Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július ú. Véget ért Berlinben a KB-titkárok tanácskozása Berlinben tegnap befejeződött a szocialista országok testvérpártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak háromnapos tanácskozása. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pántja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Forradalmi Néppárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt. a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt, valamint a kommunista és munkáspártok Béke és Szocializmus című folyóiratának szerkesztősége képviseltette magát. A tanácskozáson részt vett küldöttségek vezetőit és a testvérpártok központi bizottsági titkárait, köztük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint Gyenes Andrást és Győri Imrét, a KB titkárait fogadta Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára. Erich Honecker a szívélyes baráti légkörű találkozón hangsúlyozta, hogy a központi bizottsági titkárok berlini tanácskozása újból aláhúzta, milyen nagy érték a testvérpártok szoros együttműködése nemzetközi és ideológiai területen. Az NSZEP KB főtitkára igen értékesnek minősítette, hogy a most véget ért tanácskozás megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított a nemrég legfelsőbb szinten — Leonyid Brezsnyev és James Carter által — aláírt szovjet —amerikai SALT—II. egyezménynek. A bécsi találkozó által az enyhülés továbbvitelének és a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élésnek adott ösztönzést ki kell használni” — hangoztatta Erich Honecker. Erich Honecker csütörtök este fogadást adott a berlini tanácskozás résztvevői tiszteletére. Ott elhangzott po- hárköszönltőjében köszönetét mondott a résztvevők alkotó közreműködéséért, s aláhúzta: „helyesnek és időszerűnek bizonyult az, hogy a testvérpártok KB-titkárai az 1973-ban Moszkvában megtartott első sokoldalú tanácskozás óta rendszeresen ösz- szehangolják az ideológia területén folyó együttműködés fő irányát, formáit és módszereit. Ezt jelentős hozzájárulásnak tekintjük pártjaink egységének és összeforrott- ságának erősítéséhez”. Hozzáfűzte: „nyilvánvaló, hogy politikai, ideológiai munkánk csak akkor felel meg a kor követelményeinek, ha mindenkor bizonyító erejű és meggyőző válaszokat ad az élet és harcunk által felvetett kérdésekre, s ez közös munkát igényel”. Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára válaszában valamennyi testvérpárt nevében köszönetét fejezte ki az NSZEP-nek a tanácskozás lebonyolításáért, a testvéri vendégszeretetért. Megállapította, hogy a berlini tanácskozáson „lehetőségünk volt alapvető véleménycserékre a legidőszerűbb kérdésekről, valamint árra, hogy konkrét módon egyeztessük az ideológiai munkát pártjaink közös elvi külpolitikai irányvonalának szellemében.” Most, amikor a béke ügye elválaszthatatlanul összeforrott a szocializmussal, „újból kifejezésre jutott a kommunisták rendíthetetlen akarata. hogy megvédelmezzék minden nép békéjét és biztonságát. Erről volt szó, ezt rögzítik az elfogadott dokumentumok. A végkövetkeztetés úgy hangzik, hogy újabb és újabb erőfeszítésekre van szükség századunk legfontosabb feladatának megoldásához, vagyis ahhoz, hogy biztosítsuk a földkerekség minden népének és minden emberének legelemibb jogát, az élethez való jogát” — jelentette ki az SZKP KB titkára. A napról-napra szaporodó terrorcselekmények miatt megszigorították a hatósági ellenőrzést Törökországban. A képen a nyugati Manisa városban ellenőrzik az utcai járókelőket (Telefotó - KS.) RÓMA Giulio Andreotti kijelölt miniszterelnök csütörtökön megkezdte tárgyalásait a politikai pártok képviselőivel az új olasz kormány megalakításáról. Alessandro Pertini köztársasági elnök a megbízatást hétfőn adta át Giulio Andreottinak, aki az év eleje óta ügyvezetői minőségben állt a kormány élén. TEHERAN Az iráni kormány a Forradalmi Tanács utasítására államosította a még magánkézben levő kulcsiparágakat — jelentette be csütörtökön a teheráni rádióban Bazar- gan miniszterelnök. Az intézkedés a bányászatra, az acél- és színesfém-iparra, és a járműgyártásra (hajó-, gépkocsi- és repülőiparra) terjed ki. Az olajipar, a halászat és a vasutak régebben is állami ellenőrzés alatt álltak, a bankokat és a biztosító társaságokat pedig az elmúlt hónapban vették állami kezelésbe. WASHINGTON Somoza nicaragua; diktátor addig nem mond le, amíg Washington nem állít TELEXEN fel „mérsékelt” rendszert — ezt jelentette Managuából a The New York Times tudósítója, azt követően, hogy a Carter elnökkel folytatott tanácskozások után visszatért Nicaraguába az amerikai nagykövet. * * * — Carter elnök politikai okokból beszédben akarta megfogalmazni energiaprogramját, ám a válság leküzdésének tervei még bizonytalanok — ezt a magyarázatot adta csütörtökön az amerikai sajtó arra a váratlan fordulatra, hogy az elnök lemondta csütörtök estére tervezett országos rádió- és tv-beszédétALEXANDRIA Az egyiptomi—izraeli tárgyalások csütörtöki napja nem hozott előrelépést. Az egyetlen változást a korábbi fordulókhoz képest csupán az jelentette. hogy Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök és Joszef Burg, az izraeli küldöttség vezetője, belügyminiszter, egyórás különtárgyalásra üli össze, amelyen csupán Kárnál Hasszán Ali egyiptomi hadügyi és hadiipari miniszter volt jelen. ALGÍR Háromnapos algériai látogatását befejezve csütörtökön hazaérkezett Damaszkuszba Hafez Asszad, a Szíriái Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, szír államfő. Asszad több ízben találkozott vendéglátójával, Bendzsedid Sadlival, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkárával, Algéria államfőjével. Megbeszéléseiken kétoldalú kérdésekről és a közel-keleti helyzetről folytattak eszmecserét- Elutazása előtt adott nyilatkozatában, az algíri repülőtéren Asszad kijelentette, hogy az algériai—Szíriái csúcstalálkozón megynilvánult a felek teljes nézetazonossága. BUKAREST 1979. november 19—24. között tartják a Román Kommunista Párt soron következő XII. kongresszusát. Az erről szóló határozatot a román KP KB csütörtökön este befejeződött plenáris ülésén hozták. Az ülés döntött a XII. pártkongresszus napirendjéről is. Kurt Waldheim életrajza Gromiko fogadta Byrd szenátort Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, csütörtökön Moszkvában fogadta Robert Byrd amerikai szenátort, a szenátus demokratapárti többségének vezetőjét. Megbeszélésükön a kiadott közlemény szerint a szovjet—amerikai kapcsala- tokról volt szó. mindenekelőtt azoknak a kedvező távlatoknak fényében, amelyeket Leonyid Brezsnyev es Jimmy Carter nemrég Bécs- ben tartott találkozója nyitott meg a kapcsolatok fejlesztése előtt. Dz OKP KB plénuma Csütörtökön Enrico Berlin- guer főtitkár beszámolójának vitájával folytatta munkáját az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülése. Több felszólaló támogatta a beszámolónak azt a megállapítását, hogy az Olasz Kommunista Párt fő politikai irányvonalának megváltoztatását semmi sem indokolja, s a pártnak a jövőben is arra kell törekednie, hogy a legszélesebb kommunista, szocialista és katolikus tömegek mozgósításával valósítsa meg célját — a hatalmon levő osztály felváltását. Ugyanakkor számosán rámutattak, hogy e fő irányvonal alkalmazásában súlyos hibák történtek: olyan benyomás keletkezett, mintha az úgynevezett történelmi kompromisszum és a nemzeti egység politikája egyszerűen valamiféle kormányzási formulával lenne azonos. Hadetöcsökkentési tárgyalások N. K. Taraszov nagykövetnek, a szovjet delegáció vezetőjének elnökletével csü- törtököo Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 209. plenáris ülését. A tanácskozáson dr. Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Beszédében emlékeztetett arra, a szocialista országok 1978. június 8-i és november 30-i kezdeményezései, valamint ez év június 28-i javaslata figyelembe veszi a nyugati országok csökkentési sémájának számos elemét, az álláspontok közeledését szolgálják és megnyitják az utat a konstruktív tárgyalásokhoz. Energiatakarékossági rendelet Bulgáriában A Bolgár Minisztertanács legutóbbi ülésén rendeletet fogadott el az energiatakarékosság megszigorításáról. A BTA bolgár hírügynökség ismertette a rendelet fontosabb előírásait. A rendelet többek között kimondja, hogy augusztus 31-ig ki kell vonni a forgalomból valamennyi olyan teherautót, amely a műszaki normánál nagyobb mennyiségű üzemanyagot fogyaszt. A rendelet ezenkívül szigorú megtakarításokat irányoz elő az elektromos energia felhasználása terén is. Egyebek között kimondja, hogy az Energetikai Minisztérium a városi tanácsok végrehajtó bizottságaival együtt köteles intézkedéseket hozni az utcai kivilágításra használt elektromos energia 70 százalékkal történő csökkentésére. Ennek keretében az útkereszteződések és a fontos objektumok körnvéke kivételével az utcai világításit nyáron 23 óra, télen pedig 22 óra után ki kell kapcsolni, Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára 1918. december 21-én született Bécs mellett. Nős, egy fia és két lánya van. A Bécsi Egyetemen 1944-ben szerzett jogi doktorátust, elvégezte a bécsi konzuli akadémiát is. Külügyi pályafutása 1945- ben kezdődött. 1948-tól 1951- ig Ausztria párizsi nagykövetségének diplomatája volt, majd 1955-ig az osztrák külügyminisztérium személyzeti osztályát vezette. Ausztria állandó ENSZ-megfigyelői tisztével bízták meg 1955- ben, abban az évben, amelyben a világszervezet közgyűlése 16 országot vett fel tagjai sorába, köztük Ausztriát és Magyarországot. Nyugati szomszédunk első állandó ENSZ-képviselőjé- nek ugyancsak dr. Kurt Waldheimet nevezték ki. Ausztria kanadai követi, majd nagyköveti tisztségét is betöltötte 1956-tól 1960-ia. Ezt követően négy éven át az osztrák külügyminisztériumban politikai ügyekkel foglalkozott vezető tisztségekben, majd 1964-ben visz- szatért a világszervezetbe, ahol 1968-ig ismét Ausztria állandó ENSZ-képviselője- ként tevékenykedett. Ausztria külügyminiszterévé nevezték ki 1968-ban, s aztán 1970-től újra hazája állandó képviselőjeként foglalta el helyét a világszervezet New York-i központjában. Hazája 1971-es elnök- választásán az Osztrák Néppárt jelöltjeként indult. Dr. Kurt Waldheim már az ENSZ főtitkárává történt megválasztása előtt is aktív, kezdeményező szerepet játszott a világszervezet tevékenységében. Több jelentős, választott tisztséget betöltve elnöke volt a világűr békés felhasználásával foglalkozó bizottságnak, s 1968-ban az e téma megvitatására összeülő első ENSZ-konferencia elnöke lett. kilenc évvel ezelőtt egyhangúlag választották meg a nemzetközi atomenergia ügynökség keretében működő, az atomsorompó szerződés ellenőrzési rendszerének kidolgozásával foglalkozó bizottság élére. Az ENSZ-közgyűlés 1971. december 22-én közfelkiáltással választotta meg — 1972. január 1-től öt évre — az Egyesült Nemzetek Szervezete sorrendben negyedik főtitkárának dr. Kurt Waldheimet, aki 1977. január 1-től ismét elnyerte a magas tisztséget. Főtitkárként kezdettől fogva arra törekszik, hogy a vi-, lágszervezet hatékonyan hozzájáruljon a fegyverkezési verseny csökkentéséhez, a nemzetközi helyzet javításához, az igazságosabb gazdasági világrend megteremtéséhez, a gyarmatosítás és a fajüldözés megszüntetéséhez. Személyes és fáradhatatlan erőfeszítései nagy szerepet játszottak abban, hogy e kérdések megoldásában a világszervezet előrehaladást ért el. A világszervezet főtitkára részt vett több jelentős nemzetközi tanácskozáson, köztük az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési, tengerjogi, iparfejlesztési értekezletén, a világélelmezési konferencián, valamint a nők nemzetközi évének világkonferenciáján, iránymutató felszólalásaival is érdemeket szerezve az eszmecseréken elért haladásban. Dr. Kurt Waldheim legutóbb 1973-ban a magyar kormány meghívására járt hazánkban. Kommentárunk Újabb forduló Pekingben Pekingben tegnap kezdődött a kínai-vietnami kormányközi tárgyalások második fordulójának második ülése. E megbeszélések a február közepén Vietnam ellen elkövetett kínai agresz- sziót követően kezdődtek — először Hanoiban — a két ország közötti vitás kérdések rendezésére, de mind eddig eredménytelenek voltak. A kínai fél változatlan makacssággal ragaszkodik ahhoz, hogy Vietnam fogadja el a még Hanoiban előterjesztett nyolcpontos javaslatát, melynek lényege, az úgynevezett hegemóniaellenes tétel. Dinh Nho Liem külügyminiszter-helyettes, a Pekingben tárgyaló vietnami küldöttség vezetője történelmi tények feisorakoztatásával mutatott rá arra. hogy a kínai állítással ellentétben nem Vietnam, hanem éppen Kína törekszik hegemóniára Indokínában és általában Délkelet-Ázsiában. Amikor a pekingi vezetés végképp meggyőződött arról, hogy Vietnamot nem tudja befolyási körébe vonni, a nyílt fegyveres agressziótól — mint mondták — „megleckéz- tetéstől” sem riadt visz- sza. Sikertelenül. Nem sikerült ez a kínai próbálkozás Laoszban sem. Egyedül Kambodzsában, a népellenes Pol Pot-re- zsim révén tudta Peking néhány évre megvetni a lábát. A kambodzsai népnek ez súlyos véráldozatába került, de végül is — a vietnami hadsereg segítségével — elűzte a Peking-bérenc Pol Pot- féle kormányt. A kínai vezetés ezt azóta sem tudja „megbocsátani” Vietnamnak. A kérdéssel összefüggésben a Pekingben tárgyaló vietnami küldöttség vezetője nagy jelentőségű nyilatkozatot tett. Leszögezvén, hogy a vietnami csapatok az arra illetékes kormányokkal kötött megállapodások alapján tartózkodnak Kambodzsában és Laoszban, kijelentette: Bizonyos feltételek létrejötte esetén a vietnami erők visszatérnek hazájukba. Előbb azonban meg kell szűnnie a kínai beavatkozásnak és expanziónak, s szavatolni kell Kambodzsa és Laosz függetlenségét. illetve biztonságát. A kínai fél nem reagált a nyilatkozatra: továbbra is csak saját diktátuma alapján hajlandó tárgyalni. Sőt azonnal visszautasította azt az új vietnami javaslatot is, hogy állapodjanak meg a határprovokációktól való kölcsönös tartózkodásról — ily módon teremtve kedvezőbb légkört a tárgyalások folytatásához. A vietnami-kínai tárgyalások tehát továbbra is egy helyben topognak. Minden jel arra mutat, hogy Kína a tárgyaló- asztalnál sem kívánja megtagadni agresszor mivoltát.
