Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-02 / 127. szám
1979. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Zoltai István Ybl-dijas építész (LAKÓTERV) álmát 150 millió forintért formálták betonba, márványba, üvegbe, plüssbe a Szolnok megyei ÁÉV és a társult vállalatok munkásai, Búzás Károly építésvezetővel az élen. És most induljunk el és járjuk be - a fotók segítségével - Szolnok nagyszabású építményét. Kerámiaburkolaton, tükrökön játszik a fény a lépcsőházakban. Tűz esetén automatikusan becsukódó ajtók zárják le a bajba jutott részt A főbejárat üvegajtóin át a földszinti előcsarnokba jutunk, ahol a ruhatár és a büfé is helyet kapóit. Ugyancsak itt lelnek otthonra a képzőművészek, a fotósok, de a könyvtár és az egybenyitható három klub is itt helyezkedik el Az első emeletet a színházterem uralja - de rendeznek majd itj kongresszusokat, hangversenyeket is. Ezen a szinten vannak az öltözők és egy természettudományi előadóterem is A tükörfalú balett-termet nemsokára a legkisebbek vehetik birtokba A nyelvi labor, a zeneterem, az irodák no meg a technikusok otthona a második emelet. László Béla világítóberendezések 60 ezer watrnyi teljesítményét vezérli majd ezen az ördön- gösnek látszó irányítópulton Kőhidi Imre A klimatizált „üvegdoboz” a városközpontban MÓRICZ ZSIGMOND-NAPOK Az ünnepi könyvhét megyei megnyitója Az egykori megnyitók színhelyén, Budapesten a Blaha Lujza téren ünnepélyes külsőségek között tegnap délután megnyitották az ünnepi könyvhetet. Az 50. jubileumi könyvseregszemle megnyitóján megjelent Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pozsgay Imre kulturális miniszter. Király Andrásné. a budapesti pártbizottság titkára. Jelen voltak az ünnepi könyvhétre hazánkba érkezett külföldi íróik, a magyar irodalom jeles képviselői is. Ünnepi köszöntőt Dobozi Imre. az írószövetség elnöke mondott. A könyvhét megyei megnyitóját ugyancsak tegnap Kisújszálláson tartották. A városi tanács épülete mellett felállított könyvsátrak környékén már a kora délutáni órákban megkezdődött a ,,'könyvínyencekrajzá- sa”, a legtöbben természetesen az erre a napra a városba érkezett írók. költők műveit keresték. Alighanem rekord példányszómban fogyott el Kiss Tamás ..így élt Móricz Zsigmond” című kötete, ami tulajdonképp természetes is, hiszen nemcsak a halhatatlan író kötődött, hanem az életrajz szerzőjét is erős szálak fűzik Kisújszálláshoz. A városi tanács dísztermében tartott megnyitó ünnepségen nagyszámú spontán érdeklődő gyűlt össze: közép- iskolások. szocialista brigádtagok — olvasók. Az ünnepségen részt vettek a megye és a város párt-, állami és művelődésügyi vezetői, valamint az elnökségben helyet foglalták a nap ünne- peltjei. irók, költők: Móricz Virág, Kiss Tamás. Ördögh Szilveszter, Beney Zsuzsa. A megjelenteket Ponyokai Bálint, a kisújszállási Városi Tanács elnöke üdvözölte, majd átadta a szót Tarján Tamás irodalomtörténésznek, aki közvetlen hangú beszéddel megnyitotta a Szolnok megyei könyvhetet. A fiatal irodalomtörténész méltatta a jubileumi. 50. alkalommal megrendezett könyvhét jelentőségét. s tisztelettel szólt mindazokról. akik fél évszázadon át résztvettek a könyvhetek megrendezésében. „A könyvhét a legőszintébb ünnepek közé tartozik .— mondottá többek között Tarján Tamás. — S ha visszatekintünk a magyar könyvünnepek történetére, a 20. századi művelődéstörténet jeles eseményeire pillantunk visz- sza.” A megnyitó beszédet .követően Tarján Tamás röviden bemutatta az ünnepség íróvendégeit, akiknek műveiből szerkesztett műsort adtak elő a szolnoki Szigligeti Színház művészei: Kosz- ta Gabriella, Jutkovics Krisztina, Udvaros Doroty- tya és Varga Tamás. A díszteremben rendezett ünnepség után kiállítás nyílt a városi tanács folyosóján. A tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével készült: Móricz Zsigmond életének, pályájának egy-egy jelentős állomását fölvillantó, fölidéző képekből, és más dokumentációs anyagokból áll. A kiállítást — amelyet majd „vándoroltatni” fognak a megye könyvtáraiba —Szur- may Ernő a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg. Ezzel az ünnepség hivatalos része lezárult, illetőleg talán még bensőségesebben folytatódott. Megkezdődött az olvasók „ostroma” a dedikációkért. a tanácsháza előtti téren és az épületben a hajdani könyvhetek hangulatát idéző spontán beszélgetés alakult ki az alkotók és olvasóik között. A könyvhét Szolnok megyei eseményei mától június 8-ig folytatódnak. A szolnoki könyvudvar megnyitóját ma délután 13.30 órai kezdettel rendezik meg, este 19 órai kezdettel pedig az új művelődési központban a „Móricz Zsigmond emlékezete” című műsorral vendégszerepelnek a budapesti Radnóti Színpad művészei. * * * Tegnap Kiss Tamás József Attila-díjas költő Móricz Zsigmond a Nagykunságban és dr. Juhász Béla egyetemi tanár, az Alföld főszerkesztője Örökségünk Móricz Zsigmondtói című előadásával folytatódott a kisújszállási Móricz-napok rendezvénysorozata. Ezt követően a magyar nyelv és irodalom szakfelügyelői, a megyei magyar szakos munkaközösségek részvételével tapasztalatcsere jellegű vitára került sor, amelynek középpontjában az állt, hogyan lehet még eredményesebben felhasználni a középiskolai oktató-neve’ő munkában Móricz Zsigmond életművét. A vitát Nobel Iván, az OPI osztályvezetője vezette. Nyolc középiskola kilenc csapata indult a Móricz Zsigmond olvasottsági vetélkedőn — dr. Hársing Lajos műfordító, az iskola öregdiákja vezette —, amelyet a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola háromtagú csapata nyert meg. Tegnap a késő esti órákban fejeződött be a Móricz Zsigmond prózamondó verseny országos döntője, amelyen ötvenhét versenyző indult. A neves szakemberekből álló zsűri ma délelőtt hozza nyilvánosságra döntését, majd dr. Szatmári István tanszékvezétő egyetemi tanár, a Móricz Zsigmond- napok védnöke, az iskola volt diákja zárszavával ér véget a rendezvénysorozat. Sz. J. — T. L. Udvaros Dorottya színművész ördögh Szilveszter „Tenger és sirály" című müvének egy részletét adta elő A pedagógusokat ünnepeljük Már több mint két évtizedes hagyomány a szocialista országokban, hogy az év meghatározott napján a nevelőket ünnepli a tanulóifjúság, a felnőttek, az egész társadalom. Hazánkban június első vasárnapja a pedagógusnap. Az óvónőket, tanítókat, tanárokat köszöntik az óvodások, kisdiákok, gimnazisták, szakmunkástanulók, de a nevelőknek átnyújtott virágok a szülők, az egykori diákok üdvözletét, jó kívánságait, háláját is tolmácsolják azért az áldozatos munkáért, amellyel felkészítettek bennünket a helytállásra, az életre. A pedagógusnap — az ez alkalomból átadott kitüntetések a nevelők társadalmi megbecsülésének jele. Nem véletlen, hogy csak a szocialista országokban vált hagyomány- nyá a tanítók, tanárok ünneplése, köszöntése. A pedagógusnap is jelzi, hogy a szocialista társadalomban fontos szerepet játszanak a nevelők, munkájukra számítanak, ’ jó részt rajtuk múlik, milyen lesz a felnövekvő nemzedék, de talán nem túlzás, ha úgy fogalmazunk, hogy a pedagógusok munkája a jövőnk záloga. Napjainkban — amikor egyre növekszenek az iskolával szemben támasztott társadalmi követelmények — nem könnyű a pedagógus, dolga. Ma már nemcsak azt kérik számon tőle, hogy tanítsa meg írni, olvasni, számolni a diákokat, hanem a tudás megszereztetésével egyidőben neveljen, alakítsa ki a fiatalokban a szocialista ember jellemvonásait. Az oktatásügy korszerűsítése, az új dokumentumok bevezetése, a nevelő iskolához vezető út még több feladatot ró a pedagógusokra; már azzal is, hogy megnövekszik a módszertani szabadság. A nevelők szabadon választhatják meg a tananyag egy részét, s hogy hogyan dolgozzák fel a gyerekekkel, rajtuk múlik. A számtalan útmutató, kézikönyv, szemléltetési eszköz ugyan sok segítséget ad, az oktató-nevelő munkában mégis változatlanul a pedagógus személyisége a meghatározó. Milyen a jó pedagógus? • Szinte ahány ember, any- nyiféle tulajdonságot jelöl meg az első helyen. A sokféle elvárásnak nehéz eleget tenni. A pedagógus áll a tanulók előtt — van ebben valami „kiszolgál- tatottság-féle” — harminc, negyven „kritikus” diák figyeli minden mozdulatát, hallgatja szavait. Egy-egy baklövés, botlás — ami más pályán esetleg következmények nélküli — végzetesen befolyásolhatja a tekintélyt, s az esetek többségében általánosítják a többi pedagógusra is. Holott — ha némelyik nevelő el is követ néha hibát — a tanítók, tanárok többsége felelősséggel, lelkiismeretesen, felkészülten végzi munkáját, magatartása, embersége példa a fiatalok előtt. Sok, sikereket elérő szakmunkás, értelmiségi érzi úgy, hogy pályája alakulásában sokat köszönhet az iskolának, s egy-egy példamutató tanárának. Kaphat-e ennél szebb „ajándékot” egy nevelő? A pedagógusnapon a virágok mellé ilyen ajándékokat kívánunk minden tanítónak, tanárnak. T. G.
