Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 8. GAZDASÁGI------___________FIGYELŐ N e csak tervek legyenek Tapasztalatok a munkaerő-gazdálkodásban A munkaerő-gazdálkodás szerepe a vállalati munkaügyi politikában — a gazdaság egyes ágazataiban — ma még igen eltérő képet mutat. Egyöntetűen megállapítható azonban, hogy az V. ötéves terv időszakában előrehaladás történt ezen a területen. E tevékenység fejlesztéséhez hozzájárult az a (külső kényszer is, amely az apadó munkaerőforrásokból adódik. A vállalatok, szövetkezetek, ötödik ötéves tervük keretei között, akcióprogramot, intézkedési terveket dolgoztak ki, melyek szerves részét képezik a gazdálkodásnak. A középtávú programok elemzése alapján eddig levonható következtetés az, hogy az üzemek nagy része elsősorban a munkaerő-gazdálkodás intenzív módszereit kívánja alkalmazni. Több helyen éves szintű munkaügyi intézkedések kidolgozására is sor került. Az előrehalad álsban szerepet játszik, hogy a vállalatok, szövetkezeték lehetőségeikhez mérten javítják a személyi feltételeket, főként középfokú munkaügyi szakképzettségű dolgozók beállítása révén. A megyei tanács által szervezett tanfolyamokon az elmúlt négy évben mintegy 250 fő képzése történt meg. Szerény előrehaladás tapasztalható a létszámi gén vek megállapításához szükséges korszerű módszerek alkalmazásában is. Általában jellemző, hogy a vállalatok a munkaerőforrások közül a legnagyobb figyelmet a meglévő állományra. annak megtartására, illetve az ifjúságból munkába lépőkre fordítják. A vállalaton belüli munkaerő-tartalékok felszabadítására szolgáló intézkedések között legnagyobb súllyal a szervezés jellegű intézkedések szerepelnék. Ennél még kisebb hangsúlyt kapott a munkaerő gépesítéssel történő kiváltása. Néhány kivételtől eltekintve — Vasipari Vállalat, Mezőgép, Aprítógépgyár — sem a tervekben nem irányoztak elő. sém a gyakorlatban nem realizáltak olyan mértékű létszámfelszabadítást. amely lehetővé tette volna dolgozók más vállalathoz történő átcsoportosítását. Nagyobb figyelmet fordítottak a gazdálkodó szervek az utóbbi három évben a munkaidő-veszteségek feltárására is. Az igazolatlan mulasztókkal, a fegyelmezetlen- kedőkkel szembeni vállalati magatartás szigorúbb lett. Ez azonban még nem egységes, másrészt a munkaidón belüli fegyelmezetlenségek, munkaköri mulasztások a kívánatosnál enyhébb megítélést kapnak. A káros munkaerőmozgás mérséklése érdekében ma már a vállalatok döntő többsége — sőt az intézmények egy része is— végez fluktuációvizsgálatot. Ez a nagyvállalatoknál komplex jellegű. A feltárt okok alapján tett intézkedések az anyagi ösztönzés, az érdekeltség fokozása, a munkakörülmények javítása, a szociális, kulturális ellátás színvonalának növelése területén történnek. Az anyagi ösztönzésnek a munkaerő-gazdálkodásra és a teljesítményekre gyakorolt hatása eltérő. A teljesítménybérben dolgozók aránya erősen különbözik az egyes népgazdasági ágakban, ennek szélesítésére a törekvések azonban mindenütt megfigyelhetők. Helyenként a normák a bérezés tekintetében a munkaerő mindenáron való megtartásának eszközévé váltak. Kevés az előrehaladás a munka szserinti differenciálás területén. Általában a szűk bérfejlesztési lehetőségekre hivatkozva a dolgozóknak azt a szűk rétegét sem emelik ki megfelelően, amelyen az egyes üzemrészek hatékony munkája múlik. De visszahúzó erő e téren az a nézet is, miszerint az egyéni teljesítményeket kifejező differenciált bérezés további kilépések forrásává válhat. A munkaerő iránti igények alakulásában ,az eddigiektől némileg eltérő tendencia figyelhető meg. Jellemző, hogy a realitásokat, a helyi, a területi lehetőségeket kezdik figyelembe venni. Ennek alapján a mennyiségi igények mérséklődtek, nagyobb szerepet kapnak a minőségiek. Ebben kétségtelenül szerepe van a bértömeg-szabályozás bevezetésének, és a vállalatok fontosság szerinti kategóriába sorolásának is. A legfőbb munkaerő-gazdálkodási tényezők vizsgálata tehát azt mutatja, hogy a vállalati, szövetkezeti munkaügyi szervezetek tevékenységében már kezdi a megfelelő helyet elfoglalni a munkaerő-gazdálkodás, de a vállalati tevékenység egészében még nem kap súlyának, szerepének megfelelő helyet. Az eddig gyűjtött tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a kedvező irányban történt elmozdulás után szükségszerűen jelentkezik a továbbhaladás igénye. Ennek döntő tényezője az, hogy a munkaerőkérdés elsősorban vállalati kategória, annak ellenére, hogy központi és helyi intézkedések elősegíthetik a feszültségek mérséklődését. Másfelől nem lehet a munkaerőkérdést. annak problémáit csak a munkaügyi területre korlátozni, és a megoldást is csak a munkaügyi szervezetektől és nem az egész vállalati gazdálkodás megjavításától várni. — A munkaerő-gazdálkodási kérdések ma már nem egyszerű reszortfeladatot jelentenek, hanem szerves részei a vállalat stratégiai elképzeléseinek. Ehhez biztosítani kell. hogy a vállalati munkaerőhelyzet megjavítását célzó tervek ne csak tervek legyenek, hanem végrehajtásuk is tervszerűen megtörténjen. Csák László az MT oszt. vez.-helyettese Szolnoki Mezőgép Nagyvállalat — új feladatok Többorsós modern fúrógép a szolnoki Mezőgép Vállalatnál. Tizennyolc furat1 egyidejű elkészítésére alkalmas A szolnoki Mezőgép Vállalat 1976- ban történt megalakulása, az új nagyvállalati belső mechanizmus kialakulása alapvetően meghatározna a munka- szervezés irányát is. Első és legfontosabb feladatunk a nagyvállalati információs rendszer kialakítása és a termékszerkezet -váltás zökkenő- mentes végrehajtása. A nagyvállalat nemcsak mint adminisztrációs egység alakult ki, hanem rövid idő alatt biztosítani kellett a mezőgép- gyártás technológiai fejlesztését és a korszerű termelésirányítási módszerek bevezetését. Olyan új feladatok keletkeztek, amelyek a korábbi négy különálló vállalatnál még ismeretlenek voltak. A vállalat több gyárában ki kellett alakítani a korszerű sorozatgyártás feltételeit. A korábbi heterogén termékszerkezet beszűkült, és az egyes stratégiailag fontos termékek sorozat- gyártását kellett kialakítani. Az üzem- és munkaszervezésnek már ebben a fázisban igen nagy szerepe volt. A termelés szervezettségének ellenőrzése és továbbfejlesztése érdekében bevezettük a multimoment vizsgálati módszert, amely révén pontosan fel lehetett tárni a technológiai szűk keresztmetszeteket, a termelésszervezés hibáit és nem utolsósorban a munkafegyelem lazaságait. Ez a módszer lehetőséget adoltt arra, hogy olyan gyárunkban, ahol a korábbiakban csak szolgáltatást végeztek, tehát semmiféle gépgyártási hagyománynyal nem rendelkeztek, rövid két év alatit kialakult a fejlett gépipari sorozatgyártás technológiája és a termelésirányítás rendje, E tevékenységünk eredményeképpen csökkent a termékek önköltsége, és a hatékonyabb munkavégzés révén a vállalat rugalmasan tudott alkalmazkodni a piacváltozás körülményeihez. 1976 óta a vállalat tőkés exportot folyttat, amely jelenleg már a 200 milliós nagyságrendet is meghaladja. Az tizem- és munkaszervezés továbbfejlesztése érdekében az V. ötéves tervidőszakra szervezésfejlesztési tervet készítettünk. E terv az alábbi tevékenységek továbbfejlesztését tűzte ki célul: Termelésirányítás. A tröszti termelési módszertani útmutató alapján elkészült, és vezérigazgatói rendelkezéssel életbe lépett az egységes termeléstervezés, előkészítés, elszámoltatás rendje. Ezáltal a termelésirányítás színvonalát kívánjuk növelni. Következő feladat volt az új termékek gyártásának bevezetéséhez a gyártási rendszer és termelési program szervezése. (TDO—100 típusú dohányszárító. szállítócsigák gvártása, Claas-adacter