Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
1979. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) 4 A Központi Bizottság ■■ megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak, az erőfeszítéseik a feladátok megoldása érdekében. Népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadalmi-, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gazdasági vezetők többsége cél- rátörőbben és hatékonyabban dolgozik á feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban. a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás mégnem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és; lehetséges mértékben. Q Az ipari termelés a tervezéttet megközelítően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a termelésnél nagyobb mértékben. a kivitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi értékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a ki- egyensúlvozott energiaellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anvag- és alkatrészellátás hiánvossáffai. A foglalkoztatottak száma az inarban a korábbinál nagyobb mértékben rsökkenlt: a mumkaerő- sazdálikodás iavítására tett keza-eménvezések hatása kedvező mérséklődött a munkaerő Írén v és a nemkívánatos m 11 ulka erővám d orl ás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban lévő építkezések valamelyest meggyorsultak. O A mezőgazdasági üze- mek az esedékes munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a koratavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek ellensúlyozására. és megfelelően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult; a takarmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati termékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatrészekből hiányos volt az ellátás. A A közlekedés és a szál- lítás nagy erőfeszítések árán alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszállításban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem 'kielégítő együttműködése. A nemzeti jövedelem ■ belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számítottnál valamelyest lassabban. 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben. 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek növekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgazdaságból származó lakossági bevételek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak. 0 Tovább fejlődtek kül- gazdasági kapcsolataink, növekedett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten 3,4 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású áruforgalom általában kiegyensúlyozott ; a KGST-tagországok együttműködésének eredményeként elsősorban a gépek, berendezések, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bővült. Nem rubelelszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron lévő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szervezeti szabályzat előíráA Központi Bizottság, ■ értékelve5' a gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban lévő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás változó feltételeit. A világpiacon újabb jelentős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s ennek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan • felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell teljesíteni az export- és importelőirányzatokat. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a termelési és termék- szerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél következetesebb munkára, jobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményeivel összhangban álló teljesítményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezettebb munkával, lelkiismeretes, takarékos gazdálkodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság, áttekintve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi eredményeit és- tapasztalatait, rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az élet- színvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük további. előrehaladásunk biztos alapjait. sainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát 1980. márciusára összehívja. Többet dolgoznak a gépek Túlteljesített tervek a Szolnoki Papírgyárban „Kocaszállás”, hizlalda Jásztelken Jásztelken a Tolbuhin Tsz- . ben — miután egyesült az alattyáni termelőszövetkezettel — kétszeresére nőtt a ser- • tésállomány. Az egyesülést követő esztendők tapasztalatai igazolták, hogy a sertésprogram megvalósításához, a gazdaságos sertéstartáshoz korszerű, új létesítményekre van szükség. Ennek jegyében határozták el, hogy a jásztelki Tolbuhin Tsz új kocaszállást és hizlaldát épít. A hétmillió forintos beruházás alapozása már elkezdődött, megteremtve a feltételeket ahhoz, hogy a gazdaság építőrészlege az év második felének elején elkezdje az építkezést. A 460 férőhelyes kocaszállás'egyenként 50 sertés tartására alkalmas boxokból és 10 férőhelyes elkülönítőbői áll majd. A hizlalda 1100 sertés befogadására lesz alkalmas. Az egymástól elkülönített 25 férőhelyes boxok is önetetős rendszerrel működnek, a takarmányt önmozgó kocsik adagolják és viszik a boxok- ba. Nehezítette az év első felében a Szolnoki Papírgyár dolgozóinak munkáját az akadozó anyagellátás. Különösen az importcikkek, a segéd- és alapanyagok érkeztek rapszodikusan. A cellulóz-, a festék-, a vegyszer-, vagy a külföldről megrendelt alkatrész-szállítmányok késedelmessége miatt az esztendő első negyedében a négy papírgyártógép közül csak egy tel jesítette tervezett termelési progamját. Májusban azonban már azt állapították meg a gyárban, hogy 8.1 százalékkal gyártottak több terméket a tervezetthez képest. Mindezt elősegítette, hogy igyekeztek növelni a dolgozók egy-egy gép óránkénti termelését, s az úgynevezett produktív munkával töltött időalapot. A gépek a tervezettnél hosszabb ideig dolgoztak például azért, mert volt közöttük, amelynek nagyjavítását 192 óra helyett 182 óra alatt végezték el a tmk-sok. A papírgyártók a kijelölt normához viszonyítva az év első öt hónapjában több mint másfél millió forintnyi megtakarítást értek el úgy, hogy 196 tonnával több anyagot használtak fel. A furcsa ellentmondás magyarázata a következő : másodlagos anyagokból nagyobb mennyiséget kell a gyártáshoz ,.elfogyasztani”.' Márpedig a gyár hulladékhasznosítása júniusig a normához képest 29 százalékkal nőtt. S ez a drága cellulóz beszerzésénél tetemes megtakarítást jelent. Az új feldolgozó üzem ugyancsak túlteljesítette időarányos tervét. Jól jött ez a vállalatnak, hiszen az igények például a zacskókiránt oly nagyok, hogy esetenként vissza kellett utasítani egy- egy megrendelést, némelyeknek pedig csaik részben tudtak a gépek teljesítőképessége miatt eleget tenni. Nehezítette az üzem munkáját például a rossz festékellátás, amely időnként kihatott a gyártmányok minőségére is. Áldozat, pazarlás vagy lemondás? — kérdezem. A fő- mérnök válasza: „Készen. még ha öregasszonyok potyognak az égből, ha beleszakadunk is...” A válasz úgy gondolom mindenkiből pozitív visszhangot vált ki, de még csaik véletlenül sem mondhatjuk rá, hogy némi, a gazdaságosságot latolgató morfondírozás után született. Beleszaka- dunk? Bele. Tönkremegyünk? Na és? A lényeg: a létesítmény elkészül határidőre. A főmérnöknek persze igaza van abban, hogy manapság nehéz találni olyan beruházást, ahol ne lenne szükség áldozatokra. Nem mai Kőmíves Kelemenek esetéről van szó — bár ilyenek is előfordulnak. Emberéletet követelt például a szolnoki MÁV Diesel-bázis építése. Jobban mondva nem is az építés, hanem a nemtörődömség, a figyelmetlenség, de most másféle áldozatokról lesz szó. Ismeretük talán nem vált ki olyan nagy katarzist, mint az előbb említettek, a csonkulások, a tragédiák elbeszélése. Viszont nem árt számon tartani őket. Hogy miért? Erre pénztárcánk megadja a választ. Tehát az áldozatok ... Találunk közöttük olyat, amiről első látásra azt mondhatjuk, felesleges, értelmetlen, vagy éppen hasznos, szükséges ... kellett. Nagyobb részükről azonban vélekedhetünk így is, úgy is. A martfűi növényolajgyár építésénél például a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat munkásai, alkalmazottai dolgoznak. Áldozat ez? Feltétlenül, hiszen bérüket a vállalat fizeti, noha a létesítmény még nem termel. Igaz, ő a beruházás lebonyolítója, de nincs törvény, ami előírná, hogy kötelező a munkások foglalkoztatása az átadás előtt, méghozzá a beruházás építkezésén. Az „áldozatnak” van pozitív oldala, hiszen időre elkészül a gyár, a munkások megismerik valóban életközeiből a berendezéseket. Hasonló jellegű megoldás született a karcagi Phylaxia gyárának építésénél, csak ott a terheket éppen ellenkezőleg az egyik kivitelező vállalta. A Tatabányai Szénbányák központi üzeme ugyanis felvett az építkezéshez munkásokat azzal, hogy a berendezések szerelésének végeztével őket átveszi a Phylaxia karbantartói munkához. Ügy tűnik, mintha a pozitív alany minden esetben a munkaadó vállalat lenne. Ez nem egészen így van, hiszen bizonyos kötelezettségeket; ha úgy tetszik áldozatokat ; vállaltak a munkások is. Az új munkakört, az új munkahelyet. Persze túlzás lenne azt hinni, hogy a munka mártírjairól beszélünk. Az átcsoportosítás ma már nem egészen önfeláldozás, hanem a termelés, az építkezés igényeinek felismerése — ehhez az alkalmazkodás. Az építők „lemaradásnál” gyakran hivatkoznak a munkaerő- hiányra. Pedig munkaerőből hiány nincs. Az annyi, amennyi. Legfeljebb munkahelyből van több, amelyek számát szervezéssel, gépesítéssel lehet csökkenteni, s ugyanígy mérsékelni tudják az építkezéseken a feszültségeket, ha gazdálkodnak a meglévő munkáslétszámmal. Áldozatokra — mondja a főmérnök — szükség van. Különösen igaz ez akkor, ha a beruházás gépezetében valaki nem teljesíti a rábízott feladatot. A berekfürdői üveggyár új csarnokának építésével hónapokat késtek az ÉPSZER dolgozói. A határidő adott, ha azt akarják, hogy a kitűzött programnak megfelelően termeljen a létesítmény, vagyis dolgozzanak a kemencék, a hűtősorok, akkor a technológiai berendezéseket kivitelező gyáriaknak kell gyorsítani a munka ütemét. Igaz, hivatkozhatnának erne-arra, kötbérre, s így tovább, de abból nincs termék. Az ilyen áldozat egyben kényszerű pazarlás is. A mérnökök, a munkások felkészültségével, energiájával, amit, ha nincs hajrá, máshol — a termelésben — tudnának 'kamatoztatni. A pazarlásnak — mint áldozatnak — találni más megnyilvánulását is. Beruházási ellenőrzésen felbukik a csoport néhány tagja az épülő zagyvarékasi baromfifeldol-. gozó üzem építésénél egy megkötött beton- dombocskában. Valaki megjegyzi: „Éppen jelezhették a munka végét”. így, vagy másként történt mindegy, a dombocska megkötött. Apróság ez, hozzá még jó néhányat lehetne sorolni, például a szolnoki Széchenyi lakótelep építkezésén az eldobált léceket, a vasárut, a cementet. Csekélységek ezek, de éppen ilyenek miatt várt például Jászberény lakossága évekig ivóvízre, illetve víztoronyra. (Ott az alapozásnál úgynevezett döglött — nem kötőképes — betont építettek be, emiatt kellett az alapokat megerősíteni.) anyagokat, tárgyakat érintő áldozatválla- lalásnak van egy közös jellemzője: növelik a beruházások költségét. Néhol csak pár ezer forinttal, más esetekben százezrekkel vagy még többel. Jó néhányukat csak azok ismerik, akik részesei közvetlenül vagy éppen közvetetten. Amennyiben hallunk róluk, nem vált ki belőlünk óriási visszhangot, indulatokat. Pedig nem- árt számon tartani, s körültekintéssel elejét venni az áldozathozatalnak. Mert a pénztárca szemszögéből ez azoknak Isi akik távol esnek a beruházásoktól : lemondás. H. J. A személyeket, Az átadás előtt még egyszer ellenőrzik a tolóhajó „lelkét", a vízijármű teljes villamosener- gia-elosztósára szolgáló háromszor 380 voltos főkopcsolótáblát Műszerek Karcagról A Duna-Ma.na- Rajna csatornán „hajóznak” majd A karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezettől rendelte meg a Magyar Hajó- és Darugyár az épülő Duna-Majna— Rajna csatornán közlekedő első magyar tolóhajó teljes elektromos berendezését. A mintegy másfél millió forint értékű, húsznál több műszer ösz- szeszerelését a héten befejezik a szövetkezet műszerészei, és ezzel a szállítmánnyal teljesítik idei első félévi termelési tervüket. Szatmári Józsefné a hajtógépek működését ellenőrző segédüzemi pult végszerelésén dolgozik
