Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 29. Tegnap délelőtt nyilt meg a Damjanich Múzeum legújabb idő­szaki kiállítása, amelyen Szili Géza festőművész mutatkozik be. A tárlatot Molnár László, az ELTE művészetltörténeti _ tan­székének docense nyitotta meg: jelen volt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. A kiállított darabok egy részét a művész a Szolnoki Művésztelep vendégeként fes­tette Fotó: Kőhidi Színjátszók majálisa Jászfényszarun Jó időben—gyenge játék Vasárnap reggel nyolc órakor a művelődési ház előtt fölállt az úttörő-fúvÓ6- zenekar, és vidám indulókba kezdett. Néhány percnyi já­ték elegendő volt, hogy a maradék felhők is megfuta­modjanak, s a napsugarak megsokszorozzák a rézhang­szerek ragyogását. Lassan már szólásmondás­sá válik: ha Jászfényszarun színjátszó-majálist rendez­nek. jó időre lehet számítani. Rövid, egyszerű megnyitó a művelődési ház nagyter­mében, amelyben azért akadt meglepetés is. A helyi isko­lában tudatosan alkalmazzák több tantárgy oktatásában a dramatikus játékot mint módszert. A felsőtagozato­sak részben rögtönzött — a megnyitóhoz illesztett —elő­adásában ebből kaptak íze­lítőt a résztvevők. Mi volt ebben a meglepetés ? A gye­rekek lenyűgözően termé­szetes, abszolút görcsmentes játéka. Vastaps köszöntötte őket. Lónyerítés vezette be a színjátszó-találkozó követke­ző részét. A meghívott négy együttes és a „hazai” szín­játszók kocsikra szálltak, és kiszekereztek a falutól 5—6 kilométerre levő Homoker­dőbe, ahol az alkalmi sza­badtéri színpadon a délelőtti órákban mind az öt együt­tes bemutatta, mit hozott a találkozóra. Kicsit túlságo­san is komolyan vették a csapatok az esemény baráti jellegét, a színpadon semmi olyan nem történt, ami kü­lönösebben elgondolkodtató, vagy megrázó vagy netán el­lenállhatatlanul nevetésre in­gerlő lett volna. Egyszóval: szürke, jellegtelen előadáso­kat láthattunk és láthatotta szép számú, spontán verbu­válódott közönség. A KISZ Központi Művészegyüttes színjászóinak Horatius-adap- tációja, a szolnoki Híd­együttes Páskándi-grotesz- kekből álló műsora és a he­lyi művelődési ház „Fortu­na” színpadának „Tűvé-te- vők” előadása mutatta meg egy-egy villanásra — több van az amatőrökben. Amikor a csoportok tagjai — a bemutatók után — fo­cizni, napozni, játszani, éne­kelni mentek, összegyűltek a jelenlevő csoportvezetők és szakemberek, hogy értékeljék a látottakat. Nagyjából a föntebb vázolt eredményre jutottak. Mint a közelmúlt­ban annyiszor, most is el­hangzott a tehetetlenségre utaló kifejezés: „a levegő­ben lógnak” az együttesek, munkájukban sok az eset­legesség, s műhelymunkáról ilyen körülmények, ilyen szervezettség mellett, nem igen lehet szó. Ettől eltekintve: jó idő volt, a lelkes jászfényszarui szervezők, rendezők jól elő­készítették és bonyolították a találkozót, s ha arra gon­dolunk. hogy mintegy 150— 200 hasonló érdeklődésű fia­tal jól érezte magát a szép erdőben, remek napsütésben — sikeresnek is mondható a jászfényszarui színjátszó-ma­jális, amely mindmáig az egyetlen rendszeres megren­dezésre kerülő amatőr szín­játszó-találkozó a megyében. Sz. J. A KISZ Központi Művészegyüttes műsorának egy mozgalmas pillanata Töretlen fejlődés jellemzi a zenekarok munkáját Díszhangversennyel zárult az országos szimfonikus zenekari fesztivál Tegnap este gálával feje­ződött be a megyeszékhelyen a VI. Országos szimfonikus zenekari fesztivál. A nem hivatásos együttesek három­napos tapasztalatcseréjén, bemutatóján tíz zenekar produkcióját hallgathatta meg a zsűri és a közönség. A fesztivál hangversenyei azt bizonyították, hogy a magyar amatőr muzsikálás hagyományainak ápolása jó kezekben van, a fejlődés — a kisebb gondoktól eltekint­ve — töretlen. Az együtte­sek és a karnagyok magas fokú szakmai tudásról tettek tanúbizonyságot, megállták helyüket a kényesebb kom­pozíciók tolmácsolásában is. Különösen dicséretes, hogy a technikai bravúrokra is ké­pes zenekarok játékát igazi „amatőr” lelkesedés hatotta át. A produkciókon érződött, hogy a muzsikusokat a ze­né szeretete, a közös játék öröme kovácsolta együttessé. A bemutatókon huszonhá­rom mű hangzott el. Tíz szá­zadunk komponistáinak al­kotása, de felcsendült a kon­certeken többek között egy- egy Haydn-, Beethoven, és J. C. Bach-szimfónia is. Négy kompozíció ősbemutatójának is pódiumot adott a feszti­vál. A változatosan összeál­lított műsorok színvonalas Úttörő­csapatokat tüntettek ki Ünnepélyes eskütétel Legtöbb úttörőcsapatban már hagyomány, hogy a nemzetközi gyermeknapon rendezik meg az úttörők és a kisdobosok eskütételét. Ezen a vasárnapon a megyé­ben mintegy tizenháromezer kislány és kisfiú fogadta meg, hogy méltó lesz a kék és a vörös nyakkendőhöz. A gyermeknap alkalmából kapott néhány úttörőcsapat több éves munka jutalma­ként kitüntetést is a megyé­ben. Pénteken a karcagi 1343. sz. József Attila és a 772. sz. Ady Endre úttörő- csapat vehette át a Magyar Úttörők Szövetsége Dicsér? Oklevelét. Szombaton a jász­berényi 1133. sz. Bercsényi Miklós úttörőcsapatnak ad­ták át a KISZ Központi Bi­zottság Vörös Selyemzász­laját. a rákócziújfalui 134. sz. Vasvári Pál úttörőcsa­patnak pedig a Magyar Út­törők Szövetsége Dicsérő Ok­levelét. Szép ünnepség zaj­lott vasárnap a szolnoki 2787. sz. Tisza Antal úttörőcsapat­nál: Nyitrai István, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyújtotta át a KISZ KB Vörös Selyemzászló Sza­lagját a pajtásoknak. Ugyan­csak vasárnap vette át a ti- szapüspöki 701. sz. Vasvári Pál úttörőcsapat a KISZ KB Vándorzászlaját, a tiszasülyi 1205. sz. úttörőcsapat pedig a Kiváló Úttörőmunkáért ki­tüntetést. A Magyar Úttörők Szövetsége Dicsérő Oklevelét az öcsödi 127. sz. József At­tila, a szajoli 2626. sz. Dam­janich János és az újszászi 2644. sz. Ságvári Endre út­törőcsapat kapta meg. A kitüntetési ünnepsége­ket, az úttörő- és kisdobos- avatásokat mindenütt jó hangulatú, vidám kirándulá­előadásban szólaltak meg. Elismeréssel kell szólni a vonósok és fúvósok hangzá­sának árnyalt egyensúlyá­ról. a tiszta játékról, a zenei stílushoz való alkalmazko­dásról. A karnagyok biztos kézzel irányították az együt­teseket, szívvel-lélekkel együtt éltek a muzsikával, a zenészekkel. Minden együt­tes sajátos egyéni színt adott, ami színessé tette a három nap hangversenyeit. Az izgalommal várt ered­ményhirdetést, díjkiosztást tegnap este Szolnokon, a Ságvári Endre Szakszerveze­ti Művelődési Központban tartották. Valamennyi együt­tes az elismerő oklevél mel­lett 6 ezer forint jutalmat vehetett át Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőtől, a zsűri elnökétől. A Debreceni szimfonikus zenekar műsorválasztásáért, az együttes szép hangzásá­ért, egészséges fejlődéséért kapott díjat, míg a tatabá­nyai muzsikusok Sugár Re­zső Concertino c. művének színvonalas előadásáért ér­demeltek jutalmat. A békés­csabai együttes a magyar mű és a Haydn-szimfónia érzékeny és lelkes tolmácso­lásáért; a kecskeméti zene­kar pedig a kortárs magyar sok, majálisok, versenyek, kulturális és sportprogramok, gyermekruha-bemutatók, discok követték szerte a me­gyében. Gazdag hétvégi program­mal ünnepelték az idei gyer­meknapot a jászberényi Ta­nítóképző Főiskola gyakorló iskolájában is. A kétnapos rendezvénysorozat szombaton délelőtt az „Országos játék ’79” című kiállítás megnyitá­sával kezdődött. Ezt követte az Edzett ifjúságért rnozga- lam jegyében rendezett vil- lámtoma, és az úttörők sza­zenemű kíséretének szimfo­nikus igényű megszólaltatá­sáért nyert díjat. A Salgó­tarjáni szimfonikus zenekart a Haydn-szimfónia életteli és magas színvonalú előadá­sáért, az egrieket a Farkas Ferenc-kompozíció magas nívójú, kidolgozott megfor­málásáért illette jutalom. A veszprémiek a magyar és a klasszikus alkotások kitűnő tolmácsolásáért; a szabolcsi­ak a zenekar szép hagyomá­nyainak ápolásáért vehették át a jutalmat a zsűri elnö­kétől. A Vasas Művész- együttes a színes műsorvá- lasztással és a lendületes előadásmóddal érdemelte ki a jutalmat. A házigazda, a Szolnoki szimfonikus zene­kar az utóbbi évek egyenle­tes fejlődéséért, a választott művek sikerre viteléért ka­pott díjat. A háromnapos találkozót — sajnos — szinte teljes ér­dektelenség kísérte. A zsűri és a vendégegyüttesek is jo­gosan kifogásolták, hogy kongó teremben mutatták be műsorukat a zenekarok. Az immár hagyományos feszti­vál olyan problémája ez, amelyek megoldásán eltöp­rengeni érdemes, hogy a kö­vetkező seregszemle e tekin­tetben is sikeres lehessen. — fekete — laggyakorlatának bemutatója. Este a gyermekév tiszteleté­re tábortüzet gyújtottak. Vasárnap délelőtt ünnepé­lyes csapatösszejövetelen tet­tek fogadalmat a jövendő kisdobosok és úttörők. El­kezdődött a szolidaritási vá­sár, ahol a gyerekek maguk készítette játékokat, dísztár­gyakat kínáltak eladásra, hogy a bevételt a szolidari­tási alapra fizessék be. — A rendezvény vidám majálissal, tréfás játékokkal, kultúrmű­sorral és udvari bállal ért véget. Több, mint nosztalgia Milyen erejük. hatásuk van ma is a 10—20 évvel s még régebben készült rá­diófelvételeknek — két adás közben is megfogalmazódha­tott ez a hallgatóban. Előbb a „Kabarécsütörtök” címmel sugárzott, régebbi számokból összeállított kívánságműsor késztetett erre a felismerés­re, majd Sebestyén János összeállítása, az „Egy rádiós naplójából”, amelyben a fel- szabadulás utáni években készült hangfelvételek hang­zottak el. Sebestyén János műsora messze meghaladta az „emlékező összeállítások” átlagos színvonalát. átgon­dolt szerkesztése, belső ará­nyai révén sajátos történel­mi-kultúrtörténeti dokumen­tumriporttá emelkedett, amely egyúttal egy jó isme­retterjesztő műsor kívánal­mainak is megfelelt, sok adalékkal gazdagítva a kor­szakról alkotott képet. Jóival több, mint valamiféle nosz­talgia tehát, hogy a rádió­ban időről időre „lefújják a port” a lakklemezekről. Szóban a láthatóról Ha a moziban a „nagy­film” előtt nem vetítenék a szokásos „rövidet”, bizonyá­ra sok nézőnek hiányérzete támadna. Mert a rövidfilm is lehet erőteljes publicisz­tika. kifejező, öntörvényű műalkotás, s nemcsak a mo­zielőadások olyasfajta — végső soron el is hanyagol­ható — kelléke, mint mond­juk a ruhatár. Létezik-e kü­lön rövidfilm-műfaj, s ha igen, milyen gondokkal küszködnek ez időtájt a ha­zai rövidfilmesek. tágítha- tók-e a műfaji határok? Ilyen, s ehhez hasonló, lé­nyegbevágó kérdésekről ké­szített riportot Szakáts Ildi­kó, a 19. miskolci rövidfilm­fesztivál idején, annak részt­vevőivel. A „látható” témá­ról hallgatva is érdekeset, mert sikerült beszélgető- partnereiből egyenes, a konf­liktusokat sem elkendőző válaszokat kihoznia. Ezzel természetesen megnőtt a ri­port jelentősége, sőt. némely tekintetben a közvelen té­mán túlmutató dolgokra is utalt. S mindez a fesztivá­lon látottak jegyében, a leg­frissebb. a legjobb „rövid- film-terméshez” is kapcso­lódó módon. Röviden Elnézést a szokatlan ha­sonlatért. Amikor a Táska­rádió adásait hallgatom, pi­ros-barnára sült, friss, ropo­gós kiflik jutnak eszembe, amelyeknek minden hajlata, falata új ízeket tartogat. Izig-vérig ifjúsági műsor a „Táska”, amelynek minden perce „jó falat”. Például le­megy a riporter az aluljáró­ba. odaáll a tétlenül ácsor­gó fiatalok közé, és elkezdi kérdezgetni őket látszólag mindenféle semleges dolog­ról, ám a végén kirajzoló­dik egy szerteágazó társadal­mi probléma ... Zene (jó ze­ne) ... Újabb riport — is­mét éles ... Egyszerű szer­kezet, de hatásos. Elismerésre méltó módon, tartalmas, kisebbeknek-na- gyobbaknak egyaránt érde­kes és időben sem kevés műsorral ajándékozta meg a rádió a gyermeknap ünne- peltjeit: zenével, kívánság- műsorral, mesejátékkal, ka­landos történettel. — eszjé — Kubai művészegyüttes Szolnokon A Kubai Forradalmi Fegy­veres Erők Művészegyüttese június 6-án a Szigligeti Színházban lép fel. A fenn­állása óta 450 előadást tar­tott, hetventagú együttes énekkarból, könnyűzenét ját­szó zenekarból és színészek­ből áll. A kubai kulturális életben jelentős helyet elfoglaló együttes hazánkban kezdi európai vendégszereplését. A GYERMEKNAPON Nyitrai István, a KISZ megyei bizottságának első titkára kötötte fel a Tisza Antal úttörőcsapat/ zászlajára a kitüntető selyem­szalagot A gyermeknapi ünnepségen a jászberényi Székely Mihály Általános Iskola zenei tagozatos kisdiákjai kedves műsorral szórakoztatták a szülőket, a pajtásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom