Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

1979. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nicolai: II windsori víg nők Szegedi operaelőadás a Szigligeti Szinházban Jelenet' az előadásból: Varsányi Mária és Gregor József (Fotó; Kőhidi) A kisújszállási alma materben ' Országos ünnepség Móricz Zsigmond emlékére Az igazgatónő irodájában percenként cseng a telefon, a postás alig győzi naponta kézbesíteni a tengernyi levelet. Mozgalmas napokat élnek a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában. Miközben a negyedikesek az érettségire tanulnak, az elsős, másodikos, harmadikos diákok, s természetesen a tantestület minden pe­dagógusa a Móricz Zsigmond születésének századik évfor­dulójára rendezendő országos emlékünnepségre készül. A windsori víg nők kel­lemes zenéje szórakoztatta csütörtök este a szolnoki Szigligeti Színház közönségét a szegedi színház opera tár­sulatának előadásában. A Shakespeare hasonló című vígjátéka nyomán született mű, az egyik legsikerültebb romantikus német vígopera, bár Nicolai e darabját ma már ritkán játsszák. Ben­sőséges, meleg humora, pezs- d,ítő muzsikája, színes zene­kari faktúrája, invenciógnz- dag dallamvilága ma is nép­szerűvé teszi. Ez a színpadi mű az olasz és a német vígopera hagyo­mányainak szellemét is sike­resen ötvözte. Az odaadás­sal, ízlésesen játszó (csak a cintányér lehetett volna ke- vesébb a nyitányban s az utolsó felvonásban) zenekar élén a Szegedi Opera új karmestere. Molnár László mutatkozott be igen meg­nyerőén. Lendületes tempó­jú, az énekesekre figyelő s hozzájuk érzékeny alkal­mazkodó karmesteri munká­ja jól összefogott, hangula­tos előadást eredményezett. Kár, hogy a színpad egyéb­ként egyáltalán nem bonyo­lult díszleteinek átrendezése érthetetlenül sok időt vett igénybe, s ez jócskán meg­nyújtotta — hátrányára — az egyébként sem rövid elő­adás időtartamát. Igazi légkört teremtő egyé­niség Gregor József.- Fals­taff szerepében nemcsak gyö­nyörű, zengő hangjával, de hiteles színészi játékával is megnyerte a közönséget. Úgyszintén szívesen hall­gattuk és néztük Vig szere­pében a temperamentumos Vághelyi Gábort, a szárnya­ló, szép csengésű szoprán, Bálint Ilona Annuskáját, s Réti Csaba zeneileg nagyon szépen megformált Fonton- ját. Derűs perceket szerez­tek még Ványadt szerepében Bárdi Sándor. Caius doktor­ként Kenessey Gábor, s Dús EGYSZERŰ történet, egy- szarűen elbeszélve, s a le­nyűgözött néző döntse el, miért világsiker ez az auszt­rál film. Mert kétségtelenül az, nem zajos, siker, hanem maradandó nyomot hagyó alkotás. A téma fikció. A civilizá­ciótól menekült főhős, Tom, a cselekmény szála egyik ágán, a másikon pedig Bili, a benszülött, aki törzse szo­kásaitól kényszerült ma­gányba. Hogy Tom valójában miért választja az önkéntes száműzetést, nem tudjuk. Ta­lán az is erőltetett következ­tetés, részünkről, hogy a két emberi sors valamiféle pa­rabola-jelenségként is fel­fogható: az egyik férfi a modem társadalomtól mene­kült a lakatlan vadvédelmi területre, a másik pedig törJ zse primitív szokásaitól űzve. A konfliktust Tom fia, a tizenkét éves Mike indítja meg a film szelíd dramatur­giai lankáin. Amolyan csen­des eső konfliktus ez, éppen hogy elég a szükséges fe­szültséghez. A történet a Dél-Ausztrá- liában, egy