Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
1979. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A hatékonyság további fontos tényezőjeként Faluvégi Lajos az erőforrások észszerű, takarékos felhasználását jelölte meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a takarékos gazdálkodás fontos tényezője a munkaerő és az állóeszköz gazdaságos fel- használása is. A vállalatok — mondotta ;— sokszor hangoztatják, hogy szűkében vannak a munkaerőnek. Gyakran azonban korántsem ez a gond,: sokkal inkább a termelékenység alacsony színvonala, a rossz munka- szervezés. Ezeken pedig lehet segíteni! A pénzügyminiszter ezután ' megállapította: az elmúlt év gazdálkodásának eredményei nem voltak ki- elégítőek, s ez sok tennivalóra hívja fel a figyelmet. Ezek a feladatok az ez évi népgazdasági tervben és állami költségvetésben már meg is fogalmazódtak, s az első hónapok gazdasági folyamataiban már érzékelhetők is néhány fontos területen. A belföldi felhasználás az előző évitől eltérően a termelésnél lassabban, s következésképpen a kivitel gyorsabban növekedett a behozatalnál. A lakosság jövedelme és jövedelem-felhasználása összességében megfelel a tervezettnek. A beruházások az év első öt hónapja alatt a tervezett ütem szerint növekedtek. Faluvégi Lajos végezetül arról szólt, hogy a szakemberek már javában dolgoznak a hatodik ötéves terv előkészítésén, és a követelményeknek jobban megfelelő ár- illetve szabályozórendszer kialakításán is. Ez utóbbi az új tervidőszakban reálisabbá teszi majd a vállalatok magatartását meghatározó gazdasági környezetet és jobban közvetíti majd számúikra a nagyobb követelményeket is. A hazai árak közelebb kerülnek a világpiaci árakhoz, tovább bővül a gazdaságos területek feilődési lehetősége, s ezzel párhuzamosan vissza kell Beszédében a többi között hangsúlyozta: a világpiac kedvezőtlen változásai következetesebb magatartásra kényszerítenek bennünket a termelés, az áruforgalmazás és a fogyasztás területén. — Gazdaságpolitikai céljaink a múltban is igényelték a hatékonyan végzett munkát, a jó minőségű termékeket, az import ésszerű alakítását és a takarékosságot. Most, az eddigieknél hatékonyabb intézkedésekkel kell megalapozni további fejlődésünk feltételeit. — Teendőink jól körülhatároltak, s nyilvánosságra hozatalukat az érdekeltek egyetértése követte. Gazdálkodó egységeink idejében hozzákezdhettek és hozzákezdtek ezévi teendőik körvonalazásához, majd pontosításához. A tervek és a szervezettség javulása azt is jelzi: politikai és gazdasági vezetőink felismerték, hogy mi a teendő, önelemzés és a hibák kijavításának szándéka, akarata érződik a terveken. Mégis van e vonatkozásban is feladatunk. Le kell rövidíteni a teendők felismerése és a végrehajtás közötti időtartamot. — Az idei terv — fűzte hozzá a többi között — még nem mentes a korábbi gyakorlat következményeitől. Példaként megemlítette: gyakran előfordul, hogy ami az egyik helyen tartósan raktáron van, s közben a vállalati költségeket terheli, az másutt hiánycikk. — Célunk az— hangsúlyozta ezután —, hogy az ipari termelésben erőteljes szelekció valósuljon meg. Az olyan vállalatokat, amelyek tevékenysége nem gazdaságos, és amelyek a racionalizálás útján sem tehetők jöfejlődnie a gazdaságtalan tevékenységnek is. E változások azonban a fogyasztói árakat sem hagyhatják érintetlenül! — mutatott rá. Termékszerkezetünknek ugyanis fontos meghatározója a hazai fogyasztás összetétele. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a termelési ráfordításoknak jobban megfelelő árarányok is hatással legyenek a fogyasztási szerkezet kedvező alakulására. A pénzügyminiszter expozéját követően —■ az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának képviseletében — Técsi János (Komárom m. 10. vk.) a Termelőszövetkezetek Komárom megyei Területi Szövetségének titkára, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Beszédében az eredmények elismerése mellett gazdasági fejlődésünk problematikus vonásaira hívta fel a figyelmet. Helyzetünk javítása — mutatott rá — nem egyedül irányítási, nem csupán vállalati, nem is csak az egyes ágazatokra szorítkozó, hanem tipikusan össznépi, társadalmi, gazdasági feladat, amelyen belül az irányításnak és az ■ egyénnek egyaránt megvan a helye, szerepe, tennivalója, felelőssége. Egyebek között ennek kapcsán hangsúlyozta: meghatározott intézkedések rendszerével kell kikényszeríteni és érdekeltségi emelőkkel alátámasztani a mai és a holnapi követelményeknek megfelelő magatartást. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell megváltoztatnunk, amely *a termelési szférában meghonosítja és a differenciálással szembeállítja az egyen- lősítő törekvéseket. Ezért olyan versenyhelyzetet kell teremteni és folyamatosan fenn is kell tartani, amelyben mindenki képessége maximumát nyújtja, és nem a jobbak „szállnak le” a gyengébbek színvonalára. A törvényjavaslat előterjesztését követő vitában elsőként Sarlós István (Budapest 15. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kért szót. védelmezővé, nem szabad állami támogatásban részesíteni. Módot kell találni részleges vagy teljes felszámolásukra úgy, hogy termelőberendezéseiket máshol vagy a rég; telephelyen, új feladatok megoldására használják fel. Ilyen esetekben gyorsan, humánusan és szervezetten kell gondoskodni az érintett dolgozók további foglalkoztatásáról is. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólt arról is, hogy súlyosan sérti a takarékos gazdálkodás elvét a beruházások elhúzódása, a minőségileg kifogásolható munka és az a hanyagság, amely a kötelező gondoskodás elmulasztásával hagy pusztulni nagyértékű gépeket, anyagokat, épületeket. Sarlós István a továbbiakban foglalkozott a munkaerőhiány kérdéseivel is. Az erről szóló nyilatkozatok és beszámolók — mondotta — már-már tragikusnak tüntetik fel a helyzetet. A valóság azonban az, hogy nincs abszolút munkaerőhiány: a hiba a „felhasználásban” és az elosztásban van. Ennek kapcsán megemlítette, az idén sok közigazgatási egység területén kezdtek hozzá a munkaerő átcsoportosításához, s ez örvendetes jelenség. A termelésben ugyanakkor sok múlik azon is — mondotta a többi között ,—, hogy milyen jó a munkahelyi légkör, hiszen a dolgozók szocialista szellemű kapcsolata egymáshoz anyagi erővé válik, a világos célokért végzett munka során. Felszólalások Palkó Sándor (Baranya m. 13. vk.) a Baranya megyei Tanács nyugalmazott elnöke a többi között azt hangsúlyozta, hogy jelentős mértékben nőne a termelékenység, ha minden dolgozó jobban hasznosítaná munkaidejét. Jelenleg azonban a munkaidő 25 százaléka veszendőbe megy. Kurucz Márton (Csongrád, m. 11. vk.), a szentesi Termál Tsz elnöke rámutatott: a mezőgazdaság most nagy erőfeszítéseket sürget, és az ország közvéleményétől megértést, a közreműködőktől pedig minél tökéletesebb összhangot és fegyelmezett cselekvést kíván. Koltai Nándorné (Veszprém m. 4. vk) Herendi Porcelángyár porcelánfestője egyebek között arról számolt be, hogy megyéje iparának exportja már meghaladja az 1980-ra tervezett szintet, s kedvezően változott a kül- országi piacokon értékesített termékek összetétele is: nőtt a több munkát tartalmazó áruk részaránya. Fritz László (Zala megye 8. vk.), a dunántúli Kőolaj, és Földgázbányászati Vállalat motorszerelője aláhúzta: jól felfogott területi érdek is, hogy a helyi kezdeményezések. a jól összpontosított helyi erőforrások az egész népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgálják. Makkos Antalné (Győr m. 7 vk.), a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságának titkára. Személyes tapasztalataival is megerősítette, hogy a munkaerő hatékonyabb felhasználásának egyik jó módszere a teljesítménybérezés minél szélesebb körű alkalmazása. Mérten Lajos (Komárom m. 9. vk.), az MSZMP Komárom megyei bizottságának titkára beszámolt arról, hogy tavaly több Komárom megyei nagyvállalatnál és gyárban szüntették meg a gazdaságtalan termékek előállítását és a kisebb üzemek, szövetkezetek is felzárkóztak a nagyvállalatok közé. A vitában felszólalt Orbán József Szolnok megyei képviselő aki rámutatott: gondot okoz, hogy a bérezési rendszer még mindig nem ösztönöz kellően a termelékenység növelésére, és a termelékenység illetve a bérek emelkedése között nincs mindig összhang — ezért érvényt kellene szerezni annak a helyes elvnek, hogy a bérek és a keresetek csak a hatékonyság fokozásának arányában növekedjenek. Ezzel a becsületesen, szorgalmasan dolgozó munkásemberek is egyetértenek. A tanácsi beruházásokról szólva felhívta a figyelmet arra. hogy korábban a vállalatok és a szövetkezetek jelentős fejlesztési pénzeszközöket adtak át a tanácsoknak, ám tavaly számottevően csökkent ez^ az összeg. Az ok: a vállalati szabályo- zómódosítások nem kedveznek a közös érdekeltségű beruházások megvalósításának. Orbán József felszólalása után a nyári ülésszak első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Az országgyűlés pénteken 10 órakor az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. Sarlós István beszéde Rajtra készen a gépek A hét végén aratnak Mezőtúron Az utolsó műveletek... A Gagarin Szocialista Srigád tagjai a mezőtúri Magyar-Mongol Isz központi gépműhelyében 24 aratógépet készítettek fel a nyári betakarítás előtti szemlére (i. f.) Tavaly ősszel 3 ezer 500 hektáron vetettek búzát, 550 hektáron pedig árpát a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetben. A kedvezőtlen időjárás miatt végül is 2 ezer 300 hektáron maradt búza, a másik kalászos esetében az egész területen „felül kellett vetni” tavaszi árpát. A rossz idő a termésen is meglátszik. A szövetkezetek vezetői 42 mázsás hektáronkénti búzahozamra számítottak, de meg kell elégedniük a 30—35 mázsás terméssel is. A szakembereknek nemcsak , a kalászosok megcsappant eredménye okoz gondot, az őszi repce fejlődését is nagymértékben visszavetette a hideg tél és a csapadékhiány. Tavaly több mint 500 hektáron vetettek repcemagot a gazdaság dolgozói, de alig több mint 300 hektárról takaríthatnak majd be termést az üzemben. Ülést tartott a Pedagógus Szakszervezet megyei Bizottsága Tegnap ülést tartott a Pedagógus Szakszervezet Szolnok megyei Bizottsága, amelyen részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára és dr. Voksán József, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára. A testület érdemeinek elismerése mellett — nyugdíj- bavonulás miatt — augusztus 1-i hatállyal felmentette a megyei bizottság titkári funkciója alól Szurgyi Istvánt. és titkárnak Zámbó Árpádnét, a Tallinn körzeti Általános Iskola igazgatóhelyettesét bízta meg. A száraz időjárás siettette viszont az érést, s így a termelőszövetkezetben a szokásosnál körülbelül egy héttel korábban kezdődik majd a betakarítás. Várhatóan, ha nem jön egy nagyobb eső a napokban megkezdhetik a repce aratását a gazdaság kom- bájnosai. Ha tovább tart a szárazság, nem várat magára sokáig az árpa betakarítása sem. Azzal, hogy az üzemben a növény egész területét felül vetették tavaszi árpával, sikerült egy aránylag jó, megfelelően sűrű állományt kialakítani, és így mintegy 38 mázsás hektáronkénti termésre számíthatnak a gazdaság vezetői. A meggyorsult érés és a korai aratás nem éri váratlanul a szövetkezet dolgozóit. Az összes kombájnt kijavították. Huszonnégy hibátlan gép várja a betakarítást. Az aratógépek üzembe állítása azonban nem volt problémaA béke- és barátsági hónap eseménysorozatának záróakkordjaként békenagygyűlést rendeztek tegnap a MÁV Landler Jenő Járműjavító üzemében. A gyűlésen Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke értékelte belpolitikai életünk kiemelkedő rendezvénysorozatát. A béke- és barátsági hónap valóságos népi konzultáció volt — mondotta —, módot nyújtott a közvéleményt foglalkoztató sok kérdés nyílt és őszinte feltárására, a nemzetközi és a magyar békemozgalom zászlóbontása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. A gyűlésen részt vett és felszólalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, aki az Országos Béketanács megmentés. Gyakran hátráltatta a munkát az NDK E—512 kombájnok alkatrészhiánya. Ez azért érintette érzékenyen a gazdaságot, mert gépeinek majdnem fele ilyen típusú. Végül is sikerrel megoldották a feladatot a szakemberek és üzembiztos berendezések várják a június húszadikai gépszemlét. Készülnek az aratásra Mezőtúr másik termelőszövetkezetében, a Dózsa Tsz-ben is. A várható terméseredményekkel itt sem elégedettek. A kalászosok összes árbevétel kiesése az alacsony hozamok miatt, meghaladja a 15 millió forintot. Most az üzem dolgozóinak legfőbb teendője, hogy a megmaradt termést veszteség nélkül betakarítsák. E hónap végén kezdi majd 4 ezer hektár aratandó terület „kaszálását” 22 kombájn, javításokat nem késleltette alkatrészhiány. hívására tartózkodik hazánkban. Tolmácsolta a Béke-világtanács és a világ minden békeszerető népének üdvözletét, majd arról szólt, hogy most az egész világ figyelme Bécsre irányul, ahol néhány nap múlva aláírják a SALT— II. egyezményt. E nagy történelmi jelentőségű találkozó sokszáz millió ember akaratának eredményeként jött létre, de az egyezmény aláírása nem azt jelenti, hogy ezentúl kevesebbet kell .küzdeni a békéért. Az ünnepség végén a résztvevők állásfoglalást fogadtak el, amely kimondja: az üzem dolgozói, a vasutasok tudásuk és erejük legjavát adják, szorgalmas becsületes munkával vesznek részt a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke védelmében. Befejeződött a béke és barátsági hónap A kunhegyesi Kunság Népe Tsz- ben befejezték a kukorica kul- (iváforozását, amit elsősorban a tartós szárazság okozta talajnedvesség-csökkenés ellensúlyozása tett sürgetővé. A gazdaság 11300 hektáron termeli a takarmánynövényt, s jelenlegi fejlettsége hektáronként hatvan mázsán felüli átlagterméssel biztat (T. F.)