gyártása. F—295 típusú adapter gyártása.) A Gráf-elméleten alapuló termelésprogramozási rendszer iónak bizonyult, amelyet példáz a tószegi gyáregység eredménye. Kapacitás- és állóeszköz- pazdálikodás. Ezen a területen végzett feladataink a kapacitáskihasználás javítáMunkaszervezés a Tisza Cipőgyárban A vállalati szervezőmunka legfontosabb területe a munkaszervezés. Ennek a milyenségét a termelékenység alakulása és a dolgozók munkavégzésének módja, körülményei többnyire jelzik. Döntő fontosságú a célszerű munkamegosztás, amely vállalatunknál műveletek szerint történik és futószala-. gos gyártással valósul meg. A futószalag léte biztosítja az alapvető szervezettséget, de annak nem egyedüli tényezője. Ismert a hátránya is, mégpedig a monotonitás, melyet szabad ütemű futószalagok beállításával, a dolgozók több munkaműveletre való betanításával és foglalkoztatásával kívánunk csökkenteni. A munka szervezettségének, színvonalának megismerése érdekében elemzéseket végzünk. Ilyen elemzés alapja lehet a mintavételes munkanapfelvétel, az egésznapos munkatükör, de az alkalmazott munkanorma is. Az elemzések tapasztalatait felhasználva teszünk olyan műszaki, szervezési intézkedéseket, melyek a munkaidőveszteségeket csökkentik, illetve a munkakörülmények javításával további tartalékok felszabadítását teszik lehetővé. A munkanorma a munka- szervezés egyik kényszerítő eszköze is. A jó munkanorma ugyanis meghatározza a szükséges munkafeltételeket, munkamódszereket és a teljesítménykövetelményt ezekhez köti. Ezért is célszerű, ha a dolgozók minél nagyobb számban dolgoznak munkanormában, de ezért is fordul elő sok helyen, hogy inkább nem is vezetnek be munkanormát. Vállalatunknál a dolgozók 79,3 százaléka dolgozik munkanormán alapuló teljesítménybéres rendszerben, mely arány, más vállalatokkal összehasonlítva igen jónak mondható. A feltételek változásait jól érzékeli a teljesítmény módosulása, melyA martfűi Tisza Cipőgyárban évente két és félmillió pár lábbelit gyártanak nyugati exportra, kétmillió párat! pedig szocialista országok megrendelésére. Ott készül a világhírű ADIDAS sportcipők több változata is, amelyek évek óta keresett cikkek a piacokon. Képünkön a sportcipők felsőrészét tűzik a gyár egyik műhelyében be beavatkozni normakarbantartással akkor szükséges, ha a munka- és keresetarányok kedvezőtlen mértékben eltolódnak. Fő célunk' az, hogy a termelékenység növekedését elsősorban a tervezéskor és a gyártás megkezdésekor előre 'ismert munkaszervezési intézkedésekkel és ne az utólagosnak tekinthető normakarbantartással érjük el. A normakarban tartásból és a munkaszervezésből adódó megtakarítás arányának alakulása jól fejezi ki ezt a törekvésünket. a vállalaton belül önálló egységek jöttek létre (szabászat, tűzöde stb.), melyek például a létszámgazdálkodásban is önállóak. A divatnak megfelelően, idénytől és terméktől függően megváltozik a munkaigényesség. Ha ez a munkaigény-hullámzás nagyon erős és elsősorban az üzemrészek között merül fel, akkor szükségessé válik a dolgozók végleges vagy időszakos áthelyezése, mellyel már több esetben élMegnevezés 1977 1978 1979 (I—V. hó) normaórában Normakarbantartásból adódó megtakarítás Munkaszervezésből 192 560 153 040 24 140 adódó megtakarítás 30 790 115 850 46 700 Ez a megtakarítás tette lehetővé, hogy a jelentős létszámhiány ellenére terveinket teljesítettük, illetve ezzel létszámot takarítottunk meg. Az utóbbi években mind jobban gyakorlattá vált a belső munkaerő-átcsoportosítás. A technológiai folyamat részekre bontásával ugyanis tünk. A gazdasági és társadalmi szervek előkészítő munkája a biztosíték arra, hogy a dolgozókat az új munkahelyen ne érintse kedvezőtlenül a környezetváltozás, és keresetük ne csökkenjen. Ezek az átcsoportosítások szükségesek, mert a termelés zavartalansága megfelelő hatékonyság mellett csak így biztosítható. Természetesen annak módját állandóan keressük, hogy a munka elosztása egyenletesebb legyen, és tudatosabban érvényesüljön a létszámtervezés. sa intenzív tartalékok feltárása útján. A vállalati profil tisztításával fokozódott a vállalaton belüli specializá- lódási folyamat, amelyek növelték a gépi kapacitások, kihasználását. A veszteség- források feltárásához két módszert alkalmaztunk, mégpedig a kérdőíves, valamint a már említett multimoment módszert. A multimoment módszer alkalmazásával megszüntettük az E—295 típusú adaptergyártás veszteségforrásait. Termelékenység és munkaerőgazdálkodás. A minőség- javítás színvonalának emelése és a selejt csökkentése, a minőségi követelmények meghatározása, az ezzel összefüggő munkaszervezési megoldások kidolgozása és bevezetése volt a feladatunk. Készletgazdálkodás és beszerzés. Ez a terület szorosan kapcsolódik a számítás- technika hatékonyságának növeléséhez. A szolnoki SZÜV-vel kötött szerződés alapján az összes vállalati anyagügyviteli, anyagsltatisz- tikai készletgazdálkodási feldolgozás a szolnoki adatfeldolgozó központban történik. Ehhez ki kellett dolgozni és egységesíteni az alábbiakat: — A nagyszámítógépes feldolgozás kódszámait, bizonylatokat: input-output adatokat; törzsadattárat, stb. E munka eredményeként becsléseink szerint a készletgazdálkodás színvonala mintegy 25—30 százalékkal javulni fog. Számítástechnika alkalmazása. A vállalat irányításának további fejlesztését szolgálja a Mezőgéptröszt döntése, amely szerint a szolnoki Mezőgép Vállalatot szervezési mintavállalattá jelölték ki. A számítástechnika alkalmazásával lehetővé válik a termelésirányítás és a pénzgazdálkodás ugrásszerű fejlesztése. Külföldi kooperáló partnereinknél tapasztaltuk, hogy a számítástechnikára alapozott vállalatirányítás hatékonysága messze meghaladja a hagyományos módszerek adta lehetőségeket. A jelenlegi nehéz népgazdasági helyzetben, valamint a fokozódó exportkötelezettségek teljesítése érdekében már elengedhetetlen a legkorszerűbb irányítási módszerek alkalmazása. Vállalatunk a nagyszabású vállalkozás gyors végrehajtása érdekében nemcsak belföldi szervező intézményeket és egyetemi tanszékeket vesz igénybe. hanem kapcsolatot keresünk jó nevű külföldi szervező cégekkel is. összefoglalva elmondhatjuk, hogy vállalatunknál a szervezőmunka fontossága a beruházások fontosságának rangjára emelkedett. Megítélésünk szerint a szervezési Drogram végrehajtása a vállalat további ugrásszerű fejlődését eredményezi. Szamos Miklós gazdasági igazgató A munkaszervezés hagyományos formái mellett tanulmányozzuk a korszerű munkaszervezési módszereket és felkészülünk alkalmazásukra. Ilyen az úgynevezett Koval- jov-módszer, melynek lényege, hogy az azonos munka- műveleteken dolgozók munkamódszereit összehasonlítják, kiválasztják közülük a legtermékenyebbet és ezt betanítják a többi dolgozóval. A Bőr- és Műbőripari Kutató Intézettel közösen elvégzett munka tapasztalata azt mutatja, hogy kis ráfordítással is jelentős eredményeket érhetünk el. A vállalat kunszentmártoni gyáregységében már átfogóan, egy adott terméket komplexen elemezve alkalmaztuk a módszert, melytől 10 százalékos termelékenység-növekedést várunk. Az előzőekben leírtak bizonyítják, hogy vállalatunknál széleskörűen alkalmazzuk a" munkaszervezés különböző eleméit, és törekszünk a korszerű, nálunk, még nem alkalmazott, módszerek elsajátítására. Hatása megmutatkozik abban is, hogy termelékenységünket évről évre mintegy 10 százalékkal emeljük. További célunk, hogy jelenleg alkalmazott szervezési módszereinket még tartalmasabban alkalmazzuk, az új módszereket pedig mind szélesebb körben bevezessük a vállalat feladatainak teljesítése érdekében. Farkas Imre összeállította: dr. Végső Zoltán
