy tehergépkocsi és egy szalmabálázó — indultak ma hajnalban Cserkeszőlőről Csehszlovákiába, hogy az onnan jött „segítséget” viszonozzák. Megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások Takarmánybetakarítás Palotáson Bőven ontják áldásukat az idén a Palotási Állami Gazdaság zöldtakarmánytermő területei. A háromezer hektárnyi lucerna- és füveshere- táblák kétharmadán öntözéssel teremtették meg a jó termés feltételeit. Ebben még segített a június második felében érkezett természetes csapadék, így a betakarító gépek garatjaiból szaporán hull a levágott, vitamindús takarmány a szállító kocsikba. A régebbi lucernások második kaszálása jelenleg a végénél tart és befejezéshez közeledik az újonnan telepített lucerna első kaszálása. A betakarított zöldtakarmány jól szervezett szállítással, friss állapotban kerül a gazdaság forrólevegős lucernaszárító és feldolgozó üzemébe, ahol ipari szinten, teljes gépesítéssel történik a szárítás, feldolgozás, anyag- mozgatás és raktározás. Az üzem négy berendezése óránként 30 mázsa terméket, zöldlucema-granulátumot készít. A vékony henger alakú, préselt takarmány, szinte teljesen megőrzi a zöld lucerna eredeti tápértékét, így nemcsak a hazai, hanem a külföldi mezőgazdasági üzemek, egyéni gazdaságok is szívesen vásárolják. A korszerű palotási üzem évente kilencezer tonna — szaknyelven szólva — takarmánypeletet gyárt. A lucemabetakarítás befejezése után a nemesített fű, illetve a silókukorica iparszerű feldolgozására tért át. A zöld tömegtakarmányok ilyen formában történő feldolgozása több szempontból előnyös. A már említett táp- értékmegőrzésen kívül lényegesen könnyebbé teszi a nagy tömegű termékek szállítását is. A granulátumot ugyanis az üzem területén targoncák segítségével konténerekben mozgatják. Külső szállítás esetén gépkocsikba ömlesztve, illetve papírzsákokba csomagolva továbbíthatják rendeltetési helyére. A termék kétharmadát a Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat útján belföldön értékesítik, egyharmada pedig exportra kerül. Legnagyobb vásárlója az NSZK, Olaszország. Jugoszlávia, Dánia és a Közel-Kelet néhány országa. A Közel-Keletre, illetve az NSZK-ba irányuló szállítmányokat a Dunán uszályokon szállítják, a többi államba pedig vasúton továbbítják. A palotási lucernaüzem igen gazdaságosan termel, az emberek helyett döntő mértékben a gépek dolgoznak. Kifejezi a hatékonyságot az is, hogy a hét hónapig tartó idényben egy munkás kereken 1 millió forint értéket termel. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évi. 160. szám, 1979. július 11., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA