Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-06 / 156. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július ú. Véget ért Berlinben a KB-titkárok tanácskozása Berlinben tegnap befejeződött a szocialista országok testvér­pártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó köz­ponti bizottsági titkárainak háromnapos tanácskozása. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pántja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Forradalmi Néppárt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Ro­mán Kommunista Párt. a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kom­munista Párt, valamint a kommunista és munkáspár­tok Béke és Szocializmus cí­mű folyóiratának szerkesztő­sége képviseltette magát. A tanácskozáson részt vett küldöttségek vezetőit és a testvérpártok központi bi­zottsági titkárait, köztük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság titkárát, valamint Gyenes Andrást és Győri Imrét, a KB titkárait fogadta Erich Honecker, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára. Erich Honecker a szívélyes baráti légkörű találkozón hangsúlyozta, hogy a köz­ponti bizottsági titkárok ber­lini tanácskozása újból alá­húzta, milyen nagy érték a testvérpártok szoros együtt­működése nemzetközi és ide­ológiai területen. Az NSZEP KB főtitkára igen értékesnek minősítette, hogy a most véget ért ta­nácskozás megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított a nemrég legfelsőbb szinten — Leonyid Brezsnyev és James Carter által — aláírt szovjet —amerikai SALT—II. egyez­ménynek. A bécsi találkozó által az enyhülés továbbvitelének és a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti bé­kés egymás mellett élésnek adott ösztönzést ki kell hasz­nálni” — hangoztatta Erich Honecker. Erich Honecker csütörtök este fogadást adott a berlini tanácskozás résztvevői tisz­teletére. Ott elhangzott po- hárköszönltőjében köszönetét mondott a résztvevők alko­tó közreműködéséért, s alá­húzta: „helyesnek és idősze­rűnek bizonyult az, hogy a testvérpártok KB-titkárai az 1973-ban Moszkvában meg­tartott első sokoldalú tanács­kozás óta rendszeresen ösz- szehangolják az ideológia te­rületén folyó együttműködés fő irányát, formáit és mód­szereit. Ezt jelentős hozzájárulás­nak tekintjük pártjaink egységének és összeforrott- ságának erősítéséhez”. Hoz­záfűzte: „nyilvánvaló, hogy politikai, ideológiai munkánk csak akkor felel meg a kor követelményeinek, ha min­denkor bizonyító erejű és meggyőző válaszokat ad az élet és harcunk által felve­tett kérdésekre, s ez közös munkát igényel”. Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bi­zottság titkára válaszában valamennyi testvérpárt ne­vében köszönetét fejezte ki az NSZEP-nek a tanácsko­zás lebonyolításáért, a test­véri vendégszeretetért. Meg­állapította, hogy a berlini tanácskozáson „lehetőségünk volt alapvető véleménycse­rékre a legidőszerűbb kérdé­sekről, valamint árra, hogy konkrét módon egyeztessük az ideológiai munkát párt­jaink közös elvi külpolitikai irányvonalának szellemében.” Most, amikor a béke ügye elválaszthatatlanul összefor­rott a szocializmussal, „újból kifejezésre jutott a kommu­nisták rendíthetetlen akara­ta. hogy megvédelmezzék minden nép békéjét és biz­tonságát. Erről volt szó, ezt rögzítik az elfogadott doku­mentumok. A végkövetkez­tetés úgy hangzik, hogy újabb és újabb erőfeszítések­re van szükség századunk legfontosabb feladatának megoldásához, vagyis ahhoz, hogy biztosítsuk a földke­rekség minden népének és minden emberének legele­mibb jogát, az élethez való jogát” — jelentette ki az SZKP KB titkára. A napról-napra szaporodó terrorcselekmények miatt megszigorították a hatósági ellenőrzést Törökországban. A képen a nyugati Manisa városban ellenőrzik az utcai járókelőket (Telefotó - KS.) RÓMA Giulio Andreotti kijelölt miniszterelnök csütörtökön megkezdte tárgyalásait a po­litikai pártok képviselőivel az új olasz kormány meg­alakításáról. Alessandro Per­tini köztársasági elnök a megbízatást hétfőn adta át Giulio Andreottinak, aki az év eleje óta ügyvezetői mi­nőségben állt a kormány élén. TEHERAN Az iráni kormány a For­radalmi Tanács utasítására államosította a még magán­kézben levő kulcsiparágakat — jelentette be csütörtökön a teheráni rádióban Bazar- gan miniszterelnök. Az in­tézkedés a bányászatra, az acél- és színesfém-iparra, és a járműgyártásra (hajó-, gépkocsi- és repülőiparra) terjed ki. Az olajipar, a ha­lászat és a vasutak régeb­ben is állami ellenőrzés alatt álltak, a bankokat és a biz­tosító társaságokat pedig az elmúlt hónapban vették ál­lami kezelésbe. WASHINGTON Somoza nicaragua; diktá­tor addig nem mond le, amíg Washington nem állít TELEXEN fel „mérsékelt” rendszert — ezt jelentette Managuából a The New York Times tudó­sítója, azt követően, hogy a Carter elnökkel folytatott ta­nácskozások után visszatért Nicaraguába az amerikai nagykövet. * * * — Carter elnök politikai okokból beszédben akarta megfogalmazni energiaprog­ramját, ám a válság leküz­désének tervei még bizony­talanok — ezt a magyaráza­tot adta csütörtökön az ame­rikai sajtó arra a váratlan fordulatra, hogy az elnök le­mondta csütörtök estére ter­vezett országos rádió- és tv-beszédét­ALEXANDRIA Az egyiptomi—izraeli tár­gyalások csütörtöki napja nem hozott előrelépést. Az egyetlen változást a koráb­bi fordulókhoz képest csu­pán az jelentette. hogy Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök és Joszef Burg, az izraeli küldöttség vezetője, belügyminiszter, egyórás különtárgyalásra üli össze, amelyen csupán Ká­rnál Hasszán Ali egyiptomi hadügyi és hadiipari minisz­ter volt jelen. ALGÍR Háromnapos algériai láto­gatását befejezve csütörtö­kön hazaérkezett Damasz­kuszba Hafez Asszad, a Szí­riái Arab Üjjászületés Szo­cialista Pártjának főtitkára, szír államfő. Asszad több ízben találkozott vendéglá­tójával, Bendzsedid Sadlival, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkárával, Algéria államfőjével. Megbeszélé­seiken kétoldalú kérdésekről és a közel-keleti helyzetről folytattak eszmecserét- El­utazása előtt adott nyilatko­zatában, az algíri repülőtéren Asszad kijelentette, hogy az algériai—Szíriái csúcstalál­kozón megynilvánult a felek teljes nézetazonossága. BUKAREST 1979. november 19—24. kö­zött tartják a Román Kom­munista Párt soron követke­ző XII. kongresszusát. Az erről szóló határozatot a ro­mán KP KB csütörtökön es­te befejeződött plenáris ülé­sén hozták. Az ülés döntött a XII. pártkongresszus na­pirendjéről is. Kurt Waldheim életrajza Gromiko fogadta Byrd szenátort Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, csütörtökön Moszkvában fo­gadta Robert Byrd amerikai szenátort, a szenátus demok­ratapárti többségének veze­tőjét. Megbeszélésükön a ki­adott közlemény szerint a szovjet—amerikai kapcsala- tokról volt szó. mindenek­előtt azoknak a kedvező táv­latoknak fényében, amelye­ket Leonyid Brezsnyev es Jimmy Carter nemrég Bécs- ben tartott találkozója nyi­tott meg a kapcsolatok fej­lesztése előtt. Dz OKP KB plénuma Csütörtökön Enrico Berlin- guer főtitkár beszámolójá­nak vitájával folytatta mun­káját az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bi­zottságának együttes ülése. Több felszólaló támogatta a beszámolónak azt a meg­állapítását, hogy az Olasz Kommunista Párt fő politi­kai irányvonalának megvál­toztatását semmi sem indo­kolja, s a pártnak a jövőben is arra kell törekednie, hogy a legszélesebb kommunista, szocialista és katolikus tö­megek mozgósításával való­sítsa meg célját — a hatal­mon levő osztály felváltá­sát. Ugyanakkor számosán rámutattak, hogy e fő irány­vonal alkalmazásában súlyos hibák történtek: olyan be­nyomás keletkezett, mintha az úgynevezett történelmi kompromisszum és a nem­zeti egység politikája egy­szerűen valamiféle kor­mányzási formulával lenne azonos. Hadetöcsökkentési tárgyalások N. K. Taraszov nagykövet­nek, a szovjet delegáció ve­zetőjének elnökletével csü- törtököo Bécsben megtartot­ták a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 209. plená­ris ülését. A tanácskozáson dr. Emil Keblusek nagykövet, a cseh­szlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Beszédében em­lékeztetett arra, a szocialista országok 1978. június 8-i és november 30-i kezdeménye­zései, valamint ez év június 28-i javaslata figyelembe ve­szi a nyugati országok csök­kentési sémájának számos elemét, az álláspontok köze­ledését szolgálják és meg­nyitják az utat a konstruk­tív tárgyalásokhoz. Energiatakaré­kossági rendelet Bulgáriában A Bolgár Minisztertanács legutóbbi ülésén rendeletet fogadott el az energiatakaré­kosság megszigorításáról. A BTA bolgár hírügynökség is­mertette a rendelet fonto­sabb előírásait. A rendelet többek között kimondja, hogy augusztus 31-ig ki kell vonni a forga­lomból valamennyi olyan te­herautót, amely a műszaki normánál nagyobb mennyi­ségű üzemanyagot fogyaszt. A rendelet ezenkívül szi­gorú megtakarításokat irá­nyoz elő az elektromos ener­gia felhasználása terén is. Egyebek között kimondja, hogy az Energetikai Minisz­térium a városi tanácsok végrehajtó bizottságaival együtt köteles intézkedéseket hozni az utcai kivilágításra használt elektromos energia 70 százalékkal történő csök­kentésére. Ennek keretében az útkereszteződések és a fontos objektumok körnvéke kivételével az utcai világí­tásit nyáron 23 óra, télen pe­dig 22 óra után ki kell kap­csolni, Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára 1918. de­cember 21-én született Bécs mellett. Nős, egy fia és két lánya van. A Bécsi Egyete­men 1944-ben szerzett jogi doktorátust, elvégezte a bé­csi konzuli akadémiát is. Külügyi pályafutása 1945- ben kezdődött. 1948-tól 1951- ig Ausztria párizsi nagykö­vetségének diplomatája volt, majd 1955-ig az osztrák kül­ügyminisztérium személyzeti osztályát vezette. Ausztria állandó ENSZ-megfigyelői tisztével bízták meg 1955- ben, abban az évben, amely­ben a világszervezet közgyű­lése 16 országot vett fel tag­jai sorába, köztük Ausztriát és Magyarországot. Nyugati szomszédunk első állandó ENSZ-képviselőjé- nek ugyancsak dr. Kurt Waldheimet nevezték ki. Ausztria kanadai követi, majd nagyköveti tisztségét is betöltötte 1956-tól 1960-ia. Ezt követően négy éven át az osztrák külügyminiszté­riumban politikai ügyekkel foglalkozott vezető tisztsé­gekben, majd 1964-ben visz- szatért a világszervezetbe, ahol 1968-ig ismét Ausztria állandó ENSZ-képviselője- ként tevékenykedett. Ausztria külügyminiszteré­vé nevezték ki 1968-ban, s aztán 1970-től újra hazája állandó képviselőjeként fog­lalta el helyét a világszer­vezet New York-i központjá­ban. Hazája 1971-es elnök- választásán az Osztrák Nép­párt jelöltjeként indult. Dr. Kurt Waldheim már az ENSZ főtitkárává történt megválasztása előtt is aktív, kezdeményező szerepet ját­szott a világszervezet tevé­kenységében. Több jelentős, választott tisztséget betöltve elnöke volt a világűr békés felhasználásával foglalkozó bi­zottságnak, s 1968-ban az e té­ma megvitatására összeülő el­ső ENSZ-konferencia elnöke lett. kilenc évvel ezelőtt egy­hangúlag választották meg a nemzetközi atomenergia ügy­nökség keretében működő, az atomsorompó szerződés ellen­őrzési rendszerének kidolgo­zásával foglalkozó bizottság élére. Az ENSZ-közgyűlés 1971. december 22-én közfelkiál­tással választotta meg — 1972. január 1-től öt évre — az Egyesült Nemzetek Szer­vezete sorrendben negyedik főtitkárának dr. Kurt Wald­heimet, aki 1977. január 1-től ismét elnyerte a magas tiszt­séget. Főtitkárként kezdettől fog­va arra törekszik, hogy a vi-, lágszervezet hatékonyan hoz­zájáruljon a fegyverkezési verseny csökkentéséhez, a nemzetközi helyzet javításá­hoz, az igazságosabb gazda­sági világrend megteremtésé­hez, a gyarmatosítás és a fajüldözés megszüntetéséhez. Személyes és fáradhatatlan erőfeszítései nagy szerepet játszottak abban, hogy e kér­dések megoldásában a vi­lágszervezet előrehaladást ért el. A világszervezet főtitkára részt vett több jelentős nem­zetközi tanácskozáson, köz­tük az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési, tengerjogi, iparfejlesztési értekezletén, a világélelmezési konferencián, valamint a nők nemzetközi évének világkonferenciáján, iránymutató felszólalásaival is érdemeket szerezve az eszmecseréken elért haladás­ban. Dr. Kurt Waldheim leg­utóbb 1973-ban a magyar kormány meghívására járt hazánkban. Kommentárunk Újabb forduló Pekingben Pekingben tegnap kez­dődött a kínai-vietnami kormányközi tárgyalá­sok második fordulójá­nak második ülése. E megbeszélések a február közepén Vietnam ellen elkövetett kínai agresz- sziót követően kezdődtek — először Hanoiban — a két ország közötti vi­tás kérdések rendezésére, de mind eddig ered­ménytelenek voltak. A kínai fél változatlan ma­kacssággal ragaszkodik ahhoz, hogy Vietnam fo­gadja el a még Hanoiban előterjesztett nyolcpon­tos javaslatát, melynek lényege, az úgynevezett hegemóniaellenes tétel. Dinh Nho Liem kül­ügyminiszter-helyettes, a Pekingben tárgyaló vi­etnami küldöttség veze­tője történelmi tények feisorakoztatásával mu­tatott rá arra. hogy a kínai állítással ellentét­ben nem Vietnam, ha­nem éppen Kína törek­szik hegemóniára Indo­kínában és általában Délkelet-Ázsiában. Ami­kor a pekingi vezetés végképp meggyőződött arról, hogy Vietnamot nem tudja befolyási kö­rébe vonni, a nyílt fegy­veres agressziótól — mint mondták — „megleckéz- tetéstől” sem riadt visz- sza. Sikertelenül. Nem sikerült ez a kínai pró­bálkozás Laoszban sem. Egyedül Kambodzsában, a népellenes Pol Pot-re- zsim révén tudta Peking néhány évre megvetni a lábát. A kambodzsai nép­nek ez súlyos véráldoza­tába került, de végül is — a vietnami hadsereg segítségével — elűzte a Peking-bérenc Pol Pot- féle kormányt. A kínai vezetés ezt azóta sem tudja „megbocsátani” Vietnamnak. A kérdéssel összefüg­gésben a Pekingben tár­gyaló vietnami küldött­ség vezetője nagy jelen­tőségű nyilatkozatot tett. Leszögezvén, hogy a vi­etnami csapatok az arra illetékes kormányokkal kötött megállapodások alapján tartózkodnak Kambodzsában és Laosz­ban, kijelentette: Bizo­nyos feltételek létrejötte esetén a vietnami erők visszatérnek hazájukba. Előbb azonban meg kell szűnnie a kínai beavat­kozásnak és expanzió­nak, s szavatolni kell Kambodzsa és Laosz függetlenségét. illetve biztonságát. A kínai fél nem rea­gált a nyilatkozatra: to­vábbra is csak saját dik­tátuma alapján hajlandó tárgyalni. Sőt azonnal visszautasította azt az új vietnami javaslatot is, hogy állapodjanak meg a határprovokációktól való kölcsönös tartózko­dásról — ily módon te­remtve kedvezőbb lég­kört a tárgyalások foly­tatásához. A vietnami-kínai tár­gyalások tehát továbbra is egy helyben topognak. Minden jel arra mutat, hogy Kína a tárgyaló- asztalnál sem kívánja megtagadni agresszor mivoltát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom