Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

1979. július 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Tanácsadók

A MAGYAR Hovédelmi Szövetség helyi vezetőségeinek a szakmai feladatok megoldása mellett igen nagy szerepük van a hazafias honvédelmi nevelés széleskörű érvényesítésének elősegítésében. Ebben a munkában a hivatásos állomány sokoldalú segítséget kap a „kívülállókból” összetevődő tanácsadó testületektől.

Ezek elnevezése tulajdonképpen csak részben találó, hiszen a tanácsadás mellett folyamatosan operatív munkát is végeznek a szövetség érdekében. És nemcsak úgy, hogy részt vesznek valamelyik klub mindennapi életében, hanem úgy is, hogy salját polgári munkaterületükön segítik a honvédelmi nevelést.

Kisújszálláson például a népfront Városi elnöksége is napirendre tűzte ezt a témát, az ifjúsági szervezet pedig negyven tagjának azt a megbízatást adta. hogy vegyenek részt az MHSZ valamelyik kiképzési szakágában. A tanács valamennyi osztálya készségesen segíti az ilyen munkát, a Faipari Vállalatnál lövészversenyt szerveztek a szocialista brigádok számára, — de lehetne folytatni a sort.

A megye más területein is sok példa bizonyítja, hogy a tanácsadó testületek tagjai a közéleti tevékenységben szerzett tekintélyük alapján sokat tesznek nemcsak azért, hogy színvonalasabb legyen a honvédelmi nevelomunka, hanem azért is, hogy minél több emberre legyen hatással. A KISZ-szervezetek mellett az MHSZ-rendezvényeken — főleg a lövészversenyeken — ezért is egyre népesebb gárdával képviseltetik magukat a szocialista brigádok.

A tanácsadó testületeknek is része van tehát abban, hogy megyénkben igen széles körű az MHSZ munkája. Rendszeresen segítette az oktatási intézményekben, a KISZ-ben és az Úttörő Szövetségben folytatott honvédelmi oktatásit és nevelő- munkát is.

Mindez jelentősen növelte a szövetség népszerűségét. Többek között erre vall az is, hogy az összetett honvédelmi versenyek fordulóin évente közel százezren vesznek részt. A Honvédelmi Kupa lövészverseny fordulóira pedig évenként 180—190 ezren neveznek be.

A látványos rendezvényeknél többet mond, hogy állandó jellegű és eredményesebb lett a lakosság körében végzett agitációs és propagandamunka. Ezt nem-» csak az előadásokon, filmvetítéseken, a honvédelmi napokon és a különböző bemutatókon megjelentek száma igazolja, hanem az is, hogy megyeszerte jelentős társadalmi munkával segítik a szövetség bázisait, ííisiújszálléson például ezért nem kell évek óta egy fillért sem költeni céltáblákra és célkeretekre. Több kiképzési segédeszköz ,— így például egy gépjármű gyújtási rendszerének működőképes metszete — is így készült el.

A tanácsadó testületeknek az ilyen munkákban való kezdeményezése, tevékeny részvétele szintén igen fontos. hiszen sok bázison kiegészítésre szorulnak az oktatási, szemléltető eszközök, melyek nélkülözhetetlenek az elmélyült munkához.

SZÓ, AMI SZÓ, vitathatatlan a tanácsadó testületek érdeme a szövetség életében. Nekik is részük van abban, hogy az MHSZ bázisul szolgál más szervek, mindenekelőtt a KISZ és az oktatási intézmények honvédelmi nevelőmunkájához.

S. B.

ló ütemben „közelit” az ivóvíz Újszászhoz: a Szolnok megyei Víz és Csatornaművek dolgozói már tizenhárom kilométeren lefektették a szolnoki felszíni vízmüvet az újszászi vízművel összekötő eternitcső-hálózatot. A vezetékbe ha marosan bekötik a zagyvarékasi ivóvízhálózatot, később pedig majd az ottani Béke téeszben épülő lúdfeldolgozó üzemet is (T. F.)

Több könyvet vásároltunk

A statisztikai átlaggal számolva hazánk minden lakosa kis híján hetven forint értékű könyveit vásárolt az első félévben. A kiadói fő- igazgatóság gyorsmérlegéből ugyanis 'kitűnik, hogy az év első hat hónapjában mintegy 750 millió forintot költöttünk könyvekre.

A forgalom 5 százalékkal haladta meg az előző esztendő azonos időszakáét.

Tovább nőtt az érdeklődés a szépirodalom, az ismeretKépmagnós kocsival követik a gyakran szabálytalankodó gépkocsivezetőket hajtás közben, s aztán a szabálytalanságokat levetítik nekik a szegedi Volán 10. számú vállalatánál. A korábban kedvezőtlen baleseti helyzeten új jutalmazási rendszerrel is igyekeznek javítani a volánnál: a legbiztonságosabban vezetőket tárgyjutalomban részesítik. Az idén négyszázezer forint értékű lemezjátszót, televíziót és más értékes holmit kapnak a legjobbak. A juterjesztő irodalom, a szakkönyvek, a tudományos munkák és a tankönyvek iránt. A nemzetközi gyermekév alkalmából különösen gazdag választékban hagyták el a nyomdákat az ifjúsági és gyermekkönyvek. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó például 179 könyvet kínált a legfiatalabb olvasóknak, s szinte valamennyi kiadó több, a fiatalokhoz szóló, vagy róluk íródott művet adott ki.

talmak negyedévenkénti odaítélésében — szavazócédulákkal — a gépkocsivezetők maguk is közreműködnek.

A vállalat egy évvel ezelőtt munkalélektani állomást létesített, amely sok segítséget nyújt a balesetek megelőzéséhez.

A számos anyagi és erkölcsi ösztönzési forma és a lélektani vizsgálatok eredménye, hogy az elmúlt egy év alatt harmadára csökkent a vállalatnál a személyi sérüléssel járó balesetek száma.

Országos

gályaszámlálás

Országos gólyaszámlálást szervezett a madártani intézet. Felmérik, hogy a legutóbbi, 1974-ben tartott számlálás óta hogyan változott legkedvesebb költözőmadaraink száma. Akkor 4 ezer pár fészkelt nálunk. Az ért megelőző. 1958-as gólya- számláláskor még 8 ezer pár kelepelt a falusi háztetők kéményén.

A gólyák nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte fogyatkoznak. Oka abban keresendő, hogy a szülőföldön szűkül életterük, mind kevesebb a tocsogós, csendes környezet. Ugyanakkor évről-évre jelentősen tizedeli őket téli üdülőhelyükön, Afrikában, az erős kemizá- ció, a vándorsáska-tömegek ellen használt vegyszerek ugyanis- a gólyákat is mérgezik. Ráadásul egyes afrikai népeknél vadásznak is ezekre a madarakra. A madártani intézet, az áramszolgáltató vállalattal közösen már fészkelőhelyeket alakított ki sokfelé az alföldi települések villanypóznáinak tetején. A vasrudakbói kialakított fészekelőkészítő hely szinte csalogatja a gólyákat a fészekrakásra. Az utóbbi években ugyanis megfigyelték, hogy a kémények helyett szívesebben rendezik be lakhelyüket a gólyák a villanyoszlopok tetején.

Képmagnó és jutalom

II balesetek ellen

egy tudós tanárra

Ferenc tanárom volt a református kollégiumban, megismerhettem mint önképzőköri vezető tanárt, egyetemi előadásait is hallgattam. Órái a mai napig felejthetetlenek. Ö tanított meg olvasni, tiszta magyarsággal beszélni, világosan, tömören fogalmazni, irodalmat érteni és élvezni. Eredetiség, elmélyült elemzés, a gondolatok gazdagsága, sziporkázó szellemesség és szemléletes, világos stílus jellemezte előadásait. Nemcsak magyarszakos bölcsészek, természettudományi szakosok is. rajtuk kívül jogászok, teológusok, sőt, orvostanhallgatók is eljártak előadásaira. Mindig zsúfolt padok fogadták, valósággal harcolni kellett a helyekért egyetemi irodalmi előadásain.

Ki is volt Zsigmond Ferenc ? •>

1883. március 6-án született Kunhegyesen a mai Lejtő u. 44. sz. egyszerű parasztházában, amelyben ma testvérének családja lakik. Apja Zsigmond István postamester, anyja Apostos Zsuzsán- na.

A Hazafias Népfront helyi elnöke, aki gyermekkorában egy utcában lakott a Zsigmond családdal, elmondotta: szülei és rokonsága egyszerű emberek voltak, s bár édesapja postamester, nagybátyja könyvkötő volt, életmódjukban nem különböztek az egyszerű kunhegyesi parasztoktól. Édesanyjának mindig volt jó szava és jó falatja az utcabeli gyerekek számára.

Zsigmond Ferenc a helyi elemi népiskola elvégzése után a Mezőtúri Református Gimnáziumban folytatta tanulmányait. és ott érettségizett 19Ó 1-ben. Egyetemi tanulmányait magyar-latin szakon Kolozsvárt 1901—1905 között végezte. 1906-tól 1922- ig a Karcagi Református Gimnázium, 1922-től 1934-ig a Debreceni Református Kollégium tanára. Ezután nyugalomba vonul, hogy teljesen az irodalmi kutatásoknak élhessen.

1907-ben bölcsészdoktor, 1923-ban egyetemi magántanár a debreceni egyetemen, 1930-ban címzetes egyetemi rendkívüli tanár. 1925-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1943-ban rendes tagjává választja. Teljesebbé tette a Kollégium akadémikus professzorainak ragyogó névsorát.

A II. világháború idején hazaköltözött Kunhegyesre, a Lejtő utcai portán épített kis házába, s azt súlyos betegsége miatt többé el nem hagyta. Irodalmi életünket

azonban mindig figyelemmel kísérte. Otthonában szívesen fogadta tisztelőit, barátait, tanítványait, az irodalom iránt érdeklődőket. Óriási tudása, szellemének gazdagsága, kesernyés humora ezeket a látogatásokat felejthetetlenné tette.

1949. július 20-án halt meg, ott nyugszik a kunhegyesi temetőben.

Zsigmond Ferenc irodalmi monográfiáiban árnyaltan elemezte az egyes írók életművét. alkotó módszereit. Megírta az első nagy Jókai- tanulmányt, amely — Bóka László szavait idézve — a mai napig is a legjobb és legátfogóbb Jókai-értékelés. Úttörő jelentőségű Mikszáth- és Ady-könyve. A magyar nemzeti irodalom története I. kötete Vörösmarty felléptéig, a II. kötet a világháború idejéig (1933) mind szellemében, mind a feldolgozás módszerében az egyik legjobb, felszabadulás előtti irodalomtörténeti tankönyv. A Debreceni Református Kollégium története (1936), A Debreceni Kollégium és a magyar irodalom (1940). Vörösmarty élete és művei (1940). Orosz hatások irodalmunkban (1945) című főbb művein kívül tanulmányok sorában foglalkozik a magyar regény történetével.

Zsigmond Ferenc a két világháború közti időszak egyik legkiemelkedőbb irodalomtudósa. Egyenrangú kortársa a Nagykunság másik két tudás fiának, Győrffy Istvánnak és Németh Gyulának.

Mit tud Zsigmond Ferencről Kunhegyes? Meggyőződhettem, hogy csak rokonai, ismerősei emlékeznek rá, irodalmi munkásságát azonban ők sem ismerik teljességében.

Néhányan azonban ápolják emlékét. Közéjük tartozik

dr. Papp Kálmán kunhegyesi lakos, MÁV-főtanácsos. ki évek óta fáradozik azért,

hogy tudós fiának szülőfaluja valamilyen formában emléket állítson.

és szerte a hazában még sók öregdiák él, akik tanítvány)/ hálával, tisztelettel és szeretettel gondolnak rá, frissen él a Zsigmond-féle irodalomórák emléke.

Zsigmond Ferenc munkássága javát Debrecenben végezte. gazdagítván a tudományt. öregbítvén a kollégium és egyetem hírét. Aző hírének-nevének megbecsülése azonban jócskán elmarad érdemeihez képest.

É. Kiss Sándor

Zsigmond

Debrecenben

4 Csak a ház volt új, a telek annál régibb: húsos levelű, ■ egészséges diófák virultak rajta, összeérő lombozattal. Holmi bádogból való kerti asztal js akadt a portán, hozzá illő csámpás fonott székekkel. Elekből hevenyészett garnitúrát Burján Péter a nyári árnyékba, s mire megérkezett Dezső a sörös szatyorral, már odalent várták a hűvösben. Elég sokára jött. közben a kávé is langyos lett, amit Paula főzött, de a béke érdekében eltekintettek a késlekedő megintésétől.

Dezső önként mentegetőzött:

— Kézitusával jutottam ehhez a néhány üveg sörhöz, ölik egymást az emberek a Sárga Csikóban.

Remélte az öreg, hogy fia felfigyel az általa rögtönzött házi kerthelyiségre, de elfogyott a türelme.

— Észre se veszed a mi külön zöldvendéglőnket?!

— Nagy gondolat, papa — ismerte el boldogan a kőfaragó. — Itt tanítom meg inni az unokáimat.

Edit ekkor jnár a bejárat felé figyelt. Udvarukra lépett Félix Elek, a szomszéd. Messziről virított rajta a nyugágy-csíkozású ingkabát, nad- rágövje fölött ringott a pocakja. Hízelkedő. eleve bocsánatot kérő mosollyal közeledett és már messziről rákezd te:

— Csókolom!... Jónapot!... Ugye nem dobnak ki ? ...

Edit háziasszonyos fesztelenséggel válaszolt:

— Félix úrnak ennyire rossz a véleménye rólunk?

A szomszédot jól ismerték tíz lépésnyi távolságról. Különösen pergő bőbeszédűségéből kaptak gyakori ízelítőt, jobbára a kerítésen át. Szószaporító trmészetére ezúttal sem cáfolt rá:

— Sőt. A legszívesebben kü.lön- külön biztosítanám a család valamennyi tagját mélységes rokonszen- vemről.

Dezső barátságosan végignézett a szomszédon.

— És mi korlátozza ebben?

— Közismerten félénk ember vagyok ... — húzta össze magát Félix, s ettől lengeni kezdett a nyakába” lógó pici feszület.

Mintha válaszával csalódást őrzött volna Dezsőnek. tartózkodóan

mutatott az egyik rokkant fonottszékre.

— Foglaljon már helyet, Félix úr.

Fürgén váltott át hálára a szomszéd folytonos vigyora. S fürgén leült.

— Köszönöm. így mindjárt kisebb a zavarom. Hogy elébe vágjak mindenféle szószaporításnak, ki kell nyilvánítani: szeretnék a lehető legjobb szomszédjuk lenni.

A nehézkes Burján Péter, aki önkéntelenül még nehezebb lett a rendkívül mozgékony Félix társaságában, helyeslőn állapította meg:

— Azt hiszem, ez a kívánság kölcsönös.

Máris elragadta tőle a szót a színes külsejű szomszéd.

— Helyesen tetszik mondani. Burján Bácsi. De a magam hajlandóságát külön fontosnak tartom leszögezni.

Paula örült a látogatásnak. Részben irigyelte, de inkább tiszteletre méltónak találta a gazdag szomszédot.

— Félix úr, fogyasszon el velünk egy kávét.

A szomszéd erre heves mozdulattal a melléhez kapott.

— Köszönöm! Hálásan köszönöm! De a koffein erősen hat a szívemre. Az üzleti ügyek kegyetlenül izgalomban tartják életem motorját.

— Sok az adó? — érdeklődött mímelt egykedvűséggel az öreg.

— Az is, persze, minek tagadnám, de főképp a tempó. Az, kérem, szédületes. Nem lehet már bírni ezt a végsőkig felpörgetett iramot. Kérem,

én a múlt rendszerben is magániparos voltam, méghozzá kezdő, tehát igazán pedálozni kellett, de ennyit azért mégsem követelt tőlem az élet.

Dezső a fogával feszítette le a söröskupakot.

— Ez érdekes. Még magának is jobb volt a múlt rendszerben, Félix úr?

—• Ne huncutkodjon velem, Dezső — mórikálta magát tréfaértő kuncogással a kisiparos. — Azért se szólom el magam.

— Akkor legalább igyon.

— Soha! Soha! — nyújtotta előre ijedten mindkét tenyerét Félix.

— A kedvemért. Lássuk, le tud- ja-e harapni az üvegről a kupakot.

— Na de mit képzelsz — védte meg a vendéget Paula.

őt viszont Félix engesztelte puha hódolattal:

— Elvégre vasárnap van. Kell a móka. Legyünk hát gondtalan magánemberek. Egyszóval, forrón gratulálok grandiózus teljesítményükhöz. Mesés a siker. Egyetlen család összefogása elegendő volt ahhoz, hogy fölépítsenek egy egész társasházat. Bámulatos! Lenyűgöző! Olyan ez. kérem, mintha a szocializmus szimbóluma lenne!

(Folytatjuk)