Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 30. Közlemény a KGST ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszak meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak. a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolóját, ■« Tadeusz Wrzaszczyk, Lengyelországnak az együttműködési bizottságban részt vevő képviselője, a Lengyel Minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke beszámolóját a hosszú távú együttműködési célprogramban szereplő intézkedések megvalósításáról és az 1981—85. évi nép- gazdasági tervek koordinálásának menetéről, Konsztan- tyin Katusevnak, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezete és a tanács tevékenysége fejlesztési feladatainak megvalósításáról szóló beszámolóját, valamint Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának a KGST XXXIV. ülésszaka napirendjére vonatkozó javaslatait. Jóváhagyták a KGST-tagállamok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésére, valamint a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramokat, továbbá az említett programokban előirányzott intézkedéseket a gépekkel és berendezésekkel történő ellátás feladatainak megvalósítására. Az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködés programja arra irányul, hogy a lakosság növekvő igényeivel összhangban javítsák a termékek minőségét, folyamatosan újítsák fel és bővítsék választékukat, és ennek érdekében egyesítsék az erőfeszítéseket olyan, elvileg új technológiai folyamatok és eszközök bevezetésében, amelyek lehetővé teszik a termelékenység jelentős mértékű növelését és a munkafeltételek javítását. A közlekedési együttműködési program előirányozza a KGST-tagállamok közötti hatékony közlekedési kapcsolatok, a határmenti vasúti csomópontok és kikötők fejlesztését, a folyami és közúti szállítás jelentős mértékű növelését, a konténer- és egyéb korszerű szállítási módok bővítését és a rakodómu>kák gépesítését. Az ülésszak megvizsgálta öt hosszú távú együttműködési célprogram megvalósításának és az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinálásának menetét. A XXXII. ülésszak óta eltelt évben az érdekelt országok 22 egyezményt kötöttek a programok megvalósítása érdekében. Ezek között jelentős egyezmények vannak az energetika és a gépipar fejlesztésére. Előirányozták az atomerő- művi berendezések gyártáskooperációját, amely biztosítja az európai KGST-tagállamok és Kuba korszerű villamosenergetikai potenciáljának több mint egyharmaddal történő növekedését, továbbá előirányozták a Szovjetunióban a Hmelnyickij atomerőmű, valamint a Hmelnyickij — atomerőmű és Rze- szow (Lengyelország) közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték felépítését, amelyen át Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának szállítanak villamos energiát. A vegyipar és mikrobiológiai ipar fejlesztését fogják szolgálni azok az egyezmények, amelyeknek értelmében a Szovjetunióban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek (ammónia, metanol, polietilén) gyártását, ezek ellenében a többi KGST-tagál- lam kis volumenű és kevésbé energiaigényes termékeket (növényvédőszereket, színezékek és más könnyűipari segédanyagok) szállít továbbá a parafin-alapú takarmányélesztőt előállító üzem közös erővel történő felépítéséről szóló egyezmény. A vasúti szállításban való együttműködésről szóló egyezmények előirányozzák a nemzetközi jelentőségű főútvonalak rekonstrukcióját és műszaki felújítását, vasúti határátkelőhely létesítését a Szovjetunióból Magyarországra és Csehszlovákiába, az egységes konténerrendszer továbbfejlesztését. Együttműködési egyezményeket írtak alá a Moszkva---Varsó—Berlin és a Moszkva—Bukarest— Szófia közötti autóút komplex fejlesztéséről és rekonstrukciójáról. Több megkötött egyezmény meghatározza a polgári légiforgalom területén való együttműködést, többek között a nemzetközi repülőterek fejlesztése és egyes légijáratok közös üzemeltetése területén. Az ülésszak feladatul tűzte ki a célprogramok megvalósításával kapcsolatos összes többi egyezmény előkészítésének meggyorsítását és ezen egyezményeknek az 1981— 85. évi népgazdasági tervek koordinálásával való összehangolását. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra az együttműködésre, amelynek célja, hogy a termelésben, elsősorban a gépgyártásban, gyorsabban alkalmazzák a tudományos-műszaki haladás vívmányait, mindenekelőtt az új technológiát, fejlesszék a gépek és berendezések gyártás- kooperációját. Az ülésszak pozitívan értékelte az első lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megvalósítsák az előző ülésszakon elfogadott irányelveket a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a munkát továbbra is aktívan kell folytatni. Az ülésszak az eddigi tapasztalatok alapján egyhangúlag egyeztette és bevezette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányába azokat a pontosításokat, amelyek a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére, munkája operativitásának növelésére irányulnak. Az ülésszak elhatározta, hogy kiterjeszti a Vietnami Szocialista Köztársaságra is a • gazdaságfejlesztés meggyorsítására irányuló speciális intézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásában történt, ezzel továbbra is segítik a hős vietnami nép erőfeszítéseit a szocializmus építésében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével • kapcsolatban az ülésszak döntést hozott a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy két- és sokoldalú alapon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok békeszerető politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése, barátsága és összefor- rottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes kölcsönös megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) Nyilatkozat a KGST 30. évfordulójáról Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ,— a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésének első szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és összeforrottságának megerősítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja ,— állapítja meg bevezetőként a nyilatkozat, majd így folytatódik: összegezve a tanács harmincéves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági vívmányai és együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élen járó tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége — harmincéves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. Sikeresen teljesül a komplex program A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez at ülésszak meghatározta a KGST-tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a komplex programban megtestesülő irányvonalát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmet és az ipari termelését. A KGST-tagállamok államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és termelő ágazatoknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válság, megrázkódtatások hatását. Milliós tömegek közvetlen ügye A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az Interkozmosz program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülései. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi, valutáris-pénzügyi és hitelkapcsolatok, amelyek ösztönzik a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszítéseikhez. hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válságjelenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatását. A testvéri országok együttműködése ezernyi termelő és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva, a KGST-tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGST-tagállamok párt- és kormány- határozatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hivatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII- ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos új lépésnek tekinti a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági epvüttműkö- désének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos, igen fontos nép- gazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósulását minden egyes ország gazdaságának és népjólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok az energia, a gépek és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására; a KGST-tagállamok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981 —1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéséinek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST-tagállamok népgazdasága mindenirányú továbbfejlesztéséhez és a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez ezen országok kommunista pártjai által meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítési és kiegyenlítődési folyamatának meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Európa, Ázsia és Latin-Amerika tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közötti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerei, a tanács tevékenységének állandóan erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködés által a világgazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása növekvő érdeklődést kelt a világ számos országában együttműködésünk tapasztalatai iránt. Növekszik az érdeklődés a KGST iránt Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával- A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi* rendszerétől függetlenül. Ez az elvi irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak a béke ügye melletti elkötelezettségéből ered. enyhülési politikájuk szerves része. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkezéseit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív együttműködésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében, a KGST-nek az ENSZ és a harmadik országok gazdasági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az imperialista, gyarmatosító és újgyarmatosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség, tevékenyen közreműködnek az új. igazságos rend megteremtéséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik országokkal az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán részt vevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST-tagállamok azon szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésére irányuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében. (MTI)
