Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
1979. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nyári örömeink Két iskolát összevonnak Szolnokon Bíró Boldizsár tanácselnök-helyettes nyilatkozata Több mint ezer diák érdeke Szeptembertől egy intézményként, egy igazgatóság irányításával nyitja meg kapuit Szolnokon a dr. Csanádi körúti és a Bajcsy Zsilinszky úti Általános Iskola. A két oktatási intézmény összevonása érinti a Rákóczi úti és a Beloiannisz úti Általános Iskolát is. Mi tette indokolttá az összevonást, mi a célja, s hány diákot érint? Erről kérdünk tájékoztatást Bíró Boldizsártól, a szolnoki Városi Tanács elnökhelyettesétől. — A város iskolahálózatának korszerűsítése már évekkel ezelőtt elkezdődött, s a két iskola összevonása az idén ennek a folyamatnak a része. Hogy mi tette indokolttá? Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat egyebek között azt a célt tűzte elénk, hogy minden gyermeknek lehetőleg egyenlő feltételeket biztosítsunk a művelődéshez. A város lakosságának növekedése, az új lakótelepek építése, s természetesen az iskolák tárgyi, személyi feltételeinek változása szükségessé tette, hogy felülvizsgáljuk az iskolák körzethatárait, amennyire lehetséges, felszámoljuk a leterhelésbeli különbségeket. 1972 óta 31 százalékkal növekedett a tanulólétszám a városban, a napközis ellátásban részesülők aránya pedig 69 százalékkal. Ugyanakkor 41 százalékkal nőtt a tantermek száma, javult a váltási arány, a szakosan leadott órák aránya pedig 93,9-ről 98,2 százalékra emelkedett. A tárgyi feltételek fejlődése ellenére is jelenleg még hét iskolában folyik. váltott tanítás. A legzsúfoltabb oktatási intézmények a dr. Csanádi körúti, a Ságvári körúti, a Kassai úti és a szandaszőlősi Általános Iskola- Ugyanakkor a Bajcsy- Zsilinszky és a Rákóczi úti Általános Iskolában csökkent a tanulócsoportok létszáma. A szeptemberben megnyílt dr. Csanádi körúti iskola nem oldhatta fei a leterhelésbeli különbségeket, még úgy sem, hogy valamennyi között az új intézmény lett a legzsúfoltabb. A körzethatár módosítására éppen ezért kerül sor szeptembertől. Ezáltal javulnak majd a diákok iskolai tanulási körülményei, hiszen a ..piros iskolában” csökken a tanuló- csoportok száma több diákot tudunk elhelyezni a Bajcsy úti épületben, valamint a Rákóczi és a Beloiannisz útj iskolában. Az átszervezés 1700 tanulót érint, a dr. Csanádi körúti iskolába és a Bajcsy-Zsi- linszky úti épületébe ősztől ezer diák jár majd. (Az elmúlt tanévben a „piros iskolában” 853-an tanultak.) Az összevonás révén a tanulók egy része a Rákóczi úti és a Beloiannisz úti iskolában folytatja tanulmányait. Az átszervezésnél messzemenően a nevelési szempontokat vették figyelembe a tantestületek, minden gyermek sorsát, körülményeit gondosan mérlegelték. Így például nem bontották meg a nyolcadik évfolyam tanulócsoportjait, s egyetlen olyan tanuló sem lesz, akinek otthonától az iskoláig hosszú utat kellene megtenni- Egy kilométernél többet senkinek sem kell mennie az iskolába, tehát elég ha öt perccel előbb indul el otthonról, hogy idejében megérkezzék. Cserében nyugodtabb körülmények. jobb tárgyi és személyi feltételek között tanulhat több mint ezer diák — mondotta befejezésül a ta- nácselök-helyettes. » * * Az összevonás egyértelműen a tanulók érdekében történt, s hasonló átszervezésekre a jövőben is sor kerül majd. Remélhetőleg a szülök és az iskolákat eddig is ügybuzgóan támogató üzemek, vállalatok megértésével és további segítésével, hiszen a gyerekek fejlődését, az oktató-nevelő munka színvonalának emelését, az iskolák közötti lényeges különbségek felszámolását szolgálják ezek az átszervezések. az út mentén álló NDK rendszámú Wartburg tulajdonosának is tetszik, mert lelkesen fényképezi a sárguló búzatáblát. Tiszaugon valóban érdemes megállni. A fogadó szomszédságában lovasiskola működik. Három férfi közeleg a terasz felé, roggyanó, összekoccanó térdeik láttán szemernyi kétségem sincs — nem sajnálták a fejenkénti nyolcvan forintot egy óra lovaglásért. (Ami egyébként állítólag nem is sok.) A fogadó kicsi és csinos: egy kétágyas szoba 160 forintba kerül. Ugrásnyina van a Tisza- part. Apró, lábakon álló horgásztanyák után bukkan fel a folyó, partján fürdőzőkkel, horgászokkal. Lám, milyen látszólag apró dolgokon múlik egy-egy fürdőhely népszerűsége. A ti- szapüspöki tiszai szabadstrandnak például azért van összehasonlíthatatlanul több híve, mint a tiszauginak, mert széles, napozásra, játékra kiváló a homokos part. Oda ezrek, ide százak járnak, pedig a víz egyformán lefelé folyik. Tiszaugról újabb negyedórás út Tiszalkürtig. „Milyen jó lenne, ha — mondjuk — Cserkeszül őről elindulva, szerveznének is ilyen kirándulásokat” — jut eszembe a tiszakürti arborétumban sétálgatva. Tovább játszom a gondolattal: az arborétum gyönyörű fekvésű, szépen kiépített szabadtéri színpadán vajon megbuknának-e hangversenyek, színházi előadások? Meg kellene próbálni. Az arborétumnak egyébként méltatlanul kicsi a propagandája, sokkal többet érdemelne a néhány jelzőtáblánál. Mint a Tiszazugban. Berekfürdőn a megye legnagyobb. leglátogatottabb nyári üdülőhelyén is a rendszeres. megalapozott, speciális „üdülőhelyi közművelődés” hiányzik. A képlet is hasonló: ki, miből és hol csinálná? Persze irányítani is lehetne a hatalmas közönséget — tavaly nyáron több mint 300 ezer vendég volt — a karcagi, a tiszafüredi, a hortobágyi látnivalók és kulturális események felé. A berekfürdői strandon csöndes hétköznap délelőttönként is hatalmas a tömeg. Nem csoda: a víz jó, a strand szolgáltatóhálózata is rengeteget javult az utóbbi esztendőkben. Ügy tűnik: idegenforgalmi szerveink s az üdülőhelyek fenntartásáért, működtetéséért felelős kereskedelmi. szolgáltató és egyéb szervek ezen a nváron a korábbihoz képest magasabb színvonalon biztosították mindazt, ami nvári örömeinkhez. a pihenéshez, a fizikai-lelki újjászületéshez — jó közérzetünkhöz — elengedhetetlenül szükséges. Szabó János Nyár: mindenkinek mást jelent. A költőnek a teljes virágzás és érés örök szimbólumait, a csillagásznak a nyári napéjegyenlőség titkait, a mezőgazdaságban dolgozóknak az aratás kora hajnali keléseit és késő esiti ágybazuhaná- sait, a diákoknak a délig alvást, az ipari üzemek csarnokaiban dolgozóknak a még nagyobb meleget... Ugyanakkor egyet is jelent a nyár mindenkinek. A szabad idő óráinak, a szabadság napjainak örömei is a nyár forrásából buzognak fel, méghozzá kiapadhatatlan bőséggel. Cserkeszőlő szombat délben. Aki régebben járt itt, most meglepődik. Űj bisztró és presszó működik átellen- ben a kempinggel, amelyre kiakaszthatnák „a minden négyzetméter megtelt” táblát. A fürdő bejáratéval szemben palacsinta- és lán- gossütő. „Souvenir” feliratú faház képes levelezőlapokkal, strandcikkekkel és a szokásos giccsekkel, zöldség- és gyümölcsbolt teli friss áruval, céllövölde teljesen nép- telenül. A kis piacon egyedül árusító asszonyság portékájára sem kíváncsi senki: fából faragott, „lelagozott” szarvasokat, vízimadarakat árul. fotókból. Az Ezerjó étterem, amely a korábbi években jogos bírálatok céltáblája volt, most közmegelégedésre működik. Tej, kenyér, hús, zöldség pontosan és gyakran érkezik a település üzleteibe — erre sem hallottunk panaszt. Ha bédekkert írnánk, úgy kellene fogalmazni. hogy szórakozási lehetőség — cigányzenés étterem. disco, kertmozi — van Cserkesző- lőn. Mivel azonban útikönyv már készült, inkább egy megjegyzésnek adunk itt helyet. Annak tudniillik, hogy nincs — országosan sincs — gazdája a nagyobb forgalmú nyári üdülőhelyek közművelődésének, kulturális ellátásának. Kivéve persze a Balatont, a Dunakanyart és még néhány helyét Új külföldi ösztöndíjasok Ünnepélyes eskütétel Szeptembertől 346 magyar fiatal külföldi felsőoktatási intézményekben kezdi meg tanulmányait. Az útra készülődő ösztöndíjasok tegnap, a budapesti Műszaki Egyetem központi épületének aulájában tettek esküt arra, hogy erejük, képességeik legjavával készülnek fel hivatásukra, és tudásukat a dolgozó nép szolgálatában kamatoztatják. Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió felsőoktatási intézményeinek leendő magyar hallgatóit Varga József, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője köszöntötte. A csaknem háromszázötven fiatal közül 255-en a Szovjetunióban kezdik meg tanulmányaikat. Jelenleg 1700 fiatal folytat felsőfokú tanulmányokat külföldi egyetemeken, főiskolákon, s ebből a legtöbben — 1200-an — a Szovjetunióban szereznek diplomát. Karsai János pantomim művész és a „MIMIKRI MIM” együttes szerepelt szerdán este Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Képünk az előadás egyik jelenetét villantja fel Fotó: Dede Perei Zoltán portré fametszetei Strandínyerrcek, megrögzött finnyások is csak elismerően csettintenek: rengeteget fejlődött a cserkeszőlői fürdő, amelynek gyógyhatású hévízforrásai miatt kisebb városra való, üdülőkből és hétvégi házakból álló. „negyed” épült itt az elmúlt évtizedekben. A martfűi Tisza Cipőgyár hétvégi házaiban egyidejűleg ötven személy pihenhet. Hogyan ? Abszolút összkomfortos körülmények között. Egy négytagú család — például — kétszobás, mosdó- fülkés házrészben lakhat. Külön kulcsot kap minden lakó a strand hátsó bejáratához, a befizetett összeg nagy részét az Ezerjó étteremben levásárolható bonokban kapják vissza, de aki — netán — az „önellátás” mellett dönt, az kényelmesen süt- het-főzhet a konyhában. A társalgóban rádió, televízió, lemezjátszó, könyvek. Az udvaron gyönyörű pázsit, játékok a gyerekeknek, az egyik sarokban szalonnasütőhely. Minden kényelem ellenére az üdülő gondnoka — özv. Kiss Jánosné — szerint még nem volt az idén telt ház. Rendszerint évről évre mindig ugyanazok, többnyire családok jönnek. Lássuk csak! A strand területén a szombat délután* forgatagban is számottevő várakozás nélkül vásárolható lángos. szendvics, hűsítő, sör (hideg), könyv, újság, strandcikkek, fagylalt, jégkrém (kétféle). Dolgozik a pedikűrös, sőt — szolgáltatás ez is — a fürdőzők vásárolhatnak a róluk készült gyorsPEREI ZOLTÁN első kiállítását a Jászságban 1973- ban rendezte meg a jászberényi könyvtár. E kivételes tehetségű művész azóta is szívesen „hazajár” az őt szeretettel fogadó és megtartó közönséghez. Perei Zoltán fametszetsorozatában ezúttal a múlt a jelennel találkozik nemzeti művelődésünk két ágazatában, a kép és az írás művészetében. S hogy éppen ebben az esztendőben, a magyar könyvnap születésének félévszázados jubileumán nyílik ez a kiállítás — a könyvtár gondozásában — ez ünnepi alkalom az emlékezésre. írásaik szelleme mutatkozik meg a fametszeteken, ha alakjuk megjelenítése kissé szokatlan is illusztrálásuk történetében. Nem azzal a fennkölt hűvösséggel közelítenek hozzánk, aminőhöz az „írók Arcképcsarnokának” múltbéli szelleme szoktatott hozzá, de nem is az egykori „kötelező” iskolai olvasmányok szerzőit kell tisztelnünk bennök ... Inkább ismerőseink ők, s nem annyira a régi fényképeikhez és ismert arcmásaikhoz találó külső hasonlatosság miatt, hanem inkább arckifejezésük meghökkentő belső jellegzetességétől, attól az emberi közvetlenségtől, ahogyan a művész vésője megközelíthetővé teszi őket. Ezek az egymástól oly érdekesen különböző, eredeti arcok különös sorsokat, kedveket, indulatokat sejtetnek meg velünk — s bár egyik- másikukról hirtelenjében úgy vélhetnők, hogy mi nem éppen ilyennek képzeltük őket — azt bizonyossággal érezzük, hogy Perei Zoltán valami újat, eredetit is felfedezett bennök a maguk alkotta, irodalmi komolyságú kép mellé. Aki ilyennek látja őket. nemcsak belefeledkezett íránaik világába. de k'ssé a szívét is otthagyta tűnődéseik mellett. zálogul azért, hogv rajzában rátalál- ha=sor írásmódjuk sajátosságára. szavaik, gondolataik ismételhet“tlen bájára, ereiére. zamatára. Olyan arcok ezek. amelyek nagy önkéntelenséggel nemArany János csak azt vallották meg magukról, amit az irodalomtörténet meg a lexikonok tudnak róluk. Ha aztán vonásaikba, tekintetükbe, tartásukba némi furcsaság, feszesség vagy éppen félszeg- ség, megilletődöttség, messze- révülés. rajitakapottság. olykor valamiféle döbbenet is vegyül — ennek nemcsak a metszett formák archaizáló tömörsége — Perei Zoltán fametszői stílusa — az oka, hanem az is. hogy az ő emberábrázolását mindig a jellegzetes kiélezése jellemzi. De mintha az arcok felfokozott expressziója olvasnVre is utalna, hogv a gondolat jelentékenységének ára van: a költő, a művész át kell, hogy élje az érzület nagy rianásait. a kedély háborgását, a képzelet merész fordulatait . .. Érzékelni tudjuk e beszédes formákban korunk és személyünk vissz^álmodott elevenségét — olvfélekéopen, mintha egv múltszázadi zeneművet nem a mai. hanem a korabeli hangszer tiszta, áhitatos csendülésében, naivitásában hallgathatnánk, s az ismerős dallam ettől válnék igazában megértetté, élményünkké. ELÉVÜLHETETLEN érdeme ennek az arcképsorozatnak, hogy megrendelés nélkül, nagyszerű kedvből, művészi ihletődésből született — afféle szerelemgyereke a vésett és írott formák múzsáinak. B. Supka Magdolna Pillanatkép az arborétumból az országnak. A települések közművelődési intézményeinek se pénze, se energiája ezrek szórakoztatására. Véleményünk szerint valamiféle megyei összefogás kellene a nyári üdülőhelyek kiállítással, gyerekműsorral, köny- nyebb és fajsúlyosabb kulturális programokkal való ellátására. Annál inkább, mivel tapasztalatok igazolják, hogy az üdülők szívesen válnak az ilyen jellegű események résztvevőivé. (A Hajdúszoboszlón rendezett képzőművészeti kiállításoknak például nagyon magas a látogatottsága.) Az Ezerjó étterem kerthelyiségében tábla állít meg. s invitál, látogassam meg a tí- szaugi Pegazus fogadót és környékét. Lelke rajta, aki a táblát kitette: erre szánom a vasárnap egyik felét. Nem ér csalódás. Gépkocsival húszoerces út. közben nagyon szépen megművelt, dús mezőgazdasági táj a legszebb látnivaló. Úgy látszik.
