Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxx. évf. i3t. «ám, 1979. június 7., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA flruterítés Gyakran találkozhatunk az áruhiánynak azzal a formájával, amikor az egyik városban oly nagyon keresett cikk, a másik városban a raktáron hever. Ez az áruhiány leggyakrabban a nem kielégítő áruterítés következménye. Ennek jellemzője, hogy annak ellenére, hogy az árukínálata összességében megfelelne a keresletnek, egyes helyeken az áru az adott minőségben, választékban és mennyiségben nem található meg. Nem kétséges, hogy a belkereskedelem évek óta az áruelosztás javításán fáradozik, de mégis úgy tűnik, hogy az áruterítés szervezésében lassú az előrelépés. Mitől függ az áruterítés minősége? Ennek egyik alkotója, hogy rendelkezésre álljon elegendő áru, ami termelés (behozatal) mennyiségétől. választékától és minőségi színvonalától, a készletek nagyságától és elhelyezésétől függ. Leegyszerűsítve: van-e kellő áru, megfelelő időben és helyen. Sajnos kereskedelmünkben e feltétel érvényesítésében is jelentkeznek korlátok: a termelő vállalatok nem teljesítik szerződésszerűen kötelezettségeiket, az import nem elég ütemes, a készletezésnek fizikai, s pénzügyi problémái vannak. Az áruterítés szempontjából nagyon fontos elem: az áruelosztási rendszer rugalmassága. Ez a tényező magában foglalja a kereskedelmi hálózat sűrűségét specializációját és a kereskedők informáltságát, a raktározási technika színvonalát, s végül az utólagos rendelések kielégítésének sebességét. Több tanulmány foglalkozik hazánkban ezekkel a kérdésekkel, s aligha vitatható, hogy az áruelosz- tási rendszer rugalmassága javuló irányzatú. De az sem rejthető véka alá, hogy a korszerű módszerek elterjesztése má még ányagi és személyi korlátokba ütközik, s azok alkalmazásában gyakran aránytalanságok figyelhetők meg. Az áruterítés elemei között nagy szerepe van az adott kereskedelmi cég üzletpolitikájának. Nem kétséges, hogy ezen a téren nagy az elmaradás, s az egyes üzletekben nyoma sem található az értékesítés centrikus politikának. Az üzletek vezetői nem egy helyen mechanikusan rendelnek, nem szondázzák a vásárlói igényeket, nem közvetítik azt gyorsan, pontosan a termelés és a külkereskedelem számára, lemondanak az utánrendelés bonyolult műveletéről, az üzlet munká- ■ ját sem szervezik kellő tudatossággal, illetve a központi irányelveket gépiesen követik stb. Köztudott, hogy 1979-ben a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekszik az életszínvonal, ami fokozottan aláhúzza annak fontosságát, hogy a kereskedelmi ellátás színvonala javuljon, hogy a dolgozó tömegek jövedelmük elköltése során ne ütközzenek az áruterítés fogyatékosságai miatt keletkező áruhiány korlátaiba. W. I. A megye gyáregységeiben, Üzemeiben Üzemorvosi rendelők Segítség bölcsődéknek, óvodáknak Eredményes pályázatok Ma a megyében minisztériumi felügyelet alá tartozó, nem megyei székhelyű iparvállalat! 36 van, dolgozóik létszáma megközelíti a tizennyolcezret. Jellemző, hogy mind több helyen jelentős figyelmet fordítanak a dolgozók egészségügyi, kulturális ellátására - állapította meg a minap a megyei tanács vb és az SZMT elnöksége az együttles ülésen, amikor e témáról tárgyalt. Korábban a megyei tanács illetékes osztálya húsz gyáregységben mérte fel a dolgozók egészségügyi helyzetét. Közülük tizenötben a létszámnak megfelelő óraszámban üzemorvost foglalkoztatnak. Biztosítják az üzemegészségügyi szolgálatok munkájához szükséges feltételeket is: üzemorvosi rendelőket, egyéb egészségügyi helyiségeket alakítottak ki, fedezik az orvosi rendelők ' fenntartása költségeit. gondoskodnak elegendő felsze- í relésről. műszerről. Így például az üzem fejlesztésével párhuzamosan korszerű orJ vosi rendelőt alakítottak ki a J BHG kunhegyesi gyáregységi gében. Hasonló terve van a j Törökszentmiklósi Baromfi- 1 feldolgozó Vállalatnak és a I Szolnoki Papírgyárnak. A Fi- f nommechanikai Vállalat töri rökszentmiklósi üzeme komp-1 ; lett fogászati rendelőfelsze- í relést vásárolt 160 ezer forintért. felújította az orvosi rendelőt, 12 elsősegélynyújtó állomást szerelt fel. Erre az évre 2,5 millió forintot terveztek az egészségügyi, a munkavédelmi. a szociális helyzet javítására. A gyáregységek jelentős mértékben segítik a települések egészségügyi intézményeit is, hozzájárulnak fejlesztésükhöz, fenntartásukhoz. Pénzt utalnak át a tanácsok számlájára új bölcsődei helyek létesítésére, támogatják az öregek napközi otthoJ nát, nem egyszer kommunista műszakokat szerveznek ezzel a céllal. A BVM kun- I szentmártoni gyára Kun| szentmártonban 400 ezer, I Cserkeszőlőn 200 ezer forinJ tot adott bölcsődeépítésre. Segítik ezek az üzemek a kommunális problémák megoldását is, különösen a vízellátási, a csatornázási és a szennyvíztisztítási feladatok megoldásában alakult ki jó együttműködés a tanácsok és a gyáregységek között. Példa erre a megye hét városa és Tiszafüred. Probléma viszont, hogy a kijelölt telepüJ léseken sincs mindig a gyáregységeknek lehetőségük munkáslakás-építésre, mivel arra a központi gyárak nem adnak pénzt. Ugyancsak húsz gyáregységben a kulturális helyzetről is készült felmérés és kiJ derült, hogy az üzemek jelentős részében főként betanított és segédmunkások dolgoznak, továbbá hogy viszonylag nagy a bej árók száma. E gyáregységekben is megalakultak a művelődési bizott,-1 ságok, amelyek éves munka- program alapján — de változó színvonalon — dolgoznak. A bizottságok megkülönböztetett figyelmet fordíJ tanak a szakképzésre, a szakmai továbbképzésre. Minden gyáregységben van kisebb- nagyobb letéti könyvtár, a szolnoki bútorgyárban még olvasótermet is kialakítottak. A Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemében, a papírgyárban, Férfifehérneműgyár kisújszállási üzemében klubot hoztak létre, ahol tartalmas programmal várják a fiatalokat. A BVM kunszentmártoni, a Mezőgép törökszentmiklósi, a BHG kunhegyesi gyára a helyi művelődési központtal együttműködve hozta létre ifjúsági klubját. Sőt, a törökszentmiklósi aranykoszorús, a kunhegyesi kiváló címet nyert. Számottevő ismeretterjesz-1 tő munka folyik az üzemeken belül. Követésre méltó a papírgyáriak kezdeményezése, ahol Érdekes emberek és Nyitott szemmel olyan foglalkozássorozatot szerveztek, amelyek a dolgozók általános iskolájában tanulókat segítették. A dolgozók igényeit megismerve rendeztek elő-* adás-sorozatot a szolnoki, a kisújszállási, a karcagi, a törökszentmiklósi üzemekben. A Mezőgép szolnoki gyára, a bútorgyár a munkások művészeti ízlésfejlesztése érdekében a megyei múzeummal és a művészteleppel közösen képzőművészeti kiállításokat rendezett. Sikeresek a gyárJ egységekben az Alkotó emberért, az Olvasó munkásért, a Kell a jó könyv pályá d tok. A vizsgált gyáregységek jelentős mértékű anyagi táJ mogatást is nyújtanak az oktatási intézményeknek. PénzJ beli segítség mellett társadalmi munkával gazdagítják az óvodák, az iskolák felszerelését. A BVM kunszentmártoni gyára például 600 ezer forintot adott az új óvoda építésére, emellett az is-' kólákat, az óvodákat 111 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették az üzem dolgozói. A helyi koordináció megvalósításában kiemelkedő szerepük van a helyi tanácsoknak, ezek jó hatása érződik Kunhegyesen, Mezőtúron, Törökszent-1 miklóson, Kunszentmárton- ban. Természetesen a továbbiakban is az szükséges, hogv a megyében levő 36 gyáregység még fokozottabban segítse — akár közös összefogás-1 sál is — a megyebeli települések további fejlődését. — V — A megnövekedett vasúti szállítások új, naay teljesítményű konténerdaru építését tette szükségessé Budapesten, a józsefvárosi teherpályaudvaron. Az év második felében már dolgozó daru az egyre szélesebb körben alkalmazott konténerek átrakását teszi köny- nyebbé, gyorsabbá. A képen: Az épülő daru Társadalmi munkáért Tiehi Ilona, a Hazafias Népfront városi bizottságának tagja átveszi a kitüntetést Fotó: N. Zs. Tavaly Szolnokon több mint 40 ezren vettek részt mintegy 70 közérdekű feladat megvalósításában. Több mint 3 és fél millió forintértékű segítséget kapott 15 általános iskola, 11 középiskoJ la és kollégium, 2 szakmunkásképző és 40 óvoda. Egyre tovább fejlődik a lakosság, az üzemek, a vállalatok és az intézmények tenniakará- sa, sokat javult a társadalmi munka szakmai irányításának színvonala is. Eredményeként 1978-Jbari Szolnokon meghaladta a 38 millió forintot a társadalmi munka értéke. A ■ élenjáróknak tegnap Kukri Béla. a városi tanács elnöke nyújtotta át az elismerést kifejező jelvényeket, plaketteket, okleveleket és az emléklapokat. A „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvény arany fokozatát kiJ lencvennyolcan, az ezüstöt hatvannégyen, a bronz fokozatot ötvenhatan kapták, a város tanácsának oklevelét huszonnégyen vették át. Ugyancsak elismerésben részesültek a legtöbb társadalmi munkát végző kollektívák is. A „Társadalmi munkáért” plakett arany fokozatát harmincnégy, az ezüstöt huszonkettő, a bronz fokozatot huszonnégy kollektíva kapta meg, oklevelet negyvenegy közösségnek nyújtottak át. H. Z. Lázár György Somogybán Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap délután kétnapos látogatásra Somogy megyébe érkezett. A magasrangú vendéget Kaposvárott Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács elnöke foJ gadta és tájékoztatta a megye gazdasági és politikai életéről. A Minisztertanács elnöke ezt követően a megye vezetőivel folytatott eszmecserét, majd megtekintette a megyei múzeumot és a Rippl Rónai emlékházat. Tanácskozik a nemzetközi fórum A gyermekek jogaikat csak tartós békében gyakorolhatják Szekcióülésekkel folytatta munkáját tegnap délelőtt a Parlamentben a gyermekév budapesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, s az öt világrész, több mint 70 országából érkezett delegátusok délután plenáris ülésen Vitatták meg a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit. A tanácskozáson, amelyen Alvaro Kariaga Zalles, a Bolíviai Köztársaság budapesti nagykövete, az ország küldöttségének vezetője elnökölt, elsőként a Mozambiki Népi Köztársaság küldötte. dr. Teresinha Silva, az egészségügyi minisztérium igazgatója emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy hazája szolidáris mindazokkal a népekkel, amelyek az elnyomás igáját nyögik, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a zimbabwei, na- mfbiai, dél-afrikai, Palesztinái hazafiakkal, akik a jövő generációjának boldogságáért is harcolnak. A delegátus javasolta: a fórum ítélje el az olyan népelnyomó rezsimeket, mint amilyen a rhodesiai. Bélyegezze meg a gyarmatosító politikát, a faji megkülönböztetést, az imperializmust, s a gyermekek jövendője érdekében — jelképesen ültesse el a béke fáját. Csatlakozott a javaslathoz a Kongói Népi Köztársaság küldötte, Charles Kissengov, hangsúlyozván: népe nemet mond az apartheidre, a mi- litarizmusra, a kizsákmányolásra, az expanzionizmusra, az emberi jogok, s a gyermekek jogainak sárba tip- rására. Mali sem maradt tétlen a gyermekév meghirdetését követően, említette felszólalásában Boundy Henriette Diabote asszony, a köztársaság delegátusa. Különösen sokat törődnek a fejlődésben visszamaradt gyermekekkel, hiszen elsősorban ők szorulnak az állam, a társadalom segítségére. Marokkóban — több más fejlődő országhoz hasonlóan — igyekeznek megteremteni a gyermekek békés, harmonikus életének feltételeit — mondotta Jalal Amal professzor, a nemzetközi gyermekév marokkói nemzeti bizottsága jogi albizottságának vezetője. Minden gyer(Folytatás a 2. oldalon.)