Coorong nevű ho­mokdűnén játszódik. Itt szö­vődik barátság Bili és Mike között. A kapcsolat érzelmi középpontjában, a pelikánok szeretete áll. Bili szent ma­dárnak tartja, hajdani törzse törvényei szerint, Mike „csak” szereti ezeket a jám­bor madarakat. Melyik ér­zés az erősebb, a_ mitikus, vagy a racionális? Üjabb pa­rabola netán? Amikor Bili megtalálja a legyilkolt pelikán magatehe­tetlen fiókáit. Mikere bízza, szerepében Szakály Péter. A két víg nő Varsányi Mária (Vígné) és Lengyel Ildikó (Dusné) kevésbé vidítottak. Az egyébként jó képessé­gű, szép hangú énekesnő Varsányi Mária sajnos több ízben alacsonyan intonált, és a pianókkal is adós ma­radt. Nem találtuk kimon­dottan szerencsésnek a két windsori hölgy hangminősé­gének párosítását sem. Du­nevelje fel őket. Felnőnek, ám az egyik madár Mister Parsifal, visszatér, hű ba­rátja lesz a kisfiúnak. Ám az idillikus állapotnak még­is véget vet az ésszerűség, Mikenek vissza kell mennie a civilizációba, a városba, ta­nulnia kell, hiszen se írni, se olvasni nem tud. Gyönyörű, ám kissé melan­kolikus filmet készített Hen­ry Safran. Kísért olykor néJ mi szentimentalizmus, de so­hasem a könnyzacskókra „utazik” a rendező, a néző „ellágyulása” természetesen következik a látottakból. Nehéz eldönteni, ifjúsági film-e A Vihar Fia, avagy a serdülőkhöz igazított sto­ry csupán ürügy a felnőttek­nek szóló mondanivaló köz­lésére. Az egyensúly mesteJ ri: gyerek, felnőtt egyaránt jól szórakozik, legfeljebb a művészi hatás más és más. Ez nyilván a film többréte- gűségéből következhet így. KÜLÖN SZÖT érdemel a film képi világa. A természe­ti filmek panorámás, pom­pás környezetében játszódik Tom, Mike, Bili és Mister Parsifál története, de nem a látvány az elsődleges, ha­nem a megélésért küzdő ma­gányos ember. A régen la-1 tott szépségű operatőri mun­kához hasonló funkciójú — nélkülözhetetlen segítőtárs — Mishael Carlos felejthetetlen kísérőzenéje. A színészek közül Peter Cumnim já­téka emlékezetes. Mogorva­sága mögül mély humaniz­mus érződik, ez a film lírá­jának egyik tartóoszlopa. T. L. ettjeikben „Vígné” hangere­je sajnos lehengerelte „Dus- nét”, aki egyébként zeneileg ízlésesen és szépen formálta meg szólamát. A Szegedi Opera kórusa jól helytállt, s a Horváth- Zoltán rendezte előadás han­gulatosan ért véget a sok- szereplős, táncos, színes zá­rójelenettel. Vetélkedővel Móra Ferencre emlékeztek Nagy izgalommal készül­tek a tiszavárkonyi úttörők a Móra Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékező vetélkedő döntőjére. A ver­seny külön érdekessége volt, hogy a szervezésben segítet­tek ugyan az iskola pedagó­gusai, de a kérdések össze­állítását, a vetélkedő lebo­nyolítását az intézményt patronáló Tiszamenti Vegyi­művek granuláló üzemének Gáti Imre Szocialista Brigád, ja vállalta. Csütörtökön délután a ve­télkedő döntőjén nem csu­pán a csapatok és a brigád tagjai foglaltak helyet a község művelődési házában, hanem a lelkesen szurkoló osztálytársak, pajtások, de még szülők is. A végig izgalmas versenyen villámkérdések tarkítot­ták a játékot; írásban kel­lett válaszolni a nagy ma­gyar író gyermekhőseinek jellemzésekor; magnetofon­ról bejátszott részleteket kel­lett felismerni a tanulóknak. A jó hangulatú másfél órá­ban a vetélkedő csapatok gondolatban végigjárták Mó­ra Ferenc életútját, felele­venítették. összegezték eddi­gi ismereteiket. Együttes a klubból Közel két éve működik a tiszaburai művelődési ház­ban cigányklub. A klub te; vékenységének jelentős ré­szét képezi a közös tánc, éneklés, muzsikálás. Holnap este 7 órai kezdet­tel • a művelődési házban kö­zönség előtt szerepelnek az együttessé formálódott klub tagjai. A műsorban éneke­sek. táncosok, zenészek és versmondók szerepelnek, utóbbiak a cigány népköl- vtészet szép darabjaival. Az iskola, — amelyben pontosan nyolcvan évvel ez­előtt érettségizett Móricz — lesz a házigazdája a május 30-tól június 2-ig tartó ün­nepségnek. A nyitó rendezvényt, a Ma­gyar Rádió Móricz-estjét 30- án este hét órakor tartják meg a városi tanács díszter­mében. A hivatalos megnyi­tóra másnap délelőtt kerül sor. Az ünnepségen dr. Ma­joros Károly, az MSZMP {■Szolnok megyei iBizottságá- nak titkára mond megnyitó beszédet, amelyet dr. Czine Mihály irodalomtörténész megemlékezése követ. Az ün­nepi műsorban többek között Kiss Tamás József Attila-dí- jas költő, a gimnázium volt diákja mondja el az évfordu­lóra írt „Te megtehetned ...” című versét. A megnyitó résztvevői megkoszorúzzák Móricz szobrát, majd felavat­ják az író diákszobájának fa­lán az emléktáblát. Az isko­la első emeletén helyezik el Papi Lajos szobrászművész Móricz szobrát, amelyet az Júniusban immár negye­dik alkalommal nyitja meg kapuit Szolnokon, a tiszali- geti Expressz-tábor. Közel két és fél ezer gimnazista, szakközépiskolás és szak­munkástanuló veszi birtokba egy-egy hétre a hatalmas fák övezte hangulatos sá­tortábort. A fiatalok közül sokan már ismerősként tér­nek vissza a Tiszaligetbe. Az elmúlt nyarak Tisza-parti élményei, a tábor színes programja újra Szolnokra csábítja a diákokat. Ennek szellemében állította össze az Állami Ifjúsági Bizottság és az Expressz az idei év programját is, melyek min­den bizonnyal tovább növe­lik a szolnoki tábor népsze­rűségét. Fakultatív jellegű központi és helyi rendezvények tar­kítják a tábor lakóinak éle­tét. Az egy hét keretét az is­merkedési est és a záró tá­bortűz alkotja. A közbeeső napokon az üdülők városné­zésen vesznek részt; meglá­togatják a megyeszékhely egyes üzemeit. Az elmúlt nyarakon is nagy sikere volt a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskolán tett látoga­öregdiákok baráti köre „ren­delt” a művésztől. A diófa, amelybe Papi Lajos véste az író Vonásait Móricz szülőföld­jén, Tiszacsécsén nőtt. A szo­boravatás után nyílik meg a gimnázium híres könyvtárá­ban az irodalmi emlékkiállí­tás. Az emlékünnepség kereté­ben rendezik meg az író em­lékére, tiszteletére meghirde­tett prózamondóverseny or­szágos döntőjét, a Móricz ne­vét viselő iskolák irodalmi színpadjainak bemutatóját. A rendezvénysorozaton köszönt­hetik a résztvevők az író lá- nvát Móricz Virágot, akivel író-olvasó találkozón, rend­hagyó irodalomórákon a vá­ros lakói, az általános isko­lás diákok is beszélgethetnek. Június 1-én tudományos előadások hangzanak el Mó­ricz életművéről, majd a ma­gyar nyelv és irodalomsza­kos szakfelügyelők, tanárok tanácskoznak az író alkotá­sainak tanításáról. Ugyanezen a napon, délután négy óra­kor kerül sor az ünnepi tásnak, a szabadtéri repülő­gépmúzeumnak. Az egészna­pos autóbusz-kirándulás út­vonala Debrecen és a Horto­bágy, melynek külön érde­kessége a ménes és a szürke gulya megtekintése és a lo­vaglás. Napközben a tiszali- geti sportlétesítmények és a strand biztosítják a fürdési, sportolási lehetőséget. A hor­gászat kedvelői pecázó ver­senyre nevezhetnek be. Esténként a politikai és sportfórumokon ismert új­ságírók, politikusok, a rádió és a televízió riporterei vá- laszolnok a táborlakók kér­déseire, Vágó István „Most mutasd m^g” vetélkedői is minden bizonnyal nagy si­kert aratnak. A tábori kert­mozi mind a tíz turnusnak tartogat meglepetést; a hét egyik estjén népszerű pol- beat együttesek, népzenészek, énekesek adnak műsort a diákoknak. A Expressz-tábor gazdag programja minden lehetősé­get biztosít, hogy az ország különböző tájairól érkező középiskolások rengeteg kel­lemes élményekkel tarsolyuk­ban térhessenek ha'za a ti- szaligeti táborból. könyvhét megyei rpegnyitójá- ra a városi tanács dísztermé­ben. Ezt követően írók, köl­tők — Móricz Virág, ördögh Szilveszter, Simonffy András, Beney Zsuzsa és Kiss Tamás — dedikálják műveiket. Min­den (bizonnyal sokan vásá­rolják majd meg Kiss Tamás £/. könyvhétre megjelenő Így élt Móricz Zsigmond című könyvét. A megnyitó után az Ady filmszínházban levetítik az Árvácska című Móricz- műből készült filmet, majd a nézők ankéton találkoznak a film alkotóival. A négynapos emlékünnep­ség június 2-án ér véget!" Ek­kor adják át a díjakat a próza­mondóverseny győzteseinek, valamint a pedagógusoknak, s a diákoknak meghirdetett pályázat nyerteseinek is. A jubileum alkalmából je­lenik meg a kisújszállási gimnázium évkönyve, s már a nyomdában van az iskola lapjának a Diákéletnek az ünnepi száma is. öregdiákok vallomásait, Móriczról szóló írásokat, s a mostani diákúj­ságírók cikkeit tartalm;|zza a lap. Az ünnepélyre megszé­pül az iskola épülete, udva­ra. Diákok, s a város üzemei­nek szocialista brigádjai csi­nosítják a híres alma matert. Május 30-ra minden elkészül, Kisújszálláson várják Móricz ■olvasóit, tisztelőit, az iskola öregdiákjait, s az ország kö­zépiskolásait. Nyolc tanterem ■ 130 lábon Eleinte sokan csak talál­gatták, hogy Jászikiséren a művelődési ház mögötti ha­talmas telket miért „tűz­delték” tele betonoszlopok­kal. A 10 méteres vasbeton cölöpöket — összesen száz­harmincat — azóta a földbe verték és mindenki tudja már, hogy ezekre épül a nyolctantermes iskola. A 26 millió forint költség­gel épülő általános iskola beruházási terve az elmúlt évben készült el. Az oktatá­si intézmény a tágas tanter­meken kívül korszerűen felszerelt tornateremből, a gyakorlati oktatást segítő műhelyből és szakköri szo­bákból áll majd. Központi fűtését nagy teljesítményű olajkazán biztosítja. A földbe vert, nagy teher­bírású vasbeton cölöpöket erős betonkoszorú köti majd egymáshoz, erre épül az is­kola, vagyis Jászkisér új ok­tatási intézményének, a nyolctantermes általános is­kolának 130 lába lesz. A tervek szerint a nagyköz­ség legkorszerűbb oktatási intézményét az I960—81. tanév elején veszik majd birtokukba a jászkiséri is­kolások. niMJEGTIET A Vihar Fia — tg — Töltsön egy hetet a Tisza-partján Gazdag programot ígér az Expressz-tábor A HÓNAP FOTÓJA cimű pályázatunkra érkezett Csabai István Szolnok: „Lendület”

Next

/
Oldalképek
Tartalom