Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Környezetünk veszélyben Földünkön, ezen a gigá­szi méretű űrhajón az em­ber tevékenysége már jóval túlhaladta azt a mértéket, hogy a környezet szennyező­dését a természet a saját erejéből kivédje. A Duna sok országon fo­lyik át. Ha Ulmnál vagy Po­zsonyban szennyezik a vizét, annak Budapest lakói is ká­rát látják. Ennek szellemé­ben javasolta Leonyid, Brezs- nyev. az SZKP KB főtitkára: a helsinki megállapodások­nak megfelelően az európai államok tárgyaljanak a kör­nyezetvédelem valamennyi- őnket érintő kérdéseiről is. Indítványára kontinensünk nyugati részének országai máig is adósak a válasszal. Pedig ez is — mint a mai környezetvédelmi világnap elnevezése tükrözi — közö­sen megoldandó probléma. Valamennyiünk érdeke — politikai, társadalmi hovatar­tozástól függetlenül — meg­őrizni a Föld véges kincseit, hogy a tiszta víz, levegő, földi, fák, virágok bolygónk lakóinak épülésére, örömére, hasznára szolgáljanak. DP A gyermekekért, Budapesten Folytatja munkáját a nemzetközi fórum A Parlamentben tegnap folytatta munkáját a nemzet­közi gyermekév budapesti fóruma, amelyen az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, több mint 70 or­szág delegátusai a gyerme­kek boldogabb és biztonsá­gosabb jövőjét szolgáló nem­zetközi együttműködés tenni­valóit vitatják meg. A dél­előtti plenáris ülésen, ame­lyen Alvaro Kariaga Zalles, a Bolíviai Köztársaság buda­pesti nagykövete, egyben a bolíviai delegáció vezetője el­nökölt, Zoila Franco Hidalgo, a kubai oktatási minisztéri­um főigazgatója' arról a nagyarányú erőfeszítésről szólt, amelyet a forradalom győzelme után a gyermekek helyzetének javítására tettek. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság képviselője — Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete — ar­ról beszélt, hogy hazájában kialakították a gyermekek magas színvonalú ellátását, (Folytatás a 3. oldalon.) Megszüntették gazdaságtalan termékek gyártását Ésszerű takarékosság minden területen R jásztelki Tolbuhin Tsz jó példája Vegyük a vizet; a halak kipusztulása, ritkulása jelzi: a természetes vizek élővilá­ga — a planktonoktól a csigákig — veszélyben van. Ám a planktonok, ezek a parányi élőlények létfontos­ságúak a vizek öntisztulásá­hoz. Kismérvű szennyeződést szűrőként felfognak, feldol­goznak, ám a vegyianyagok tömeges hatásának már kép­telenek ellenállni — elpusz­tulnak. Nélkülük az emberi lét egyik alapfeltétele, a tisz­ta víz kerülhet veszélybe. Ugyanezt mondhatjuk el a városok „tüdőiről”, a friss levegőt adó, a port, piszkot megkötő — ámde egyre rit­kuló — fákról, növényekről. Sokhelyütt már idejekorán ráébredtek a világméretek­ben jelentkező probléma megoldásának fontosságára. A Szovjetunióban például különleges szűrő-tisztító be­rendezéseket szereitek fel az egyik nagy papír-cellulóz- ipari kombinátban. hogy megóvják a Bajkál-tó egye­dülálló vizét, élővilágát. Ezek a védőberendezések azonban sok pénzbe kerülnek. A nagy tőkésmonopóliumok — a piacokért, vevőkért folyó ver­seny íratlan szabályai sze­rint — ezért igyekeznek át­hágni a környezetvédelem írott szabályait, amelyeket sok országban már a törvény szigora tarthat meg. Ezek­nek a vállalatoknak a lelep­lezésére a környezet meg­óvására Nyugaton széles kö­rű mozgalom van kibonta­kozóban. Résztvevői közül sokan eljutnak a felismeré­sig; azokban az országok­ban, ahol a magántőke szem­pontjai alakítják a hivata­los politikát, csak széles tár­sadalmi összefogással lép­hetnek fel eredményesen a környezetet profiiérdekből szennyező mammutvállala- tok ellen. Hazánkban, a szocialista országokban szigorú törvé­nyék szabályozzák a kör­nyezetvédelem kérdéseit. Mégsem ritka, hogy a válla­latok szűk, egyéni érdekük szemellenzőjétől nem látják, vagy nem akarják látni: a környezet védelme elsőrendű népgazdasági érdek. Vizeink, levegőnk, környezetünk tisz­taságával összefügg jövőnk is. A KONTAKTA mezőtúri gyárában tavaly huszonnégy brigád mintegy kétszáztíz tagja szorgoskodott a terme­lési tervek teljesítéséért. Munkájuk eredményeként tavaly 142 millió forintos termelési értéket ért el a gyár úgy, hogy jó minőség­ben készültek el a kisfe­szültségű villamos vezérlőké­szülékek, az ipari nyomó­gombok, a jelzőlámpák, a háztartási gép. és autókap­csolók. Nagy feladat elé állítja a közösségeket az idei terv is, amely 152 millió forintos termelési érték elérését írja elő. Igaz, teljesítését elősegí­tik a tavaly bevezetett intéz­kedések — ezek a nagy tel­jesítményű fröccsöntők, ba- kelitsajtolók és automata esztergagépek jobb kihasz­nálását szolgálják. Az elmúlt három évben a gyár megduplázta termelési értékét — mind,en nagyobb beruházás nélkül — főleg a termelékenység növelésével. túrák „egészségét”. Csak ott kezelik felül idén a cukorré­pát. ahol erre tényleg szük­ség van. Ezt pedig nem táb­lánként, hanem soronként határozzák meg. A vegyi­anyagok takarékos felhaszná­lását bizonyítja az is. hogy 1975 óta nem emelkedett a műtrágyák és a növényvédő szerek költsége. A felhaszná­lás okszerűségét bizonyítja, hogy magasak a növénvek átlagtermései. Például kuko­ricából 63. búzából 53. nap­raforgóból pedig 21 mázsa szemet takarítottak be hek­táronként a szövetkezetben. A növénytermesztők a szer­vestrágya és mikroelemek ki­juttatásával is növelik a mű­trágyák hatásfokát. Ismert tény ugyanis, hogy szerves­trágyázott talajon az ásvá­nyi tápanyag mintegy 20 százalékkal jobban hasznosul. A gazdaság nagy állatállo­mánya — 2 ezer 100 szarvas- marha van az üzemben — le­hetővé teszi, hogy évente 2 ezer vagon trágyát szórjanak ki a földekre. Ez hektáron­ként 4—500 mázsát jelent, Ilyen talajon már a növények is jobban tűrik a szárazságot. Erre szükség is van. hiszen Jásztelek nagyon aszályos környék. Tenyészidőszakban csak 250—300 milliméter csa­padék hullik. Az állattenyésztés sikereit a jó növénytermesztés ala­pozza meg. Olcsó és főleg jó minőségű tömegtakarmányt tudnak az állatokkal etetni. Ennek alapja az a 400 hektár intenzív gyep. amelyet 1975- től folyamatosan telepített az üzem. Hektáronként 100 má­zsa szénát gyűjtenek be a dolgozók. Akár csak a tö­meg-, az abraktakarmányo­kat is maga termeli meg a gazdaság. Csak koncentrátu- mokat vásárolnak a malom­ipartól. Ennek „hígítását” és keverését már maguk végzik. Az állattenyésztésben a ve­zető ágazat a szarvasmarha­tenyésztés. A tehénlétszám nyolcszáz, a tehenek tejhoza­ma tavaly 15 százalékkal emelkedett. Idén várhatóan 30 százalékkal növekszik a tejtermelés, változatlan nagy­ságú állomány mellett. A na­gyobb hozamok érdekében most kezdtek egy programot a tehenek tüdőgyulladása el­len, a megyei állategészség­ügyi állomás segítségével. Ha az ágazati tervek sikerülnek, idén a tej önköltsége keve­sebb lesz öt forintnál, s ez szintén javítja majd a szö­vetkezet eredményeit. Többet dolgoznak a KONTAKTA gépei — Gondban a KAEV-brigádok Az eredmény nagy mérték­ben köszönhető a kollektí­váknak. A szocialista brigá­dok a tervek szerint az idén több mint 1 millió forintér­tékű anyagot megtakaríta­nak, az importcikkek fel- használását 2 százalékkal csökkentik. A tervek vár­hatóan megvalósulnak, erre bizonyíték az első negyed­év termelési eredménye: tel­jesítették ugyanis erre az időszakra a termelési prog­ramot. A KAEV mezőtúri gyárá­ban évről évre „tisztult” a gyártmányválaszték. Ma már kikristályosodott a „profil” — így megszüntették a gaz­daságtalan termékek készí­tését. A terméklistán csak forgószékek, anyagmozgató kocsikhoz kerekek, a cipő­ipar részére gyártandó mun­kaszalagok, s különféle fém­ipari alkatrészek szerepel­nek. A gyár faipari üzemé­ben textilipari alkatrészeket, s egyebek között bútorele­meket készítenek. A Könnyűipari Alkatrész- ellátó Vállalat mezőtúri gyá­rában tizenhárom brigád dol­gozik. Tavaly csökkent a kol­lektívák tagjainak száma — ennek oka: a dolgozók kilé­pései és a gyáron belüli át­helyezések. A mozgalom so­káig egyhelyben topogott, várhatóan azonban az új kollektívák megalakulásával fellendül a brigádélet. (Nem tevékenykedik például komp­lex brigád az üzemben, no­ha a gyártmányfejlesztési és a termelésirányítási felada­tok megkövetelnék.) A brigádok vezetőinek idei tanácskozásán elemezték a hibák okait, s a tanulságok levonása után tették meg vállalásaikat a kollektívák, így elhatározták például, hogy az éves termelési ter­vet 2,1 százalékkal túltelje­sítik, s újításokat nyújta­nak be, ezzel elősegítik a balesetmentes munkát és a termelékenység növelését. H. J. Idén a jásztelki Tolbuhin Tsz Kiváló Szövetkezet Ki­tüntetést kapott, mert 1978- ban több mint tíz százalék­kal növekedett a termelés a gazdaságban. Közben nem emelkedtek a termelési költ­ségek, vagyis jelentősen csök­kent a termékek előállítási ára. A siker záloga az. hogy a Tolbuhin Termelőszövetke­zetben a tervek készítésénél az ágazatvezetőknek figye­lembe kell venniük az el­múlt év költségeit, amelye­ket nem léphetnek túl. így a növényvédő szerek és egyéb kémiai anyagok áremelkedé­sét is semlegesíteniük kell. Ez csak úgy lehetséges, ha szakszerűen és csak indokolt esetekben használnak kemi­káliákat. A gazdaságban pél­dául a legnagyobb körülte­kintéssel határozzák meg a műtrágyaadagokat. Minden terület csak annyit kap, amennyit megérdemel. A nö­vényvédő szerek használatá­val is csínján bánnak. Ter­mészetesen a takarékosság nem veszélyeztetheti a kul­Az első kaszálás betakarítása után fejtrágyázással gyorsítják a lucerna második sarjadzását a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben. Képünkön: nitrogéntartalmú műtrágyát „tankol" a gépkocsi a gazdaság II. számú kerületében (T. F.) Van ahol tataroznak, máshol csak szeretnének 3. oldal Sporteredmények 5-6. oldal A FÉKON Ruházati Vállalati budapesti gyára az idén négy­millió ing és blúz gyártását tervezi, hatvan százalékban exportra. A képen: Az átadóban gondosan ellenőrzik csoma­golás előtt a terméket Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 129. szám, 1979. június 5., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom