Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197?. július 28. rtudcxnány flz éghajlat várható alakulása Földünkön A különböző energiahor­dozók elégetése következ­tében állandóan növekszik a levegő széndioxid tartal­ma. Az erdők kiirtása miatt a talajban lévő szerves­anyag bomlása folyamán szintén széndioxid szaba­dul fel. Az atmoszféra CO2 koncentrációjának növeke­dése a levegő hőmérsékle­tének emelkedéséhez vezet. Megállapítást nyert, hogy ha a COj tartalom meg­duplázódik, akkor az at­moszféra alsó rétegében az átlagos hőmérséklet 3 °C- al növekszik. Ez a feltétele­zés egyre inkább elfoga­dottá válik a világ tudósai körében. Az eddigi kuta­tások eredményeképpen ki lehet számolni a közeljövő hőmérsékletének változását, s ebből következtetni lehet az éghajlat változására is. Az éghajlatot befolyásolja a levegő hőmérsékletének alakulása, ez pedig nagy­mértékben a hó- és jégta­karó felületének változásá­tól függ. Különösen a sarki tengerek jégfelületének vál­tozása befolyásolja erősen a klimatikus viszonyokat. A kontinentális jégtakaró fe­lületének változása lassan, a vékony tengeri jégfelület gyorsan — néhány év alatt — jelentősen megváltozhat. Különböző számítások alap­ján megállapították, hogy a tengeri jégfelület nyáron 5 Celsius-fokkal, télen pedig 20 Celsius-fokkal csökkenti a levegő hőmérsékletét a Köz­ponti- Arktikán. A jégfelület változása vi­szont függ a napsugárzástól, a levegő téli és nyári hőmér­sékletétől. A szakemberek ki­számították, hogy a __ sarki tengeri jegek elolvadnak, ha a levegő átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokkal megemel­kedik. sonló volt a maihoz, a sar­ki szárazföldeket a mainál valamivel kisebb jégtakaró fedte, s az Északi Jeges­tengeren nem volt többéves jégpáncél. Azonban a mai­nál magasabb lehetett a le­vegő CO> tartalma, ami fo­kozta az úgynevezett „üveg­ház” effektust. A hadmadkor (pliocen) közepén az északi féltekén a levegő középhőmérséklete a jelenleginél 3—4 Celsius-fok­kal volt magasabb. Észak- Európában az év' leghide­gebb hónapjában sem volt —5 Celsius-foknál, Észak- Kelet-Azsiában pedig 15 Cel­sius-foknál hidegebb. A me­leg évszakok hőmérsékleti átlagai alig voltak maga­sabbak a jelenlegieknél. Azt lehet mondani, hogy a har­madkori klíma kedvező len­ne az emberiség számára. Ha a klímaváltozás azonban hirtelen (néhány évtized alatt) fog végbemenni, ak­kor az kiszámíthatatlan! kö­vetkezményekkel járhat, kü­lönösen a mezőgazdaságban. A levegő CO? koncentrációjának és hőmérsékletének várható alakulása 1974 2000 2025 CO koncentráció 4(a levegő térfogatának 0/,-ban) 0,033 0,038—0,041 0,052—0,064 A levegő középhőmérsékletének emelkedése (1860. évihez képest) 0,5° 1,0° —1,5° 2,0° —3,5° A szakemberek valószínű­nek tartják, hogy 2000-re az Északi Jeges-tengeren a jég­felület jelentősen lecsökken, 2025-re pedig teljesen elol­vad. Az átlagos hőmérséklet emelkedése elsősorban a mérsékelt és hideg égövek klímáját változtatja meg nagyobb mértékben. Vannak feltételezések, hogy a több­éves jégtakaró elolvadása után a sarki tengeren még •egyéves jégtakaró sem fog képződni. A hőmérséklet emelkedése kezdetben lassú, a tengeri jégtakaró olvadása idején gyors lesz. Amikor a hőmér­séklet emelkedése újra csak a CO) koncentráció növeke- . désétől fog függeni (a jég­takaró elolvadása után), a hőmérséklet növekedése megint fokozatossá válik. A közeljövőben valószínű­leg megváltozik a csapadék­eloszlás is. A magasabb hő­mérséklet hatására növek­szik a párolgás és ennek kö­vetkeztében a csapadék mennyisége is. A mérsékelt égöv szárazföldjein azonban csökkenni fog a csapadék mennyisége, mivel a hőmér­séklet kiegyenlítődés követ­keztében csökken a levegő cirkulációja, tehát az óceá­nokról kevesebb párás lég­tömeg jut a kontinensek belseje fölé. A csapadék­mennyiség az óceánok felett növekszik meg. Ez pedig lé­nyegesen befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést. Fennáll a veszély, hogy a felmelegedés első időszaká­ban Európa, Ázsia és Észak- Amerika középső területein a kiegyenlítetlen csapadék­zónában,. gyakoribbá válnak a nagytérségi aszályok. Ha­sonló aszályos évek voltak .századunk 30-as éveiben, va­lamint 1972,—76-ban. Ha a tengeri jégpáncél el­olvad, s a szárazföldi jégta­karó az Antarktiszon gs Grönlandion lényegében vál­tozatlan marad, akkor a 2—7 millió évvel ezelőtti ún. har­madkori időszakhoz hasonló éghajlat alakul ki. Abban az időszakban a kontinensek és tengerek elhelyezkedése ha­Hogyan fog hatni a felme­legedés a világ-óceán szint­jére? A tudósok véleménye szerint csupán a tengeri jég­takaró elolvadása gyakorla­tilag nem emeli meg a ten­gerek és óceánok vízszintjét. 'Ha azonban a kontinentális iégtakaró is gyors olvadás­nak indul, akkor ez 5 m-rel is megemelheti az óceánok és tengerek szintjét. A fenti hipotéziseket és számításokat szovjet tudó­sok alkották, illetve végez­ték. Hasonló kutatások más országokban is folynak. Az USA-ban szintén feltételezik a hőmérséklet emelkedéséta C02 koncentráció növekedé­se következtében. Számíiá- saik szerint jelentősebb hő- mérsékletemelkedés a XXI. században fog kezdődni és a XXII. századra katasztrofális következménnyel fog járni. Ezzel kapcsolatban javasol­ják az égetéssel történő energiaelőállítás gyors visz- szafejlesztését. A Nauka i Zsizny szovjet folyóirat 1979. 4. számából fordította és összeállította Gémes Lajos vízgazdálkodási szakmérnök Hogyan keletkezett Földünk egyik legérdeke­sebb — bár számunkra meg­szokott jelensége —, hogy óriási gáztömeg öleli körül: a légkör, ötezer billió tonna levegőt foglal magába, és en­nek a levegőtömegnek ki­emelkedő szerepe Volt, van és lesz az emberiség életé­ben. De hogyan és mikor alakult ki ez a gázburok? Annyi már régóta nyilván­való, hogy ez a probléma szorosan összefügg az egész Föld keletkezésével. Meleg úton? A Föld keletkezésére vo­natkozó régebbi elmélet sze­rint — egykor a Nap izzó anyagából vált ki a Föld, és az idők folyamán fokozato­san hűlt le mai hőmérsékle­tére. A Nap hőmérséklete viszont olyan magas, hogy minden anyag gázhalmazál­lapotban van jelen benne. Ez az elmélet szerint tehát a Föld ebben az időben egyet­len hatalmas méretű légkör­ből állt. amely a Föld egész anyagkészletét magában fog­lalta. A lassú lehűlés követ­keztében ezek az anyagok fokozatosan kicsapódtak a légkörből, ebből jött létre a Föld szilárd anyagtömege. Ezzel párhuzamosan termé­szetesen a légkör egyre ki­sebb méretű és szegényebb lett, végül csak azok a gázok maradtak meg benne — nit­rogén, oxigén, nemes gázok — amelyek cseppfolyósodá- sához olyan nagy hidegre (—200 fok) lenne szükség, amely természetes úton még sohasem jött létre a Földön. Ez az elmélet szerint tehát Földünk mai légköre az egy­kori óriási méretű földi ős­légkörnek a maradványa. Az utóbbi negyedszázad­ban új elmélet alakult ki, amely szerint a világűrben található hideg por (kozmi­kus por) az idők folyamán fokozatosan összehalmozó­dott. Az összetömörülő por­ból lassan kialakultak az ős­bolygók, vagyis Földünk és a mai többi bolygó elődei. Ezek a hideg porból fel­épült égitestek eleinte csak szilárd anyagból álltak, az ősi Földnek tehát nem volt légköre. Az ősi Föld belsejé­ben azonban radioaktív bom­lás játszódott le, ami jelen­tékeny mennyiségű hő fejlő­déséhez vezetett, a Föld bel­seje tehát felmelegedett. En­nek következtében az anyag egy része megolvadt, gázok is képződtek, amelyek fel­törtek a felszínre. A képző­dött gázmennyiség nagyobb részét valószínűleg a vulká­ni kitörések hozták a fel­színre. Így alakulhatott ki — viszonylag későn — a lég­kör. Hz Őslégkör és a mai légkör Vulkáni kitörések alkal­mával elsősorban vízgőz és széndioxid kerül a levegőbe, ezek az anyagok' azonban a mai légkör kicsiny részét al­kotják. Valószínű tehát, hogy az ősi légkör más összetéte­lű volt, mint a mai. Az ősi légkörben sok volt a szén­dioxid és kevés az oxigén, te­hát nem táplálta az égési fo- lyamatokatt’Valószínű továb­bá, hogy ez az oxigénben szegény légkör sok ammóniát és metánt tartalmazott, olyan anyagokat tehát, amelyek a mai légkörben csak nyomok­ban vannak. Ez az ősi lég­kör nagyon hasonlított a külső bolygók jelenlegi lég­köréhez. Jelenlegi légkörünk jellem­ző vonása, hogy kevés ben­A légkör összetételének szabályozása Földünk légkörének össze­tétele legálább a földtörté­neti ■•karbonkorszak óta vál­tozatlan. Ha az oxigéntarta­lom a jelenlegi 20-ról 25 százalékra növekedne, min­den cellulóz alapú rostos anyag, vagyis az erdők fa­állománya azonnal elégne; ha viszont 1 '3 résszel csök­kenne, akkor a melegvérű állatok pusztulnának el. A légkör összetételében bekö­vetkező legkisebb változások is lényegesen befolyásolhat­ják a bioszféra összetételét. Az emberi tevékenység a légkör összetételét szabályozó mechanizmust felborította. A növényzet elsősorban a fák pusztítása, elégetése követ­keztében & levegő széndi­oxidtartalma az elmúlt év­ezred során mintegy 30—35 százalékkal növekedett, ugyanakkor a széndioxid megkötésére alkalmas nö­vényzet tömege ugyanennyi­vel csökkent. A becslések szerint a megbomlott egyen­súly visszaállásához korül-* belül kétmillió évre van szükség, és akkor a légkör széndioxidtartalma a jelen­leginél 15 százalékkal keve­sebb lesz. Globális meteorológia Svájcban készült mozgó földi vevőállomás a Meteosat műhold jelzéseinek a vételére. Afri­kában helyezik üzembe Már a múlt század köze­pén érlelődni kezdett a gon­dolat, hogy az időjárás elő­rejelzése nem oldható meg másként,' mint nemzetközileg szervezett megfigyelőhálózat és gyors információcsere út­ján. Az első Nemzetközi Me­teorológiai Konferenciát 1853 augusztusában össze is hív­ták Brüsszelben. A konfe­rencián 10 ország képviselő­je foglalkozott a tengeriha­józás biztonságának a kérdé­sével. különös tekintettel az egységes meteorológiai meg­figyelésekre. Történtek is kezdeti lépések, de a nem­zetközi együttműködés az első világháború alatt meg­szakadt. A két világháború között azonban a technika hatalmas fejlődése, különö­sen a rádió és a repülés el­terjedése forradalmat jelen­tett a meteorológiában is. A megfigyelőhálózat folyama­tos bővülése, az egyre töké­letesedő adatcsere és nem utolsósorban az elméleti, di­namikus meteorológiai ku­tatások jelentősen hozzájá­rultak ahhoz, hogy minél pontosabban megismerjük a légkörben lezajló fizikai fo­lyamatokat. A nemzetközi együttműködés igazi fellen­dülése azonban a második világháború után kezdő­dött. 1951-ben jött létre a Meteorológiai Világszerve­zet, amely az ENSZ keretébe tartozik. Évtizedünkben 8500 időjá­rási megfigyelőállomás. 5500 kereskedelmi hajó, az óceá­nokon rögzített helyen le­horgonyzóit időjárási hajók, repülőgépek és meteoroló­giai műholdak működnek teljesen összehangolt globá­lis rendszerben. Ezeken fe­lül komoly erőfeszítések tör­ténnek újabb megfigyelési eszközök, pl. úszó bóják, au­tomatikus mérőállomások és az eddigieknél is tökélete­sebb műholdak bevonására a megfigyelő rendszerbe. A jelenleg működő meg­figyelő-hálózat naponként mintegy 100 000 mérési ada­tot szolgáltat az időjárás ta­lajközeli állapotáról és kb. 11 000 adatot a légkör ma­gasabb rétegeiről. Ez a há­lózat azonban jórészt csak a szárazföldünk sűrűn lakott részein működik. Igen hiá­nyosak a megfigyelések a Földnek mintegy 70 százalé­kát borító óceánokon, a sark­vidékeken és a szárazföldek egyes területein (sivatagok, fejlődő országok). Éppen ezért a műholdak jelentősé­ge az, hogy közel poláris pályán keringve szinte az egész Föld időjárását-megfi­gyelik és erről adatokat to­vábbítanak a földi vevőál­lomásokra. a légkör ne a széndioxid, ellentétben például a szomszédos Vé­nusz légkörével, amely szén­dioxidban rendkívül gazdag. Mi okozhatta az Oxigénben szegény és széndioxidban gazdag légkörnek az oxigén­ben gazdag és széndioxidban szegény légkörre való átala­kulását? A válasz ma már nem kétséges: az élőlények idézték elő, mégpedig kettős élettevékenységgel. A szén­dioxid eltűnése részben a mészhéjú szervezetek élet­működésével magyarázható, részben pedig a növény­világ életműködésével; — ez utóbbi megmagyarázza az oxigén keletkezését is. A zöld növényzet a nappali világos órákban széndioxidot fo­gyaszt és oxigént termel. A légkör gyökeres átalakítását tehát a növényvilág végezte el évszázmilliók során. Elein­te. amíg kevés növénv élt a Földön, ez a folyamat csak lassan haladt előre. A két elmélet harca még nem dőlt el. hol az osvik, hol a másik kerül előtérbe. Hz óceánok keletkezése A légkör keletkezésének kérdése azonban szorosan kapcsolódik a földi víztöme­gek keletkezésének a kérdé­séhez. Az már általánosan elfogadott, hogy a világten­gerek víztömege a légköri csapadékokból, az esőkből és a havazásokból származik. Eszerint a világóceán fiata­labb képződmény, mint a Föld légköre. Valószínűnek kell tarta­nunk, hogy a légkör és a vi­lágóceán kialakulási folya­mata — ha még nem zárult le teljesen — jelenleg már csak igen lassú lépésekben Változó éghajlat A Föld több mint 5 milliárd éves múltjához képest az a 200 év; amelyről megbízható meteo- roiógigj feljegyzések állnak ren­delkezésre, szinte csak egy má­sodpercnek számít. Mégis az összegyűjtött adatok alapján már sok következtetést vonhat­nak le az éghajlat változását il­letően. így tudjuk, hogy az ég­hajlat jelentékenyen változott az elmúlt évszázad folyamán. Felmerült az a gyanú, hogy ezekért a változásokért esetleg az emberi tevékenység tehető felelőssé. Általánosan elfogadott tény­nek tekinthető, hogy az 1880-as évektől kezdve az egész Föld hőmérséklete fokozatosan emel­kedett. hogv .az 1940-es évek elején az irányzat ellenkező elő­jelűvé változott, és ma is le­hűlés van folyamatban, számok­ban kifejezve a változást: a Föld középhomérséklete mint­egy 0.6 Celsius-fokkal emelke­dett 1940-ig, azóta ennek az emelkedésnek már mintegy fele elveszett. Bár a növekedés nem különösen jelentős, mégis arra mutat, hogy a Föld hőházTartá- si egyensúlya az elmúlt század folyamán következetes változá­son ment át. Felvetődik természetesen a kérdés: mi az oka a változá­soknak? A múlt század vége óta bekövetkező hőemelkedésért általánosan a légkör széndioxid­tartalmának megnövekedését okolják. Az iparosodás gyors előrehaladásával kapcsolatban egyre több széndioxid került a légkörbe, és egy része ott is maradt. A légkörben helyet fog­laló széndioxid-molekulák a Nap felől jövő rövidhullámú su­gárzást zavartalanul átengedik, viszont a Földről a kifelé menő hosszú hullámú sugarakat elnye­lik, illetve visszaterelik a Föld­re. Ebbői kifolyóan a föld­légkör rendszer együttes hőtar­talma növekszik, innen a ta­pasztalt hőemelkedés. De mi az oka az 1940-es években megin­dult lehűlésnek? Hiszen a szén­dioxidtartalom tovább szaporo­dik. Minden bizonnyal valamely más folyamat ellensúlyozza a natást. Amerikai kutatók sze­rint az elmúlt évtizedekben a légköri szennyeződés — amely apró részecskék alakjában van jelen — oly mértékben megnö­vekedett, hogy sugárzás elnye­lésével ellensúlyozni képes a széndioxid hőmérsékletemélő hatását. Ez a szennyeződésnöve­kedés — hasonlóan a széndioxid megszaporodásához — szintén jórészt az emberi tevékenység­nek tulajdonítható, és a növek­vő szennyeződés egvre jobban csökkenti a Nap felől jövő su­gárzás erejét. Más kutatók szerint a vulká­nok által a maeasba lövellt por mennyisége növekedett meg erősen az elmúlt két évtized­ben. és ez okozza a hűlést. De ők is azon a véleményen van­nak. hogy az emberi tevékeny­ség által a légkörbe juttatott szennveződésnek szerepe van a széndioxidhatás ellensúlyozásá­ban. D, S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom