Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 10. // Gazdálkodás az energiával Lagtöbbat fogyaszt az ipar A Volánnál: Jutatom annak, aki takarókom Energiafelhasználás ésszerűen A pótkocsis szállítás előnyös Energetikai elemzés, értékelés számítógéppel A ma emberét egyre többet foglalkoztatja az energiahelyzet. Az energia ugyanis — mint minden mozgás és munkavégzés hajtóereje — szükségszerű feltétele az életnek, a társadalmi-gazdasági fejlődésnek. Létkérdés tehát tudnunk, hogy van-e elegendő forrás a folytonosan növekvő energiafogyasztás fedezésére? A világ ma ismert geológiai szénkészlete az 1980. évi összes fogyasztás 960-szoro- sa, s közel 5000 évig lenne elegendő, ha a mai széntermelés változatlan maradna. A kőolaji és az ennek — hőtartalomban — mintegy felét jelentő földgázkészletek egyesek szerint 50—100 évre látszanak elegendőnek. A hagyományos energiaforrások között távlatban is számolnunk kell még a vízenergiával, a szél- és a hagyományos napenergiával. Mindezen készletek, bár hosszú időre elegendőek, eltörpülnek a jövő energiaforrásai. nevezetesen a nap- és magenergia mellett. Energiaforrás tehát bőven van, de területileg nem egyenletesen elosztva, s minden növekményt csak a jelenleginél lényegesen nagyobb költséggel lehet biztosítani. Becslések szerint az ezredfordulóra az egyes energiahordozók ára az 1970. évinek szén-kőolaj és földgáznál kb. 12—15-szeresére, villamos energiánál és atomenergiánál kb.: ötszörösére növekszik. Mindezek rendkívül indokolttá teszik az energiával való állandó és nem kampányszerű takarékosságot. Különösen nagy jelentősége van ennek hazánkban, ahol a szénhidrogén, illetve szénkészletek kb. 20. illetve 100 évre látszanak úgy elegendőnek, hogy a jelenlegi öszA mezőgazdaság rendkívül eszköz-, anyag- és energia- igényes ágazatunk. Ezt jelzi, hogy a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben az energia- hordozók költsége 1975 és 1978 között több mint 50 százalékkal emelkedett. Ebben a mennyiségi növekedésen kívül a többszöri áremelkedés is szerepet játszott. Az energiahordozók közül az üzemszes fogyasztásnak mintegy felét — kétharmadát importból kell fedeznünk. A jelenlegi energiafelhasználásunk szerkezete egyúttal kijelöli az ésszerű fel- használás érdekében teendő intézkedések fontossági sorrendjét is. Jelenleg nálunk az ipar és az építőipar a legnagyobb fogyasztó, az összes energiának mintegy 60 százalékát használja fel. Igen jelentős a lakosság kb. 25 százalékos részaránya, valamint a mezőgazdaság és a szállítás 7—7 százalékos részesedése is. Takarékoskodjunk! A megyében sóik jel mutat arra, hogy nem mindig takarékoskodunk kellően az energiával. így a sok jó példa mel-' lett a gazdálkodás hiányosságaira utal, hogy megyénk területén az elmúlt két évben a csúcsidei villamos- énergia-felhasználás 18,3 százalékról 18.5 százalékra nőtt, az éjszakai fogyasztás aránya viszont valamelyest csökkent. Népgazdaságilag mindkét esetben az ellentétes tendencia az alapvető érdek. Ugyancsak a gazdálkodás lazaságát jelzi, hogy a TI- TÁSZ szolnoki üzemigazgatóság teljesítménydíjas fogyasztói 1978-ban 9.1 millió forint felárat fizettek ki. A fogyasztók a gáz. és villamos energiából a csúcs- időszakban többet használnak fel a kelleténél, nem készítenek terhelési menetrendet, nem megfelelő égőfejet vagy teljesítményű motort választanak. Ugyanide sorolható a távfűtéses lakásoknál tapasztalt — méretlen — meleg vízzel való pazarlás is. Megbízható adatok szerint nálunk kétszer annyit használnak fel, mint a nyugat-európai országokban. Hazánkban a 330 szer anyagfelhasználás a legnagyobb mértékű, ezen belül a gázolaj- és tüzelőolaj fogyasztás mintegy 82—83 százalékot, a benzin 4—5 százalékot tesz ki. A villamos energia részesedése 6 százalék körüli. A szilárd tüzelőanyagok felhasználása jelentéktelen mértékű a többi energiahordozóhoz viszonyítva. távfűtéses lakásnál annyi hőmennyiséget pazarlunk el, mely Szolnok megye múlt évi villamosenergia-felhasz- nálásának 1,28-szorosa. Sok esetben a pazarlást a nem megfelelő szervezés és a helytelen vezetési szemlélet is szüli. Ide sorolható az is, ha a kukoricát nagy nedvességtartalommal törik le. és villamosenergiával szárítják az ingyen napenergia helyett. Vagy az is, hogy a megye 58 termelőszövetkezetéből 22 be sem nevezett a múlt évben gz energiagazdálkodási versenybe. Pedig nem lehet véletlen, hogy egy kilowattóra villamos energia egységára 1,36 forint volt a versenyző termelőszövetkezeteknél, és 1,60 forint a versenyből kimaradtaknál. Az energiával való pazarlásnak — sajnos — még számos példáját lehetne felsorolni, amely jelentkezik a rossz hőszigetelésben, a túlfűtött helyiségekben, a feleslegesen égetett izzóknál, az üresen járó motoroknál, a rosszul beállított porlasztóval üzemelő gépkocsiknál, a gazdaságtalan üzemű gépeknél, fűtőberendezéseknél, stb. Talán az elmondottak is elegendőek annak megértésére, hogy energia bőven van ugyan, de a többlet biztosítása egyre többe kerül. Különösen hazánknak, amely szegény energiahordozókban. Ezért az elkövetkező időszakban — termelőnél és minden fogyasztónál — kötelező érvényű elvvé kell válnia annak, hogy az energiát — és minden gazdasági és természeti erőforrást — ésszerűen használjuk fel. Madarász Tibor a TITÁSZ szolnoki üzem- igazgatóságának .üzemigazgatója 26,5 százalékkal magasabbak 1978-ban, mint egy évvel korábban. Az összes költségfelhasználásból az aránya emelkedő tendenciájú. Az öntözés energiaköltsége 1978-ban kisebb volt az 1977. évinél, ami elsősorban az esős időjárás következménye. Az egyes gazdaságokban az energiaköltségek igen nagy eltérést mutattak, ugyanis az egy hektár öntözött területre juAz energiahordozók — köztük a közúti gépjárművek hajtására szolgáló benzin és gázolaj — gazdaságos és takarékos felhasználása alapvető népgazdasági és vállalati érdek. A közúti személy- és áruszállítások lebonyolítása, vagyis a szállítási teljesítmények létrehozása jelentős nagyságrendű energiaráfordítással jár. Éppen ezért nem közömbös, hogy a szállítási folyamatba bevitt energiát milyen hatásfokkal hasznosítjuk. Az optimális üzemanyag-felhasználásra való törekvés néhány kérdését, a fajlagos felhasználás csökkentésének lehetőségeit és eredményeit célszerű egy közlekedési vállalat energetikai munkáján keresztül bemutatni, mivel az ott szerzett tapasztalatok más gén- jármű-üzemeltetők érdeklődésére is számot tarthatnak. A normarendelet betartásával A megye személy- és áru- szállítási igényeinek kielégítésében nagy szerepe van vállalatunknak. A szervezett, nagyüzemi formában működő autóközlekedési vállalat autóbuszai és tehergépkocsijai évi 50 millió kilométert megtéve, 54 millió utast, illetve 6 millió tonna árut juttatnak el rendeltetési helyükre. A vállalat mint energiafelhasználó, az úgynevezett szabályozott fogyasztók tó öntöző üzemági energia- költség 20 forint és 3000 forint között mozgott. A növényházak, fóliatelepek energiaköltségének aránya egyre emelkedik. Az összes költség felhasználásuk 70 százalékát jelentik az energiaköltségek, amelyek 1978-ban 1977-hez viszonyítva megkétszereződtek, de 1975-höz képest már nyolcszoros a növekedés. közé tartozik, ami azt jelenti, hogy szállítási munkáját az energiafelhasználásra vonatkozó állami szabályozás — pl. KPM normarendelet — betartásával köteles megszervezni és lebonyolítani. A dinamikusan növekvő szállítási teljesítményekhez felhasznált üzemanyag értéke évről évre növekszik, és 1978-ban meghaladta a 80 millió forintot. Ez egyébként a teljesítménynyel arányos, „guruló” költség 28,7 százalékát teszi ki. és így érthető, hogy a vállalat vezetése nagy fontosságot tulajdonít az energiagazdálkodás kérdéseinek. Az energiagazdálkodás célja a gépjármű-közlekedésben az adott szállítóeszközökkel és üzemi infrastruktúrával a szállítási feladatok optimális energiafelhasználás melletti elvégzése. Ez a cél szükségessé teszi az energiafelhasználás folyamatának ismeretét és annak tudatos irányítását. A vállalatnál a forgalmi, műszaki, szervezési szakemberek munkájának koordinálását a központi energetikai csoport végzi. A forgalmi munka jellemző mutatószámait és a felhasznált üzemanyag gépjármű egyedenkénti (forgalmi rendszám szerinti) mennyiségét a számítógépes adatfeldolgozás biztosítja. Ez képezi az energetikai elemzések, értékelések és operatív intézkedések alapját. Az évről évre összeállításra kerülő energiatakarékossági tervekben a vállalat a leglényegesebb feladatokat és azok megoldásának elvi, gyakorlati módszerét foglalja össze. A jármüvek műszaki állapota is fontos tényezü Nyilvánvaló, hogy legnagyobb lehetőségek az egységnyi szállítási teljesítményhez szükséges energiamennyiség A forgalmi szervezési munka mellett igen nagy szerepe van az energiafelhasználás szempontjából a gépjárművek műszaki állapotának. A megelőző stratégiára alapozott karbantartási rendszer ciklikusan ismétlődő műveletcsoportjai biztosítják az üzemanyagfogyasztás korszerű műszerekkel és módszerekkel történő ellenőrzését, és a szükséges beavatkozások — beállítás, beszabályozás, lavítás — időben történő elvégzését. Vezetéstecbnika és üzemanyag- fogyasztás A gépjárműközlekedési kutatások már évekkel ezelőtt feltárták az embertől — gépkocsivezetőtől — függő hatások szerepét, ani elsősorban a helyes vagy helytelen vezetéstechnikában mutatkozik meg, és 10—15 százalékos altéréseket eredményezhet. A vállalat ezért az iskolarendszerű továbbképzés keretéhen tervezi a vezetéstechnika korszerű módszerekkel törtéhő oktatását is beépíteni, igénybe véve a Volán-vállalatoknál kifejlesztett energetikai oktató gépkocsit. A takarékos üzemanyagfogyasztás elérésére két irányú anyagi érdekeltségi rendszert alkalmaz a vállalat, így a normaszintek túllépése esetén kártérítést követel, a normához viszonyított megtakarítás esetén pedig premizál. Ez utóbbi hatása 1978- ban közel 2 millió forint értékű üzemanyag-megtakarítást eredményezett. Az anyagi érdekeltségi rendszerhez hasonlóan ugyancsak az emberi tényezők kedvező befolyásolását hozta magával az is, hogy a szocialista brigádok munkaverseny-vállalásai között az üzemanyagfogyasztás csökkentése is szerepel, így az energiatakarékosság valóban közös üggyé válik. Lehetőségek a mezőgazdaság nagyüzemeiben Az energiafelhasználás százalékos megoszlása Szolnok megye mezőgazdasági nagyüzemeiben n J Energiahordozó megnevezése Villamos energia Földgáz Pb-gáz Szén és lignit Brikett Koksz Benzin Gáz-, tüzelő-, fűtőolaj Tűzifa Melegített víz ÖSSZESEN Az energiahordozók költség szerinti megoszlása valamelyest eltér a fűtőértékben (jouleban) számított megoszlástól. A villamosenergiafelhasználás költségei az ösz- szes energiaköltségek 18—22 százalékát jelentik, a vizsgált évek folyamán emelkedő részaránnyal. A szénhidrogének részesedése 80 százalék körüli (állami gazdaságainkban 70—75, termelőszövetkezeteinkben 80—81 százalék). A felhasznált villamos energia mennyisége az állami gazdaságokban 1978-ban 13 százalékkal növekedett, a költsége azonban 29 százalékkal nőtt egy év alatt. Termelőszövetkezeteinkben villamos energiából 9 százalékkal használtak fel többet, ami a költségek 42 százalékos nömillió kg joule alapján számolva 1975 1976 1977 5,8 6,5 6,5 1,6 2,1 2,8 0,3 0,1 0,0 1,3 2,1 2,2 0,8 0,4 0,6 0,4 0,4 1,1 5,0 4,1 4,1 83,4 83,1 82,1 1,4 0,9 0,6 — 0,3 — 100,0 100,0 100,0 vekedésével iárt együtt. Az 1 kW-ért fizetett összeg 1978-ban 1,43 forint volt (1977-ben 1,20 forint), így az egységnyi költség közel 20 százalékkal nagyobb. Az energiaköltségek ágazatonkénti alakulását vizsgálva a legnagyobb költség- igényű terület a segédüzemág (traktor-, kombájn-, önjárógép-, tehergépkocsi-, személygépkocsi üzem). 1978- ban az összes költség 41 százaléka itt merült fel. A szárítóüzem költségei az összes energiaköltségnek 24,5 százalékát jelentik, s az ágazat részesedési aránya 1975 óta 3,8 százalék ponttal emelkedett. A terményszárítás költségeinek 40 százalékát fordítják energiára. Az állattenyésztés energiafelhasználásának költségei A mezőgazdasági üzemek villamosenergia-gazdálkodá- sában meglévő különbségek bemutatására számításokat végeztünk. Az egységnyi villamos energia költsége 1978- ban 1,16 Ft/kW-tól a 2 forintot meghaladó összegig „szóródott” az egyes üzemekben. A villamosenergia-költségek különbözőségét több tényező okozza, így például a vételezési helyek száma, a csúcsidőben is üzemelő ágazatok fogyasztása, a nappali és éjszakai fogyasztás aránya stb. Az említett tényezők mindegyike azonban az adott gazdaságok energiagazdálkodási színvonalának, hatékonyságának függvényében alakul. így tehát nem indokoltak az egységnyi villamos energia költségének ilyen mértékű különbségei, megfelelő energia- gazdálkodással jelentős költségmegtakarítást érhetnek él a gazdaságok. A mezőgazdaság energiafelhasználása várhatóan a jövőben is számottevően (növekszik. A technológiák korszerűsítése, a racionálisabb energiagazdálkodás megvalósítása viszont csökkentheti a fajlagos energiafelhasználást, és így mérsékelheti az energiafelhasználás volumennövekedésének ütemét is. Dénes Edit csökkentése terén vannak. Ezeket a lehetőségeket a gépjárműtípus fuvarfeladathoz való kiválasztása, a teherbírás kihasználási mutató növelése, a rakott futás arányának javítása, a pótkocsi- vontatás fokozása útján lehet feltárni, illetve hasznosítani. Ez utóbbit a következő példával szemléltetjük: Egy 9,4 tonna teherbírású Skoda MTC típusú tehergépkocsi az utána kapcsolt 10 tonnás pótkocsival, 75 százalékos kihasználás esetén 15 tonna árut 40.1 liter gázolaj felhasználásával szállít el 100 kilométer távolságra. — Ugyanezt a feladatot pótkocsi nélkül már két — az előzővel azonos típusú — tehergépkocsi 64,0 liter gázolaj-fogyasztás mellett tudja csak elvégezni. A fuvarozási, menetirányítási munkában érvényre jutó energetikai szemlélet is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1978-ban a tehergépkocsik kihasználása 57,1 százalék, a futás kihasználási tényező 68,9, a pótkocsi vontatás aránya pedig 35,7 százalék volt. Átgondolt, összehangolt munka szükséges Az ötödik ötéves terv időszakára kidolgozott energiagazdálkodási koncepció, az éves energiatakarékossági tervek következetes megvalósítása eredményeként értékelhető, hogy a teljesítmény egységére felhasznált energiamennyiség évről évre csökkent, és az 1975-ben 6.05 kcal/100 árutonnakilométer értékű energiahasznosítási mutató 1978-ban 5,58 kcal/100 átkm-re alakult. A gépjárműközlekedés energiagazdálkodásának céljai, feladatai a jövőben sem lesznek kisebbék. Továbbra is kiemelt feladat a fajlagos mutatók csökkentése, melynek eléréséhez az átgondolt, összehangolt gazdálkodási, műszaki fejlesztési és szervezési munka teremthet biztos alapot. Molnár Ferenc Összeállította: Dr. Végső Zoltán
