Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

1979. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dűlöúton, szántóföldön—lóerőkkel Egy beruházás históriája Mit szól hozzá? Volt, aki végigpásztáz­ta szemével a deszkalécekkel körülkerí­tett, sóder-téglagödrökkel, darukkal körül­vett, állványborította négyszintes épüle­tet, aztán legyintett, és szó nélkül fakép­nél hagyott. Ahány ember, annyi reagálás. Néhány a szalonképesebb vélemények kö­zül: „Engem sem vetne szét az öröm, ha az én lakásom épülne ebben a házban... Nem tudom, mit szöszmötölnek már évek óta rajta? ... A Luca széke ehhez képest rohamtempóban készült .. Nem akarok nagyot mondani, de legalább egy évig te­remtett lelket se láttam az építkezésen ... Meddig lehet ezt ebben az országban bün­tetlenül csinálni? ... Micsoda fejetlenség lehet itt!’’ Azt egyikük sem mondta, hogy örül a Lehel vezér tér sarkán épülő háznak. Tud­ják, gondosan tervezték, hogy harmoniku­san illeszkedjék a jászberényi városköz­pont képébe, hogy a földszintjén üzletek lesznek, fölöttük pedig összkomfortos la­kások. Meglehet, hogy évekkel ezelőtt, amikor az építők még az alapozá_s helyét mélyítették, az arra járók örömteli vára­kozással figyelték a fejleményeket. Csak­hogy ennek már három éve. És senki sem gondolta, hogy 1979 tavaszán még csak a sokadik határidő-módosításon lesznek túl. Tavaszi nagyüzem a mező-1 gazdaságban. Népes a határ, itt is,-ott is korszerű, nagy erejű gépek róják — nehéz­ségek nélkül — a földeket. Soha nem látott biztonság­gal, gyorsasággal, pontosság­gal. A legújabb típusú gépek csodálata közben is. ki ne gondolna az emberre, aki „sarkantyúzza” a lóerőket, aki irányít, parancsol,- aki jó­zan biztonsággal uralja a ma­sinát. Mindig így van?... Nem. Beszéljenek a tények. o Jegyzőkönyvi részletek: ... a termelőszövetkezet tu­lajdonát képező pótkocsis Ze- tor fölött elvesztette uralmát, és a töltésen felborult. A baleset oka: ittasság. Más: — a szakértők véleménye sze­rint a mezőgazdasági mun­kagép műszaki állapota hiá­nyos volt, ennek ellenére az illetékes engedélyezte a gép munkába állását. Üjabb fel­jegyzés: a téesz megbízottja a reggeli — alkalmankénti rutinellenőrzésnél rövid időn belül harmadszor észlelte a szonda elszíneződését R. L- nél, aki arra hivatkozott, hogy egyszer fázott a kora reggeli órákban, és azért ivott egy féldeci pálinkát, mielőtt traktorra ült, két íz-1 ben pedig az ellenőrzést meg­előző napon este 11-ig bará­ti társaságban fogyasztott szeszes italt. Néhány órai al-' vás után indult munkába. Nem érzi magát ittasnak és felelőtlennek. Mezőgazdasági üzemi bal­eseti statisztika 1978-ból: a megye állami gazdaságaiban és téeszeiben az év folya­mán 1544 üzemi baleset volt. Négy ember meghalt, nyolJ can csonkulásos sérülést szenvedtek. A vizsgálatok Halálának kétszázéves év­fordulóján a Magyarok Vi­lágszövetsége, a Hadtörténe­ti Intézet és Múzeum, a Györffy István Nagykun Múzeum és szülővárosa, Karcag, kiállítással tiszteleg Kováts Mihály ezredesnek, az amerikai függetlenségi háború hősének. Kováts Mihály 1724 au­gusztusában született a kun városban, fiatalon részt vett az örökösödési háborúban, majd a lengyel nemesi fel­kelőkkel került kapcsolatba, akik hazájuk függetlensé­géért küzdöttek. Hazatérte után forradalmi magatartá­sáért hadbíróság elé állítot­ták, csak közbenjárásra ka­pott kegyelmet, de a csá- szíárá önkényuralom újabb fenyegetései elől külföldre menekült. A kiállításon, amelyet több, országos és helyi mú­zeum anyagából állítottak össze — láthatók például az bebizonyították, hogy az üze­mi balesetek túlnycynó része a munkafegyelem be nem tartásából történt, amelybe beletartoznak az imént fel­sorolt esetek is. o A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiatal el­nökétől — Raisz Gusztávtól — arról érdeklődtünk, ho­gyan készültek fel a tavaszi munkákra? — A téli karbantartások, alkatrészcserék, felújítások után kora tavasszal alapos gépszemlét tartottunk. Az el­lenőrzés kiterjedt minden munkagépre, felszerelésre. A legkisebb hiba sem kerülte el a szakemberek figyelmét. — Bizonyára találtak hibá­kat is. — Nem jelentőseket Azo­kat is hamarosan rendbehoz-1 zák a szerelők. Egyébként már csak napok kérdése, hogy a csaknem 2 millió fo­rintba kerülő szervizüze­münk véglegesen megszünte­ti minden ilyen jellegű gon­dunkat. Ügy épült, hogy — program szerint — egy-'egy gép „átmegy” a műhelyen, a kijáratnál már hibátlan mű­szaki állapotban lesz. — A gépek sorsa tehát megnyugtató. És a vezetők, a volánnál ülők felkészíté­se? ... — A mezőgazdaságiaknak — köztudott — a tél bizo­nyos fokú nyugalmat, „haj­tás” nélküli heteket jelent. Ezt használtuk fel most is, a gépek vezetői számos elő­adást hallhattak közlekedés- biztonsági szakemberektől. Szó volt az új KRESZ-ről, a mezőgazdasági gépvezetők speciális tudnivalóiról. Itt is igaz a népbölcsesség: jobb félni, mint megijedni. Egyesült Államokból Szeged­re nemrég hazakerült úgy­nevezett Vasvári-gyűjtemény értékes dokumentumai is — a továbbiakban is forrásér­tékű hitelességgel követi Ko­váts Mihály életútját. Ki­állították Benjamin Frank^- linoz latinul írt híres leve­lét. Az 1777. január 13-án keltezett levélben Kováts Mihály felajánlotta szolgál­tatót a Függetlenségi Nyilat­kozatot aláírt államoknak. Dokumentálja a kiállítás — korabeli források alapján — hogy Kováts Mihály az észak-amerikai polgári for­radalomnak és forradalmi függetlenségi háborúnak a legmagasabb rendfokozatot és beosztást — lovassági pa­rancsnok — elérő magyar résztvevője volt. Vázlatokat, adatokat ismerhetünk meg a charlestoni csatáról, amely­ben 1779. május 11-én hősi halált halt. A legilletékesebb társsal, egy közlekedési rendőrrel vágunk neki a dűlőutaknak. Az „egysávos” földúton sza­bályosan kitér, majd vissza­int két fiatal Zetoros. A szö­vetkezet „felségterületén" — odébb — egy John Deer magszórósorgéppel, békés nyugalommal halad. Vezető­je, Sivák Péter könnyedén le­ugrik 'a nyeregből. Arca ki­pihent, nyugodt. — Mikor kezdte ma a munkát? — Hajnali négykor. Délre jön a váltóm. — Hogy érzi magát? — Kipihenten, köszönöm jól. Húsz éve ezt csinálom, az életrendem is ehhez igazoJ dik. — És a gépe? — Remek. Szépen, egyen­letesen halad, jó a vetősor is. Nincs baj a masinával. — Akadt már „dolga” a közlekedésiekkel? — Tizenkét éve egyszer ... Közúti ütközés volt. Előztem egy motorost. Nem volt sú­lyos ... de emlékezetes ma­radt. Legalábbis nekem. — Jó munkát! o Visszafelé jövet arról be­szélgetünk a rendőrrel, hogy nyugalmas napot fogtunk ki. Mintha cáfolná dialógusun­kat, megszólal az autóba sze­relt URH-készülék: ... Tó­szegen baleset... Hamar Frigyes, a