Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! xxx. evf. 158. szám, 1979. július 8., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nemzeti érdek A hétköznapok sodrában néha megállunk és körülte­kintünk: jó irányba hala­dunk-e? Évfordulók vagy más ünnepélyes pillanatok alkalmával tesszük ezt, ki­emelkedő események, neve­zetes találkozók idején. Ma­ga a nemzetközi helyzet is ilyen elmélkedésre késztet: jól szolgáljuk-e ebben a gon­dokkal terhes világban nem­zeti érdekeinket, vannak-e szilárd, megbízható társaink? Legutóbb Kádár János és Leonyid Brezsnyev buda­pesti találkozóján fogalma­zódott meg e kérdésre a vá­lasz: a két ország kapcso­latai messzemenően szolgál­ják a magyar nemzeti érdeke­ket. A nemzeti érdekek szol­gálata csak történelmi mér­cével mérhető. Visszatekin­tünk a múltba, számbavesz- szük a nép sorsfordulóit, le­vonjuk a tanulságokat és ezek fényében ítéljük meg a jelent. A helsinki záróok­mány aláírásakor, még a finn fővárosban lezajlott nagy csúcstalálkozón mond­ta Kádár János, hogy, Ma­gyarország évszázadokon át a hadak útjának kereszte- ződési pontján élt és mér­hetetlen véráldozatot hozott a fennmaradásért. Megta­nulta becsülni a békét, amelyben most több mint három évtizede része van. Tegyük hozzá, nemcsak e mozgalmasság gyötört, ha­nem az az állapot is, ame­lyet hajdan Zrínyi Miklós a kettős szorongattatás jel­képébe foglalt, s amelyet ké­sőbb nem is olyan régen, így fogalmaztak meg: egye­dül vagyunk! Évszázadok nyomták rá így bélyegüket a nemzet sorsára, de ez most alapvetően megváltozott. Nézzünk szét a világban. Soha nem volt még nemzeti érdekeink fölmérése szem­pontjából meggyőzőbb a kép. Mindenki társat, támaszt ke­res. Még a Nyugat erős ha­talmai is elbizonytalanodtak, érzik: nem állhatnak meg egyedül, függenek másoktól, ■erkölcsi és anyagi támoga­tást várnak, s ösztönzést egymástól. Szerencsés helyzetben van e szempontból Magyaror­szág. Biztonsága megalapo­zott, s mert a szocialista kapcsolatok a kölcsönössé­gen alapulnak, mert min­denkinek van olyan tulaj­donsága, képessége, amely a másik számára is hasznos, szükséges — hazánk is kész erejéhez mérten támogatni szövetségeseit. Milyen hát a nemzeti ér­dekek szolgálatának mérle­ge? Gazdaságunk külső szükségleteit alapvetően ga­rantálja a szövetségi rend­szer, tervszerűen dolgozha­tunk. Érezzük ugyan a külső viharokat, de azok átszűrtén érkeznek el hozzánk. De túl a gazdaságon, ha­zánk a kormány kiegyensú­lyozott politikája, embersé­ges szemlélete következté­ben tekintélynek örvend a Föld más tájain is. Soha a modern nemzeti lét egy— másfél évszázada alatt nem volt ilyen jó kapcsolatunk a külfölddel. Becsüljük és él­vezzük a békét, azért küz­dünk erőnkhöz mérten kar­öltve a Szovjetunióval, hogy se itt, se másutt Európában ne húzódjon többé a hadak útja. Ünnepélyes pillanatokban á nép sorsa, a nemzeti ér­dek szép. veretes mondatok­ban fogalmazódik meg. Va­lójában a hétköznapok cél­tudatos tevékenysége szol­gálja ezt a célt: munkánk itthon, s az összefogás, együtthaladás szövetsége­seinkkel, T. I. Kiemelt beruházás Szolnokon Új üzemmel bővül a papírgyár Importot helyettesítő termékek Külkereskedelmi mérle­günk javítását segíti, te­temes dollár kiadását te­szi szükségtelenné a Papír­ipari Vállalat szolnoki gyárá­nak rekonstrukciója, amely egyike a VI. ötéves terv álla­mi kiemelt beruházásainak. Mit tud és mennyibe kerül majd az új üzem?. Évente mintegy ötvenezer tonna író-nyomópapírt gyárt a ter­melés „felfutása” után a Szolnoki Papírgyár V-ös szá­mú papírgépe. Három ter­mékféleséget készítenek itt az egyik ofszetpapír lesz, lapun­kat is erre nyomják. Különö­sen fontos ez a gyártmány, hiszen az elmúlt években je­lentősen megnőtt az ofszet technológiával dolgozó nyom­dák száma. (Másik nagy ter­mékcsoport az úgynevezett ügyvitelipapír — amelyre a számítástechnika mind na­gyobb térhódítása miatt lesz szükség. A mázoltpapírra pél­dául reprodukciókat nyomtat­nak. Ez a gyártmány a szol­noki újonnan készülő papí­rok harmadik típusához tar­tozik. Az új papírgép, a mellette különállóan dolgozó mázoló berendezés, az új üzemcsar­nok építése, a járulékos léte­sítmények kivitelezése, vala­mint a gyár jelenleg működő IV-es számú papírgyártó gé­pének a rekonstrukciója mintegy 6 milliárd forintba kerül. -»A beruházás generál tervezője a Könnyűipari Ter­vező Iroda, bonyolítója a Könnyűipari Beruházási Vál­lalat, az építési generál kivi­telező a Szolnok megyei ÁÉV, a szerelési: a Gyár és Gép­szerelő Vállalat. A szolnoki Vörös Hadsereg úton, a papírgyár környékén már látható, hogy a beruhá­zás előkészítése — a szanálá­sokkal a felvonulási épületek kivitelezésével — elkezdődött. Ezek a munkálatok a tervek szerint 1980. június 30-ig tar­tanak, július elsejével kezdő­dik az új létesítmény építé­se. Az V-ös számú papírgép 1983. december 31-én lesz kész és lép munkába, a hoz­zátartozó mázolóberendezés 1984. március 31-én. Az elő­készületekhez még annyit, hogy rövidesen, néhány hét múlva befejeződnek a ver­senytárgyalások, és megszü­letik a megállapodás a külföl­di partnerekkel arról, hogy ki gyártja, s mikorra a technoló­giai berendezéseket. H. 3. Vasutasnap Felavatták a MÁV új tisztjeit Július első vasárnapja ha­gyományosan a vasutasok ünnepe. Eseményeinek köz­pontja az idén Győr volt. Ott, a város központjában levő pályaudvar előtti szép téren avatták fel a MÁV 240 új tisztjét. Megjelent az ünnep­ségen Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Pullai Árpád, közle­kedés- és postaügyi miniszter és Háry Béla a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első tit­kára is. Avatóbeszédet Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazga­tója mondott. Az ünnepség keretében a győri pályaudvar előcsarno­kában leplezték le Baross Gá­bornak, a magyar közlekedés- történet kiemelkedő szemé­lyiségének mellszobrát. A MÁV területi igazgató­ságok, a nagyobb állomások és vasúti csomópontok veze­tői ugyancsak ünnepélyes külsőségek között köszöntöt­ték dolgozóikat. Tegnap délután Szolnokon, a MÁV Csomóponti Művelő­dési Házában tartották meg ünnepségüket a szolnoki vas­utasok. A megnyitó és a lengyel munkáskÖruS műsora után Fehérvári József vontatási főnök emlékezett meg a hu- szonkilencedik vasutasnap­ról. Ezután kitüntetések áta­dására került sor. Kiváló Vasutas kitüntetésben részé­sült Németh Jenő, a csomó­pont térfőnöke, csaknem szá­zan pedig Kiváló Dolgozó ki­tüntetést kaptak. Látványos pillanattal gaz­dagodott tegnap délelőtt a szolnoki Csillagda húszéves története: új helyére került, a Jubileum téri toronyház tetejére az a kupola, amelyet a 300 milliméter átmérőjű, 3 méteres fókusztávolságú tük­rös távcső védelmére készí­tettek a Járműjavító Tisza brigádjának munikásai. Ősz­szel, a csillagászati héten már az ipari televízióval felsze­relt távcső is szerepel a vi­lágűrt bemutató rendezvé­nyeken. Szabó Gábor alezredes, a pilóta elégedett lehet: e veszélyes ket­tős mutatvány alig negyedóra alatt sikerült az e munkákra szakosodott kis csapatnak. Mol­nár János századossal, Bálint Já­nos főhadnaggyal és Tállá János törzsőrmesterrel együtt látható ölömmel fogadták a TIT köszönő virágcsokrát Kőhidi Imre képriportja Érkezik a búza a mal­mokba. Az üzemek felké­szülten várják az első szál­lítmányokat. Új malmot eb­ben az évben nem adtak át. ellenben egész sor létesít­ményt korszerűsítettek, bő­vítettek. A malmok rekonstrukció­jára idén 30 millió forintot költenek. A mérnökök a malmokban megkeresték a- zokat a technológiai ponto­kat, helyeket, amelyeknek korszerűsítésével a malom teljesítménye viszonylag nagymértékben növelhető. Egész sor üzemben kicserél­ték a szitákat, daratisztító­kat és más berendezéseket, s ezeken a pontokon sikerül növelni az átbocsájtóképes- séget, összességében figye­lemreméltó teljesítmény bő­vítést értek el. Az ötven milliomodik tonna szén Visontáról Kimagasló eseményt je­gyeztek fel tegnap Visontán: a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzeme reggel hat órakor átadta az ötven- milliomodik tonna szenet a szomszédos Gagarin hőerő­műnek. Ezt a teljesítményt nem egészen tíz év alatt ér­ték el az ország legnagyobb és legkorszerűbb külfejtéses bányaüzemében. Visontán 1969 nyarán kez­dődött meg a széntermelés, s azóta évről-évre — a Ga­garin hőerőmű növekvő igé­nyeinek megfelelően —szol­gáltat fűtőanyagot az auto­matizált bánya. 1970-ben 1,5 millió, 1971-ben 2,9 mil­lió, 1972-ben már 4,5 millió tonna szenet termeltek, eb­ben az évben pedig több mint 7 millió tonna szén fel­színre hozatalát tervezik. Az eddig felszínre hozott szénvagyon — fűtőértékét tekintve — mintegy 5 millió család teljes évi szénszük­ségletének kielégítésére ele­gendő. A széntermeléssel együtt több mint 280 millió köbméter földet mozgattak meg a visontai szénmezőn. Az MI—8-as katonai helikopter játszi könnyedséggel emelte ma­gasba a 180 kilogramm tömegű acélkupolát az egykori MTE-pá- lya füvéről így láttuk — a szép számú ér­deklődővel, hivatásos és alkalmi operatőrrel együtt — 9 óra 10 perckor a beemelés pillanatát... ... és így látta ugyanezt a helikopter fedélzetéről Báles János főtörzsőrmester, aki kérésünkre e látványt meg is örökítette Hz „ivovízgyarban Csodatevők nélkül Fehér, mint a patyolat Reggeltől estig lói vizsgáztak az iskolák Csillagda a íráros fölött Új búzát szállítanak a malmokba 4 n TflRTBLOMBÓt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom