Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
Rajtuk múlik Mikor lehet aratni? — kérdezem a mezőgazdasági üzemben dolgozó szakemberektől. Egyelőre még bizonytalan hümmögés a válasz. Van, aki már holnapra tippeli az indulást, a többség viszont legfeljebb Péter-Pálkor, vagy még később akar hozzálátni a betakarításhoz. Az időpontot természetesen még rengeteg tényező befolyásolja lesze- újabb eső, visszatér-e rekkenő hőség — az viszont bizonyos, hogy a korábbi évekhez képest az idén előbb érik be a gabona. A mezőgazdász, tsz-elnök, az állami gazdasági- igazgató- helyettes nap mint nap szétnéz a határban, morzsolgatja a kalászokat, becsüli a termést. Nehéz hónapok utón várja az aratást a határ: az őszi vetésű növényeket megkínozta a szárazság, a fagy, a forróság, megtizedelte az árvíz, és a belvíz. A tervezetthez képest kisebb területen kevésbé jó hozamokra számíthatnak a gazdák, s ezt valamennyien tudják- S érzik a felelősséget is, ami a helyzettel együttjár: a lehető legkisebb veszteséggel kell magtárba juttatni a termést. Az, hogy az 1979-es év nem hoz újabb rekordot, hogy meg kell elégedni egy szerényebb, ám még mindig nagyon tisztességesnek mondható eredménnyel, nem az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozóin múlott. A gépeket viszont ők javították ki, a magtárakat ők fertőtlenítették, a szállítójárműveket ők készítették fel a nagy munkára. S a kombájnok, gépkocsik traktorok nyergébe se ül fel helyettük senki, hogy levágja, fedett helyre fuvarozza a kenyérnek és a takarmánynak valót. Az elkövetkezendő hetek sikere tehát rajtuk, és az őket segítő vállalatokon, intézményeken múlik. Megnyugtató, hogy szinte valamennyi szakember arról számolhatott be: a gépeket kijavítottuk, a szárítók munkára készen állnak, a magtárak üresek. A kampánytervek elkészültek, az emberek személyre szólóan tudják a teendőjüket. Jó néhány üzem azzal a lehetőséggel is él, amit az északon később érő gabona nyújt, vagyis kölcsönös segítési szerződést kötöttek olyan gazdaságokkal, amelyektől kombájnt kölcsönözhetnek, s a munka végeztével visszadják őket. Nem kellemes viszont az a hír, hogy néhány — főképp NDK — berendezés alkatrészellátásával változatlanul baj van, és emiatt az üzemek továbbra is házi barkácsolásra kényszerülnek. A gazdaságok felkészülten, az emberek bizakodva várják az idei aratást. A korábbi borús hangulatnak nyoma sincs, helyébe a józan, megfontolt gondolkodás lépett. S ezt kell megtartani az első perctől az utolsóig, hiszen nem az a legjobb gazda, aki legelőször fejezi be az aratást, vagy a legmagasabb hozamot éri el, hanem az, aki mindezt úgy végzi el, hogy közben nem éri hiány az embereket, veszteség a termést és a gépek is egy darabban maradnak. Tudnillik akkor válik igazán ünneppé az aratás befejezése, ha mindenki nyugodt lelkiismerettel mondhatja: az én munkám is hozzájárult ahhoz, hogy az ország asztalára ismét új búzából sütött, jó minőségű kenyér került. B. A. 0 TARTALOMBÓL: Hz üvegdombon túl Tiszabö talpra akar állni Hz orvos és az édesanya egyet akar Lesz-e ismét munkáskórus Kisújszálláson ? Szolnok megye múltjából A hármas jelszó jegyében Takarékoskodó brigádok a cipőgyárban Társadalmi munka a kunszentmártoni gyerekekért Elérték az épület végleges magasságának felét a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat tízemeletes irodaházának építői a szolnoki városközpontban Az ünnepi ülés utolsó aktusaként a vállalatok, gazdaságok, üzemek és a Tisza II. KISZ-védnökség képviselői aláírták azt a szocialista szerződést, amely az üdülőkörzet kialakításával és környezetvédelmével kapcsolatos együttműködés föltételeit tartalmazza. Szocialista együttműködéssel Üdülőkörzet Kiskörén Tegnap délelőtt Tiszafüreden, a járási hivatal nagytermében tartotta ünnepélyes ülését a KlSZ-védnök- séggel épülő Tisza II. vízlépcső környezetvédelmi és üdülési szekciója. Az ülésen részt vettek vízügyi, építési, kereskedelmi és idegenforgalmi szakemberek, de meghívták az üdülőkörzet kialakításában érdekelt vállalatok, gazdaságok képviselőit is. Az ÉVM osztályvezetője, dr. Balogh Béla kiemelte, hogy milyen nagy jelentőségű lesz az üdülési lehetőségekben oly szegény Alföldön a víztározó. A kialakítandó tó, amely 40 kilométer hosszú és 127 négyzetkilométer vízfelületű lesz, 45 ezer ember hétvégi pihenését biztosítja majd. Ehhez azonban még az üdülőkörzethez tartozó tizenegy települést fejleszteni kell, hiszen például a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat jelenleg serri tudja az igényeket kielégíteni. Gondot jelent, hogy a bélés külföldi vendégeknek egyelőre nincs szálláslehetősége. Ezeknek a gondoknak a -megszüntetésére már elkészültek a tervek, megvalósításuk fokozatosan történik. Karcagi Gábor, a KÖTI- VIZIG főreferense a tározótóval kapcsolatos környezet- védelmi feladatokról beszélt. Palotás Lajos, a debreceni Tervező Vállalat szakfőmérnöke Tiszafüred rendezési tervét ismertette. Sütő András. a Szolnok megvei Beruházási Vállalat képviselője pedig az 1981-ben már vendégeket fogadó. 400 férőhelyes tiszafüredi ifjúsági és kirándulócentrumról adott táiékoztatást. Ezekben a hetekben készülnek el a vállalatoknál az üzemek, ben a félévi „zárások”. Hosszabb vagy rövidebb számítás után kiderül, teljesítette-e tervéti az üzem, a gyár, s az is kiderül, bogy teljesítette azt A hatodik hónapot követő számveté. sek idején nemcsak a nagyobb közösségek, hanem a kisebb kollektívák is megvizsgálják, hogyan álltak helyt a félév folyamán. Hogyan teljesítették vállalásaikat, mennyiben tettek eleget a hármas jelszónak: szocialista módon dolgozni, élni, tanulni) Jobb és szebb cipők külföldre A Tisza Cipőgyárban 220 szocialista brigád vesz részt a munkaverseny-mozgalom- ban, tagjaik összlétszáma meghaladta a 2 ezer 600-at. Év elején a gyár vezetése a vállalásokhoz irányelveket adott ki, ezekben rögzítették a megoldásra váró legfontosabb feladatokat. A kollektívák célkitűzései- szoros összhangban vannak a vállalati tervekkel, az egyes munkahelyek termelési programjával. Elképzeléseik között szerepelt például a vállalat terveinek megvalósítása, a termelés hatékonyságának növelése, a munka minőségének javítása. Az első félévre tervezett minőségi mutatót például 0,5 százalékkal teljesítették túl — ami nem kis eredmény, ha tudjuk, hogy cipők százezrei „utaznak” külföldre a gyárból. A martfűi üzem termelése nem kevés importanyagot kíván. Aligha mindegy tehát, hogyan takarékoskodnak ezekkel a kellékekkel a brigádok tagjai. Ésszerű gazdálkodásuk eredménye: 11 millió forint értékű anyag megtakarítása. S még egy mutató: a tervezett 5,5 százalékos termelékenységnövelést 11 százalékra javították. Kifogás nélkül A jászberényi aprítógépgyári szocialista brigádok legfőbb gondja a félév folyamán a termékek minőségének javítása volt. A vállalások teljesítése sikerrel járt — elkészítették például az első félévre tervezett szénőrlő malmokat, úgy, hogy az üzletben résztvevő Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a görög vevő szakemberei nem találtak a gyártmányok minőségében kifogásolni valót. A forgácsoló üzem kollektívái a gépek jobb kihasználására törekedtek, a vasszerkezeti üzem brigádjai pedig ügyeltek arra, hogy a gyár kiemelt termékei mellett egyéb gyártmányok is elkészüljenek határidőre. Önképzés brigádtagoknak A Tiszamenti Vegyiművek igen előkelő helyezést ért el a NIM vállalatok közötti újítási versenyben, amelynek eredményét nemrégiben hirdették ki. Nem véletlenül, hiszen 41 újítást nyújtottak be a brigádok 1978-ban- A termelési feladatok mellett fontos hangsúlyt kapott a kollektívák vállalásaiban a tanulás, az oktatás. A brigádok tagjai — elsősorban vegyipari szakmunkások, lakatosok. műszerészek, villanyszerelők — részt vettek a vállalat szervezte betanító tanfolyamokon. Persze van olyan munkahely, ahol „csak úgy” a kis közösségek szorgalmazzák az univerzális szakemberképzést. így például a forgácsoló kollektíva tagjai, hogy ne legyen fennakadás a munkában, megtanulnak több gépen dolgozni. Az univerzális szakemberre szüksége van a TVM-nek, ezt bizonyítják azok az adatok, amelyek arról beszélnek, hány munkáskéz hiányzik a Vegyiművekben. Az oktatást maguk a brigádok szorgalmazzák — a szakszervezet szervezte ösz- szejövetetokén például társadalmunk, s a világpolitika időszerű kérdéseiről tartottak előadásokat. Sportpálya kisdiákoknak Míg a TVM-ben 82 brigád nevezett be a munkaverseny- mozgalomba, a BVM Kunszentmártoni gyárában a kisebb létszám ellenére bizonyítva a mozgalom hagyományait, 43 szocialista brigád vesz részt a vetélkedésben. A gyár kollektívája termékeivel közretnűködik az állami nagyberuházások kivitelezésében, de munkájuk minősége — s azok határidejének betartása — befolyásolhatja más építkezések ütemét, befejezését. A kunszentmártoni üzem készítette sablonokban öntötték ki a paksi atomerőműhöz szükséges elemek egy részét, ugyanígy a dél-pesti kórház, valamint a budapesti nagy sportcsarnok építéséhez felhasznált épületrészeket. Határidős munka volt az is, amellyel részt vettek a dunaújvárosi. illetve a miskolci társgyárak rekonstrukciójában. Persze nemcsak a termelésben jeleskedtek a gyár brigádjai. A társadalmi munkák bizonyítják, eleget tettek a szocialista módon élni jelszó követelményeinek is. A Lenin Szocialista Brigád például a BVM dunaúivárosi gyárának hármas hajójához készített társadalmi munkában két szállító konténert — a munkabért a község gyermekintéz,menyeinek fejlesz-, tésére ajánlotta fel a kollektíva. A Zrínyi Szocialista Brigád pedig a csépai általános iskolának létesített egy komplett sportudvart Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 146. szám, 1979. június 24., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA