Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 10. LAOSZ Új utak, hidak, olajvezeték Nyugat-európai választások A kilencek parlamentje Közép-amerikai válságövezet Sandino nyomdokain Rossz idők járnak a banánköztársaságokra. Közép-Ame- rika fasisztoid diktatúráival szemben erősödik a népinemzeti ellenállás, amely Nicaraguában tűnik a legszervezettebbnek. El Salvadorban, a „zöld kontinens” egyik legszegényebb országában a gerillák látványos túszszedési akciókkal hívják fel magukra a figyelmet. Hondurasban a nyolc évi katonai kormányzásnak sem sikerült a munkavállalók elégedetlenségét elfojtani: a katonaság brutális beavatkozása az utóbbi hetekben sok halálos áldozatot követelt. Guatemalában a városi gerillák nyugtalanítják a kormányzatot. Sok az azonos vonás, a térség országainak históriájában. Napjainkban azonban az ellenállás más-más formákat ölt, a sajátos nemzeti adottságoknak megfelelően. A „varangyok” vagyona Nehéz lenne rangsorolni Közép-Amerika diktatúráit. Mégis, alighanem a nica-a- guai a legszörnyűségesebb. Pablo Neruda méltán „varangyoknak”, „vérrel mocskolt bohócoknak” titulálta egy költeményében a Somozákat, Nicaragua diktátorait. A brazil Gazeta Mercantil szerint a diktátor családjának vagyona legalább kétmilliárd dollár. A díszes família ma 20 ezer négyzetkilométer mezőgazdasági terület és városi telek birtokosa, s tőkéjét a textiliparba, agráripari komplexumokba, halgazdaságokba fektette. A Somoza-rezsim megdöntéséért küzdő nemzeti felsza- badítási front Augusto César Sandino nevét vette föl. Sandino parasztcsalád gyermekeként 1895. május 18-án született a közép-amerikai állam Niquinohomo nevű községében. Életrajzírója, Mauricio de la Selva nicaraguai költő szerint Sandino az USA-ban töltött vendégmunkás-évei alatt döntött úgy, hogy hazájában fegyveres felkelést szervez a megszálló amerikai tengerészgyalogosok ellen. 1926. november 2-án Guanza- no közelében bocsátkozott először harcba az amerikai és a nemzeti gárda egységekkel. Néhány hónap múltán már legalább nyolcszáz főre becsülik Sandino gerilláit, akiknek — mint Eduardo Gáleano könyvében megírta — kavicscsal töltött szardíniásdoboz- ból készültek gránátjaik, a Springfield puskákat az ellenségtől zsákmányolták, s nem hiányzott fegyvertárukból a machete, a nádvágókés”. Sandino harcosai sikert sikerre halmoztak. A parasztvezér nemcsak a katonai rajtaütések mesterének bizonyult, hanem politikai érzékkel is rendelkezett. A „szabad emberek generálisa” megalapította az Autonóm Pártot, amelynek népszerűsége gyorsan terjedt az országban. 1934. február 21-én este Managuában, a fővárosban kellett volna Sandinónak aláírnia a kormányzattal kötendő békét. Anastasio Somoza, gúnynevén Tacho — a mostani diktátor apja — azonban a gerillavezért és három közvetlen munkatársát tőrbecsalta és agyonlőtte. Carter és a Tizenkettek A Sandinista Front — híven névadójához — kíméletlen harcot vív Nicaraguában. Támogatóik valamennyi társadalmi réteget képviselik. Az egyik legtekintélyesebb ellenzéki csoportosulás, a „Grupb Doce”, a „Tizenkettek csoportja” nevében nemrég Carter elnöknél járt egy küldöttség. Igyekeztek meggyőzni az amerikai vezetést, hogy mielőbb hagyjon fel a Somoza-rezsim támogatásával, nehogy az elkeseredett Nicaragua végképp kiábránduljon az Egyesült Államokból. El Salvadorban a jelekből ítélve még nem alakult ki egységes front Carlós Romero tábornok diktatúrájával szemben. Kétségtelen azonban, hogy a nicaraguai példa ott is vonzó, s a Somoza elűzésére szövetkezett erők Nemzeti Hazafias Frontja példája előbb-utóbb Salvadorban is közös nevezőre jutnak a diktatúraellenes csoportok. Annál is inkább, mert a salvadori önkény iszonyú példái élénken élnek az emberek emlékezetében. Sokan hivatkoznak ma arra, hogy az egységes fellépést nem lehet majd oly könnyen legyűrni, mint azt Martinez tábornok tette 1932-ben, Izalco Hondurasban ma háromtagú katonai junta irányítja az országot, Paz Garcia tábornokkal az élen. Egyre több jel utal arra, hogy. a katonai kormányzás szeretné a felelősséget polgári kabinetre áthárítani. 1980 áprilisára választásokat tűztek ki, de az érdeklődés rendkívül mérsékelt: az 1,2 millió szavazásra jogosult hondurasi állampolgárnak alig több, mint 25 százaléka vétette magát jegyzékbe. Érthető a bizalmatlanság: tartományban. A diktátor akkor tízezer földfoglaló parasztot gyilkoltatott halomra. Azóta sem. sokat változott a világ El Salvadorban. Tizennégy család uralja az ország földterületének 77 százalékát, a fennmaradó területet műveli a népesség 91,4 százaléka. A felnőtt lakosság fele vidéken munkanélküli, az egy főre jutó havi jövedelem a csaknem négymillió lakosság felénél a tíz dollárt nem haladja meg. Aki fölemeli szavát a diktatúra ellen, az hamarosan eltűnik, vagy a nyílt utcán lelövik. Az utóbbi hét évben ötezer ember — köztük sok értelmiségi, pap. diák és munkás — vált a diktátorok áldozatává. Ha sikerül a többféle orientációjú csoportosulásokat egységes táborba tömöríteni — ezt sürgette legutóbbi kongresszusán az illegális Salvadori Kommunista Párt is —, akkor méreteiben a ni- caraguaihoz hasonló nagyszabású népi-nemzeti ellenállás bontakozhat ki Salvadorban is. az ország históriájában még latin-amerikai mércével mérve is túl gyakran következtek be puccsok. Száznegyvenhárom esztendő alatt 136 alkalommal töltötték be az államfői tisztséget törvénytelen, alkotmányellenes módon. Bármiként is alakulnának a jövő áprilisi választások, a katonák úgyis ismét magukhoz ragadják a hatalmat — vélekednek, nem alaptalanul, a hondurasi választók. Gyapay Dénes A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban óriási ütemben folyik a háború alatt szétzilált népgazdaság helyreállítása. Ebben nagy hangsúlyt fektetnek az úthálózat fejlesztésére. A háború óta eltelt évek alatt mintegy 3000 kilométernyi utat fektettek le és építettek újjá, az aszfaltozott úthálózat hossza 700-ról 1500 kilométerre nőtt. Egész sor vasbetonhíd épült. Rövid határidő alatt készült el a Vietnamot Laosszal összekötő olajvezeték. Az ország legjelentősebb természeti kincsei közé tartoznak a ritka fafajták, amelyek kivitele adja az összexportnak mintegy a felét — éves értéke meghaladja az 1,4 millió dollárt. A szakemberek szerint a ritka fafajták évi kitermelését 100 000 köbméterre lehet növelni. Az elmúlt években jelentős erőfeszítések történtek az erdők védelmére és új erdők telepítésére. Sa- vannakhet tartományban például több mint 7000 hektárnyi területen létesítettek új faültetvényeket. A szocialista országok jelentős támogatást nyújtanak a népi Laosznak a korszerű infrastruktúra kialakításához, valamint a nemzeti szakembergárda megterem-* téséhez. Sok laoszi diák tanul Csehszlovákia, Lengyel- ország és a Szovjetunió műszaki főiskoláin és egyetemein. Számítástechnika Bulgáriában Bulgária komoly rangot vívott ki magának a különböző számítástechnikai berendezések termelése terén; a komputerek és kézi kalkulátorok gyártásában és exportjában már nem sok ország előzi meg. A KGST tagállamai egységes számítás- technikai rendszer (ESZR) kifejlesztése mellett döntöttek. Bulgária készíti e gépcsalád több tagját, illetve a más országokban gyártott típusok számos alkatrészét. Ez utóbbiak közt például Bulgária szakosodott a periférikus memóriaegységek előállítására. Az 1ZOT Egyesülés gyáraiban zseb- és asztali számítógépek széles skáláját, elektronikus pénztárgépeket gyártanak és olyan bonyolult automatákat, amelyekkel nagy iparvállalatok üzletmenetének gyártási, raktározási nyilvántartásának problémáját meg lehet oldani. urópa-parlament — E igen keveset hallottunk eddig erről az intézményről. Kérdés, növekszik-e mostantól jelentősége? Híre mindenesetre az eddiginél mára nagyobb lett: ma közvetlen választásokat rendeznek a Közös Piac országaiban, képviselőket küldenek ebbe a kilenc-ország gyűlésbe. Ennek ellenére sem szabad összetéveszteni, hasonlítani sem szerepét, sem döntési jogait a nemzeti parlamentekével. Jó negyedszázaddal ezelőtt a nyugateurópai szén- és acélközösség létrehozta a Közgyűlést, a hat résztvevő ország parlamenti képviselőiből álló tanácsadó szervet. Néhány esztendőre rá. a Közös Piac megalakulása után vette föl ez a testület az Europaparlament nevet, de jellege nem változott. Fajsúlya mindeddig igen csekély volt. Pedig az azóta kibővült Közös Piac meglehetősen szoros együttessé vált, a kilenc tagországra kötelező érvényű határozatok egész sorát hozta. E döntések fórumai azonban másutt találhatók: időnként összeül a miniszteri tanács, és Brüsszelben dolgozik az állandó bizottság, amely (természetesen a kormányok egyetértésével) a nemzetek feletti intézkedéseket folyamatosan meghozza. Egy példa: néhány év óta az egyes tagországok nem köthetnek kereskedelmi megállapodásokat a szocialista államokkal, ezt csak ez a bizottság teheti meg a közösség egésze nevében. Eddig százkilencven képviselője volt az Európa-par- lamentnek, most négyszáznyolcvanra növelik számukat. Az egyes nemzeti- parlamentekben levő pártok a hazai arányokban szerepeltek mostanáig az Európa- parlamentben is, június 10- én — először a Közös Piac történetében — a kilenc ország választói külön „Euró- pa-ké'pviselőkre” adják szavazatukat. Már néhány hónappal ezelőtt megindították mind a kilenc tagországban a propagandahadjáratot (igaz, megközelítőleg sem olyan nagyarányút, mint ha nemzeti választásokat tartanának). Az NSZK-ban például indulnak a szociáldeBorúlátás Hondurasban mokraták, szabaddemokraták, a kereszténydemokraták, Olaszországban a kommunisták, szocialisták, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, az újfasiszták. Mindenütt külön „Európa- programmal”. A parlamentben a nagy országoknak 81— 81, a kisebbeknek 14—10, Luxemburgnak 6 jut. (Komoly problémát okozhat, hogy a nyugati hatalmak — megsértve a városról kötött négyoldalú egyezményt — lehetővé tették, hogy Nyu- gat-Berlin képviselőket küldjön a páriamentbe.) Előfordulhat, hogy kialakulnak nemzetközi pártfrakciók, azonos vagy rokon felfogású pártok között, bár feltétlen és teljes nézetazonosságra itt sem kell számítani. Lehetséges. hogy ez az új testület bizonyos külpolitikai és gazdasági hatalmat nyer majd, a közös piaci országokban folyó kampány ennek némi jelét mutatja. Willy Brandt szociáldemokratái azzal igyekeznek minél több szavazót maguk mögé állítani, hogy ők írták alá a szocialista országokkal a szerződéseket, ők — és nem a kereszténydemokraták — kapcsolták be országukat az enyhülés folyamatába. A nyugatnémet szakszervezeti központ elnökének. mint egyik csúcsjelöltjüknek az előtérbe'állításával azt akarják sugallni, hogy a Nyugatot gyötrő gazdasági bajokra ők ajánlanak megfelelő orvosiságot, és nem a kereszténydemokraták, s nem a kommunisták. Ezzel elérkeztünk ennek az eseménynek talán legérdekesebb vonásához, a kommunista pártok részvételéhez e mindeddig egyértelműen polgári irányítás alatt álló. a multinacionális tőkés vállalatok érdekeit kifejező közösség munkájában. Ha régebben talán felbukkant a gondolat, hogy a baloldal ne kompromittálja magát ebben az intézményben, a helyzet ma mást parancsol. A Közös Piac valóság, tízmilliók munkakörülményei közvetlenül függenek az itt hozott intézkedésektől, százmilliók helyzetét határozza meg e kilenc ország általános helyzete. Ebből a megfontolásból döntötte el korábban már több nyugat-európai kommunista párt, hogy szerepet vállal az Európa- parlamentben. Az Olasz KP véleménye szerint nemcsak jelen kell lenniük, hanem mindent meg is tenni hogy a parlament és maga a Közös Piac átalakuljon — a monopóliumok intézményéből a dolgozóké legyen. Vannak közös nyugat-európai problémák, — a munkanélküliség, a pénzromlás, a multinacionális vállalatok szinte korlátlan befolyása, továbbá a fegyverkezési hajsza, a polgári kormányzatok munkásellenes politikája. E nemzeti kereteket messze túlhaladó problémákat, mondják az olasz kommunisták, csak intézményesített közös munkával lehet megoldani. Ügy vélik, hogy ki kellene szélesíteni az Európa-parlament jogkörét, baloldali-haladó többséget teremtve átformálni Nyugat-Európát. zzel az elgondolással szemben a Fran. cia Kommunista Párt a nemzeti keretek között folyó munkában látja a bajok fő orvosságát, és éppen a szuverenitás védelmében helyteleníti az Európa-parlament jogkörének növelését. Június 10. után összeül a közös piaci parlament. Milyen lesz, mennyire nyer szerepet, ezt a távolabbi jövő mutatja meg. Tatár Imre