helyi termelőszö­vetkezet vontatóvezetője jár­művével figyelmen kívül hagyta az elsőbbségadás kö­telező táblát, behajtott a so­rompó nélküli vasúti átjáró­ba. ahol összeütközött egy személyvonattal. A baleset oka: Hamar Frigyes ittassá­ga... Szakszervezeti vezetők tapasztalatcseréje öt megye szakszervezeti ‘ta­nácsának vezető titkárai ta­lálkoztak tegnap Szolnokon. A SZOT szervezésében meg­rendezett tanácskozáson a bi­zalmi jog és hatáskör érvé­nyesítésének tapasztalatairól esett szó. Olimpiai vetélkedő Tizennégy munkahelyi tagcsoport nevezett be me­gyénkből az MSZBT orszá­gos elnöksége által meghir­detett „Moszkva az olimpia városa’’ című vetélkedőre.' ám a tegnapi „randevúról” — a Szolnokon megrendezett megyei vetélkedőről három csapat elmaradt. Stílszerű „bemelegítés­ként” villámkérdésekkel in­dította a játékot a VIZIG- irodaház első emeleti tanács­kozótermében Erdei Judit, a Magyar Televízió munka­társa. Röpködtek a kérdé­sek és feleletek, majd írá­sos feladvány következett. A hatfordulós játékban jól kellett ismerni a helsinki olimpia óta a szovjet spor­tolók eredményeit, az 1980- as olimpia előkészületeit és nem kevésbé Moszkva törté­netét. Az ötödik forduló után összesítették az eredménye­ket, majd az addig elért pontszámokból szellemi ár­verésen licitálhattak a kis — háromtagú — csapatok. A megyei győztes, a Nagy- alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat MSZBT tagcsoportjának, csapata ju­tott tovább a szeptemberi te­rületi „versenyre”, utána elődöntő és a jövő év elején a döntő akadályait keli sze­rencsésen venniük ahhoz, hogy eljussanak az olimpia városába, és szemtanúi le­hessenek a tizennégy hónap múlva kezdődő eseménysoro­zatnak. Ez lesz ugyanis a ve­télkedő három helyezett csa­patának jutalma. Miért? Kezdjük a tervek­nél. Majd egy évtizede, 1970 tavaszán született meg az el­határozás, köttetett meg az egyezség, mely szerint a Le­hel Vezér tér sarkán hagyo­mányos technológiával négy­szintes ház épül. A harminc­hat lakás építtetője az OTP. a földszinti üzleteké pedig társberuházóként különböző cégek. A társberuházókat a tanács koordinálta, ö továb­bította az elképzeléseket az OTP megyei igazgatóságához, amely az óhajokat közölte a tervezővel (a szegedi Tervező Szövetkezettel). Miért kellett öt év ahhoz, hogy a tervek elkészüljenek? VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA A tanácsnál senki sem em­lékezett már megbízható pontossággal arra, rhogy mi volt kilenc évvel ezelőtt, hogy a jelenlegi tanácselnök, Kárpáti József elődje melyik vállalattal hogyan egyezett meg. — Egy tény, — mondta az elnök és Szalóki László, az elnökhelyettes — nem ment simán. Megbízhatatlanok vol­tak a társberuházók. Bejelen­tették az igényüket, aztán ukmukfukk, csak úgy vissza­léptek. A tanács vezetői más­ból sem álltak, mint örökö­sen jelezték az OTP-nek a módosítási igényüket, mert nem mindegy, hogy fodrá­szatnak, Patyolatnak vagy Gelkának épül az üzlet. Az OTP-nél. — A múltat én is csak az aktákból ismerem — kezdte dr. Lévy Zoltánná osztályve­zető. — Az első társberuhá­zói megállapodás a tanács közvetítésével 1970. július 30-án született. Érintettek: a Patyolat, a Szolnok megyei Iparcikk KiskereskedelmiVál- lalat, a Gelka és az OTP. Ezt követően megbízást adtunk a tervezőknek a beruházási program elkészítésére. 1972 januárjára vállalták. De 1971- ben már jelezte a tanács, hogy a gyógyszertárral bővül a társberuházók köre. Jó. Tervmódosítást kértünk. Né­hány hónap múlva újabb vál­tozást jeleztek Jászberényből: azt mondták a gyógyszertár kilépett. Tehát újabb terv- módosítás. 1972. szeptembe­rére elkészült a programterv. De novemberben a tanács is­mételten változást közölt. Az OTP-fiók marad, a többi stornózva. A társberuházók visszaléptek. Űjabb módosí­tás, újabb programterv 1973. szeptemberében. Végre! Meg­rendelhettük a kiviteli terve­ket. Még jóformán meg sem érkezett a megrendelésünk Szegedre, a tanács újfent kö­zölte: vissza az egész. A föld­szintnek más gazdái lesznek. Folytassam? Minek. 1974 vé­gére eldőlt az üzletek sorsa. A kiviteli tervet 1975-ben megkaptuk, s a kivitelezővel, a Jászsági Építőipari Szövet­kezettel a szerződést megkö­töttük. Átadási határidő: 1977. november 30. — Ezt lehet? A társberu­házók felelőtlenül ígérgethet­nek? Következmény nélkül visszavonhatják ma amit tegnap mondtak? — Nem ismerem a hátteret, mi a tanáccsal állunk kap­csolatban. De okultunk. Az újabb építkezéseknél már nem a tanácsok közvetítésé­vel, hanem a társberuházók­kal közvetlenül tárgyalunk. Azóta a jászberényihez ha­sonló cirkuszra még nem volt példa. A társberuházók in- korrektségét még nem ta­pasztaltuk. Hogy is van ezekkel az „inkorrekt” társberuházók­kal? Szúrópróbaszerűen né­hányra rákérdeztem. A Pa­tyolat Vállalat például miért visszakozott? A kérdés előbb döbbenetét, aztán tiltakozást váltott ki. Úri Szabó György főkönyvelő: — Szó sem volt arról, hogy ott üzletet nyi­tunk. Elsősorban azért nem, mert 1970-től a Szövetkezeti úton megépítendő szalon volt terítéken. Sok vita után végül kifizettük az ötmillió forintos vegytisztító szalont, amelyet most májusban meg is nyitottunk. Na és a gyógyszertári köz­pont? Kiss Sándor műszaki ügyintéző: — 1974-ben volt róla szó, de a tanács mind­össze 120 négyzetméteres he­lyiséget kínált, s az új gyógy­szertárnak 320 négyzetméter kellett volna. Így hát szó sem lehetett megállapodás­ról. Talán ennyi elég is ízelítő­nek abból, hogyan történt a koordináció. Hogy ki kivel packázott és mikor miben volt inkorrekt? Ügy vélem, felesleges volna tovább fir­tatni, annál is inkább, mert a históriának még nincs vé­ge. A tervek elkészültekor ugyanis még csak 1975-öt ír­tunk . .. JÚ KIFOGÁS SOSE ROSSZ Ettől fogva kin és min mú­lott, hogy az Ígért határidő­re csak felében, harmadában állt az épület, ahol legfeljebb csak a fecskék rakhattak ma­guknak fészket? A tanácsi vezetők megítélése szerint egyértelműen: a kivitelező­kön. — Az igaz, — tette hoz­zá Szalóki László, — hogy a Jászsági Építőipari Szövetke­zet nyakába szakadt minden beruházás ebben a városban. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat a blokko­záson kívül semmit sem vál­lalt, legfeljebb ígért. Vitat­hatatlan, hogy a szövetkezet munkaerőgondokkal küszkö­dött. De a vezetői akkor is kapacitáshiányra hivatkoz­tak amikor szervezetlenség, későn feladott anyagmegren­delés, vagy más munkaválla­lás miatt állt az építkezés. — Egy biztos, hogy tőlünk kapacitáshiányra hivatkozva kérték a határidő módosítá­sát, — mondták az OTP-nél. — így volt, — ismerte el Novotni Jánosné, a szövetke­zet elnökhelyettese. — Az el­múlt három évben majdnem száz dolgozó lépett ki a szö­vetkezetből, de a késedelem­nek ez csak az egyik oka volt. Hogy nyereséggel zárjuk az évet, kénytelenek voltunk ke­vésbé munkaigényes építke­zést is elvállalni, amelyet gyorsabban be lehetett fejez­ni, és azonnal fizettek érte. Egyébként nem csak mi vol­tunk az egyetlen kivitelező, az alapot a METRO-KÉV ké­szítette, a fogadószintet mi, a blokkozásf az ÁÉV. Tőlük is függött, hogy mi időben fel tudunk-e vonulni vagy sem. Késett a blokkozás, késett a folytatás. — Ügy hallottam, a szövet­kezet sokszor mondvacsinált kifogásai miatt állt le az építkezéssel. — Volt mit kifogásolni. Szorult helyzetben ezt a „ziccert” nem hagyhattuk ki. A gazdaságosabb munkát ré­szesítettük előnyben. — Ősrégi módszerrel, B 30-as téglából, a hűtőgépgyá­ri lakótelepen házakat építe­ni gyorsabb és kifizetődőbb? — Nem. De ott megvoltak a zavartalan munkavégzés feltételei. — A Lehel Vezér téren nem? — Ha mást nem is mondok csak azt, hogy a földszintnek állandóan módosult a terve, ez is elég. — 1975 után a végleges ki­viteli tervet követően? — Igen. 1977-ben. Itt álljunk meg egy pilla­natra. A szó ismét az OTP szakemberéé, dr. Lévy Zol- tánnéé: — 1977. decemberé­ben mint derült égből a villámcsapás, úgy ért ben­nünket a tanács bejelentése: az iparcikk vállalat bútorbe- mutató-terme helyett az Áfésznek ételbárja lesz. A változás nemcsak egy cég­tábla cserével járt. A köz­ponti kazántól, jó néhány la­káson át a szellőző berende­zésig sok mindent újra kel­lett terveztetni. „Mindez azért, mert az iparcikk meg­gondolta magát” — mondták a tanácsnál. — Miattuk történt volna? Nézzük, hogy fehéren, feke­tén mi volt a megállapodás­ban, — dr. Pálmai László, a Szolnok megyi Iparcikk Vál­lalat igazgatója 1974. márciu­sában kelt megállapodást mutatott. — A lényege, a be­mutató terem költségét a vá­rosi tanács vállalja, s az üz­letet a vállalatunknak bérbe adja. Három év múlva, 1977. április 25-i dátummal a jász­berényi tanács elnökétől le­vél érkezett, amelyben tudo­másunkra hozza, hogy nincs pénzük a teremre, kéri a vál­lalatot, hogy fizessen. Hát ezért, nem lesz bemu­tatótermünk. D KAPKODÁS ÁRA Váratlan fordulat fél évvel az átadás határideje előtt. Mi történt ezután? Mint egy ügyetlenül szerkesztett ko­médiában, úgy ismétlődnek az epizódok, bosszantóan gu- bancolódott a konfliktus, de a megoldás felé lassacskán vittek az események. Üjabb tervmódosítás, mire az elké­szül újabb egy esztendő. Ek­kor már 1978. augusztusa van. így hát a határidő is to­vább csúszik. Ez idő szerint a lakások átadását az idén augusztus, az üzetekét (ma­radt az OTP-fiók, a készru- ha-bolt és lett az ételbár) no­vember végére ígérik. Ahogy az már lenni szo­kott a szérvezetlenség, az el­kapkodott s ötletszerűen vál­tozó döntések megbosszulták magukat. A Lehel Vezér té­ren emiatt veszítettek két évet és hárommillió forintot, ugyanis ennyivel került töb­be a négyszintes épület. A többletköltséget az üzletek és a lakások tulajdonosai fi­zetik meg .. . Kovács Katalin T. Szűcs Etelka Egy magyar katona az amerikai függetlenségi háborúban Kováts Mihály-emlékkiá llítás Karcagon A kiállítás tárlójában látható Kováts Mihály lovasszobra, amelyet a túrkevei születésű, Amerikában élt világhírű szob­rászművész, Finta Sándor készített

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom