Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
1979. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hétköznapi ünnepnapok Ma kezdődik a könyvhét Siklós, Nagyatád, Salgótarján, Makó Alkotótábor képzőművészeknek Móriczra emlékeznek Kisújszálláson köny v sok száz esztendős története bővelkedik drámai fordulatokban. Voltak könyvek, amelyeknek példányait — mint á jóra összeesküvőket — bújtatva, rejtegetve mentették meg, voltak könyvek, amelyeket rendőrkopók kerestek, tűzzel-vassal irtottak, s megégettek, mint a hajdani sötétség korában a boszorkányokat. Mégis: az emberi szellem, gondolat, e nagyszerű foglalatai, a könyvek, túléltek minden hányattatást, s ma a könyvek segítségével történő társadalmi méretű gondolatcsere soha nem látott virágkorát éli. Másfél—két évtizede egyes előrejelzések, a televízió és más tömegkommunikációs eszközök tömeges elterjedéséből kiindulva, a könyv, az írott szó jelentőségének csökkenését jósolták. Nem így történt: statisztikai adatok, felmérések bizonyítják, hogy a tudatformálás egyik legfontosabb eszköze ma is a könyv. Lobogó hajú gimnazistáktól az őszülő érett családapákig, munkásoktól az értelmiségiekig sokan már hetek, hónapok óta nézegetik a kiadói terveket, könyvheti előzeteseket. És spórolnak, bekalkulálják a havi költségvetésbe, a zsebpénzbe: könyvhét lesz, s ezeken a hétköznapi ünnepnapokon a szokásosnál több új, érdekes, szellemi izgalmakat tartogató mű kerül a könyvesboltok polcaira, és persze az utcai könyvsátrakba, amelyek ilyenkor minden valamirevaló nagyközség és város főterét, főutcáját díszítik, megállítva, olvasgatásra, vásárlásra csábítva az embereket. Magyarországon ötven évvel ezelőtt — lelkes íróemberek kezdeményezésére — rendezték meg először a könyv ünnepét. A mai szervezők, rendezők lelkesedése méltó az elődökéhez. Költők, írók, nyomdászok, kiadók, könyvkereskedők, könyvtárosok, népművelők — és számtalan önkéntes segítőtársuk i— fáradoznak azon. hogy minél több embernek, minél tartalmasabban nyújtsanak élményt az ünnepi könyvhét eseményei. Szolnok megyében nagy hagyományai vannak az ünnepi könyvhétnek: az idén is rangos rendezvénysorozatra számíthaturík. A nagyszabású könyvvásárt a szokásokhoz híven sok könyvekhez, irodalomhoz kapcsolódó rendezvény, író-olvasó találkozó, „élő” könyvpremier, irodalmi est egészíti ki. Nem hiányoznak természetesen a „társ” művészetek eseményei sem; hangversenyek. kiállítások, filmvetítések egész sora teszi teljessé a programot, örvendetes, hogy a korábbi évekhez képest, megszaporodtak a könyvhét falusi eseményei. Különösen sok író-olvasó találkozót rendeznek községi, kisközségi könyvtárakban, klubokban; fontos ez. hiszen a személyes találkozásoknak semmivel sem pótolható hatásuk lehet. Mezei András, Fábián Zoltán, Sólymos Ida, Lengyel Dénes. Ladányi Mihály, Szentiványi Jenő, Móricz Virág — és más alkotók lesznek az olvasók „vendégei”. Hatásosnak ígérkezik az a kezdeményezés, hogy a helyi művészeti csoportok a könyvárusító pavilonok, „udvarok” környékén adnak műsort a könyvünnep idején. orolhatnán'k: számos, hasonló jó ötlet, kisebb-na- gyobb kezdeményezés gazdagítja megyénk könyvheti rendezvénysorozatát. Célja mindegyiknek ugyanaz: ünnepi módon adni, „kínálni” a könyvet, az irodalmat — mindenkinek. Az ünnepi könyvhét Szolnok megyei megnyitóját ma délután 16 órakor rendezik Kisújszálláson, a tanács dísztermében. A könyvhét június 8-án zárul. Sz. J. Ismét sorra megnyitják kapuikat a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alkotótáborai. A helyi tanácsok támogatásával fenntartott művésztelepek ezen a nyáron 150 képző- és iparművésznek, közöttük csaknem 40 külföldi vendégnek nyújtanak lehetőséget nagyobb terveik, elképzeléseik valóra váltásához. A siklós—villányi kőbánya Európa-szerte ismert művésztelepén már csaknem két hete dolgoznak az Argentínából. Belgiumból, Csehszlovákiából, Finnországból, Lengyelországból és a Szovjetunióból érkezett vendégek. Június utolsó napjaitól négy hónapon át — ugyancsak Siklóson — ipari formatervezők, belsőépítészek, festők és szobrászok próbálják ki, hogyan hasznosíthatók a beton adottságai az új városrészek hangulatosabbá tételére. Velük egyidőben a kerámiák hasonló célú alkalmazását kutatva kerámikusok, építészek kezdik meg nyári munkájukat a romhányi és a pécsi kerámiagyárakiban. A Somogy megyei Nagyatád 16 holdas parkjában a szobrászok. Hajdúböszörményben festőművészek látnak majd munkához. A nyáron megnyílik a salgótarjáni nemzetközi festőművész telep, a makói Maros-menti művésztelep és a zalaegerszegi alkotótábor. A Lampart Zománcipari Művek támogatásával működő művésztelepen — július végétől — két héten át szovjet és malyar művészek dolgoznak majd a kecskeméti Széchenyi-város számára készülő sík és plasztikai műveken. Képzőművészeti életünk követeiként 21 hazai művész indul dolgozni, tanulni Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és az NDK időszakos alkotótelepeire. Feszített tempóban — sikerek Évadzáró társulati ülés a Szigligeti Színházban Tegnap délelőtt a szolnoki Szigligeti Színházban évadzáró társulati ülést tartottak, I amelyen a színház művészein, dolgozóin kívül részt vett dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Jakatics Árpád, a szolnoki városi pártbizottság titkára és Tari Kálmán, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetője is. Kerényi Imre, a színház igazgatója értékelte, elemezte az elmúlt évadot, amelyben — különböző okok miatt — kissé feszített tempóban kellett dolgoznia a színház alkotó együttesének. Mindent összevetve: sikeres évadot zártak. 320 előadást tartottak, ebből 115 tájelőadás volt. A nehézségek ellenére sikerült a társulatnak néhány kimagasló előadást létrehozni, köztük olyanokat, amelyek — a közönségsiker mellett — kivívták az országos kritikai és szakmai elismerést is. A színház látogatottságáról szólva Kerényi Imre utalt a nehézkes — és „statisztikai” nézőket eredményező — bérleti rendszer hiányosságaira. Ami a tárgyi feltételeket illeti: az elmúlt évben — a színházzal átel- lenben levő gazdasági épület átadásával, — jelentősen javultak, ugyanebben a létesítményben a következő idényben több stúdió-színházi előadás lesz. A beszámoló befejező részében az igazgató vázlatosan szólt a következő évad terveiről: összesen nyolc bemutatót tart a színház 1979/80- ban, ebből kettőt a stúdió- színházban. A Szigligeti Színház szakmai elismerését jelenti, hogy ősszel egy darab a világhírű rendező, a moszkvai Taganka Színház vezetője, Ljubimov rendezésében kerül színre. A társulati ülés következő részében dr. Boros Ottóné és Tari Kálmán a megyei párt- bizottság illetve a megyei tanács nevében gratulált az együttesnek az elmúlt évad sikereihez, s kívánt kellemes nyári pihenést a művészeknek. Tari Kálmán nagy taps közepette átadta a megyei tanács művészeti nívódíját: Margittay Ági színművész kapta a „Nem félünk a farkastól” c. Albee-drámá- ban és Mrozek „Tangó” című darabjában nyújtott magas színvonalú alakításáért. Az évadzáró ülés hozzászólásokkal folytatódott, végül több, Szolnokról más társulathoz szerződött színész búcsúzott kollégáitól, mondott köszönetét — és véleményt az itt töltött évekért, évekről. A közművelődési alapból Támogatás a kezdeményezőknek Újabb csaknem 5 millió forinttal támogatja az Országos Közművelődési Tanács az új művelődési kezdeményezéseket — erről határozott az elnökség. A közművelődési alapból ez alkalommal azokat a tanácsokat, intézményeket segítik, amelyek a kis települések, városi peremkerületek jobb könyv- és műsorellátásához, új művelődési formák kialakításához kérték segítséget. A művelődési intézmények építését 8 millió 600 ezer fo-1 rinttal támogatja az OKT. A nádudvari művelődési ház költségeihez 5 millió forint- tál járulnak hozzá. Az érdiek rendelkezésére álló 1 millió 700 ezer forintot csaknem ugyanannyival egészítik ki, hogy a meglévő könyvtárat az igényeknek megfelelően bővíthessék. Jutalom diákköri oktatóknak Tudományos diákköri oktatókat jutalmaztak meg tegnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában rendezett ünnepségen. Knopp András, oktatási miniszter- helyettes több mint 70 egyetemi és főiskolai oktatónak nyújtott át jutalmat; olyan pedagógusok részesültek elismerésben, akik évek óta kiemelkedő eredménnyel irányítják a tudományos diákköri tevékenységet, nevelik a tudósutánpótlást. Háromnapos ünnepség kezdődött Tegnap a városi tanács dísztermében megtartott bensőséges hangulatú megnyitón az elnökségben foglalt helyet dr. Gosztonyi János, a párt Központi Bizottságának tagja, oktatási minisztériumi államtitkár, az emlékünnepség fővédnöke, dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkár,a, Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Nyitrai István, a KISZ megyei bizottságának első titkára és dr. Szathmári István, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára védnökök, valamint Jávor János, az MSZMP KB munkatársa, s a város párt- és állami vezetői. Ugyancsak az elnökségben köszönthették a résztvevők Móricz Virág József Attila-díjast, az író lányát, és a kisújszállási gimnázium öregdiákjainak képviselőit. Dr. Czine Mihály irodalomtörténész ünnepi megemlékezését tartja A Himnusz elhangzása után dr. Kiss Kálmánná igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az emlékünnepséget. Beszéde első részében megemlékezett az író munkásságáról, kisújszállási diákéveiről, felidézte a nyolcvan évvel ezelőtti, Móricz-korabeli várost. Abba a világba, amelyet az író éleslátóan ábrázolt és kritizált, semmilyen út nem vezet vissza — hangsúlyozta. A magyar társadalom szocialista fejlődése Kisújszállás útját és arcát is gyökeresen megváltoztatta, átformálódtak az itt élő emberek. Ha Móricz most járna Kisújszálláson, otthon érezné magát, sajátjának tekintené ezt a világot, amelyben élünk. Eredményeinkre büszkék lehetünk, de van még munkánk bőven. A fejlett szocializmus új távlatokat nyit előttünk. Eszményeinkhez, a móriczi örökséghez csak úgy maradhatunk hűek, ha képességeinkhez mérten dolgozunk népünk boldogulását szolgáló célkitűzéseink megvalósításán, mondotta. A megnyitó beszéd után Palágyi Márta egyetemi hallgató, a gimnázium volt diákja Ady End,re Levélféle Móricz Zsigmondhoz című versét mondta el, majd dr. Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár tartott ünnepi megemlékezést. Értékelte az írónak, a magyar és a világirodalomban betöltött szerepét: Móricz művei tartalmi és formai tekintetben is újat hoztak. Talán legnagyobb tette az volt, hogy olyan osztályt — a parasztságot — is ábrázolt, amely addig nem foglalta el a művészetben az őt megillető helyet. De ez csak a kezdet volt, az indulás. Emberi és művészi teljesedésével az egész nemzet írójává lett, a történelmet is művei középpontjába emelte, az egész nép múltját, korabeli jelenét és törekvéseit fejezte ki hatalmas életművében. Nagyhitű erős ember volt, haláláig a forradalom híve, a szegénységgel tartott, minden cselekedetét az a szándék vezérelte, hogy a jövő generációja alkalmas legyen — amikor eljő az idő,;— az új honfoglalásra. Alkut nem ismerve tárta fel és írta az igazságot, a teljesség erejével mutatta meg prózájában, hogy a nép a legembertelenebb körülnfények között is mennyire megőrizte tisztaságát, s jövőt formáló erővel, képességekkel rendelkezik. Egyszóval: a dolgozó, a teremtő embert becsülte. Móricz Zsigmondot mindig is a maga írójának érezte a haladó magyarság. A nép a maga igazának hordozóit ismerte fel műveiben. Nagy példát mutatott, az élet lehetőségeinek teljes szépségét mutatta meg. Művészetében poézis és realizmus él együtt, szellemi hagyatékán generációk nőnek föl, s erősöd,- nek emberségben, hitben, mondotta többek között nagy tetszéssel fogadott beszédében az emlékünnepség szónoka. A megemlékezést követően a budapesti Móricz Zsig- mond Gimnázium énekkara lépett a pódiumra Wéber István vezényletével. Műsorukban megzenésített Mó- ricz-vers is szerepelt. Végül Kiss Tamás József Attilá- díjas költő, a gimnázium öregdiákja olvasta fel az alkalomra írt „Te megtehet- néd...” című versét. A megnyitó záróakkordjaként a résztvevők elénekelték a Szózatot, majd megkoszorúzták az író tanácsháza előtti szobrát. A koszorúzást követően pontosan déli 12 órakor leplezték le — nagy számú ünneplő egybegyűltek jelenlétében — a kisdiák Móricz „déli fekvésű” szobájának falán az öregdiákok készíttette emléktáblát. 1896. decemberétől lakott az iskola szomszédságában levő házban — nagybátyjánál, Pal- lagi Gyulánál, — mindvégig, amíg nem maturált, s nem mondott búcsút a kisújszállási alma maternek. Az ünnepségsorozat felemelő eseményei ezután az iskola első emeleti folyosóján folytatódtak. Az öregdiákok baráti köre itt adta át az iskola mai diákságának — Zsoldos István tanár, az öregdiákok köre ügyvezető titkára mélyértelmű, veretes beszédével — Móricz Zsigmond közel életnagyságú, tiszacsécsei diófából készült szobrát, Papi Lajos szobrászművész alkotását. Ezt követően az iskola mai könyvtárában — Móricz torában ez volt az igazgatói iroda, a fő helyet ma is Pa'llagi íróasztala uralja, a szoba emléke számos Móricz műben kísért — emlékkiállítást nyitottak meg. A korabeli, kisújszállási Móricz relikviákon kívül számos irodalomtörténeti érdekességet láthat a közönség, pl. első, nyomtatásban megjelent írásait, regényalakjainak történetét, az íróról megjelent méltatásokat, kritikákat, visszaemlékezéseket, — s természetesen műveinek különböző kiadásait, forrásanyagait. Kedves színfoltja volt az ünnepségsorozatnak az öregdiátok baráti találkozója, amelyet most rendeztek meg harmadik alkalommal. Ezen a huszonöt éve vagy még régebben érettségizett volt „kisúji diákok” vettek részt, — örömünkre szép számmal. Ott láttuk dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárt, a megye első kommunista főispánját, Kádár László nyugalmazott egyetemi tanárt, dr. Túri Károly orvos-ezredest, s másokat, a politikai, tudományos és művészeti élet kiválóságait. Délután kezdődött a Móricz Zsigmond, prózamondóverseny országos döntőjének első fordulója, amely ma folytatódik, több mint ötven résztvevővel. A kisújszállásiak író-olvasó találkozón töltöttek együtt meghitt órákat Móricz Virággal, az író lányával és Kiss Tamás költővel, az így élt Móricz Zsigmond című, most megjelent nagysikerű könyv írójával. Este a diákszínpadok bemutatóját láthatta a közönség. Ma gazdag programmal folytatódnak a Móricz Zsigmond napok. Előadások hangzanak el az író életművéről, majd a magyar nyelv és irodalomszakos tanárok, szakfelügyelők tanácskozására kerül sor. Ezt követően a Móricz olvasottsági vetélkedőt és a Móricz Zsigmond nevét viselő középiskolák és kollégiumok találkozóját rendezik meg. Az országos emlékünnepség szombaton a prózamondóverseny és a pedagógusoknak, diákoknak meghirdetett Móriczcal kapcsolatos pályázatok eredményhirdetésével ér véget. T. G.—T. L. A tiszacsécsei diófából készült szobor, Papi Lajos alkotása
