Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-20 / 168. szám
4 SZOLNOK MÉGYEI NÉPLAP 1979. július 19. Magyar konténer-történet Az első kerék elkészítése óta aligha szülelett olyan egyszerű, s a szállítást mégis forradalmasító találmány, mint a konténer. S éppen, mert olyan magától értetődő az ötlet, nincs is senki, akit a gondolat szülőjeként tisztelhetnénk. A polgári védelem a nemzetközi hadijogban Védelmezni a lakosságot, a javakat Külön fejezetben a rendelkezések Az 1949. évi genfi egyezmények megerősítése és továbbfejlesztése érdekében elfogadott I. jegyzőkönyv IV. része a VI. fejezetben tartalmazza a polgári védelemmel kapcsolatos nemzetközi jogi rendelkezéseket. Ez a szabályozás az egyezményekkel kapcsolatos joganyag keretében, de a nemzetközi jog történetében is először szerepelteti és tárgyalja a polgári védelmet és ennek megfelelően új normaanyagnak minősül. Építs egy vasúton, hajón, teherautón egyaránt száJlít- haitó nagyméretű dobozt, s ahelyett, hogy az árut rakodnád aa egyik járműről a másikra, csak ezt kell átemelned- Ennyi az egész. Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb ez a módszer. Épp eziért az utóbbi óvtizediekben világszerte elterjedt a használata. Először az Egyesült Államokban honosodott meg, az elmúlt harminc évben Európáiban is tért hódított s már az egész világion „polgárjogot” nyert. Olyannyira gyorsan, hogy a gyártásával fogLalkozó cégiek nem győzték kielégíteni az igényeket. Ezt a piaci helyzetet használta ki tíz évvel ezelőtt a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára. Jött a mentőötlet De hogyan lesz egy a neve szerint vízijárműveket gyártó üzemből konténer gyár? A kérdésre Cseirfcasz- ki Antal főmérnök adott választ. — Már sóikkal régebben is elkalandoztunk a hajógyártástól. A sok ok közül csak egyet említek. Bár nem vagyunk messze a Dunáitól, az üziem mégoincs a vízparton, így a hajógyártás soha sem bizonyult egyszerű feladatnak. Többek között ez az oka, hogy a hatvanas években fő termékünk s motorkerékpár oldalkocsi lett Az automobilizmus terjedésével a kereslet, s a haszon egyre csökkent. Kerestük a kiutat, sokfélé kacsingattunk. Így készült például a Fecske névre letesztelt magyar szárnyashajó és néhány tengeri mentőcsónak. A sorozatgyártásig azonban egyik sem jutott el. így kötöttünk ki 1968-ban a konténergyártás mellett, mert ez az előbbieknél sakkal biztosabb piacot, s hasznot ígért. Az első évben sok nehézség közepette 250 szállító tartály készült. A korábbi gazdaságtalan oldalkocsigyártáls befejezése azonban nem ment egyik naorói a másikra, s az új szakma betanulása sem zökkenők nélkül. Hiszen az MHD váci gyára a magyar gépipart messze megelőzve látott hozzá a termékszerkezet korszerűsítéséhez. Nem rendelkeztek megfelelő gépekkel, konténergyártó tapasztalatokkal, s a nyolcszáz munkást is át kellett képezni az új feladatokra. Többségük azelőtt alumínium hegesztéssel, préseléssel, szereléssel foglalkozott, s hozzászoktak a csupán néhány kilós alumínium alkatrészekhez. A konténer többnyire acélból készül, más hegesztési módszerekkel, s egy-egy alkatrésze is mázsákat nyomhat — Fokozatosan tanultuk — munkások, mérnökök, technológusok, konstruktőrök — az új mesterséget, s közben már a piacra dolgoztunk. Bár az átképzés idejére rniun- kaidőkedVezményt adtunk; amíg nem gyakorolták be az új munkát, a teljesítmény követelményeket is alacsonyabban szabtuk meg, így is mindenkinek többet kellett magára vállalnia. Azt is igyekeztünk megértetni, hogy a régi lemez lejárt, nincs miás útja boldogulásunknak — folytatta a főmérnök. — A legtöbben megértették, s vállalták az átmeneti ideig tartó nehézségeket. Nyolc évig tartott a termékváltás időszaka* 1975- ben készült el az utolsó oldalkocsi, AZ első évben 250 szállítótartályt gyártottak, idén, majdnem négyezer a cél. Közben azonban sokminden történt a gyárkapun belül, s kívül is. Kezdjük talán azzal, hogy a hazai felhasználók is megbarátkoztak az újszerű, takarékos szállítási módszerrel. Konténerpályaudvar épült Budapest—Józsefváros állomáson, a csepeli dunai kikötőben, Győrben, s Záhonyban, a magyar—szovjet külkereskedelem javát lebonyolító vasúti átrakó , csomópontokon. Akarva akaratlanul egyre több hazai cég szállít konténerrel, hiszen partnereik így küldik, sokan már csak így fogadják az ömlesztett, vagy a darabárut. Egyre több területen fedezik fel a nagyméretű szállítótartályok előnyeit. Köziben az MHD váci gyára is módosított gyártmányain. Jó ajánlólevél — Tekintélyes mennyiségű konténert gyártunk, a szakmában jól ismerik a nevünket. Nincsenek piaci gondjaink. Ez azonban annak is köszönhető, hogy rájöttünk: a hagyományos konténerek gyártásában nem lehetünk a nagy külföldi cégek ve- télytársaii. Ezért konstruktőreink olyan konténereket terveztek amelyek különleges igényeket is kielégítenek. így mi készítettük a lakókonténerek első sorozatát, amelyeket külön-külön, vagy akár emeletes házzá összeszerelve a vándorló szakmákban, például az építőiparban használnak. (Ezt ma már egy barcsi szövetkezet gyártja.) De készült itt túlnyomórészt hazai felhasználásra tejszállító, ideiglenesen a központi fűtést -pótló thermo konténer is. Most éppen olyan különleges megerősített acéltartályok készülnek sorozatban, amelyek a drága, elsősorban a szobrászatban használt olasz márvány szállítására valók: Sokat vásárolnak a tőkés cégéit az ömlesztett áruk, például a gabona szállításához magyar konténert, más célra nyitott tetejűt, vagy sokajtósat. Miért éri meg ? Miért éri meg a hajógyárnak éppen ezeket készíteni? A válasz egyszerű: mert többet fizet értük a piac, átlagosan 2209, 3000 dollárt darabonként. Van-e jövője a ma még valóban kelendő gyártmánynak? A prognózisok biztatóak. A világon gyors iramban hódít tovább a konténer, alkalmazásainak újabb- és újabb módszereit találják ki. Egészen biztos, hogy 15—20 évig lesz kereslet iránta. S az, hogy a váci hajógyár termékeit a világ legnagyobb konténert kölcsönző cégei vásárolják, mindenképpen jó ajánlólevél. Ha. a hamburgi kikötőben, az angliai dokkokban, az olasz kamionokon, vagy valamelyik arab ország repülőterén, SEA, TOL, PUMA jelzésű különleges konténereket látunk, nagyon valószínű, hogy Vácott készítették az ügyes kezű hegesztők, szerelők, festők. Csulák András Az eddigi hatályos szabályozás keretében a IV. genfi egyezmény 63. cikkelye rendelkezett ugyan — a megszállt területek tekintetében — a „már meglevő nem katonai jellegű különleges szervezetek” tevékenységéről, amely nemcsak kiterjesztette, hanem szűk értelmezéssel is felölelte a polgári védelmi szervezeteket, annak ellenére, hogy a „polgári védelem” jelzős kifejezés a nor- maanyagban elő sem fordul. Ehhez a helyzethez képest feltétlenül rendkívül jelentős előrelépést, illetőleg haladást jelent az, hogy a jegyzőkönyv külön fejezetben tárgyalja, illetőleg tartalmazza a polgári védelemmel kapcsolatos rendelkezéseket. Oz alkalmazási terület A „Polgári védelem” fejezet bevezető rendelkezésében (61. cikkely) meghatározza a polgári védelem fogalmát. E szerint a polgári védelem alatt értendő minden olyan humanitárius feladat elvégzése, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a katasztrófák ellen és segítsen hatásainak leküzdésében, valamint a túlélés feltételeinek biztosításában. Ezt követően a rendelkezés felsorolja a polgári védelmi feladatokat. Ezek a következők: — riasztás — kitelepítés — menedékhelyek felállítása — elsötétítés — mentés — egészségügyi ellátás (beleértve az elsősegélynyújtás stb.) — tűzvédelem — veszélyes zónák felderítése, megjelölése — fertőtlenítés és más hasonló védelmi intézkedések foganatosítása — szükségelhelyezés és szükségellátás — segítségnyújtás a rend helyreállításához. és megtartásához a kárt szenvedett területeken — közérdekű nélkülözhetetlen szolgáltatás biztosítása — sürgős jellegű temetések végrehajtása — a túléléshez szükséges javak védelme és — minden olyan járulékos tevékenység, beleértve a tervezést, szervezést stb. is. amely az eddig említett feladatok végrehajtásához szükséges. E felsorolásból kitűnően a polgári védelmi feladatok meglehetősen széleskörűen, minden bizonnyal a teljességre törekvéssel szerepelnek, tartalmukat tekintve pedig megállapítható. hogy minden olyan feladatot rögzítenek, amelyek a hatályos polgári védelmi joganyagban hazánkban is feladatként szerepelnek, bár kétségtelen, hogy hazai jogunk ezeket a feladatokat — a nagyobb áttekinthetőség és rendszerezés érvényesülésével — néhány feladatcsoportban foglalja össze. A jegyzőkönyv hatálya szempontjából — másképpen szólva alkalmazása tekintetében — fontosak azok a fogalommeghatározások, amelyeket a polgári védelmi feladatokat követően és említett feladatokra visszautalással tartalmaz. A polgári védelmi feladatokra utalással határozza meg a jegyzőkönyv; a) a „polgári védelmi szervezet” fogalmát, amelyek azokra az egységekre és létesítményekre alkalmazandók, amelyen két a polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében a fegyveres összeütközésben részt vevő fél létrehozott, vagy létrehozni engedélyezett. feltéve, hogy azokat kizárólag az említett feladatokra használják fel; ,b) a polgári védelmi személyzet” meghatározást azokra a személyekre vonatkoztatva, akiket a fegyveres összeütközésben részt vevő fél kizárólag az említett feladatok végrehajtására alkalmaz, ide értve azt a személyi állományt is, amelyet a szervezetekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokra kijelöltek; c) a „polgári védelmi szervezetek anyaga” kifejezést azokra a felszerelésekre, szállítási eszközökre, ellátmányokra vonatkoztatva, amelyeket a szervezték az említett feladatok teljesítéséhez felhasználnak. Az általános védelem A jegyzőkönyv rögzíti az alapvető rendelkezést (62. cikkely), amely szerint a polgári védelem polgári szervezeteit, valamint személyzetét a polgári védelmi feladatok ellátása során tiszteletben kell tartani és védelmezni kell. Az említetteknek joguk van ahhoz, hogy feladataikat ellássák, kivéve azt az esetet, amikor kényszerítő katonai szükség miatt ez nem valósítható meg. Az említett rendelkezéseket azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik bár nem tartoznak a polgári védelem szervezeteibe, az arra illetékes hatóságok felhívására és ellenőrzésével polgári védelmi feladatokat hajtanak végre. A polgári védelem céljait szolgáló javak védelmét célozza az a rendelkezés, amely szerint azokat nem szabad megsemmisíteni és rendelkezésüktől elvonni, kivéve azt az esetet, amikor ezt az a fél teszi meg, amelyhez az említett javak tartoznak. Megszállt területeken A jegyzőkönyvben több rendelkezés foglalkozik a megszállt területek polgári védelmének kérdéseivel. E rendelkezések mindenekelőtt biztosítani kívánják azt, hogy a polgári védelem polgári szervezetei a megszállt területeken feladataik elvégzéséhez minden körülmények között megkapják a megfelelő lehetőségeket. Ennek érdekében nem lehet azokat a rendeltetésszerű tevékenységüktől elvonni, vagy feladataiknak ellátásában akadályozni. illetőleg hátráltatni. E vonatkozásban nemcsak az említett szervezetek tevékenysége közvetlen hátrányos befolyásolásának tilalmáról van szó, hanem nem eszközölhetők olyan (például struktuális) változások sem, amelyek a feladatok végrehajtását közvetett módon befolyásolják. A polgári védelem érdekeit szolgálja az a rendelkezés is. amely szerint a megszállt hatalom nem vonhatja el, és nem sajátíthatja ki a polgári lakosság rendelkezésére álló védő- illetőleg menedékhelyeket és egyéb eszközöket. Nemzetközi koordináció A jegyzőkönyv több rendelkezése foglalkozik a semleges államok, valamint más, a fegyveres összeütközésben részt nem vevő államok polgári védelmi szervezeti állományának és eszközeinek a fegyveres konfliktusban részt vevő egyik fél területén való működésével, segítő tevékenységével. Kimondja, hogy erről a tevékenységről a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell valamennyi érdekelt felet, továbbá, hogy az említett tevékenységet nem lehet a konfliktusba való beavatkozásnak tekinteni. Fontos rendelkezés e vonatkozásban az is, hogy a megszálló hatalom nem zárhatja ki, illetőleg nem korlátozhatja az elfoglalt területeken a semleges államok és a konfliktusban részt nem vevő államok polgári védelmi szerveinek, valamint a nemzetközi koordinációs szerveknek a működését. A védelem megszűnése Megszűnik a polgári védelmi polgári szervek személyzetének, épületeinek, felszereléseinek és egyéb eszközeinek nemzetközi jogi védelme, ha az említett szervek — feladatkörükön kívül — olyan tevékenységet fejtenek ki, amely az ellenség számára ártalmas. Ez esetben egyébként helye van az érintett szervezetek figyelmeztetésének is, megfelelő határidő kitűzésével. Nem tekinthető az ellenség szempontjából ártalmas tevékenységnek, és így nem vonja maga után a nemzetközi jogi oltalom megszűnését — a polgári védelmi feladatoknak a katonai hatóságok vezetése és felügyelete mellett történő’ végrehajtása: — az az tény hogy a polgári védelem együttműködik a katonai állománnyal a polgári védelmi feladatok ellátásában, valamint az, hogy katonákat vezényelnek a polgári védelmi polgári szervekhez; — az a tény, hogy a védelmi feladatok teljesítése során esetenként sor kerül a háború áldozatainak (katonai sebesültek) megsegítésére, különösen akkor, amikor ezek már harcképtelenek. Nem tekinthető továbbá az ellenség számára ártalmas tevékenységnek az, ha a polgári védelem polgári személyzete rendfenntartás, illetőleg önvédelmi célból — egyéni könnyűfegyvert visel. Mégis azokon a területeken, ahol a konfliktusok végbemennek, az említett fegyverek viselése korlátozható, azért, hogy a polgári védelmi személyzet és a harcosok megkülönböztetése lehetővé váljék. Önmagában tehát az a tény, hogy a polgári védelem polgári szerveit katonai mintára szervezik (alakulatokba tagolják), valamint hogy tagjaik egyéni könnyű- fegyvert viselnek és kötelező szolgálatot teljesítenek, nem vonja maga után a nemzetközi oltalom elvesztését, így készül az óriás vasdoboz Vácott, a Magyar Hajó és Daru. gyár konténerüzemében
